[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Cionista, antiszemita, pro Europe. A fene ismeri már magát. 
Schwäbisch Gmünd (64000 lakos, 30 iskola, 3000 migráns) 2009 óta hivatalban lévő CDU polgármestere, Richard Arnold, javasolja, hogy az iskolákat a diákok takaritsák, hogy tehermentesitsék a várost az évi 4,5 mio eur kiadástól. A város éves költségvetési hiánya 5 mio eur.
Befoghatnák a 3000 migránst, mondjuk.
Másra van bőven pénz: Évi 46,9 mrd euróba kerül a Bürgergeld 5,45 mió kedvezményezettnek, akiknek fele nem német. Évi 48,2 mrd eurót adnak ki migránsok ellátására és évi 45 mrd eurót 3.világbeli orszàgok támogatására. A pártok évi 219 mio eurót, a pártokhoz közeli alapitványok 687 mio eurót kapnak az adófizetők pénzéből. És ez csak a jéghegy csúcsa.
De a diákok takaritsák az iskolákat, irja tichy. de
Befoghatnák a 3000 migránst, mondjuk.
Másra van bőven pénz: Évi 46,9 mrd euróba kerül a Bürgergeld 5,45 mió kedvezményezettnek, akiknek fele nem német. Évi 48,2 mrd eurót adnak ki migránsok ellátására és évi 45 mrd eurót 3.világbeli orszàgok támogatására. A pártok évi 219 mio eurót, a pártokhoz közeli alapitványok 687 mio eurót kapnak az adófizetők pénzéből. És ez csak a jéghegy csúcsa.
De a diákok takaritsák az iskolákat, irja tichy. de
Továbbra sem találtam semmi érdemi videót/fotót/akármit a nyugat-európai létesítmények közelében észlelt drónokról.
Pedig már a lelövésüket is engedélyezték:
index.hu
Amúgy az nem gyanús senkinek, hogy ukrajnából minden nap kapunk videót drónokról (nyilván nem az FPV felvételekre gondolok), a mOdERn EU-ban meg mintha mindenki otthonfelejtette volna a telefonját?
Pedig már a lelövésüket is engedélyezték:
Bajorország engedélyezné a rendőrségnek a drónok lelövését
Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója
index.hu
Amúgy az nem gyanús senkinek, hogy ukrajnából minden nap kapunk videót drónokról (nyilván nem az FPV felvételekre gondolok), a mOdERn EU-ban meg mintha mindenki otthonfelejtette volna a telefonját?
Cionista mert szánalmasnak tartom a Pro-Palestine tüntetéseket? Ok.
Tommy Robinson szétcincál egy újságírót, nem is tudtam hogy ennek a faszinak ennyi minden vannak fejében, nagyon jól nyomja.
Angolul van francúz felirattal
Itt a teljes
Angolul van francúz felirattal
Itt a teljes
A németeknél elkezdődött nyilvánosan a demokrácia alapjainak csócsálása.
www.economx.hu
Megvonnák a 70 év felettiek választási jogát, a kiskorúak viszont szavazhatnának
Újabb javaslat verte ki a biztosítékot a németeknél: a tekintélyes berlini gazdaságkutató intézet, a DIW szerint korhatárt kéne bevezetni a szavazati jogra, amitől 70 év felett megfosztanák a nyugdíjasokat, hogy a fiataloknak ne kelljen aránytalanul elszenvednie az idősek politikai döntéseit.
www.economx.hu
Nem tudom világos-e: ez az út oda vezet, hogy a segélyből élő Ahmednek a hat gyereke miatt hét szavazata lesz.A németeknél elkezdődött nyilvánosan a demokrácia alapjainak csócsálása.
Megvonnák a 70 év felettiek választási jogát, a kiskorúak viszont szavazhatnának
Újabb javaslat verte ki a biztosítékot a németeknél: a tekintélyes berlini gazdaságkutató intézet, a DIW szerint korhatárt kéne bevezetni a szavazati jogra, amitől 70 év felett megfosztanák a nyugdíjasokat, hogy a fiataloknak ne kelljen aránytalanul elszenvednie az idősek politikai döntéseit.
Pontosan, a fiatalok többsége Németoban már migráns hátterű. Szóval lassan eldől, hogy a németek képesek-e kiállni magukért és deportálni mindenkit aki nem akar beilleszkedni a társadalomba vagy nekik végük.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...elmi-dontes-szulethet-franciaorszagban-791896
"Sebastien Lecornu francia ügyvezető miniszterelnök szerint Emmanuel Macron elnök hamarosan új kormányfőt nevezhet ki, miközben az előrehozott választások esélye csökken."
"Sebastien Lecornu francia ügyvezető miniszterelnök szerint Emmanuel Macron elnök hamarosan új kormányfőt nevezhet ki, miközben az előrehozott választások esélye csökken."
https://www.portfolio.hu/global/202...a-nemet-kormany-nem-sokat-tehet-ellene-791816
"Az afganisztáni tálib vezetés a Talibán által bevezetett új zászlót akarja kitűzni Afganisztán berlini nagykövetségére. Németország ezzel szemben aligha tehet bármit is – írja a Der Spiegel."
"Az afganisztáni tálib vezetés a Talibán által bevezetett új zászlót akarja kitűzni Afganisztán berlini nagykövetségére. Németország ezzel szemben aligha tehet bármit is – írja a Der Spiegel."
https://www.portfolio.hu/global/202...s-sziget-es-ez-nagyon-jo-hir-az-eu-nak-791782
"Grönland miniszterelnöke szorosabb együttműködést szorgalmazott az Európai Unióval az Európai Parlamentben elmondott első beszédében – írja a Politico."
"Grönland miniszterelnöke szorosabb együttműködést szorgalmazott az Európai Unióval az Európai Parlamentben elmondott első beszédében – írja a Politico."
Az diákoknak nem az a feladata az iskolában, hogy takarítsanak...az azoknak a felnőtteknek a feladata akik soha nem jártak iskolába vagy egyet sem sikerült elvégezni. A migránsokat meg biztos nem engedném a gyerekek közelébe. A többivel egyetértek...dilettánsok gyülekezete van ott is az államigazgatásban meg az önkormányzatoknál is.
Dolgozzon 73. éves koráig, de amúgy kuss a neve? Nem semmi, a jégre nem akarják kitenni az öregeket, mint az eszkimók?A németeknél elkezdődött nyilvánosan a demokrácia alapjainak csócsálása.
Megvonnák a 70 év felettiek választási jogát, a kiskorúak viszont szavazhatnának
Újabb javaslat verte ki a biztosítékot a németeknél: a tekintélyes berlini gazdaságkutató intézet, a DIW szerint korhatárt kéne bevezetni a szavazati jogra, amitől 70 év felett megfosztanák a nyugdíjasokat, hogy a fiataloknak ne kelljen aránytalanul elszenvednie az idősek politikai döntéseit.
Ajánlom mindenkinek ezt a 2006-os, elég sokkoló magyar rövidfilmet, sajna csak spoileres leírást találtam hirtelen, most nincs időm kutakodni.
Nem olyan nagy baj az, hogy a gyerekeknek kell maguk után kitakarítani, így legalább legalább jobban odafigyelnek a környezetükre.
Hajtóvadászat öregekre · Dino Buzzati · Könyv
Ãrak és vélemények egy helyen! · Buzzati, akinek fÅműve, a Tatárpuszta, és második kitűnÅ regénye, az Egy szerelem története, komoly sikert aratott nálunk, novelláiban is rendkÃvül szÃnes, izgalmas, szatirikus, forma- és ötletgazdag tehetségnek mutatkozik. Ezeket a...
Roberto Saggini, egy kis papírgyár irodavezetője, negyvenhét éves, őszülő, határozottan jóvágású férfi, éjjel kettőkor megállt a kocsijával egy presszó előtt – még nyitva találta, isten tudja, miért.
– Egy perc, s itt vagyok – mondta a mellette ülő lánynak. Szép lány volt, piros ajka úgy tündökölt a neonfényben, mint valami őrült, megrészegedett virág.
Több kocsi parkolt a bejárat előtt, kissé arrább kellett hát megállni. Langyos, tavaszszagú május este volt. Az utcák kihaltak.
A férfi bement a presszóba, csak cigarettát vett, s már igyekezett is vissza. Ahogy kifordult az ajtón, fenyegető kiáltozást hallott.
A szemközti házakból? Vagy az egyik mellékutcából? Vagy a föld alól, az aszfalt alól bújtak elő elvetemült, gonosz lények? Két, három, öt, hét árnyalak tűnt fel a sötétben; a kocsi felé rohantak, ahányan voltak, annyi felől.
– Üsd! Üsd az öreget!
Fiatal gazfickók csatakiáltása volt ez az elnyújtott, fülsiketítő vijjogás, egész kerületeket riasztott fel álmukból az éjszaka legváratlanabb óráiban – az emberek borzongva húzták fülükre takarójukat, Isten kegyelmébe ajánlva a szerencsétlent, akinek lincselésére készült az üvöltöző horda.
Roberto fölismerte a veszélyt. Vele akartak leszámolni. Olyan idők jártak, amikor a negyvenen felüli férfi kétszer is meggondolta, mielőtt éjnek évadján kimerészkedett az utcára. Negyvenen felül öregnek számított mindenki. Az új generáció pedig utálta, megvetette az öregeket. Kegyetlen, sötét harag bujtogatott: unokát a nagyapa, fiút az apa ellen. Mi több, afféle klubok alakultak, társaságok, közösségek, melyeket az öregek iránti vak gyűlölet tartott össze; mintha azok volnának felelősek az elégedetlenségükért, búskomorságukért, kiábrándultságukért, boldogtalanságukért – mind e nyűgökért, melyek olyannyira jellemzőek az ifjúságra, mióta csak világ a világ. Éjszakánként aztán nekivadultak a bandák, főleg a külvárosokban; öregeket vettek űzőbe. Ha sikerült nyakon csípniök egyet, rávetették magukat, ütötték-verték, lemeztelenítették, megkorbácsolták, bemázolták festékkel, majd úgy hagyták, egy fához vagy lámpaoszlophoz kötözve. A kegyetlen szertartás őrjöngésében nemegyszer még tovább is mentek; a reggeli járókelők ilyenkor megcsonkított holttesteket találtak itt is, ott is az utcán.
Az ifjúság problémája! Örök gyötrelem, melynek töltetét megrázkódtatás nélkül fojtották el apák s fiúk az ezredévek során. Most hát fölrobbant a töltet, s az újságok, a rádió, tévé, a filmek még olajat is öntöttek a tűzre. Mindegyre csak hízelegtek a fiatalságnak, agyba-főbe dicsérték, sajnálták, pátyolgatták, bátorították – a hatalom bármi áron való átvételére ösztökélték. Az általános forrongástól megfélemlítve, maguk az öregek is együtt fújták a többivel, afféle alibi végett; így próbálták bizonygatni – persze hasztalan –, hogy noha betöltötték az ötvenet, hatvanat, a lelkük még friss, fiatal, s jogosnak tartják az új nemzedék háborgását-hánykolódását, valamennyi igényét. Hiú ábránd, siralmas öncsalás. Akármit mondtak, a fiatalok ellenezték; a világ urainak tekintették magukat, követelték a gyeplőt, merthogy eleget tartották már kezükben az „aggok”. „Az öregség – bűn!” – ez volt a kedvenc szólamuk.
– Egy perc, s itt vagyok – mondta a mellette ülő lánynak. Szép lány volt, piros ajka úgy tündökölt a neonfényben, mint valami őrült, megrészegedett virág.
Több kocsi parkolt a bejárat előtt, kissé arrább kellett hát megállni. Langyos, tavaszszagú május este volt. Az utcák kihaltak.
A férfi bement a presszóba, csak cigarettát vett, s már igyekezett is vissza. Ahogy kifordult az ajtón, fenyegető kiáltozást hallott.
A szemközti házakból? Vagy az egyik mellékutcából? Vagy a föld alól, az aszfalt alól bújtak elő elvetemült, gonosz lények? Két, három, öt, hét árnyalak tűnt fel a sötétben; a kocsi felé rohantak, ahányan voltak, annyi felől.
– Üsd! Üsd az öreget!
Fiatal gazfickók csatakiáltása volt ez az elnyújtott, fülsiketítő vijjogás, egész kerületeket riasztott fel álmukból az éjszaka legváratlanabb óráiban – az emberek borzongva húzták fülükre takarójukat, Isten kegyelmébe ajánlva a szerencsétlent, akinek lincselésére készült az üvöltöző horda.
Roberto fölismerte a veszélyt. Vele akartak leszámolni. Olyan idők jártak, amikor a negyvenen felüli férfi kétszer is meggondolta, mielőtt éjnek évadján kimerészkedett az utcára. Negyvenen felül öregnek számított mindenki. Az új generáció pedig utálta, megvetette az öregeket. Kegyetlen, sötét harag bujtogatott: unokát a nagyapa, fiút az apa ellen. Mi több, afféle klubok alakultak, társaságok, közösségek, melyeket az öregek iránti vak gyűlölet tartott össze; mintha azok volnának felelősek az elégedetlenségükért, búskomorságukért, kiábrándultságukért, boldogtalanságukért – mind e nyűgökért, melyek olyannyira jellemzőek az ifjúságra, mióta csak világ a világ. Éjszakánként aztán nekivadultak a bandák, főleg a külvárosokban; öregeket vettek űzőbe. Ha sikerült nyakon csípniök egyet, rávetették magukat, ütötték-verték, lemeztelenítették, megkorbácsolták, bemázolták festékkel, majd úgy hagyták, egy fához vagy lámpaoszlophoz kötözve. A kegyetlen szertartás őrjöngésében nemegyszer még tovább is mentek; a reggeli járókelők ilyenkor megcsonkított holttesteket találtak itt is, ott is az utcán.
Az ifjúság problémája! Örök gyötrelem, melynek töltetét megrázkódtatás nélkül fojtották el apák s fiúk az ezredévek során. Most hát fölrobbant a töltet, s az újságok, a rádió, tévé, a filmek még olajat is öntöttek a tűzre. Mindegyre csak hízelegtek a fiatalságnak, agyba-főbe dicsérték, sajnálták, pátyolgatták, bátorították – a hatalom bármi áron való átvételére ösztökélték. Az általános forrongástól megfélemlítve, maguk az öregek is együtt fújták a többivel, afféle alibi végett; így próbálták bizonygatni – persze hasztalan –, hogy noha betöltötték az ötvenet, hatvanat, a lelkük még friss, fiatal, s jogosnak tartják az új nemzedék háborgását-hánykolódását, valamennyi igényét. Hiú ábránd, siralmas öncsalás. Akármit mondtak, a fiatalok ellenezték; a világ urainak tekintették magukat, követelték a gyeplőt, merthogy eleget tartották már kezükben az „aggok”. „Az öregség – bűn!” – ez volt a kedvenc szólamuk.
Hajtóvadászat öregekre · Dino Buzzati · Könyv
Ãrak és vélemények egy helyen! · Buzzati, akinek fÅműve, a Tatárpuszta, és második kitűnÅ regénye, az Egy szerelem története, komoly sikert aratott nálunk, novelláiban is rendkÃvül szÃnes, izgalmas, szatirikus, forma- és ötletgazdag tehetségnek mutatkozik. Ezeket a...moly.hu
Roberto Saggini, egy kis papírgyár irodavezetője, negyvenhét éves, őszülő, határozottan jóvágású férfi, éjjel kettőkor megállt a kocsijával egy presszó előtt – még nyitva találta, isten tudja, miért.
– Egy perc, s itt vagyok – mondta a mellette ülő lánynak. Szép lány volt, piros ajka úgy tündökölt a neonfényben, mint valami őrült, megrészegedett virág.
Több kocsi parkolt a bejárat előtt, kissé arrább kellett hát megállni. Langyos, tavaszszagú május este volt. Az utcák kihaltak.
A férfi bement a presszóba, csak cigarettát vett, s már igyekezett is vissza. Ahogy kifordult az ajtón, fenyegető kiáltozást hallott.
A szemközti házakból? Vagy az egyik mellékutcából? Vagy a föld alól, az aszfalt alól bújtak elő elvetemült, gonosz lények? Két, három, öt, hét árnyalak tűnt fel a sötétben; a kocsi felé rohantak, ahányan voltak, annyi felől.
– Üsd! Üsd az öreget!
Fiatal gazfickók csatakiáltása volt ez az elnyújtott, fülsiketítő vijjogás, egész kerületeket riasztott fel álmukból az éjszaka legváratlanabb óráiban – az emberek borzongva húzták fülükre takarójukat, Isten kegyelmébe ajánlva a szerencsétlent, akinek lincselésére készült az üvöltöző horda.
Roberto fölismerte a veszélyt. Vele akartak leszámolni. Olyan idők jártak, amikor a negyvenen felüli férfi kétszer is meggondolta, mielőtt éjnek évadján kimerészkedett az utcára. Negyvenen felül öregnek számított mindenki. Az új generáció pedig utálta, megvetette az öregeket. Kegyetlen, sötét harag bujtogatott: unokát a nagyapa, fiút az apa ellen. Mi több, afféle klubok alakultak, társaságok, közösségek, melyeket az öregek iránti vak gyűlölet tartott össze; mintha azok volnának felelősek az elégedetlenségükért, búskomorságukért, kiábrándultságukért, boldogtalanságukért – mind e nyűgökért, melyek olyannyira jellemzőek az ifjúságra, mióta csak világ a világ. Éjszakánként aztán nekivadultak a bandák, főleg a külvárosokban; öregeket vettek űzőbe. Ha sikerült nyakon csípniök egyet, rávetették magukat, ütötték-verték, lemeztelenítették, megkorbácsolták, bemázolták festékkel, majd úgy hagyták, egy fához vagy lámpaoszlophoz kötözve. A kegyetlen szertartás őrjöngésében nemegyszer még tovább is mentek; a reggeli járókelők ilyenkor megcsonkított holttesteket találtak itt is, ott is az utcán.
Az ifjúság problémája! Örök gyötrelem, melynek töltetét megrázkódtatás nélkül fojtották el apák s fiúk az ezredévek során. Most hát fölrobbant a töltet, s az újságok, a rádió, tévé, a filmek még olajat is öntöttek a tűzre. Mindegyre csak hízelegtek a fiatalságnak, agyba-főbe dicsérték, sajnálták, pátyolgatták, bátorították – a hatalom bármi áron való átvételére ösztökélték. Az általános forrongástól megfélemlítve, maguk az öregek is együtt fújták a többivel, afféle alibi végett; így próbálták bizonygatni – persze hasztalan –, hogy noha betöltötték az ötvenet, hatvanat, a lelkük még friss, fiatal, s jogosnak tartják az új nemzedék háborgását-hánykolódását, valamennyi igényét. Hiú ábránd, siralmas öncsalás. Akármit mondtak, a fiatalok ellenezték; a világ urainak tekintették magukat, követelték a gyeplőt, merthogy eleget tartották már kezükben az „aggok”. „Az öregség – bűn!” – ez volt a kedvenc szólamuk.