[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)

Ez elég szubjektív. Attól függ, hogy mit milyen mértékben tekintünk a fejlettség mércéjének? Abszolút mértékben, vagy egy főre jutóan vizsgáljuk az adatokat? Illetve a különböző mutatók csak az elmúlt 1-2 százévben alapulnak méréseken, statisztikákon, viszonylag megbízható tényadatokon, a korábbi időszakokra inkább csak becslések vannak. Ami teljesen biztos, hogy az ipari forradalommal és a gyarmatosítással előzött Európa.

Az ipari forradalom és a nagy léptékű gyarmatosítás (azaz a 18. század második fele, 19. század első fele) előtt erőteljesen véleményes, hogy megelőzte-e Európa Kínát. A PPP GDP-re vonatkozó becslések alapján (csak ilyen becslésekre lehet támaszkodni a főbb termékek termelési adataiból kiindulva, mivel a mai értelemben vett GDP mérés akkor nem volt, csak a II. VH után vált általánosan alkalmazott mérőszámmá) még az első ópiumháború kezdetén, 1839-ben is Kína a 11 legnagyobb gazdasági teljesítményű európai ország, köztük az összes gyarmatosító hatalom együttesével volt összemérhető. Nem véletlen, hogy kiemelt gyarmatosítási célpont volt. Hanem lett volna gazdag és nem lett volna a cikkeikre kereslet, akkor nem vált volna célponttá sem.

Az angolok a teáért, selyemért, porcelánért és más árucikkekért nemesfémmel, főleg ezüsttel voltak kénytelenek fizetni, mivel Kína szerint mással nem tudtak az európaiak szolgálni, ami a kínaiakat érdekelte volna. Az angolok és más európai országok is komoly külkereskedelmi deficittel rendelkeztek Kína felé, ami már a pénzügyi rendszerüket veszélyeztette. Portugál mintát alapul véve, tömeges ópiummal szállítással próbálták helyre billenteni a külkereskedelmi hiányt, mely ópiumot a frissen gyarmatosított területeken, olcsón termesztett mákból nyertek. Ez vezetett az ópium háborúkhoz és a kínai "megaláztatás évszázadának" kezdetéhez. Ekkor a kínaiak már lemaradásban voltak a fegyverek terén és a 10-szeres létszámfölényük ellenére vesztettek. Ha az ipari léptékű gyilkolás eszköztárát tekinti valaki a fejlettség mércéjének, akkor erre az időre már Kínai jelentősen lemaradt.

Azt azonban biztosan borzasztóan nehéz lenne megmagyarázni, hogy amikor Európa még a "sötét középkor" korszakát élte, nagyon sokkal a tudományos forradalom, a felvilágosodás előtt, sőt még messze a földrajzi felfedezések, a reformáció, a könyvnyomtatás, az írástudás értelmezhető szintre növekedése előtt, még bőven a tűzfegyverek elterjedése, vagy a reneszánsz elterjedése előtt, jó pár évszázaddal korábban, a 11. században Európa akár csak halványan megközelítette volna Kínát. Ehhez azért elképesztően kreatív szempontok szerint kellene értékelni a fejlettséget.
Csak annyit ehhez, hogy Kína a XIX században a globális termelés 2/3-át adta. Ezt egy angol történelmi vonatkozású cikkben olvastam vagy 15 éve. Ha ők hazudtak, akkor én is. A szerző szerint már akkor iszonyatos nagy gazdasági potenciállal rendelkeztek. Ha nem lett volna gyarmatosítva, sokkal másabb lenne jelenleg a globális gazdasági versenyzők pályán való helyzete.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Itt milyen vulkánra gondolsz?

Valamikor 500 valahány körül volt 2 vagy 3 vulkánkitörés egy éven belül.

A pontos lokáció amikor én olvastam még nem volt egyértelmű, de egy adott szélességi kör tartományban Európában és Észak-Amerikában is több egymást követő évben okozott a szokásosnál jóval zordabb nyarakat, ami miatt rengetegen haltak éhen ill. a legyengülés miatt járványokban is sokan meghaltak, és a hatalmas és gyors népességfogyás miatt egy bő évszázadra megrekedhetett Európa fejlődése. Ha jól rémli ka népesség több mint fele meghalhatott. Emiatt gyengülhetett meg Bizánc is, és emiatt lehettek fogékonyak a népek az iszlámra.

Sok tudós szerint ez az időszak volt a "sötét középkor", emiatt volt egy szakadás róma bukása után.

Ha jól tudom a mai USA területén is ebben az időszakban tűnt el nyom nélkül több őslakos civilizáció.

Amúgy a legvalószínűbbnek valamilyen indonéz szigetvilágbeli kitörést tartanak, de olvastam már izlandi verzióról is.

szerk:

Hirtelenjében ezt találtam:



 
Konkrétan a Hadtörteni Múzeum előtt 2 db 16. Századból való kínai ágyu van.
Vitát képezett, hogy a muhi csatában a mongolok nem vetettek-e be kezdetleges rakétafegyvereket (nagy valószínűséggel nem, de lehetőség lett volna rá).
Azért mert mi nem tudunk róla, még nem biztos, hogy nem volt.
Úgy rémlik, hogy valami leirás alapján felmerult az a kérdés, hogy a legnicai csatában nem vetettek e be valami harci gázt.

A 7-10 század volt azaz időszak, amikor elvileg Európa szopóágon volt egy vulkánkitörés miatti pár éves éhezési hullám miatt. Vélhetőe nez nyitott utat az iszlám nagyon gyors elterjedésének is.
A vulkánkitorés utánni éhinség semmiség a un. justiniánusi pestissel szemben amely rendesen megtizelde a késoantik városi lakosságot és kissebb nagyobb lokális hullámokban kb. 750-ig tombolt (és kb. akkoriba akadot meg az arab hódítas). Germán és arab lakosságot kevésbé érintet a járvány, mert akkor még általában elkulonulten éltek a városi lakosságtól, raadásul a muzulmánok kotelessek minden ima elot tiszálkodni - ami geniális húzás volt Mohamed részérol, ezt kár lenne tagadni.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan and krisss
:D lol
csak mióta itt vagyok a fórumon vagy 3 alkalommal volt hosszabb diskurzus arról hogy jó lenne ha a cirill(és egyéb krixkrax)betűs szöveget 3-4 mondattal összefoglalná a posztoló, ez egyedül neked és bokinak nem sikerült
az meg hogy fenyegetnek sztem hagyjuk... miután leügynököztél mindenkit a seregünkben, megemlítették hogy élőben ne hangoztasd mert könnyen megpofoznak(már ha élőben is bátor az ember, tapasztalat szerint nem)

Senkit nem ügynököztem le, teljesen félreérted.
Mivel a Magyar Honvédség eddig általában véve misszókat teljesített külföldön, azért hozták létre a területvédelmiseket, hogy legyenek akiket a területvédelemben lehet elsősorban használni.
Erre mit lát az ember? Már a területvédelmisekre is ráteszi a kezét az USA. Ez keserített el.
Szeretném megóvni a területvédelmiseket az amerikai befolyás veszélyétől. Meg attól, hogy végül a Don-kanyarban kössetek ki...
Magukat a területvédelmi katonákat és úgy általában a katonákat nem hibáztattam semmiért. Becsülöm őket.
A "csecsén lógás" bevallom indulatos megnyilvánulás volt, de nem azt jelenti amit gondolsz. Nem ügynöközést jelent, hanem azt, hogy az amerikaiak oktatásán nevelkedik.
Nem jelent sem árulást, sem ügynöközést, semmi ilyesmit. Főleg, hogy az USA a szövetségesünk.
Úgyhogy légyszives ne állítsatok semmi olyat, amit nem mondtam!
 
Mivel a Magyar Honvédség eddig általában véve misszókat teljesített külföldön, azért hozták létre a területvédelmiseket, hogy legyenek akiket a területvédelemben lehet elsősorban használni.
Hát nem ezért hozták őket létre és nem "elsősorban" missziókat teljesítettünk. Félreérted a missziózás mikéntjét és őszintén szólva onnan több jó hatás érte a honvédséget mint rossz.

A nyugati haderőkben egy csöppet máshogy állnak a katonához mint erőforráshoz (nem egy szám, hanem érték főleg ha képzett) amit nagyon-nagyon szükséges átvennie egy olyan országnak ami eléggé limitált lakosságszámmal rendelkezik és a legnagyobb gondja a haderőben pont a létszámhiány.

Ha nem megyünk missziózni azóta is élőben lehetne vetíteni az angyalbőrben összes epizódját ....
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros and Filter
Hát nem ezért hozták őket létre és nem "elsősorban" missziókat teljesítettünk. Félreérted a missziózás mikéntjét és őszintén szólva onnan több jó hatás érte a honvédséget mint rossz.

A nyugati haderőkben egy csöppet máshogy állnak a katonához mint erőforráshoz (nem egy szám, hanem érték főleg ha képzett) amit nagyon-nagyon szükséges átvennie egy olyan országnak ami eléggé limitált lakosságszámmal rendelkezik és a legnagyobb gondja a haderőben pont a létszámhiány.

Ha nem megyünk missziózni azóta is élőben lehetne vetíteni az angyalbőrben összes epizódját ....

Van előnye a missziózásnak, jó gyakorlóterep, értem én ezt. A jelenlegi formájában viszont a MH területvédelemre alkalmatlan, ezért hozták létre a területvédelmiseket. Mert nincs elég létszám a MH-ben a területvédelemhez. Másrészt, viszont azt is gondolom, hogy a területvédelmiseket óvni kell attól, hogy szövetségesi érdekek mentén használják fel őket. Nem szeretném, ha a területvédelmisek (vagy úgy bárki közületek vagy magunk, a civilek közül) végül a Don-kanyarban kötnének ki, szövetségesi érdekből. Szerintem, a területvédelmisek sem szeretnék ezt, mivel ők - ahogy mondtad - a haza védelmére esküdtek fel. Viszont ettől függetlenül óvni kell őket (és magunkat is) az olyan befolyásolási kísérletektől, amelyek ezt célozzák vagy célozhatják.
 
Van előnye a missziózásnak, jó gyakorlóterep, értem én ezt. A jelenlegi formájában viszont a MH területvédelemre alkalmatlan, ezért hozták létre a területvédelmiseket. Mert nincs elég létszám a MH-ben a területvédelemhez. Másrészt, viszont azt is gondolom, hogy a területvédelmiseket óvni kell attól, hogy szövetségesi érdekek mentén használják fel őket. Nem szeretném, ha a területvédelmisek (vagy úgy bárki közületek vagy magunk, a civilek közül) végül a Don-kanyarban kötnének ki, szövetségesi érdekből. Szerintem, a területvédelmisek sem szeretnék ezt, mivel ők - ahogy mondtad - a haza védelmére esküdtek fel. Viszont ettől függetlenül óvni kell őket (és magunkat is) az olyan befolyásolási kísérletektől, amelyek ezt célozzák vagy célozhatják.
Mondjuk úgy, hogy csak a neve területvédelmi. Inkább általános tartalékos a területvédelmet csak rátették mint marketinget (nem véletlen lesz egységesítve a tartalékos rendszer) . Elsődleges célja az aktív állomány tehermentesítése a másodlagos feladatok átvételével illetve toborzás, azzal, hogy a jobb tartalékosokat becsatornázza az aktív állományba.

De értem mit szeretnél mondani.
 
  • Tetszik
Reactions: haubagoi
Csak annyit ehhez, hogy Kína a XIX században a globális termelés 2/3-át adta. Ezt egy angol történelmi vonatkozású cikkben olvastam vagy 15 éve. Ha ők hazudtak, akkor én is. A szerző szerint már akkor iszonyatos nagy gazdasági potenciállal rendelkeztek. Ha nem lett volna gyarmatosítva, sokkal másabb lenne jelenleg a globális gazdasági versenyzők pályán való helyzete.

Kína a XIX századot, (és a XX század elejét) a megaláztatás évszázadának hívja.

A globális termelésben nem volt kimutatható szerepük, gyarmat volt.

A lakosság nagyrésze földműveléssel foglakozott nem túl sikeresen mert az átlagéletkoruk még a 40-et sem érte el, a városokban, kézmüvesek,hivatalnokok,nemesek voltak.
Saját ipar, vasút, áram, ipari munkások, csak mutatóba volt Kínában.
A XXI század, amiben most élünk, na ott a globális termelés több mint a felét Kína adja.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
csak mióta itt vagyok a fórumon vagy 3 alkalommal volt hosszabb diskurzus arról hogy jó lenne ha a cirill(és egyéb krixkrax)betűs szöveget 3-4 mondattal összefoglalná a posztoló, ez egyedül neked és bokinak nem sikerült
Mióta itt vagyok a fórumon . már 11 éve, több tízezer hírt, szöveget, írást, cikket fordíttottam oroszból magyar nyelvre. Sőt a HTKA-ra is írtam míg nem mentek végbe bizonyos változások.
Lásd! :

Fölösleges és nevetséges a hiszti egy képes , rövid orosz szöveg miatt. Ha nekem nincs időm fordítgatni,mindig akad valaki aki lefordítja. ..
 
mindig akad valaki aki lefordítja
Vagy akad, vagy nem.

Amennyiben az a célod, hogy a saját információiddal orientálj másokat, akkor pontosan a te érdeked, hogy minél többen elolvassák.
Tájékoztató nélkül, ami ugye figyelemfelhívás lenne, ennek az ellenkezőjét éred el. Jó páran átlépik.
Te döntesz!

Igaz ez persze hóbagolyra is.
 
Vagy akad, vagy nem.

Amennyiben az a célod, hogy a saját információiddal orientálj másokat, akkor pontosan a te érdeked, hogy minél többen elolvassák.
Tájékoztató nélkül, ami ugye figyelemfelhívás lenne, ennek az ellenkezőjét éred el. Jó páran átlépik.
Te döntesz!

Igaz ez persze hóbagolyra is.
Nagyon kevés olyan posztom van, amihez nincs magyarázat vagy összefoglaló. Ha megkér valaki mindig lefordítom.
 
Úgy rémlik, hogy valami leirás alapján felmerult az a kérdés, hogy a legnicai csatában nem vetettek e be valami harci gázt.


A vulkánkitorés utánni éhinség semmiség a un. justiniánusi pestissel szemben amely rendesen megtizelde a késoantik városi lakosságot és kissebb nagyobb lokális hullámokban kb. 750-ig tombolt (és kb. akkoriba akadot meg az arab hódítas). Germán és arab lakosságot kevésbé érintet a járvány, mert akkor még általában elkulonulten éltek a városi lakosságtól, raadásul a muzulmánok kotelessek minden ima elot tiszálkodni - ami geniális húzás volt Mohamed részérol, ezt kár lenne tagadni.

Ahogy nézem a kettő kb. ugyanabban az időszakban történt.