[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 461
113
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/08/szlovenia-sem-akar-ujabb-migracios-valsagot-europaban
"Az Európai Unió (EU) nem nyit humanitárius vagy migrációs folyosót az afgán menekültek előtt, és nem engedi, hogy megismétlődjön a 2015-ös migrációs válság – írta Janez Janša szlovén kormányfő vasárnap Twitter-oldalán.
"- Nem engedjük megismétlődni a 2015-ös stratégiai hibát. Csak azoknak a személyeknek segítünk, akik segítettek nekünk a NATO-misszió során, és az EU-tagállamoknak, amelyek védik külső határainkat"
– húzta alá. Egy másik Twitter-bejegyzésében azt írta: „Ha a nők tudnak szerveződni és harcolnak a tálibok ellen, akkor a férfiaknak is kellene. Az EU-nak és Szlovéniának nem kötelessége segíteni és pénzelni a bolygó összes menekültjét, ahelyett, hogy azok megvédenék saját hazájukat.” ..."
 
T

Törölt tag 2361

Guest
És ezt te beveszed. Évente kiadnak több, mint 9 millió vízumot, van ahonnan átcsoportosítani embert egy rövid időre, hogy 17000-et kiállítsanak, ez két ezreléke az egésznek. Biztos volt egy listájuk, hogy kik azok, akiket kivinnének, azoknak futószalagon le lehetett volna gyártani a vízumokat, aztán ha akarja használja, ha nem akkor nem, a többi az csak mese meg szerecsenmosdatás.

persze hogy beveszem. alabecsulod a jo oreg birokraciat es annak tehetetlensegit.

+ a politikai akaratott, szepen latszik hogy a trampek bojkotaltak az egeszet.

meg biroskodas is volt a dologbol.

A US federal court has said the Trump administration broke the law by delaying visa decisions for citizens of Afghanistan and Iraq who worked with soldiers in conflict zones.
 

theo

Well-Known Member
2016. június 1.
2 334
9 634
113
Oooooo
Akkor én ma pont a magyar mentőakciót néztem végig véletlenül, ez esetben tudom is hol az az előretolt magyar állás.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
Ez érdekes!
Hülye tálibok túl gyorsan kezdik a keménykedést.

Taliban kidnapped at least 20 children of Resistance fighters around Andarab demanding they surrender or their family could be killed. This has enraged locals with many of them taking arms against the Taliban. Ongoing clashes across Baghlan province.
Nem a keménykedést kezdik túl gyorsan, hanem a nagymama álarcuk foszlik le villámsebesen. Az álarcok alatt pedig farkasok vannak.

Az talibán hatalmas zászlóaljat küldött Kunduzból Baghlan visszafoglalására.
Bár számukban/tüzérségükben felülmúlnak minket, az utolsó emberig harcolunk, és kitartunk.
Ha meghalok, akkor szabad emberként és nem Pakisztán rabszolgájaként halok meg.
Lehet, hogy ez lesz az utolsó tweetem Allhumdulilah
Minden tiszteletem az övék. Remélem győznek.

Ezért érdemes volt elolvasni:
"És végül, hogy Imolának is legyen egy kis igaza, el kell ismernünk azt, hogy a tálibok valóban nem ’demokratikus választásokkal’ fogják magukat legitimálni, hanem valószínűleg kalasnyikovokkal, sőt remélem nem túlzok, ha kijelentem: az isztambuli egyezményhez sem fognak csatlakozni. Ezen kívül szeretnék segíteni Imolának az eljövendő témaválasztásban, ezért javaslom, írjon egy cikket fél év múlva a jogállamiság, a szexuális kisebbségek, és a fékek és ellensúlyok helyzetéről a tálib államban. Garantáltan hálás téma mindegyik, Táncsics-díj gyanús ajvékolást lehet rendezni bármelyikből külön-külön is."
:D :D:D
Ez a cikk legfeljebb a "Dumaszínházban" lenne jó fellépni, de egy politikai portál oldalára nem való. Ugyan úgy eldobták a kőbaltát az ésszel együtt mint a taliban. Ez olyan öngól mint amit az amerikaiak rúgtak maguknak. Talán elirigyelték tőlük ? :p
 
  • Tetszik
Reactions: Rferi66 and theo

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 796
30 616
113
persze hogy beveszem. alabecsulod a jo oreg birokraciat es annak tehetetlensegit.

+ a politikai akaratott, szepen latszik hogy a trampek bojkotaltak az egeszet.

meg biroskodas is volt a dologbol.

A US federal court has said the Trump administration broke the law by delaying visa decisions for citizens of Afghanistan and Iraq who worked with soldiers in conflict zones.
A cikk, amit bevágtál 2019-es, nem most májusban pereltek a vízumok miatt. Trump nincs több, mint fél éve, az egész úgy ahogy van a mostani adminisztráción állt vagy bukott, és amint látszik inkább bukott, mint állt.
 
  • Tetszik
Reactions: theo
T

Törölt tag 2361

Guest
A cikk, amit bevágtál 2019-es, nem most májusban pereltek a vízumok miatt. Trump nincs több, mint fél éve, az egész úgy ahogy van a mostani adminisztráción állt vagy bukott, és amint látszik inkább bukott, mint állt.

en megirtam neked szepen milyenek a visszonyok ott, es hogy ment a dolog, trampek bojkotaltak, jottek ezek, felgyorsitottak, de azt sem volt eleg.
nem mehet oda akarki, es szepen le volt irva hogy egy 14 lepcsos folyamatrol volt szo. akor sem lehet elbuzeralni, mert meg valami dzihadistat visznek aki majd par ev mulva robangatt ott usaban (ki tudja most is ki bujt el a nagy tomegben).

en befejeztem, ha nem ertheto amit irtam, akor az mar a te bajod, nem az enyem.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 796
30 616
113
en megirtam neked szepen milyenek a visszonyok ott, es hogy ment a dolog, trampek bojkotaltak, jottek ezek, felgyorsitottak, de azt sem volt eleg.
nem mehet oda akarki, es szepen le volt irva hogy egy 14 lepcsos folyamatrol volt szo. akor sem lehet elbuzeralni, mert meg valami dzihadistat visznek aki majd par ev mulva robangatt ott usaban (ki tudja most is ki bujt el a nagy tomegben).

en befejeztem, ha nem ertheto amit irtam, akor az mar a te bajod, nem az enyem.
Írhattak volna akár száz lépcsőset is, ugyanakkora kamu. Jól tudták kiket kell vagy kiket akarnak kivinni az afgánokból, ezt nem most találják ki, nem most ellenörzik le azt, hogy aki 15 éve nekik tolmács meg a felesége s a két kölyke az dzsihadista vagy sem. Mosdatják magukat s mutogatnak vissza Trumpra, akinek ehez már rég rég semmi köze, mert se ő se az emberei nincsenek hatalmon.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 941
19 447
113
Én azért nem tennék nagy összeget az Északi Szövetségre. A 1996-97-ben legalább kétszeres fölényben voltak az ÉSz frakciók a tálibokkal szemben. Ha nagy gebasz van, legfeljebb bezárják Pakisztánban a madraszákat. Nem tartom kizártnak hogy az északiak felszabadítanak néhány tartományt, csak az a kérdés utána mennyi ideig tudják fenntartani az uralmukat. Mivel az északiak etnikai-törzsi alapon szerveződnek, az esetleges térnyerés esetén óhatatlanul egymásnak fognak esni a rivális miliciák. Igy történt a 90-es évek második felében is. A törzsi háború kereteit egyik hadviselő fél sem tudja meghaladni, ez az egyik amit nem vettek figyelembe az amerikaiak.

Én úgy látom, valójában saját maguk ellen dolgoztak az amerikaiak és afgán bábjaik a hadúri rendszer fokozatos leépítésével és a miliciák lefegyverzésével és felszámolásával. Az etnikai-törzsi szempontból vegyes alakulatok felállításával ellehetetlenitették az ellenállást a tálib előretöréssel szemben. A fizetetlenség és ellátatlanság miatt rossz morálú biztonsági erők tagjai nem akartak harcolni, ők túlélni akartak. Feltehetően számos pastun katona és rendőr csatlakozott is tálibokhoz. Én meg vagyok róla győződve, hogy a pastun lakosság java része támogatja a tálibok hatalomátvételét.
 

donpepe84

Well-Known Member
2013. március 5.
428
1 669
93
nézd, ott évszázadok óta a túlélés kulcsa időben a győztesek oldalára állni, ez történt most is. Bocs a párhuzamért, de szokott menni a polémia: "ki olyan hülye, hogy meghaljon háborúban az Orbán kormányért?2 Na, az elűzött kormányért még annyira sem volt kedvük.... Főleg ha a nagyharalmak már az év elején bejelentik, hogy mi akkor lelépünk, a többi a ti dolgotok, csá-
Nem az Orbán kormányért kell meghalni, hanem a hazáért! Illetve sosem a kormányért halnak meg a katonák hanem a hazájukért!
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 707
4 260
113
Nincs elérhető leírás.
 
W

Wilson

Guest

Friss és ropogós a téma egyik legjobb szakértőjétől, lehet fogyasztani:)


Afganisztán: Mutasd meg a pénzt!​

Sushant Sareen

Vasárnap, 2021. augusztus 22. |

Taliban_aug1820210818015909-koHTee.jpeg

Afganisztán: Mutasd meg a pénzt!
Sushant Sareen

Afganisztán elfoglalása volt a könnyű rész; Afganisztán irányítása a nehezebb és bonyolultabb rész lesz, különösen üresen. Egy héttel azután, hogy elfoglalták Kabult és szinte az egész országot, a tálibok még csak most kezdenek rájönni, hogy a lázadás irányítása és egy ország igazgatása nem egészen ugyanaz.

Afganisztán nem más, mint egy gonosz probléma. De a probléma megoldásától távol állnak, sőt, még az ország irányítása is "Mission Impossible" lesz a tálibok számára, akik a 6. századból származó gondolkodásmóddal, a középkorból származó eszköztárral és olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek egy olyan korszakhoz tartoznak, amelyben a "maal-i-ghanimat" (hadizsákmány) volt a módja az állam működtetéséhez szükséges források megszerzésének.

Kétségtelen, hogy a táliboknak félelmetes PR-gépezetük van, amely a 21. század élvonalába tartozik a sztorik kitalálásában és a szkeptikusokat is lenyűgöző sajtókonferenciák megtartásában. De ez csak addig mehet, amíg a kasszák üresek, bárki, akinek bármilyen képzettsége van, a lábával szavaz, a világ többi része kezdi bezárni az ajtókat az "emirátus" előtt, és az egyetlenek, akik egyértelműen ünneplik a hatalomátvételt, vagy a fanatikus iszlamisták, vagy a pakisztániak, akik közül egyik sincs abban a helyzetben, hogy finanszírozza az államot.

Az összes adminisztratív, politikai, külpolitikai, biztonsági, kormányzási, szervezeti és egyéb kihívás mellett, amellyel az Emirátusnak szembe kell néznie, a legnagyobb fejfájása gazdasági lesz.

Egyszerűen fogalmazva: hol van a pénz az emírség működtetésére?

A bankrendszer már most az összeomlás szélén áll. A devizatartalékokat befagyasztották, ahogyan a multilaterális pénzügyi intézmények által Afganisztánnak nyújtott támogatást is. Az afgán valuta összeomlóban van - egy külföldi újságíró szerint egy amerikai dollárért most 8600 afgánit kapunk (egy hete még 86 volt!). Az ország számára létfontosságú külkereskedelem súlyosan beszakadt. A befektetői bizalom nem létezik. Az állam működéséhez és a szolgáltatások biztosításához szükséges segélyek kifizetése elakadt. A befektetői bizalom nem létezik. Az üzletemberek és vállalkozók az első alkalmat keresik, hogy elmeneküljenek az országból. A képzett és tehetséges emberek szintén. Nincs pénz a fizetésekre. A nagyvárosokban sincs pénz a közszolgáltatások biztosítására. És ez még csak a kezdet.

Egyesek azzal érvelhetnek, hogy ez csak egy átmeneti időszak, és amint a dolgok megnyugszanak, és egy új kormány és kormányzati struktúra és rendszer a helyén lesz, visszatér a normális élet. Sok szerencsét hozzá, mert az ilyen optimizmus mögött nem sok minden áll, kivéve néhány égbenyúló álmot vagy téveszmét.

Az egyszerű tény az, hogy Afganisztán pénzügyileg nem életképes állam. Évszázadok óta egy olyan állam, amely abból élt, és időnként virágzott, amit leginkább háborús gazdaságnak nevezhetünk. Az Afganisztán által termelt és exportált nem háborús termékek nem elegendőek egy körülbelül 40 millió fős gazdaság fenntartásához.

Ha Afganisztán primitív, önellátó gazdaság lenne, talán még mindig képes lenne egy nagyon alacsony szintű egyensúlyt fenntartani. De az elmúlt 20 évben az Afganisztánban elköltött dollármilliárdok átalakították az országot. Ma már nem a kőkorszakban van, mint 2001-ben.

De a gazdaság, amely az elmúlt két évtizedben jött létre, döntően a nyugati segélyektől függött. Az afgán állam által megtermelt bevételek csak a költségvetés mintegy 20%-ra voltak elegendőek, főként a vámszedésekből. A többi pénz - mintegy 4-5 milliárd dollár - a nyugati országoktól érkezett. További 3-4 milliárd dollár jutott az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erőkre (ANDSF), amelyek már nem léteznek, hacsak valaki nem tekinti a Haqqani-hálózatot, az Al-Kaida elemeit, a Jaish-t, a TTP-t, az ETIM-et stb. az új ANDSF-nek.

Még ha az ANDSF-nek szánt pénzt ki is vesszük az egyenletből, honnan lesz a többi 4-5 milliárd dollár? Még a 2 milliárd dolláros vámbevétel is valószínűleg elég meredeken csökken a bankok összeomlása és a nemzetközi fizetési mechanizmusok működésének megzavarása miatt.

A kábítószerből, zsarolásból, csempészetből és egyéb illegális tevékenységekből származó tálib bevételek becslések szerint 1-1,5 milliárd dollárra rúgtak. Ezek a tevékenységek azonban csak a terrorizmus és a lázadás finanszírozására alkalmasak, nem pedig egy ország működtetésére. Hacsak a tálib modell nem akar dzsihadista-narkós állammá válni - ezt ne zárjuk ki teljesen -, akkor legalább úgy kell tennie, mintha normális állam lenne. Mert ha továbbra is a dzsihadista-narco modellt követi, akkor annak komoly visszhangja lesz az egész szomszédságban, ami lezárja az Afganisztánnal közös határokat, súlyosbítva a gazdasági válságot. Ami ennél is fontosabb, hogy az Afganisztán gyarmatosítása mögött álló nagyszabású tervek összeomlanak.
 
W

Wilson

Guest
2.

Ezért a kérdés az: ki fogja finanszírozni az Emírséget?

Pakisztán csődben van, és csak háborút tud Afganisztán ellen indítani, de nem tudja finanszírozni a kormányát.

A kínaiak nem adnak ilyen támogatásokat a kormányoknak, hogy kezeljék a költségvetésüket.

Az oroszok vagy az irániak sem.

Afganisztán új gyarmatosító urainak (értsd: Pakisztán) várakozása egyelőre az, hogy az amerikai intézményrendszer elképesztő mértékű okoskodását és tompaságát tekintve és ismerve nem kell sok ahhoz, hogy meggyőzzék őket az Emirátus további finanszírozásáról. A régi zsarolással fogják ezt eladni nekik: ha nem ösztönözzük a tálibokat azzal, hogy pénzt adunk nekik, akkor nem fognak megváltozni. Számos nyugati, különösen amerikai és brit elemző már most is ezt az érvelést hangoztatja, a "humanitárius válság" szokásos trópusát használva, hogy bebiztosítsa a sorait.

Tegyük ehhez hozzá a másik vonalat is, amelyet el fognak adni: hogyha a Nyugat pénzt ad, akkor képes lesz tőkeáttételt és befolyást szerezni; de ha minden segítséget megállít, akkor nem lesz jelen, és semmi befolyása nem lesz.

Mindkét érvelés látványosan megbukott a múltban. Ami még rosszabb, hogy elképesztő tudatlanságról árulkodnak azzal kapcsolatban, hogy a tálibok mit képviselnek, milyen ideológiai elkötelezettséggel rendelkeznek, milyen antediluviánus világnézetük van, amely nem tűr meg senkit, aki nem ért egyet azzal, amiben ők hisznek. És mégis, van egy csomó Borostyán Ligában tanult "hasznos idióta", aki felkapja ezt az érvet.

Mivel a Nyugat, különösen az USA halálvágya miatt, talán újra megnyitják a segélycsapot a tálibok előtt. De ezzel csak azt érik el, hogy az emirátust csak abban fogják támogatni, hogy a pakisztániak és a kínaiak olcsón learathassák azt a hasznot, amit Afganisztánban remélnek. Pontosan ezt a modellt fogadták el Pakisztánban: az USA és a Nyugat finanszírozta a pakisztáni államot, amely Kínának tartozik, és az amerikaiakkal szemben is csődöt mondott.

A nyugati segélyek mellett sok szó esik arról is, hogy a kínaiak nagyszabású befektetéseket eszközölnek Afganisztánban, különösen a bányászati ágazatban. Azt mondják, hogy Afganisztán az arany, a réz, a vasérc és a ritkaföldfémek Szaúd-Arábiája, amelyre a kínaiak mind szemet vetettek. A pakisztániak biztosítják a stabilitást, a kínaiak pedig befektetnek és kiaknázzák az ásványkincseket.

Mindkét "vastestvér" feldob majd néhány morzsát - jogdíjakat stb. - az afgánoknak, és röhögnek a markukba. A pakisztániak úgy vélik, hogy az emírség lesz a hiányzó darab a kirakós játékban, amely nemcsak a CPEC újjáélesztéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy Afganisztánon keresztül a közép-ázsiai államok kereskedelmi és tranzitközpontjává váljon.

Az afgánok ismét kapnak majd némi morzsát a tranzitdíjak - a régi rahdari adó - formájában, amelyre az afgán állam hagyományosan támaszkodott, amikor még nem volt birodalma.

De mindezek a számítások bizonytalanok. Például Afganisztán ásványkincs vagyona alapvetően egy 1970-es évekbeli tanulmányon alapul. Az utóbbi években nem készült olyan újabb geológiai tanulmány, amely alátámasztaná az ásványkincsek becslését. Ez nem azt jelenti, hogy tagadjuk, hogy lennének lelőhelyek, csak azt kérdőjelezzük meg, hogy ezek elég gazdagok-e ahhoz, hogy a "vastestvérek" "felhördüljenek". Ugyanezek az ásványi erek vélhetően Balocsisztánban is futnak, de az elmúlt 30 évben semmi sem mutatott erre utaló jelet.

Ha feltételezzük, hogy ezek a becslések helyesek, akkor is mi fog Afganisztánnak jutni?

Eltekintve a közgazdászok által holland betegségnek nevezett jelenségtől, az afgánok nehezményezik, hogy megkurtítják őket. A közép-ázsiai tranzitkereskedelmet is túlbecsülik. Hasznos lenne tanulmányozni ezeknek az országoknak a kereskedelmi mintáit, irányát és termékeit, mielőtt következtetéseket vonnánk le. A Sheikh Chilli álmokból nem lehet jó geoökonómiát csinálni, még kevésbé jó geopolitikát és geostratégiát.

De még ha ezek a geoökonómiai nedves álmok valóra is válnak, akkor sem fognak egyik napról a másikra megtörténni. Legalább néhány évbe telik, amíg ezek a befektetések beérnek.

Ki állja majd a számlát ezért az átmeneti időszakért? És milyen feltételekkel?

A tálibok, akik keményvonalas iszlamisták, hajlandóak lesznek-e kamatot fizetni a kölcsönök után?

A kínaiak most átállnak-e az iszlám bankrendszerre, amely nem más, mint egy trükközés, amelyben a kamatot nyereségnek nevezik, vagy ragaszkodnak a saját álláspontjukhoz?

Vajon az afgánok jó néven veszik-e, hogy a kínaiak és a pakisztániak játszótérként vagy virtuális gyarmatként kezelik az országukat? Vajon a Nyugat csak megfordul és halottnak tetteti magát, lenyelve a Pakisztán és a tálibok által okozott megaláztatást?

Vajon a tálibok hirtelen beleegyeznek-e abba, hogy megszakítanak minden kapcsolatot fegyveres testvéreikkel - a TTP-kkel, az al-Kaidával és más iszlamista terrorcsoportokkal?

A lényeg az, hogy Afganisztánban túl sok a bizonytalansági tényező, és bárki, aki elbizakodott a jövő alakulását illetően, valószínűleg nagyon durva és kellemetlen sokkot fog kapni.



Szerző
Sushant-Sareen-1.jpg

Sushant Sareen.A Pakisztán és a terrorizmus szakértője, publikált munkái között szerepel a Balochistan: Forgotten War, Forsaken People (2017), a Corridor Calculus: China-Pakistan Economic Corridor & China's Comprador model of investment in Pakistan (2016).
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 707
4 260
113

Friss és ropogós a téma egyik legjobb szakértőjétől, lehet fogyasztani:)


Afganisztán: Mutasd meg a pénzt!​

Sushant Sareen

Vasárnap, 2021. augusztus 22. |

Taliban_aug1820210818015909-koHTee.jpeg

Afganisztán: Mutasd meg a pénzt!
Sushant Sareen

Afganisztán elfoglalása volt a könnyű rész; Afganisztán irányítása a nehezebb és bonyolultabb rész lesz, különösen üresen. Egy héttel azután, hogy elfoglalták Kabult és szinte az egész országot, a tálibok még csak most kezdenek rájönni, hogy a lázadás irányítása és egy ország igazgatása nem egészen ugyanaz.

Afganisztán nem más, mint egy gonosz probléma. De a probléma megoldásától távol állnak, sőt, még az ország irányítása is "Mission Impossible" lesz a tálibok számára, akik a 6. századból származó gondolkodásmóddal, a középkorból származó eszköztárral és olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek egy olyan korszakhoz tartoznak, amelyben a "maal-i-ghanimat" (hadizsákmány) volt a módja az állam működtetéséhez szükséges források megszerzésének.

Kétségtelen, hogy a táliboknak félelmetes PR-gépezetük van, amely a 21. század élvonalába tartozik a sztorik kitalálásában és a szkeptikusokat is lenyűgöző sajtókonferenciák megtartásában. De ez csak addig mehet, amíg a kasszák üresek, bárki, akinek bármilyen képzettsége van, a lábával szavaz, a világ többi része kezdi bezárni az ajtókat az "emirátus" előtt, és az egyetlenek, akik egyértelműen ünneplik a hatalomátvételt, vagy a fanatikus iszlamisták, vagy a pakisztániak, akik közül egyik sincs abban a helyzetben, hogy finanszírozza az államot.

Az összes adminisztratív, politikai, külpolitikai, biztonsági, kormányzási, szervezeti és egyéb kihívás mellett, amellyel az Emirátusnak szembe kell néznie, a legnagyobb fejfájása gazdasági lesz.

Egyszerűen fogalmazva: hol van a pénz az emírség működtetésére?

A bankrendszer már most az összeomlás szélén áll. A devizatartalékokat befagyasztották, ahogyan a multilaterális pénzügyi intézmények által Afganisztánnak nyújtott támogatást is. Az afgán valuta összeomlóban van - egy külföldi újságíró szerint egy amerikai dollárért most 8600 afgánit kapunk (egy hete még 86 volt!). Az ország számára létfontosságú külkereskedelem súlyosan beszakadt. A befektetői bizalom nem létezik. Az állam működéséhez és a szolgáltatások biztosításához szükséges segélyek kifizetése elakadt. A befektetői bizalom nem létezik. Az üzletemberek és vállalkozók az első alkalmat keresik, hogy elmeneküljenek az országból. A képzett és tehetséges emberek szintén. Nincs pénz a fizetésekre. A nagyvárosokban sincs pénz a közszolgáltatások biztosítására. És ez még csak a kezdet.

Egyesek azzal érvelhetnek, hogy ez csak egy átmeneti időszak, és amint a dolgok megnyugszanak, és egy új kormány és kormányzati struktúra és rendszer a helyén lesz, visszatér a normális élet. Sok szerencsét hozzá, mert az ilyen optimizmus mögött nem sok minden áll, kivéve néhány égbenyúló álmot vagy téveszmét.

Az egyszerű tény az, hogy Afganisztán pénzügyileg nem életképes állam. Évszázadok óta egy olyan állam, amely abból élt, és időnként virágzott, amit leginkább háborús gazdaságnak nevezhetünk. Az Afganisztán által termelt és exportált nem háborús termékek nem elegendőek egy körülbelül 40 millió fős gazdaság fenntartásához.

Ha Afganisztán primitív, önellátó gazdaság lenne, talán még mindig képes lenne egy nagyon alacsony szintű egyensúlyt fenntartani. De az elmúlt 20 évben az Afganisztánban elköltött dollármilliárdok átalakították az országot. Ma már nem a kőkorszakban van, mint 2001-ben.

De a gazdaság, amely az elmúlt két évtizedben jött létre, döntően a nyugati segélyektől függött. Az afgán állam által megtermelt bevételek csak a költségvetés mintegy 20%-ra voltak elegendőek, főként a vámszedésekből. A többi pénz - mintegy 4-5 milliárd dollár - a nyugati országoktól érkezett. További 3-4 milliárd dollár jutott az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erőkre (ANDSF), amelyek már nem léteznek, hacsak valaki nem tekinti a Haqqani-hálózatot, az Al-Kaida elemeit, a Jaish-t, a TTP-t, az ETIM-et stb. az új ANDSF-nek.

Még ha az ANDSF-nek szánt pénzt ki is vesszük az egyenletből, honnan lesz a többi 4-5 milliárd dollár? Még a 2 milliárd dolláros vámbevétel is valószínűleg elég meredeken csökken a bankok összeomlása és a nemzetközi fizetési mechanizmusok működésének megzavarása miatt.

A kábítószerből, zsarolásból, csempészetből és egyéb illegális tevékenységekből származó tálib bevételek becslések szerint 1-1,5 milliárd dollárra rúgtak. Ezek a tevékenységek azonban csak a terrorizmus és a lázadás finanszírozására alkalmasak, nem pedig egy ország működtetésére. Hacsak a tálib modell nem akar dzsihadista-narkós állammá válni - ezt ne zárjuk ki teljesen -, akkor legalább úgy kell tennie, mintha normális állam lenne. Mert ha továbbra is a dzsihadista-narco modellt követi, akkor annak komoly visszhangja lesz az egész szomszédságban, ami lezárja az Afganisztánnal közös határokat, súlyosbítva a gazdasági válságot. Ami ennél is fontosabb, hogy az Afganisztán gyarmatosítása mögött álló nagyszabású tervek összeomlanak.
a linket pls,,, osztanám.