Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[kamm]

Biztos van az Iszkandernek kazettas toltete de iaig sziriaban csak normal toltettel operaltak. A CEP meg 30 es 80 meter kozott szort!!!

Nezd, a HGV tipikus payloadja nuklearisra van tervezve, azoknal teljesen mindegy, sot,eleve legkorben aktivalodnak, nem véletlenül használhatatlan a Patriot stb is ellenük.

A HCM a pontosság lényeges, de azok elsősorban tengeri célok ellen kerulnek eppen hadrendbe (lasd Kina-Tajvan-US szembenállás t.) Ott szamit a pontossag, de ott megint masok a vedelmi kepessegek (egy carrier strike groupban), raadasul azt a 400-600-800km pillanatok alatt megteszi, nincs is ilyen globalis szenzorrendszer uzemben, ami azonnal eszlelne es elemezni tudna egy ilyen helyi HCM inditast.

 

[molnibalage]

Nezd, a HGV tipikus payloadja nuklearisra van tervezve, azoknal teljesen mindegy, sot,eleve legkorben aktivalodnak, nem véletlenül használhatatlan a Patriot stb is ellenük.

A HCM a pontosság lényeges, de azok elsősorban tengeri célok ellen kerulnek eppen hadrendbe (lasd Kina-Tajvan-US szembenállás t.) Ott szamit a pontossag, de ott megint masok a vedelmi kepessegek (egy carrier strike groupban), raadasul azt a 400-600-800km pillanatok alatt megteszi, nincs is ilyen globalis szenzorrendszer uzemben, ami azonnal eszlelne es elemezni tudna egy ilyen helyi HCM inditast.

Csak az időjárás zavarhatja. A 4. nem fér rá a képre, mert a téma szempontjából nem volt fontos, a negyedik Euróa felett van a 20. hosszúsági kör felett.

 

[Törölt tag]

Nezd, a HGV tipikus payloadja nuklearisra van tervezve, azoknal teljesen mindegy, sot,eleve legkorben aktivalodnak, nem véletlenül használhatatlan a Patriot stb is ellenük.

A HCM a pontosság lényeges, de azok elsősorban tengeri célok ellen kerulnek eppen hadrendbe (lasd Kina-Tajvan-US szembenállás t.) Ott szamit a pontossag, de ott megint masok a vedelmi kepessegek (egy carrier strike groupban), raadasul azt a 400-600-800km pillanatok alatt megteszi, nincs is ilyen globalis szenzorrendszer uzemben, ami azonnal eszlelne es elemezni tudna egy ilyen helyi HCM inditast.

Megkerdezhetem mivel foglalkozol?

 

[kamm]

Megkerdezhetem mivel foglalkozol?

What.

 

[kamm]

Igen, kb a viccbeli szoke no szintjen mozognak itt a spekulacioid a Patriotrol, nagyon talalo meme.

Mit nem ertesz amugy?

Csak az időjárás zavarhatja. A 4. nem fér rá a képre, mert a téma szempontjából nem volt fontos, a negyedik Euróa felett van a 20. hosszúsági kör felett.

FYI a korabban linkelt cikkben a NATO's Patriot-officer vilagosan leirja, hogy a mai rendszerek nagy valoszinuseggel keptelenek erzekelni ilyen inditasokat.

Olvasni kellene ezek helyett a gyerekes, hatasvadasz random guiglizas meg keplinkelgetesek helyett. Mondjuk az vicces, hogy ha megint sajat magadat idezed sajat magad megerositesere.

 

[kamm]

Csak hogy vilagos legyen, melyik reszre hivatkoztam (kiemeles tolem es onkenyesen valogattam a cikkbol reszeket):

"Definition of Hypersonic Operational Threats
Despite the lack of an unambiguous definition for hypersonic speeds, for this paper and in most military contexts, a speed greater than Mach 5.0 will be assumed. Despite the lack of an unambiguous definition for hypersonic speeds, for this paper and in most military contexts, a speed greater than Mach 5.0 will be assumed. This causes a severely reduced timeframe for implementing a potential kill chain. Furthermore, the altitude bands used by HOT, combined with significant manoeuvrability at these high speeds, create further complications for available sensors and interceptors. In comparison to a ballistic missile threat, HOT flight paths and impact points are very unpredictable. Generally, two classes of HOT can be identified: HGVs or HCMs. For both systems, it has to be assumed that they have precision strike capabilities which are supported by on-board sensors."

"Potential Limitations of Current NATO Air Defence Systems​

The effectiveness of Air and Missile Defence (AMD) systems is determined by the capabilities of their sensors and interceptors. NATO’s current portfolio spans numerous systems that cover various threat categories, but do not include any systems (due to technical feasibility or monetary reasons) that can cover all threat categories in all altitude bands.

This does not mean that NATO nations do not already possess very potent space-based, airborne or surface-based sensors. Still, they need to evaluate which sensors qualify for the detection and tracking of HOT, and which sensors can provide fire solutions. It can be surmised that modern, often software-steered sensors can be adapted, but how this affects overall functionality and performance still needs to be evaluated. Also, adequate data fusion of all available sensors needs to be in place or enabled to cope with these future threats.

The area in which AMD interceptors can deliver their effect is called ‘battlespace,’ which is mainly limited by the interceptor’s propulsion and manoeuvrability. The significantly elevated threat requirements of HOT increase the likelihood of them taking flight paths outside of the current interceptors´ battlespaces."

With the currently available interceptors, it is likely that an intercept has to occur in the final phase of the flight path. This limits tremendously the distance by which an interceptor can be separated from a protected asset and reduces the opportunity for a second shot at the threat.

Although current Command and Control (C2) structures and data link capabilities are potent and agile enough to handle the present threat set, how they may need to be adapted to also cover HOT has yet to be evaluated."

"System Requirements for HOT Defence​

A comprehensive answer covering system requirements for an effective solution to HOT requires an assessment of all four pillars of NATO Integrated Air and Missile Defence (Active Air Defence, Passive Air Defence, Surveillance and BMC3I) and all steps of the kill chain. Point and area defence plans or schemes of assets must both be assessed.

It would be beneficial to have sufficient sensor capabilities to gain and maintain a continuous track of a HOT from launch to intercept or impact. Due to the relatively low altitude compared to ballistic missiles (HGVs 30-80 km, HCMs 20-40 km), this is hard to achieve. Because of the earth’s curvature and anticipated flight levels, detection ranges are limited.

Therefore, the initial focus should be on the necessary sensor network for early warning (both military and civilian) and engagement; hence the boost phase and the phase before intercept, currently most likely the final phase. These ranges lead, in combination with the target speed, to corresponding early warning times.

For more accurate and better early warning and cueing of other sensors, space-based sensors in various orbits (e.g. geostationary, low earth orbit) may be beneficial. Detailed requirements for coverage and robustness, especially against peer opponents, must be identified.

Outside of simulation environments, HOT are not available for testing against current AMD weapons systems. This makes solid intelligence data necessary, not only for future defence planning, but also for defining general system requirements. It cannot be stated with high confidence that sensors currently available (e.g. PATRIOT, SAMP/T, SMART-L) are capable of detecting and tracking manoeuvring HOT. Although these systems may be adapted using software fixes, the consequences for the remaining task load (e.g. tracking aircraft or ballistic missiles) must also be identified. Existing early warning systems like the US Shared Early Warning (SEW) system, which uses infrared sensors to detect missiles in their boost phase, should be capable of detecting HGVs and likely HCMs since their boosters have a significant boost phase. The need for further land-, sea-, air- or space-based sensors must be analysed to guarantee successful defensive engagement options against HOT."

Es igy tovabb. Nem akarom az egeszet bemasolni, de lassan megint ott jarunk, hogy eltunodtem, esetleg szorol-szora leforditom a cikket (esetleg felajanlom a HTKA-nak utankozlesre ti. NATO's iraskent public domain ala esik, belinkeljuk a forrast es kesz.)

 

[ghostrider]

ÉS
ÉN
HOL
ÍRTAM
HOGY
TERÜLETVÉDELM VAN?

Azt írom, hogy nincs.
Ne húzzál már fel kérlek...

Értelmezni nem sikerült tizedjére sem amit írok, de még nekiállsz oktatni, hogy harcászathoz nem értek stb.
Bakker, keresem a kandi kamerát.

Ennyire nem jött át, hogy miről van itt szó?


A chaff a kb. 60+ és monimp. antenna és CW-s légvédelmet sem érdekli. Ez a HAWK és 2K12 Kub generációja.
Még a Volhov/Nyeva vonalnál is csak az automata követést gátolta meg. Konkrétan a Volhov SzDC üzemmódja ezeket még szélkorrekcióval is képes volt kiszűrni elég jó.

Ha nincs területvédelem, akkor meg mit magyarázol itt pontvédelemről, ami elégséges? Nem. Elfogadta mindenki, hogy amit írtál a HMZ-n belüli elfogásokról, az működhet. Pont. De ez kevés. Területvédelem kell. Ezt olyan nehéz felfognod?

 

[molnibalage]

Ha nincs területvédelem, akkor meg mit magyarázol itt pontvédelemről, ami elégséges? Nem.

Nem tudsz mindent is védeni.
Aki ezt képtelen elfogadni, azzal nincs mit tenni.
Ez mindig is így volt a történelem során.

Elfogadta mindenki, hogy amit írtál a HMZ-n belüli elfogásokról, az működhet

Egyesek szerint a PAC-3-nak nincs HMZ-je az Iszkander és Kinzsál ellen sem...

Területvédelem kell.

Persze, nekem meg 20 éve Cindy Crawford meg Julie Ormond.
Álmodni mindenki tud, a realitások meg mások.
A fizika adott, ezt nem tudod meghágni.

 

[ghostrider]

Az a baj, hogy még a legfontosabbakat sem tudod védeni ellenük egyszerre, mert nem tudod melyiket fogják támadni. (Összevonási körletek, utánpótlási vonalak, kommunikációs központok, vezetési pontok, repülőterek, raktár bázisok, indító helyek stb.) A most rendszerben lévő komplexumok nem erre lettek kialakítva. Adnak védelmet, mert van HMZ a támadó rakéták ellen, még ha elég korlátozott is, de ahhoz mázli kell, hogy pont azokat véd, amelyekre indítanak, mert a támadó fél azért ismeri a védett helyeket. Nem kell álmodni, fejleszteni kell. A repülőgépek ellen már elég jó területvédelmet lehet kialakítani a mostani komplexumokkal. Mindent védeni nem tudsz, de nagyon nem mindegy, hogy mit csapnak el belőlük. Na, ez már nem mérnöki feladat, erre van a HADMŰVÉSZET.

 

[kamm]

Egyesek szerint a PAC-3-nak nincs HMZ-je az Iszkander és Kinzsál ellen sem...

Peldaul a Pentagon szerint avagy a fent idezett Patriot-officer szerint, aki gyakorlatilag arrol irt egy alapos cikket, hogy a Nyugatnak nincsen semmilyen epkezlab vedelme HOT ellen.

 

[molnibalage]

Az a baj, hogy még a legfontosabbakat sem tudod védeni ellenük egyszerre, mert nem tudod melyiket fogják támadni. (Összevonási körletek, utánpótlási vonalak, kommunikációs központok, vezetési pontok, repülőterek, raktár bázisok, indító helyek stb.) A most rendszerben lévő komplexumok nem erre lettek kialakítva. Adnak védelmet, mert van HMZ a támadó rakéták ellen, még ha elég korlátozott is, de ahhoz mázli kell, hogy pont azokat véd, amelyekre indítanak, mert a támadó fél azért ismeri a védett helyeket. Nem kell álmodni, fejleszteni kell. A repülőgépek ellen már elég jó területvédelmet lehet kialakítani a mostani komplexumokkal. Mindent védeni nem tudsz, de nagyon nem mindegy, hogy mit csapnak el belőlük. Na, ez már nem mérnöki feladat, erre van a HADMŰVÉSZET.

Tehát, akkor mi jön ki ebből?

1. Eldöntöd számodra mi a fontos és oda teszel nagy erőt.
2. Aztán az ellen vagy bevet sokkal több rakétát, annak ismeretében, hogy mi van ott.
3. Ha tudja... Mert a támadónak mióta van van tökéletes adata, hogy mi mennyire van védve - és valahol átjut valamennyi, valahol meg semmi.

Mert mehet a támadó biztosra azzal, hogy mondjuk egyetlen célra bevetsz 80 db Iszkandert, ami mondjuk két Patriot osztály véd.
Remek. És mi marad minden másra?
Te bakker úgy teszel, mintha egy ballisztikus rakéta vagy bármi más az olyan olcsó lenne, mintha a fűmagot szórnád.

A repülőgépek ellen már elég jó területvédelmet lehet kialakítani a mostani komplexumokkal.

Ez ebben a formában nem igaz.

• az alacsonyan repülő gépek ellen ez ma sem igaz, a kérdés az, hogy ezt ki vállalja be
• a stealth gépek ellen meg végképp nem igaz, a központi tűzvezető radar + SAGG/TVM vezérlésnél ez nem létezik, ehhez minimum Patriot / Sz-300 szintű nagy tűzvzető radar, hálózatos hadviselés és ARH rakéta kell....
• ahol még mindig ott van a vontatott csali és más.

A valódi területvédelem, ami lezavarja a gépeket kismagasságra, az csak a nem stealth gépek ellen van.

Mindent védeni nem tudsz, de nagyon nem mindegy, hogy mit csapnak el belőlük. Na, ez már nem mérnöki feladat, erre van a HADMŰVÉSZET.

Ezzel semmit nem mondtál, amit nem tudtam és semmit nem cáfolták meg abból, amit a pörgőforgó rakéták vak híveinek írtam.

 

[ozymandias]

Kicsit finomítottam a görbéken meg rátettem az állásszöget (az állásszög nem teljesen szentírás, mert ide viszont kelle mondjuk egy PID-vezérlés az Excel-nek, amit az Excel értelemszerűen nem tud, így az állásszög szinte teljesen ugyanaz, mint a magassági profil...)

Ha igazán profi program kell, akkor azt MATLAB-ban kell megírni, és akkor ott már a jármű mérete is paraméterezhető, plusz az állásszögre is lehet szabályzást írni - pl. ha beállítjuk a repülési profilt úgy, hogy mondjuk az első süllyedés 120km-ről 45km-re megy, akkor a kedves automatika kezdje el nagyon enyhén felhozni a gépet mondjuk 75km-től (itt mondjuk a visszacsatoláson belül egy következő szabályzó kör lehet a felmelegedési limit)), hogy 45km-ről sokkal lágyabb AoA lefutás legyen.

És akkor lehet kombinálni a siklási profilt - ettől a pályagörbétől merőben eltérő módon. Az általam használt peremfeltételekre ez jött ki.

(nem, nem állok neki minden egyes "szerintem" esetén átírni, mert ez az egyenletrendszer erre a geometriára lett megoldva, plusz van más saját projektem is. Viszont emiatt elmélyedni a MATLAB-ban egy nagy pozitívum...)

 

[Miskolci Ogre]

Kicsit finomítottam a görbéken meg rátettem az állásszöget (az állásszög nem teljesen szentírás, mert ide viszont kelle mondjuk egy PID-vezérlés az Excel-nek, amit az Excel értelemszerűen nem tud, így az állásszög szinte teljesen ugyanaz, mint a magassági profil...)

Ha igazán profi program kell, akkor azt MATLAB-ban kell megírni, és akkor ott már a jármű mérete is paraméterezhető, plusz az állásszögre is lehet szabályzást írni - pl. ha beállítjuk a repülési profilt úgy, hogy mondjuk az első süllyedés 120km-ről 45km-re megy, akkor a kedves automatika kezdje el nagyon enyhén felhozni a gépet mondjuk 75km-től (itt mondjuk a visszacsatoláson belül egy következő szabályzó kör lehet a felmelegedési limit)), hogy 45km-ről sokkal lágyabb AoA lefutás legyen.

És akkor lehet kombinálni a siklási profilt - ettől a pályagörbétől merőben eltérő módon. Az általam használt peremfeltételekre ez jött ki.

(nem, nem állok neki minden egyes "szerintem" esetén átírni, mert ez az egyenletrendszer erre a geometriára lett megoldva, plusz van más saját projektem is. Viszont emiatt elmélyedni a MATLAB-ban egy nagy pozitívum...)

Ha jól látom akkor ha nem használjuk ki a 8000km-es max hatótávolságot hanem mondjuk 6000-nél(ahol még bőven 3000m/s felett van a sebessége ) rázuhantatjuk (hülye szó) egy rephordozóra azt megtehetjük ? Tudhat egy ilyen profilt vagy továbbra is a hullámgörbe az irányadó ?

 

[molnibalage]

Ha jól látom akkor ha nem használjuk ki a 8000km-es max hatótávolságot hanem mondjuk 6000-nél(ahol még bőven 3000m/s felett van a sebessége ) rázuhantatjuk (hülye szó) egy rephordozóra azt megtehetjük ? Tudhat egy ilyen profilt vagy továbbra is a hullámgörbe az irányadó ?

Ráfordulni nem tud rendesen. 60 km magasan van és 3000 m/s-nál 3G körül fordul.
Ezzel a fordulósugár 305 km táján van.
Szóval az a "rázuhanás" lehetséges, csak semmi extra nincs benne, nem holt zónából érkezik és brutálisan be fog lassulni a cucc.
Persze lehet kombinéni ezt fékezéssel is, sőt fékezni és fordulni is kell, de akkor sem fog kijönni belőle semmi "csoda".

Egész egyszerűen a fizika egy ribanc. Ha gyorsan halad egy test egy irányba bődületes energiamennyiségbe került az irányváltoztatás. Teljesen mindegy milyen magasságon vagy. A magasság az annak limitációja, hogy mekkora erőt tudsz aerodinamikailag előállítani.

Tessék megnézni, hogy mennyi volt az űrsikló max. delta V-je, hogy mennyit tudott a pályáján módosítani...
Ez meg azon is már jól látszott, hogy az AIM-9L mennyiségű szilárd hajtóanyag egy könnyű rakétának is mennyi gyorsítást tud adni, ha fordulni kell.
Semmit. Nem véletlenül van az, hogy a rakéta irányba áll lehetőleg és axiálisan arra gyorsít, a cél felé. Aztán kész passz, annyit tud.

De csak a léptékhez. Tessék egy vadászgépet alapgázon M0.9-nél megtépni 9G-re tengerszinten pehelykönnyűn és nézni, hogy a sebesség 90 fok forduló után hova kopik el és a G érték amit tud. Megmutassam repszimben? Aztán lehet pislogni.

 

[ozymandias]

Ha jól látom akkor ha nem használjuk ki a 8000km-es max hatótávolságot hanem mondjuk 6000-nél(ahol még bőven 3000m/s felett van a sebessége ) rázuhantatjuk (hülye szó) egy rephordozóra azt megtehetjük ? Tudhat egy ilyen profilt vagy továbbra is a hullámgörbe az irányadó ?

Tudhat akár 8000km-en, mert minden annak a függvénye, hogy:

• mit bír a szerkezeti anyag
• milyen szögnél indítják
• milyen AoA-értékek vannak
• stb...

Ennek a feladatnak nagyon sok megoldása van. Adott esetben az első zuhanásból felmehet 160km-re is és onnan siklik még ritkább levegőben - de ezek mind elméleti okfejtések. Minden manőverezés az x-y síkban a helyzeti energia rovására megy.

 

[kamm]

Tudhat akár 8000km-en, mert minden annak a függvénye, hogy:

• mit bír a szerkezeti anyag
• milyen szögnél indítják
• milyen AoA-értékek vannak
• stb...

Ennek a feladatnak nagyon sok megoldása van. Adott esetben az első zuhanásból felmehet 160km-re is és onnan siklik még ritkább levegőben - de ezek mind elméleti okfejtések. Minden manőverezés az x-y síkban a helyzeti energia rovására megy.

Pontosan errol beszelek a kezdetek ota es ugyanezert mondtam feljebb, hogy a peldad nagyon jo modellezni a kalkulacios processt, de szinte csak sajat feltetelezesekbol indul ki.

 

[Törölt tag]

Tudhat akár 8000km-en, mert minden annak a függvénye, hogy:

• mit bír a szerkezeti anyag
• milyen szögnél indítják
• milyen AoA-értékek vannak
• stb...

Ennek a feladatnak nagyon sok megoldása van. Adott esetben az első zuhanásból felmehet 160km-re is és onnan siklik még ritkább levegőben - de ezek mind elméleti okfejtések. Minden manőverezés az x-y síkban a helyzeti energia rovására megy.

Mekkora maximális sebességet viselnek el a mai korszerű anyagok, 5, 10, 15, 20, 25 illetve 30km magasságban?

 

[molnibalage]

Tudhat akár 8000km-en, mert minden annak a függvénye, hogy:

• mit bír a szerkezeti anyag
• milyen szögnél indítják
• milyen AoA-értékek vannak
• stb...

Ennek a feladatnak nagyon sok megoldása van. Adott esetben az első zuhanásból felmehet 160km-re is és onnan siklik még ritkább levegőben - de ezek mind elméleti okfejtések. Minden manőverezés az x-y síkban a helyzeti energia rovására megy.

Ha jól látom akkor ha nem használjuk ki a 8000km-es max hatótávolságot hanem mondjuk 6000-nél(ahol még bőven 3000m/s felett van a sebessége ) rázuhantatjuk (hülye szó) egy rephordozóra azt megtehetjük ? Tudhat egy ilyen profilt vagy továbbra is a hullámgörbe az irányadó ?

Csak, hogy kontextusba helyezzük a dolgokat, megnéztem egy fullra húzott F-16 fordulást. A lenti diagramokon:

• egy kb. alig 11 tonnás F-16CJ.
  
  
• M0.95 táján indítottam tengerszinten a maximális túlterhelésű fordulót azért, hogy legyen elég felhajtóerő.
  
  
• 9G-re hamar felmegy a gép és tartani is tudja azt kemény 6 sec-ig. A nagy sebesség miatt 9G limitálja a fordulót, ahogy lassul úgy tő a turn rate, ameddig a 9G-re még képes a gép. Aztán pillanatok alatt bezuan a turn rate ahogy elfogyott a sebesség.
  
  
• Összesen asszem 230 fokot fordult a gép és ezalatt elvesztette a mozgási energiájának a 80+ százalékát úgy, hogy közel sem 9G volt végig. A sebesség a negyedére esett vissza.

Megmutassam M2.0 sebességgel haladó gépen ritka légkörben 12 km magasan? És itt olyan gépről van szó, aminek hatalmas szárnya van, ami arra van trenírozva, hogy eszement mennyiségű felhajtóerőt termeljen és a tolóerő is ehhez lett belőve, hogy a gép fenn tudja tartani ezt közepes magasságon. A gép légellenállása nem sokat játszott ilyen tételben, de azt is megmutathatom, hogy alapgázról hogyan lassult volna a gép...

De ez BM/HSGV vagy bármi az a lenedületéből sáfárkodik és kész ennyi. Látható, hogy ha nekiállnak fordulni, akkor igen hamar eldobják a sebességet, mert az centripetális gyorsítás tudja a dolgát. Szerény G forduló mellett a lassulás elviselhető, de akkor meg 300 km táji fordulósugarak jönnek ki. Ez kvázi egyenesen repülő cél...

Szóval az oldalirányú manőver ezeknél a minimum minimumára szorítkozik. És, ha nekiáll ezt csinálni, akkor frankón belassul a rakéta.

 

[Törölt tag]

Kicsit finomítottam a görbéken meg rátettem az állásszöget (az állásszög nem teljesen szentírás, mert ide viszont kelle mondjuk egy PID-vezérlés az Excel-nek, amit az Excel értelemszerűen nem tud, így az állásszög szinte teljesen ugyanaz, mint a magassági profil...)

Egész jól hasonlítanak a grafikonjaid az ebben a hozzászólásban linkelt anyagban számítgatott görbékhez.
Ez jó hír!

 

[ghostrider]

Tehát, akkor mi jön ki ebből?

1. Eldöntöd számodra mi a fontos és oda teszel nagy erőt.
2. Aztán az ellen vagy bevet sokkal több rakétát, annak ismeretében, hogy mi van ott.
3. Ha tudja... Mert a támadónak mióta van van tökéletes adata, hogy mi mennyire van védve - és valahol átjut valamennyi, valahol meg semmi.

Mert mehet a támadó biztosra azzal, hogy mondjuk egyetlen célra bevetsz 80 db Iszkandert, ami mondjuk két Patriot osztály véd.
Remek. És mi marad minden másra?
Te bakker úgy teszel, mintha egy ballisztikus rakéta vagy bármi más az olyan olcsó lenne, mintha a fűmagot szórnád.

Ez ebben a formában nem igaz.

• az alacsonyan repülő gépek ellen ez ma sem igaz, a kérdés az, hogy ezt ki vállalja be
• a stealth gépek ellen meg végképp nem igaz, a központi tűzvezető radar + SAGG/TVM vezérlésnél ez nem létezik, ehhez minimum Patriot / Sz-300 szintű nagy tűzvzető radar, hálózatos hadviselés és ARH rakéta kell....
• ahol még mindig ott van a vontatott csali és más.

A valódi területvédelem, ami lezavarja a gépeket kismagasságra, az csak a nem stealth gépek ellen van.

Ezzel semmit nem mondtál, amit nem tudtam és semmit nem cáfolták meg abból, amit a pörgőforgó rakéták vak híveinek írtam.

1. Nem cáfoltalak meg.
2. Én csak összeszedtem azt, amit tudunk.
3. Össze írogatsz mindenfélét, néha magadnak ellentmondva, csak hogy a másik véleményét űbereld.
4. A stílus az ember.
Uff