Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[Kim Philby]

Még egyszer megkérdezem: Miben is hazudott az ábra? Egyszerűen bemutatta a radarhorizontot laikusoknak.

Miért, a Pantsir miért nem tudta azonosítani fenyegetésként a 60-80-al repülő felderítő drónokat?

Drága barátom! A THAAD indításánál szerinted milyen pályadatokkal dolgoznak? Ezt szerinted egy HGV esetén hogyan tudják megbecsülni?

Ehhez képest a SM-6 legújabb fejlesztésével próbálkoznak az amerikaiak. Szerinted ez vajon miért lehet?

Ugye te nem olvastad el a fenti cikket?

Az SM-6 szerinted közvetlen ütközéssel semmisíti (illetve csak semmisítené) meg a célt?

Különben ezt a részét nem is igazán értem.
Srácok áruljátok már el, hogy milyen elgondolásból visztek bele orosz radar- vagy rakétarendszereket abba a vitába, hogy mit kezdene a NATO a HGV fegyverekkel. Nem az oroszoknak kell ezt a problémát megoldani, hanem az amerikaiaknak, és a NATO-nak.

Ez ugyebár a német Patriot parancsnok cikkéből van.
A manőverezés problémáját is részletesen megmutatja. Hiába azonosítják a HGV kezdeti pályáját. A manőverezési fázisban gyakorlatilag bármilyen célt elkaphat a a lila folton belül. Hogy csinálsz ellene pontvédelmet, ha nem tudod, hogy melyik pontot támadja? Minden hajót meg nem védhetsz egy anyahajó kötelékben. Mitöbb én egy támadás esetén biztosan nem az anyahajót venném először célba, hanem a légvédelmét biztosító többi hajót. Minél kevesebb az elhárító hajó, annál nagyobb az esélye az anyahajó megsemmisítésére.

A két rendszert ha ötvözik, a hordozórész miután a "glidert" kiveti, tovább repül ballisztikus pályán, akár csak csaliként, akár még egy töltettel? (
Ezt csak mint variáció, nem mint a jelenlegi eljárás....)

 

[Filter]

Fire and forget és de, minden fegyver alapvetően ilyen.
Az, hogy esetleg van kétutas vagy csak egyutas komm, az már "extra".

De ezt a plazmás fétist még mindig nem értem. A plazmáról visszaverődik a rádióhullám. Az nem álcáz semmit, cserébe csak a HSM radarja nem lát előre...

Így ok.
Eddig az volt az infóm, hogy a rádióhullámok nem látják a palazmában lévő testet.
Itteni utánerdeklődés volt.
Ezért feltételeztem azt hogy a plazmaköpenyben lévő test már a felderítésnél előnyben van az elhárítással szemben.
Plusz a sebessége, védhetetlen behatolóvá teszi őket. Manőverezés nélkül is.

 

[Filter]

Szerinted egy éles helyzetben mit tesznek tacsra ? Ja a különböző műhódas rendszereket ! Ez a GPS cucc jó az autódba meg egy asszimetrikus háborúban de nem a nagyok összecsapásában !

Ok.
Használhatja helymeghatározásra akár a "Nagy Medve" csillagképet, vagy a Napot is.
GPS-GLONASS combót behelyettesítheted egy jópár lelőhetetlen dologgal.
És nem növekszik meg a hardver igény mert ugyan azokról az eszközökről beszélünk.

 

[wolfram]

De ezt a plazmás fétist még mindig nem értem. A plazmáról visszaverődik a rádióhullám. Az nem álcáz semmit, cserébe csak a HSM radarja nem lát előre...

Ennél azért kicsit bonyolultabb a dolog.
Plazma hatása a radarkeresztmetszetre:

https://core.ac.uk/download/pdf/217147896.pdf

És a kommunikációra-frekvenciákra, stb.

https://apps.dtic.mil/sti/pdfs/AD0718428.pdf

https://benthamopen.com/contents/pdf/TOAEJ/TOAEJ-3-76.pdf

https://www.researchgate.net/profile/Lei-Shi-104/publication/286612904_Telemetry_Channel_Capacity_Assessment_for_Reentry_Vehicles_in_Plasma_Sheath_Environment/links/5a5426dda6fdccf3e2e29980/Telemetry-Channel-Capacity-Assessment-for-Reentry-Vehicles-in-Plasma-Sheath-Environment.pdf

 

[Miskolci Ogre]

Ok.
Használhatja helymeghatározásra akár a "Nagy Medve" csillagképet, vagy a Napot is.
GPS-GLONASS combót behelyettesítheted egy jópár lelőhetetlen dologgal.
És nem növekszik meg a hardver igény mert ugyan azokról az eszközökről beszélünk.

Nem ok nélkül fejlesztik a csillagászati navigáció modern kori navigációt ! Azokra nem nagyon hatnak az EW rendszerek .

 

[ghostrider]

Az, hogy a lokátorok milyen magasságig detektálnak vegyük két részre.
1. A világ minden lokátora ugyanúgy működik. Kisugározza a rádió hullámokat, majd veszi a visszaérkező jeleket. Az, hogy a rádióhullám milyen távolságra képes eljutni, alapvetően a jel erősségétől függ. A magasságot az antenna dőlés szöge határozza meg. Működésileg a legnagyobb távolságot az ismétlődési idő (frekvencia) korlátozza, mivel a két impulzus között eltelt ideig van nyitva a vevő. Ez minden lokátornál azonosan működik, legyen nyugati, keleti, bármilyen.
Viszont.
2. A jelek feldolgozásánál, illetve megjelenítésénél lehetnek olyan korlátozások, hogy adott magasság fölött a jeleket egyszerűen nem dolgozza fel a rendszer. Ilyenek lehetnek az említett nyugati lokátorok. Tehát maga a rendszer korlátozza magát, attól még a felderítési képességekkel ugyanúgy rendelkeznek.

 

[molnibalage]

Nem ok nélkül fejlesztik a csillagászati navigáció modern kori navigációt ! Azokra nem nagyon hatnak az EW rendszerek .

Fejlesztik...?
50+ éve használatos az ICBM, FB-111- en (ASQ-119) és a B-2-őn is ott van 30+ éve.

 

[ghostrider]

Mennyire valós és reális, hogy a hiperszonikus eszközök esetén olyan a kialakításuk, hogy maga a jármű és a hajtómű egy kompakt szerkezet. Olyan éles éleket alakítanak ki, hogy akár 2.000 Celsius fokot is kibírnak a speciális kerámiák?

 

[angelsoul]

Nem ok nélkül fejlesztik a csillagászati navigáció modern kori navigációt ! Azokra nem nagyon hatnak az EW rendszerek .

Fejlesztik...?
50+ éve használatos az ICBM, FB-111- en (ASQ-119) és a B-2-őn is ott van 30+ éve.

Sőt, ott vannak a kőkoriak, ha GPS/space denial világ jön, mert bizony a NAVSTAR előtt is volt élet (a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak):

Földi telepítésűek közül pár:

• DECCA - egy őskövület, de pár helyen megvan még- Egy HF rendszer, long range navigationra. Pontatlan, de azért egy belépőpontot eltalász vele.
• NDB - üzemel mai napig, egy körkörösen sugárzó adó, rém egyszerű. Még leszállást is lehet vele végezni (non-precision).
• VOR/TACAN - na ez már egy igen pontos rendszer, DME-vel (távolságmérő) kombinálva két adóval elég pontosan meghatározhatod a helyzetedet (amúgy két DME adóval is meg tudod határoznia helyzetedet).

És persze ott vannak a fedélzeti navigációs rendszerek:

• INS - tehetetlenségi navigációs rendszer, a jó öreg ingás pörgettyűs/higanyos gyorsulásmérőkkel. Az idő előrehaladtával egyre pontatlanabbá válik, de azért egy 8 órás repülés után sem küld rossz országba...
• RNS - lézergiró, az egyik legjobb eszköz, ami ma a gépekben van, rohadt pontos.
• Ésatöbbi... térkép iránytűtől a legtitkosabb új csodákig (mágnestérkép WGS-84-re vetítve, de az említett csillagnavigációs, stb...).

Szóval ez a GPS denial nem akkora szörnyűség, igazából remekül elműködtek a haderők nélkülük is évtizedeken át. Kényelmes, de nem nélkülözhetetlen.

 

[molnibalage]

Sőt, ott vannak a kőkoriak, ha GPS/space denial világ jön, mert bizony a NAVSTAR előtt is volt élet (a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak):

Földi telepítésűek közül pár:

• DECCA - egy őskövület, de pár helyen megvan még- Egy HF rendszer, long range navigationra. Pontatlan, de azért egy belépőpontot eltalász vele.
• NDB - üzemel mai napig, egy körkörösen sugárzó adó, rém egyszerű. Még leszállást is lehet vele végezni (non-precision).
• VOR/TACAN - na ez már egy igen pontos rendszer, DME-vel (távolságmérő) kombinálva két adóval elég pontosan meghatározhatod a helyzetedet (amúgy két DME adóval is meg tudod határoznia helyzetedet).

És persze ott vannak a fedélzeti navigációs rendszerek:

• INS - tehetetlenségi navigációs rendszer, a jó öreg ingás pörgettyűs/higanyos gyorsulásmérőkkel. Az idő előrehaladtával egyre pontatlanabbá válik, de azért egy 8 órás repülés után sem küld rossz országba...
• RNS - lézergiró, az egyik legjobb eszköz, ami ma a gépekben van, rohadt pontos.
• Ésatöbbi... térkép iránytűtől a legtitkosabb új csodákig (mágnestérkép WGS-84-re vetítve, de az említett csillagnavigációs, stb...).

Szóval ez a GPS denial nem akkora szörnyűség, igazából remekül elműködtek a haderők nélkülük is évtizedeken át. Kényelmes, de nem nélkülözhetetlen.

Nem tudom, hogy mennyire. A mai fiatalokon látom, hogy lövésük sincs hogyan kell térképe használni.
Kiveszed a kezéből a telót és lövése nincs, hogy mi merre és hány méter.

A barátnőm húga elment egy lakást megnézni és nem tudta emlékezetből elmondani, hogy merre ment.
Beírta a címet és ment amerre a GPS vitte. Bármiféle tervezés, gondolkozás vagy körültekintés nélkül. Még az irányt sem tudtam megmondani fejből....

Ezzel szemben én mai napig úgy közlekedem új helyre, hogy itthon megnézem a legközelebb ismert pontot és onnan fejből megjegyzem az utat és megyek.

De egyre több átlagembernél is látom, hogy szinte képtelenség olyan dolgokat megmagyarázni nekik, hogy valaminek az északi oldala. Lövésük nincs az orientációról. Nem tudnak két olyan pont közt érzésből mozogni, amit ismernek.

Mintha lett volna itt is cikk, hogy a US Army-ban a bizony a fiatalok is ebből a generációból jönnek, nem tudnak papírtérképekkel mit kezdeni, alapoktól kell tanítani nekik.

És a repcsi még so-so elnavigál, de GPS nélkül egy fegyverkategóriának annyi és a CM-mek is marad a TERCOM + INS + végfázisban radar van IIR.

 

[dudi]

Nem tudom, hogy mennyire. A mai fiatalokon látom, hogy lövésük sincs hogyan kell térképe használni.
Kiveszed a kezéből a telót és lövése nincs, hogy mi merre és hány méter.

A barátnőm húga elment egy lakást megnézni és nem tudta emlékezetből elmondani, hogy merre ment.
Beírta a címet és ment amerre a GPS vitte.
Ezzel szemben én mai napig úgy közlekedem új helyre, hogy itthon megnézem a legközelebb ismert pontot és onnan fejből megjegyzem az utat és megyek.

De egyre több átlagembernél is látom, hogy szinte képtelenség olyan dolgokat megmagyarázni nekik, hogy valaminek az északi oldala. Lövésük nincs az orientációról. Nem tudnak két olyan pont közt érzésből mozogni, amit ismernek.

Mintha lett volna itt is cikk, hogy a US Army-ban a bizony a fiatalok is ebből a generációból jönnek, nem tudnak papírtérképekkel mit kezdeni, alapoktól kell tanítani nekik.

És a repcsi még so-so elnavigál, de GPS nélkül egy fegyverkategóriának annyi és a CM-mek is marad a TERCOM + INS + végfázisban radar van IIR.

Mindig tanítottak és tanítani fognak térkép+tájoló alapú tájékozódást a katonáknak. Annyia különbség, hogy régen egyszerűbb volt tanítani, mert nem volt GPS így mindenki tudta alapszinten használni a térképet.

 

[Miskolci Ogre]

Fejlesztik...?
50+ éve használatos az ICBM, FB-111- en (ASQ-119) és a B-2-őn is ott van 30+ éve.

Mi van nem ignoráltál ? Gyanús vagy ! Amúgy az 50-es évek óta ugyan az van és nem fejlesztik ugye ?

 

[Miskolci Ogre]

Nem tudom, hogy mennyire. A mai fiatalokon látom, hogy lövésük sincs hogyan kell térképe használni.
Kiveszed a kezéből a telót és lövése nincs, hogy mi merre és hány méter.

A barátnőm húga elment egy lakást megnézni és nem tudta emlékezetből elmondani, hogy merre ment.
Beírta a címet és ment amerre a GPS vitte. Bármiféle tervezés, gondolkozás vagy körültekintés nélkül. Még az irányt sem tudtam megmondani fejből....

Ezzel szemben én mai napig úgy közlekedem új helyre, hogy itthon megnézem a legközelebb ismert pontot és onnan fejből megjegyzem az utat és megyek.

De egyre több átlagembernél is látom, hogy szinte képtelenség olyan dolgokat megmagyarázni nekik, hogy valaminek az északi oldala. Lövésük nincs az orientációról. Nem tudnak két olyan pont közt érzésből mozogni, amit ismernek.

Mintha lett volna itt is cikk, hogy a US Army-ban a bizony a fiatalok is ebből a generációból jönnek, nem tudnak papírtérképekkel mit kezdeni, alapoktól kell tanítani nekik.

És a repcsi még so-so elnavigál, de GPS nélkül egy fegyverkategóriának annyi és a CM-mek is marad a TERCOM + INS + végfázisban radar van IIR.

Bármilyen hihetetlen de igazad van ! A modern kori technikák butítanak nagyon keményen ! Én még tudok katonai térképet meg tájolót is használni de a lányomnak is megtanítottam sőt még az égtáj és csillag alapú tájékozódást is !

 

[speziale]

Még egyszer megkérdezem: Miben is hazudott az ábra? Egyszerűen bemutatta a radarhorizontot laikusoknak.

Miért, a Pantsir miért nem tudta azonosítani fenyegetésként a 60-80-al repülő felderítő drónokat?

Drága barátom! A THAAD indításánál szerinted milyen pályadatokkal dolgoznak? Ezt szerinted egy HGV esetén hogyan tudják megbecsülni?

Ehhez képest a SM-6 legújabb fejlesztésével próbálkoznak az amerikaiak. Szerinted ez vajon miért lehet?

Ugye te nem olvastad el a fenti cikket?

Az SM-6 szerinted közvetlen ütközéssel semmisíti (illetve csak semmisítené) meg a célt?

Különben ezt a részét nem is igazán értem.
Srácok áruljátok már el, hogy milyen elgondolásból visztek bele orosz radar- vagy rakétarendszereket abba a vitába, hogy mit kezdene a NATO a HGV fegyverekkel. Nem az oroszoknak kell ezt a problémát megoldani, hanem az amerikaiaknak, és a NATO-nak.

Ez ugyebár a német Patriot parancsnok cikkéből van.
A manőverezés problémáját is részletesen megmutatja. Hiába azonosítják a HGV kezdeti pályáját. A manőverezési fázisban gyakorlatilag bármilyen célt elkaphat a a lila folton belül. Hogy csinálsz ellene pontvédelmet, ha nem tudod, hogy melyik pontot támadja? Minden hajót meg nem védhetsz egy anyahajó kötelékben. Mitöbb én egy támadás esetén biztosan nem az anyahajót venném először célba, hanem a légvédelmét biztosító többi hajót. Minél kevesebb az elhárító hajó, annál nagyobb az esélye az anyahajó megsemmisítésére.

Az a baj, hogy elképesztő elbeszélésé van egymás mellett.

Vagyük például a szintén kongresszusi anyagból származó @Wilson által berakott ábrát. A probléma szemléltetésére tök jó, ugyanakkor abban igaza van @molnibalage -nak, hogy elképesztően torz, és feltehetően ez nem véletlen. Az a gond, hogy az egyfolytában beidézgetett mindenféle nyilatkozat stb. szintén hasonlóan pongyola, nehezen értelmezhető megfogalmazásokat tartalmaz.
az a szöveg, hogy "nincsen kellően hatékony védelem" a valóságban elképesztően sok mindent jelenthet (mert hát ugye mit is ért mondjuk a Navy kellően hatékony védelem alatt). De nézzük egy konkrétumot....mit is jelent a valóságban az, hogy manőverezik a HGV?

nézzük szép sorjában, a HGV 3 repülési fázisát:

1) ballisztikus indítási szakasz: szerintem mindenki egyet ért, hogy itt nem nagyon manőverezik
2) végfázis: volt berakva itt korábban egy tanulmány a flight envelop-ról. Abból is látszódott, hogy a végfázisban csak minimális manőverezésre képes a HGV. Ez a manőverezés leginkább valami olyasmire hasonlít amit a légvédédelmi rakéták is csinálnak a végfázisban a pif-paf kormányzással, hogy képes legyen eltálálni mozgó célt (pl.: carrier). Ennél többet viszont a @molnibalage által többször leírtak miatt feltehetően nem tud.
3) glide-ing fázis: na ez egy érdekesebb kérdés...induljunk ki abból amit @molnibalage írt, hogy az SR71 3 Mach-nál tudott 1,5G-t. Tegyük fel, hogy egy Mach8-9-el repülő HGV is tud ennyit (szárnyak nélkül ugye...de legyen). ebben az esetben a fordulósugár 100km-es nagyságrendben mérhető. Ezzel természetesen semmilyen légvédelmi rakétát nem manőverezne ki. Ugyanakkor itt nem is az a cél, hanem pont az amit a Patriot officer ábrája is mutat...vagyis hogy egy ilyen manőverrel a potenciális célpontokat egy több ezer km2-es területre tudja szétszórni. És mivel a HGV ellen csak pontvédelem van, ezért az összes célpontot külön kell védened

szóval az én fejemben kb. ez állt össze a marketingben elhangzó képességek és a fizikai határok összehozásával....

 

[Negan]

Egy régi,full mechanikus lokátor korlátozott képességű mint hely,mind oldalszögben.Hisz a régi távolfelderitők antennái függölegesen mozogni,nig visszintes pörgésük behatárolta a benérés frissitését.6-8 másotpercenként tudtak frissiteni-HVG meg gyors.
De ma már elektronikus sugáreltéritésű radarok vannak.A rakéta elháritó rendszerek ,AEGIS radarjai full módon.Szektoronkénti fix antenna van,szektorában villámgyors legyezéssel-nem olyan nagy Was ist das követnie folyamatosan egy hiperszónikus célt sem.
ICBM harci részek beeséskor szintén plazmába "búrkolóznak",mégis tudták követni őket radarral,már a megjelenésüktől fogva.
F35ön van körkörös IR figyelőrendszer.Szerintem nincs technikai akadája,és logikus lépésaz AEW gépeket IR figyelörendszerrel ellátni.Egy HVG/HCL ménykű forró.

 

[Negan]

Az a baj, hogy elképesztő elbeszélésé van egymás mellett.

Vagyük például a szintén kongresszusi anyagból származó @Wilson által berakott ábrát. A probléma szemléltetésére tök jó, ugyanakkor abban igaza van @molnibalage -nak, hogy elképesztően torz, és feltehetően ez nem véletlen. Az a gond, hogy az egyfolytában beidézgetett mindenféle nyilatkozat stb. szintén hasonlóan pongyola, nehezen értelmezhető megfogalmazásokat tartalmaz.
az a szöveg, hogy "nincsen kellően hatékony védelem" a valóságban elképesztően sok mindent jelenthet (mert hát ugye mit is ért mondjuk a Navy kellően hatékony védelem alatt). De nézzük egy konkrétumot....mit is jelent a valóságban az, hogy manőverezik a HGV?

nézzük szép sorjában, a HGV 3 repülési fázisát:

1) ballisztikus indítási szakasz: szerintem mindenki egyet ért, hogy itt nem nagyon manőverezik
2) végfázis: volt berakva itt korábban egy tanulmány a flight envelop-ról. Abból is látszódott, hogy a végfázisban csak minimális manőverezésre képes a HGV. Ez a manőverezés leginkább valami olyasmire hasonlít amit a légvédédelmi rakéták is csinálnak a végfázisban a pif-paf kormányzással, hogy képes legyen eltálálni mozgó célt (pl.: carrier). Ennél többet viszont a @molnibalage által többször leírtak miatt feltehetően nem tud.
3) glide-ing fázis: na ez egy érdekesebb kérdés...induljunk ki abból amit @molnibalage írt, hogy az SR71 3 Mach-nál tudott 1,5G-t. Tegyük fel, hogy egy Mach8-9-el repülő HGV is tud ennyit (szárnyak nélkül ugye...de legyen). ebben az esetben a fordulósugár 100km-es nagyságrendben mérhető. Ezzel természetesen semmilyen légvédelmi rakétát nem manőverezne ki. Ugyanakkor itt nem is az a cél, hanem pont az amit a Patriot officer ábrája is mutat...vagyis hogy egy ilyen manőverrel a potenciális célpontokat egy több ezer km2-es területre tudja szétszórni. És mivel a HGV ellen csak pontvédelem van, ezért az összes célpontot külön kell védened

szóval az én fejemben kb. ez állt össze a marketingben elhangzó képességek és a fizikai határok összehozásával....

Le is irták.Van védelem a HGV ellen-de az Isten pénze nem elég rá,hogy mindenhova pontvédelmet tegyenek.Ezért szeretnének valami területvédelmi képességűt.Mert bár a területvédő magában drágább,mint egy db pontvédelmi,de ha kellően nagy területet tud védeni,sokkal olcsóbb lesz,mint ugyanazon területet telerakni pontvédelmi rendszerekkel.

 

[fip7]

Ha egy cikkben az a kiindulási feltételezés, hogy a radarok nem látnak 30km felett, akkor teljesen logikus a következtetés, hogy a 40..120km között érkező HSGV a radarok által követhetetlen.
Meg persze innentől ugyanúgy logikus következtetés lehetne akár azi is, hogy az összes ballisztikus rakéta (ami mind 30km felett érkezik) is ugyanúgy követhetetlen a radarok által...
... csak éppen erről pont hogy egy csomó radar nem tud.

Én mutattam kettő elterjedt (RAT-31, SAAB Girafe) NATO radart amire igaz a cikk állítása.
Kérlek mutas be 2 db elterjedt NATO légtérfelderítő radart amire viszont nem igaz a cikk azon állítása, hogy a repülőgépek elleni távolfelderítő radarok 30 km-s magasságig, az ABM radarok meg 100 km-s magasságtól érzékelik a célokat.
Nem vagyok otthon a radar típusokban, tényleg érdekel , hogy milyen típus cáfol rá erre és hány darab van belőle a nyugati világban.

 

[Törölt tag]

Én mutattam kettő elterjedt (RAT-31, SAAB Girafe) NATO radart amire igaz a cikk állítása.
Kérlek mutas be 2 db elterjedt NATO légtérfelderítő radart amire viszont nem igaz a cikk azon állítása, hogy a repülőgépek elleni távolfelderítő radarok 30 km-s magasságig, az ABM radarok meg 100 km-s magasságtól érzékelik a célokat.
Nem vagyok otthon a radar típusokban, tényleg érdekel , hogy milyen típus cáfol rá erre és hány darab van belőle a nyugati világban.

Nézz utána, mely nyugati rendszerek képesek ballisztikus rakétát lelőni, azok radarjai között fogsz találni olyat ami 30km fölött is lát.

AN/SPY-1, AN/MPQ-64 (mindkettő a délkeleti szomszédban), AN/TPY-2
Keletről: Sz-400 MFR, Nyebo-M, Sz-300V komplexum radarjai


Remélem segíthettem.

Kihagytad amúgy a Misztrál MCP radarját, az nem lát 30km fölé

 

[Törölt tag]

Nézz utána, mely nyugati rendszerek képesek ballisztikus rakétát lelőni, azok radarjai között fogsz találni olyat ami 30km fölött is lát.

AN/SPY-1, AN/MPQ-64* (mindkettő a délkeleti szomszédban), AN/TPY-2
Keletről: Sz-400 MFR, Nyebo-M, Sz-300V komplexum radarjai


Remélem segíthettem.

Kihagytad amúgy a Misztrál MCP radarját, az nem lát 30km fölé

*AN/MPQ-65

 

[fip7]

AN/MPQ-65

Nem találok rá hatómagasságot. Igazából egyikre sem. Te milyen paraméterekről tudsz?