Az amerikai haditengerészet három Arleigh Burke osztályú rombolót vetett be Venezuela partjainál, hogy felvegye a harcot a régió latin-amerikai drogkartelleiből származó kábítószer-kereskedelemmel.
Erről a Reuters hírügynökség számolt be Pentagon-forrásaira hivatkozva.
Az USS Gravely, az USS Jason Dunham és az USS Sampson rombolók várhatóan a következő 36 órán belül érkeznek a térségbe, és nemzetközi vizeken fognak működni, a tengeri kábítószer-kereskedelem elfogására irányuló küldetéseket hajtva végre (valószínűleg a kábítószer-szállító tengeralattjárókra és a csempészhajókra összpontosítva).
A telepítést egy szélesebb körű amerikai művelet részének tekintik, amelynek célja a kartellek elleni küzdelem, amelyeket Washington a közelmúltban hivatalosan terrorszervezetnek nyilvánított.
Ugyanakkor a Fehér Ház, amikor az amerikai csapatok esetleges venezuelai telepítéséről kérdezték, kijelentette: Trump kész minden eszközt bevetni az Egyesült Államokban zajló kábítószer-kereskedelem megállítására.
„Sok hallgatag és rejtőzködő gyáva van, akik nem mondhatnak el mindent a szemembe, mert gyávák, mindannyian gyávak.” – Nicolás Maduro.
Emlékeztető: Kevesebb mint 26 óra van hátra az amerikai hajóraj megjelenéséig a venezuelai partok közelében. Tegnap három amerikai haditengerészeti romboló vette az irányt ebbe az irányba.
https://x.com/visionergeo/status/1958039037744238854
----------------
Venezuela, Maduro és a drogok
Miért kínál az USA 50 millió dollárt egy hivatalban lévő elnökkel kapcsolatos információkért?
Ez a téma elmagyarázza, mi történik, hogyan jutottunk el idáig, és miért fontos ez.
Venezuela évek óta mély válságban van: elszabadult az infláció, milliók menekülnek, a demokrácia kiüresedik. Mindezek közepette tökéletes folyosóvá vált a Dél-Amerikából távozó kokaináramlások számára.
Az amerikai becslések szerint a világ kokainjának akár 90%-a is Kolumbiából származik. Más tanulmányok ezt az arányt közelebb hozzák a 60–70%-hoz. Akárhogy is, a kokain nagy része nem Kolumbiából, hanem Venezuelán keresztül távozik.
A csempészek repülőgépeket, hajókat, sőt tengeralattjárókat is használnak. A venezuelai biztonsági erőket azzal vádolják, hogy vagy szemet hunynak, vagy profitorientáltan segítenek.
2020-ban az Egyesült Államok vádat emelt Maduro és 14 tisztviselő ellen. A vádak? Kábítószer-terrorizmus, kereskedelem és korrupció globális szinten. Azt mondták, hogy maga az állam tette lehetővé a kartellek működését.
A vádirat szerint a Suns kartell venezuelai tábornokokat nevez meg, akik állítólag kokaint szállítottak gerillacsoportokkal. Amerikai jelentések szerint Maduro hálózata kapcsolatban állhat nagyobb kartellekkel, például a Sinaloával, bár a közvetlen kapcsolatokat nem erősítették meg.
A vádak a repülőjáratok védelmétől a kokain határokon átnyúló engedélyezéséig, sőt a profit politikai célú mosásáig terjednek. Maduro „gringo összeesküvésnek” nevezte az esetet.
Gyorsan előre. 2025 augusztusában az Egyesült Államok megduplázta Maduro letartóztatásáért járó jutalmat, 50 millió dollárra. Ez az egyik legmagasabb vérdíj, amit valaha államfőre kiszabtak.
Az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy több mint 30 tonna kokaint foglaltak le, amely ezekhez a hálózatokhoz köthető. Minden tonna több százmillió dollárt ér a globális piacokon, emellett 700 millió dollárnyi vagyont fagyasztottak be: Miami házakat, luxusautókat, ékszereket, sőt még egy lófarmot is, amely állítólag Maduro köréhez köthető.
És hogy fokozza a nyomást, Washington haditengerészeti rombolókat küldött a venezuelai vizek szélére. Katonai pózolás a jogi vádak tetején.
Független médiumok, mint az InSight Crime és az OCCRP, bemutatják, hogyan kötődnek a helyi kormányzók, tábornokok és börtönbandák (mint például a Tren de Aragua) a kábítószer-kereskedelemhez.
És nem csak a kokainról van szó. A határon olyan csoportok, mint az ELN, a benzincsempészetből és az illegális bányászatból is profitálnak. A Venezuelában cent töredékéért vásárolt üzemanyag Kolumbiában 2 dollárnál is többért adható el.
Délen az ELN + FARC disszidensek aranyat és koltánt bányásznak, gyakran kihasználva az őslakos közösségeket. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a venezuelai nemzeti gárda szemet huny a kártérítés felett.
A család sem mentes a büntetéstől: Maduro két unokaöccsét, akiket „Narcosobrinóknak” becéztek, az Egyesült Államokban kokainkereskedelem kísérletéért ítélték el. 2022-ben egy fogolycsere keretében szabadon engedték őket, és öt, Venezuelában fogva tartott Citgo-vezetőért cserébe szabadultak.
Az amerikai állítások támogatói szerint Venezuela narkóállammá vált. Azt állítják, hogy a drogpénzek Madurót támogatják, lojalitást vásárolnak és elnyomást finanszíroznak, de nem mindenki hiszi el Washington állításait. Claudia Sheinbaum mexikói elnök azt mondta, hogy nincs nyomozás vagy bizonyíték.
Mások szerint Maduro kormánya engedélyezheti a kereskedők működését, de ez nem ugyanaz, mint maga a kartell működtetése. Az igazság a homályosabb szürke zónákban rejtőzhet.
Ami tagadhatatlan: Venezuela a kokain egyik fő kilépési központja, és az állam szerepe ebben a mai összecsapás középpontjában áll, miközben naponta több millió venezuelai szenved. A kábítószerek, a politika és a korrupció mind olyan válságot teremtenek, amely a migrációt és az instabilitást táplálja.
Ez a történet nem csak a kartellekről szól. A geopolitikáról, a jogról és a korrupció emberi költségéről szól. Venezuela sorsa összefügg azzal, ami itt történik.
Maduro narkódiktátor vagy bűnbak egy nagyobb politikai küzdelemben? Akárhogy is, az eredmény messze túlmutat Venezuelán.
Ez a kép: hogyan jutottunk el idáig, mi történik, és mi a vitatott.