[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

Konkrétan Rubio egy f.sz és igen kivételesen (először) Kallasnak van igaza.
Kallas sokkal hitelessebben tudná támadni az USA-t a nemzetközi jog megsértése miatt, ha maguk ugyanúgy nem sértenék meg (kisebbségi jog).
Erkölcsi piedesztálról beszél az egész nyugat-európai elit, pedig semmivel sem különb az USA-nál.
 
Kallas sokkal hitelessebben tudná támadni az USA-t a nemzetközi jog megsértése miatt, ha maguk ugyanúgy nem sértenék meg (kisebbségi jog).
Erkölcsi piedesztálról beszél az egész nyugat-európai elit, pedig semmivel sem különb az USA-nál.
Ez így van. Viszont ettől még ebben a kérdésben igaza van. Kallas mondjuk szintén egy egész speciális állatfajta elit gyerekként felnőve elit komcsi párttag szülőkkel (na az nem olyan volt mint itthon, igen kevés komcsi párttag volt arrafelé), aki hazájában politikusként megbukott, mert a férje a szankciók ellenére is tolta a bizniszt a ruszkikkal...

Csodálatos ez a disztópia, amiben élünk.
 
 
Ez egy nagyon érdekes, és bizonyos szempontból aggasztó dokumentum Európára nézve...


Az amerikai tisztviselők hozzászoktak, hogy az európai problémákat az elégtelen katonai kiadások és a gazdasági stagnálás szempontjából tekintik. Van ebben igazság, de Európa valódi problémái még mélyebbek.
Kontinentális Európa veszít a globális GDP-ből – az 1990-es 25 százalékról mára 14 százalékra – részben a kreativitást és a szorgalmat aláásó nemzeti és transznacionális szabályozások miatt.

Ezt a gazdasági hanyatlást azonban beárnyékolja a civilizációk eltörlésének valós és komolyabb kilátása. Az Európa előtt álló nagyobb problémák közé tartoznak az
Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és
szuverenitást, a kontinenst átalakító és
viszályokat szító migrációs politikák, a szólásszabadság cenzúrája és a politikai ellenzék elnyomása, a születési arányok csökkenése, valamint a nemzeti identitás és az önbizalom elvesztése.
Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a kontinens 20 éven belül vagy
kevesebb időn belül felismerhetetlenné válik. Mint ilyen, korántsem nyilvánvaló, hogy bizonyos európai országoknak
lesz-e elég erős gazdaságuk és hadseregük ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak. Ezen nemzetek közül sok jelenleg megduplázza erejét jelenlegi útján. Azt akarjuk, hogy Európa
maradjon európai, visszanyerje civilizációs önbizalmát, és felhagyjon a
szabályozási fojtogatásra való kudarcot vallott törekvésével.
Ez az önbizalomhiány leginkább Európa Oroszországgal való kapcsolatában mutatkozik meg.
Az európai szövetségesek jelentős kemény hatalmi előnyt élveznek Oroszországgal szemben szinte
minden tekintetben, kivéve a nukleáris fegyvereket. Oroszország ukrajnai háborúja következtében
az európai kapcsolatok Oroszországgal mostanra mélyen megromlottak, és sok európai
egzisztenciális fenyegetésnek tekinti Oroszországot. Az európai kapcsolatok Oroszországgal
jelentős amerikai diplomáciai szerepvállalást igényelnek, mind az eurázsiai szárazföld
stratégiai stabilitásának helyreállítása, mind az Oroszország és az európai államok közötti konfliktus kockázatának enyhítése érdekében. Az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrajnai ellenségeskedés mielőbbi beszüntetéséről az európai gazdaságok stabilizálása, a háború nem szándékos eszkalációjának vagy kiterjedésének megelőzése, valamint a stratégiai stabilitás helyreállítása érdekében Oroszországgal, továbbá Ukrajna háború utáni újjáépítésének lehetővé tétele érdekében, hogy
életképes államként fennmaradhasson.

Az ukrajnai háború azzal a visszás hatással járt, hogy növelte Európa, különösen
Németország külső függőségét. Ma a német vegyipari vállalatok
a világ legnagyobb feldolgozóüzemeit építik Kínában, orosz gázt felhasználva,
amelyet otthon nem tudnak beszerezni. A Trump-kormányzat ellentmondásban áll az
európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat támasztanak a háborúval kapcsolatban,
instabil kisebbségi kormányokban ülve, amelyek közül sok a demokrácia alapelveit lábbal tiporja az ellenzék elnyomása érdekében. A nagy európai többség békét akar, de ez a
vágy nem jelenik meg politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok
felforgatják a demokratikus folyamatokat. Ez stratégiailag fontos az
Egyesült Államok számára, pontosan azért, mert az európai államok nem tudják megreformálni magukat, ha
politikai válságban vannak. Európa azonban stratégiailag és kulturálisan továbbra is létfontosságú az Egyesült Államok számára.

A transzatlanti kereskedelem továbbra is a globális gazdaság és az amerikai jólét egyik pillére. Az európai ágazatok a gyártástól a technológián át az
energiáig továbbra is a világ legerősebbjei közé tartoznak. Európa ad otthont a legmodernebb
tudományos kutatásnak és a világelső kulturális intézményeknek. Nemcsak hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy leírjuk Európát – ez önmagunk ellen való cselekedet lenne ahhoz képest, amit ez a stratégia
céloz elérni.

Az amerikai diplomáciának továbbra is ki kell állnia a valódi demokrácia, a
szólásszabadság és az európai nemzetek egyéni
jellegének és történelmének mentegetőzés nélküli ünneplése mellett. Amerika arra ösztönzi európai politikai szövetségeseit, hogy támogassák
a szellemnek ezt az újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban
nagy optimizmusra ad okot.
Célunk az kell legyen, hogy segítsünk Európának korrigálni jelenlegi pályáját. Szükségünk lesz egy
erős Európára, amely segít nekünk sikeresen versenyezni, és amely velünk együttműködve
megakadályozza, hogy bármely ellenség uralja Európát.
Amerika érthető módon érzelmileg kötődik az európai kontinenshez –
és természetesen Nagy-Britanniához és Írországhoz. Ezen országok jellege stratégiailag is
fontos, mert kreatív, rátermett, magabiztos,
demokratikus szövetségeseinkre számítunk a stabilitás és a biztonság feltételeinek megteremtésében. Együtt akarunk működni
azokkal az összetartó országokkal, amelyek vissza akarják állítani korábbi nagyságukat.

Hosszú távon több mint valószínű, hogy legkésőbb néhány évtizeden belül
bizonyos NATO-tagok többségében nem európaiak lesznek. Mint ilyen, nyitott
kérdés, hogy vajon ugyanúgy tekintenek-e a világban elfoglalt helyükre, vagy az
Egyesült Államokkal kötött szövetségükre, mint azok, akik aláírták a NATO Alapokmányát.
Átfogó európai politikánknak a következőket kell prioritásként kezelnie:
• A stabilitás feltételeinek helyreállítása Európában és ategikus stabilitás Oroszországgal;
• Európa képessé tétele arra, hogy a saját lábára álljon és összetartó szuverén nemzetek csoportjaként működjön, beleértve a saját védelméért való elsődleges felelősségvállalást is, anélkül, hogy bármely ellenséges hatalom uralná;
• Európa jelenlegi irányvonalával szembeni ellenállás ápolása az európai nemzeteken belül;
• Az európai piacok megnyitása az amerikai áruk és szolgáltatások előtt, valamint az amerikai munkavállalók és vállalkozások tisztességes bánásmódjának biztosítása;
• Közép-, Kelet- és Dél-Európa egészséges nemzeteinek kiépítése kereskedelmi kapcsolatok, fegyvereladások, politikai együttműködés, valamint kulturális és oktatási cserék révén;
• A NATO-ról alkotott kép megszüntetése és annak megakadályozása, hogy a valósága folyamatosanterjeszkedő szövetség legyen; és
• Európa ösztönzése a merkantilista túlkapacitás, a technológiai lopás, a kiberkémkedés és más ellenséges gazdasági gyakorlatok elleni küzdelemre.
 
Ez egy nagyon érdekes, és bizonyos szempontból aggasztó dokumentum Európára nézve...


Az amerikai tisztviselők hozzászoktak, hogy az európai problémákat az elégtelen katonai kiadások és a gazdasági stagnálás szempontjából tekintik. Van ebben igazság, de Európa valódi problémái még mélyebbek.
Kontinentális Európa veszít a globális GDP-ből – az 1990-es 25 százalékról mára 14 százalékra – részben a kreativitást és a szorgalmat aláásó nemzeti és transznacionális szabályozások miatt.

Ezt a gazdasági hanyatlást azonban beárnyékolja a civilizációk eltörlésének valós és komolyabb kilátása. Az Európa előtt álló nagyobb problémák közé tartoznak az
Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és
szuverenitást, a kontinenst átalakító és
viszályokat szító migrációs politikák, a szólásszabadság cenzúrája és a politikai ellenzék elnyomása, a születési arányok csökkenése, valamint a nemzeti identitás és az önbizalom elvesztése.
Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a kontinens 20 éven belül vagy
kevesebb időn belül felismerhetetlenné válik. Mint ilyen, korántsem nyilvánvaló, hogy bizonyos európai országoknak
lesz-e elég erős gazdaságuk és hadseregük ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak. Ezen nemzetek közül sok jelenleg megduplázza erejét jelenlegi útján. Azt akarjuk, hogy Európa
maradjon európai, visszanyerje civilizációs önbizalmát, és felhagyjon a
szabályozási fojtogatásra való kudarcot vallott törekvésével.
Ez az önbizalomhiány leginkább Európa Oroszországgal való kapcsolatában mutatkozik meg.
Az európai szövetségesek jelentős kemény hatalmi előnyt élveznek Oroszországgal szemben szinte
minden tekintetben, kivéve a nukleáris fegyvereket. Oroszország ukrajnai háborúja következtében
az európai kapcsolatok Oroszországgal mostanra mélyen megromlottak, és sok európai
egzisztenciális fenyegetésnek tekinti Oroszországot. Az európai kapcsolatok Oroszországgal
jelentős amerikai diplomáciai szerepvállalást igényelnek, mind az eurázsiai szárazföld
stratégiai stabilitásának helyreállítása, mind az Oroszország és az európai államok közötti konfliktus kockázatának enyhítése érdekében. Az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrajnai ellenségeskedés mielőbbi beszüntetéséről az európai gazdaságok stabilizálása, a háború nem szándékos eszkalációjának vagy kiterjedésének megelőzése, valamint a stratégiai stabilitás helyreállítása érdekében Oroszországgal, továbbá Ukrajna háború utáni újjáépítésének lehetővé tétele érdekében, hogy
életképes államként fennmaradhasson.

Az ukrajnai háború azzal a visszás hatással járt, hogy növelte Európa, különösen
Németország külső függőségét. Ma a német vegyipari vállalatok
a világ legnagyobb feldolgozóüzemeit építik Kínában, orosz gázt felhasználva,
amelyet otthon nem tudnak beszerezni. A Trump-kormányzat ellentmondásban áll az
európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat támasztanak a háborúval kapcsolatban,
instabil kisebbségi kormányokban ülve, amelyek közül sok a demokrácia alapelveit lábbal tiporja az ellenzék elnyomása érdekében. A nagy európai többség békét akar, de ez a
vágy nem jelenik meg politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok
felforgatják a demokratikus folyamatokat. Ez stratégiailag fontos az
Egyesült Államok számára, pontosan azért, mert az európai államok nem tudják megreformálni magukat, ha
politikai válságban vannak. Európa azonban stratégiailag és kulturálisan továbbra is létfontosságú az Egyesült Államok számára.

A transzatlanti kereskedelem továbbra is a globális gazdaság és az amerikai jólét egyik pillére. Az európai ágazatok a gyártástól a technológián át az
energiáig továbbra is a világ legerősebbjei közé tartoznak. Európa ad otthont a legmodernebb
tudományos kutatásnak és a világelső kulturális intézményeknek. Nemcsak hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy leírjuk Európát – ez önmagunk ellen való cselekedet lenne ahhoz képest, amit ez a stratégia
céloz elérni.

Az amerikai diplomáciának továbbra is ki kell állnia a valódi demokrácia, a
szólásszabadság és az európai nemzetek egyéni
jellegének és történelmének mentegetőzés nélküli ünneplése mellett. Amerika arra ösztönzi európai politikai szövetségeseit, hogy támogassák
a szellemnek ezt az újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban
nagy optimizmusra ad okot.
Célunk az kell legyen, hogy segítsünk Európának korrigálni jelenlegi pályáját. Szükségünk lesz egy
erős Európára, amely segít nekünk sikeresen versenyezni, és amely velünk együttműködve
megakadályozza, hogy bármely ellenség uralja Európát.
Amerika érthető módon érzelmileg kötődik az európai kontinenshez –
és természetesen Nagy-Britanniához és Írországhoz. Ezen országok jellege stratégiailag is
fontos, mert kreatív, rátermett, magabiztos,
demokratikus szövetségeseinkre számítunk a stabilitás és a biztonság feltételeinek megteremtésében. Együtt akarunk működni
azokkal az összetartó országokkal, amelyek vissza akarják állítani korábbi nagyságukat.

Hosszú távon több mint valószínű, hogy legkésőbb néhány évtizeden belül
bizonyos NATO-tagok többségében nem európaiak lesznek. Mint ilyen, nyitott
kérdés, hogy vajon ugyanúgy tekintenek-e a világban elfoglalt helyükre, vagy az
Egyesült Államokkal kötött szövetségükre, mint azok, akik aláírták a NATO Alapokmányát.
Átfogó európai politikánknak a következőket kell prioritásként kezelnie:
• A stabilitás feltételeinek helyreállítása Európában és ategikus stabilitás Oroszországgal;
• Európa képessé tétele arra, hogy a saját lábára álljon és összetartó szuverén nemzetek csoportjaként működjön, beleértve a saját védelméért való elsődleges felelősségvállalást is, anélkül, hogy bármely ellenséges hatalom uralná;
• Európa jelenlegi irányvonalával szembeni ellenállás ápolása az európai nemzeteken belül;
• Az európai piacok megnyitása az amerikai áruk és szolgáltatások előtt, valamint az amerikai munkavállalók és vállalkozások tisztességes bánásmódjának biztosítása;
• Közép-, Kelet- és Dél-Európa egészséges nemzeteinek kiépítése kereskedelmi kapcsolatok, fegyvereladások, politikai együttműködés, valamint kulturális és oktatási cserék révén;
• A NATO-ról alkotott kép megszüntetése és annak megakadályozása, hogy a valósága folyamatosanterjeszkedő szövetség legyen; és
• Európa ösztönzése a merkantilista túlkapacitás, a technológiai lopás, a kiberkémkedés és más ellenséges gazdasági gyakorlatok elleni küzdelemre.
Ritka üdítő gondolatok és reális helyzetelemzés az USA-ból. Trump egy olyan pojáca, aki mögött van új jobboldali szellemi bázis és friss stratégia.
 
Ez egy nagyon érdekes, és bizonyos szempontból aggasztó dokumentum Európára nézve...


Az amerikai tisztviselők hozzászoktak, hogy az európai problémákat az elégtelen katonai kiadások és a gazdasági stagnálás szempontjából tekintik. Van ebben igazság, de Európa valódi problémái még mélyebbek.
Kontinentális Európa veszít a globális GDP-ből – az 1990-es 25 százalékról mára 14 százalékra – részben a kreativitást és a szorgalmat aláásó nemzeti és transznacionális szabályozások miatt.

Ezt a gazdasági hanyatlást azonban beárnyékolja a civilizációk eltörlésének valós és komolyabb kilátása. Az Európa előtt álló nagyobb problémák közé tartoznak az
Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és
szuverenitást, a kontinenst átalakító és
viszályokat szító migrációs politikák, a szólásszabadság cenzúrája és a politikai ellenzék elnyomása, a születési arányok csökkenése, valamint a nemzeti identitás és az önbizalom elvesztése.
Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a kontinens 20 éven belül vagy
kevesebb időn belül felismerhetetlenné válik. Mint ilyen, korántsem nyilvánvaló, hogy bizonyos európai országoknak
lesz-e elég erős gazdaságuk és hadseregük ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak. Ezen nemzetek közül sok jelenleg megduplázza erejét jelenlegi útján. Azt akarjuk, hogy Európa
maradjon európai, visszanyerje civilizációs önbizalmát, és felhagyjon a
szabályozási fojtogatásra való kudarcot vallott törekvésével.
Ez az önbizalomhiány leginkább Európa Oroszországgal való kapcsolatában mutatkozik meg.
Az európai szövetségesek jelentős kemény hatalmi előnyt élveznek Oroszországgal szemben szinte
minden tekintetben, kivéve a nukleáris fegyvereket. Oroszország ukrajnai háborúja következtében
az európai kapcsolatok Oroszországgal mostanra mélyen megromlottak, és sok európai
egzisztenciális fenyegetésnek tekinti Oroszországot. Az európai kapcsolatok Oroszországgal
jelentős amerikai diplomáciai szerepvállalást igényelnek, mind az eurázsiai szárazföld
stratégiai stabilitásának helyreállítása, mind az Oroszország és az európai államok közötti konfliktus kockázatának enyhítése érdekében. Az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrajnai ellenségeskedés mielőbbi beszüntetéséről az európai gazdaságok stabilizálása, a háború nem szándékos eszkalációjának vagy kiterjedésének megelőzése, valamint a stratégiai stabilitás helyreállítása érdekében Oroszországgal, továbbá Ukrajna háború utáni újjáépítésének lehetővé tétele érdekében, hogy
életképes államként fennmaradhasson.

Az ukrajnai háború azzal a visszás hatással járt, hogy növelte Európa, különösen
Németország külső függőségét. Ma a német vegyipari vállalatok
a világ legnagyobb feldolgozóüzemeit építik Kínában, orosz gázt felhasználva,
amelyet otthon nem tudnak beszerezni. A Trump-kormányzat ellentmondásban áll az
európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat támasztanak a háborúval kapcsolatban,
instabil kisebbségi kormányokban ülve, amelyek közül sok a demokrácia alapelveit lábbal tiporja az ellenzék elnyomása érdekében. A nagy európai többség békét akar, de ez a
vágy nem jelenik meg politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok
felforgatják a demokratikus folyamatokat. Ez stratégiailag fontos az
Egyesült Államok számára, pontosan azért, mert az európai államok nem tudják megreformálni magukat, ha
politikai válságban vannak. Európa azonban stratégiailag és kulturálisan továbbra is létfontosságú az Egyesült Államok számára.

A transzatlanti kereskedelem továbbra is a globális gazdaság és az amerikai jólét egyik pillére. Az európai ágazatok a gyártástól a technológián át az
energiáig továbbra is a világ legerősebbjei közé tartoznak. Európa ad otthont a legmodernebb
tudományos kutatásnak és a világelső kulturális intézményeknek. Nemcsak hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy leírjuk Európát – ez önmagunk ellen való cselekedet lenne ahhoz képest, amit ez a stratégia
céloz elérni.

Az amerikai diplomáciának továbbra is ki kell állnia a valódi demokrácia, a
szólásszabadság és az európai nemzetek egyéni
jellegének és történelmének mentegetőzés nélküli ünneplése mellett. Amerika arra ösztönzi európai politikai szövetségeseit, hogy támogassák
a szellemnek ezt az újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban
nagy optimizmusra ad okot.
Célunk az kell legyen, hogy segítsünk Európának korrigálni jelenlegi pályáját. Szükségünk lesz egy
erős Európára, amely segít nekünk sikeresen versenyezni, és amely velünk együttműködve
megakadályozza, hogy bármely ellenség uralja Európát.
Amerika érthető módon érzelmileg kötődik az európai kontinenshez –
és természetesen Nagy-Britanniához és Írországhoz. Ezen országok jellege stratégiailag is
fontos, mert kreatív, rátermett, magabiztos,
demokratikus szövetségeseinkre számítunk a stabilitás és a biztonság feltételeinek megteremtésében. Együtt akarunk működni
azokkal az összetartó országokkal, amelyek vissza akarják állítani korábbi nagyságukat.

Hosszú távon több mint valószínű, hogy legkésőbb néhány évtizeden belül
bizonyos NATO-tagok többségében nem európaiak lesznek. Mint ilyen, nyitott
kérdés, hogy vajon ugyanúgy tekintenek-e a világban elfoglalt helyükre, vagy az
Egyesült Államokkal kötött szövetségükre, mint azok, akik aláírták a NATO Alapokmányát.
Átfogó európai politikánknak a következőket kell prioritásként kezelnie:
• A stabilitás feltételeinek helyreállítása Európában és ategikus stabilitás Oroszországgal;
• Európa képessé tétele arra, hogy a saját lábára álljon és összetartó szuverén nemzetek csoportjaként működjön, beleértve a saját védelméért való elsődleges felelősségvállalást is, anélkül, hogy bármely ellenséges hatalom uralná;
• Európa jelenlegi irányvonalával szembeni ellenállás ápolása az európai nemzeteken belül;
• Az európai piacok megnyitása az amerikai áruk és szolgáltatások előtt, valamint az amerikai munkavállalók és vállalkozások tisztességes bánásmódjának biztosítása;
• Közép-, Kelet- és Dél-Európa egészséges nemzeteinek kiépítése kereskedelmi kapcsolatok, fegyvereladások, politikai együttműködés, valamint kulturális és oktatási cserék révén;
• A NATO-ról alkotott kép megszüntetése és annak megakadályozása, hogy a valósága folyamatosanterjeszkedő szövetség legyen; és
• Európa ösztönzése a merkantilista túlkapacitás, a technológiai lopás, a kiberkémkedés és más ellenséges gazdasági gyakorlatok elleni küzdelemre.
a jelentés tök jó viszont hiányzik belőle a történelmi kitekintés
nem kell messzire menni, csak a 20. századig
amikor európában mindegy miért de feszültségek keletkeznek európa azt hajlamos - ahogy kétezer éve mindig - fegyverkezéssel ellenségképgenerálással széleskörű háború uszítással majd európai belháborúval lereagálni
a 20. században európának sikerült ezen működési mechanizmus mentén két világháborút is kirobbantania
és mindkettő úgy végződött hogy amerikai katonákat kellett európába küldeni hogy ennek vége szakadjon
a jelen folyamat európában az hogy egy húszéves elqúrási ciklus (zöldpolitika, migrácsok) után a feszültség előállt és már fegyverkezünk is, ezerrel szólnak a harci trombiták, minden média háborús lázban ég, minden vadliba az égen ellenséges harci drón, de a kijelölt ellenségkép az oroszok, és ellentétben a korábbi világháborúkkal, ezúttal az oroszoknak van egy rahedli atomfegyvere más viszont nincs mert minden mást elfüstöltek ukrajnában
most hiába gyilkolja le majd egymást fél európa, a problémát nem lehet majd megoldani párszázezer amerikai katona átküldésével hogy aztán pár évtizedre elvegyék a fegyvert a kretén européer bandától, mert ezt a háborút másképp fogják megvívni, nem tömeghadseregekkel
nem látszik a felismerés amerikai részről hogy a történelmi mintázatot felismernék, az látszik hogy azt hiszik hogy ki lehet maradni belőle, mondjuk az előző két világháború is pont így kezdődött...
 
Az Unió megbüntette a X-et, mert nem cenzúráz hatékonyan.


Az EU kizárólag azokat a platformokat veszi célba, amelyek kellemetlen vagy ellenvéleményt keltő beszédet tesznek közzé (Telegram, X, TikTok…). Azokat a platformokat, amelyek algoritmikusan elhallgattatják az embereket, nagyrészt érintetlenül hagyják, a sokkal súlyosabb illegális tartalomproblémák ellenére.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Rubio nem lájkolta.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Az Európai Bizottság 140 millió dolláros (46mrd HUF) bírsága nem csupán az @X elleni támadás, hanem külföldi kormányok támadása az összes amerikai technológiai platform és az amerikai nép ellen.

Az amerikaiak online cenzúrázásának napjai lejártak.


Utána meg tátott szájjal csodálkoznák az Unióban, milyen Fehér Házi biztinsági stratégiák születnek.
 
Az FBI most razziát tartott az Obama-kormányzat egyik magas rangú tisztviselőjének, Paul Campónak az otthonában. Campót letartóztatták a mexikói drogkartellek számára több millió dollár mosásának vádjával, és állítólag együttműködik a hatóságokkal Barack Obama elleni ügy felépítésében. Ez egyenesen a Fehér Házhoz vezet… Minden út Obamához vezet. KÖVETIK A PÉNZT, és folyamatban van egy hatalmas Rico-i összeesküvés-elméleti ügy Barack Obama és kormányzatának legmagasabb rangú tisztviselői ellen. A VOLT ELNÖK most izzad… Végre látja, hogy az igazságszolgáltatás kerekei ellene fordulnak. Ez közvetlenül kapcsolódik ahhoz a történethez, amit nemrég hoztam nyilvánosságra 30 volt Obama-kormányzati tisztviselőről, akik együttműködnek a szövetségi hatóságokkal a nagy hal, Barack Hussein Obama elleni ügyben. Kapaszkodjatok be, hazafiak… VÉGRE TÖRTÉNIK. Ez lesz az évszázad pere.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Én nem hiszem, hogy túl sok lesz belőle. Ez csak egy remény.
 
https://www.portfolio.hu/global/202...kaban-megdolt-a-feher-haz-nagy-mitosza-804174
"Múlt hét szerdán egy fegyveres rátámadt két, a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében szolgálatot teljesítő nemzeti gárdistára. Egyikőjük, a mindössze 20 éves Sarah Beckstrom életét vesztette. Mint nem sokkal későb kiderült, a feltételezett elkövető egy afgán nemzetiségű menedékkérő volt, aki miután a CIA-val együttműködve amerikai katonák mellett harcolt Afganisztánban, az Egyesült Államok 2021-es, kaotikus kivonulását követően hagyta el hazáját, és telepedett le a tengerentúlon. A tragikus incidensre reagálva a Trump-adminisztráció újabb, drasztikus bevándorlási szigorításokat vezetett be: egyebek mellett közölték, hogy 19 országot tiltólistára helyeztek, és az állampolgáraikra vonatkozóan felfüggesztik az összes bevándorlási kérelem elbírálását. Donald Trump mindeközben a Minnesotában élő szomáliai diaszpórát is célba vette, mondván, "nem akarom őket az országban". A belbiztonsági minisztérium nyilvánosságra került adatai alapján annak is utánanéztünk, hogyan haladnak az amerikai elnök bevándorlási razziái: a számok ugyanis közel sem azt mutatják, amit a Fehér Ház hangoztat."
 
Az Egyesült Államok kormánya nemrég bombát zúdított Amerika ellenségeire, kijelentve: „Nincsenek többé adófizetői pénzek az ellenséges nemzeteknek, amelyek gyűlölik Amerikát. Ha ellenünk szavaztok az ENSZ-ben, azt skandáljátok, hogy »Halál Amerikára!«, vagy Amerika-ellenes nem kormányzati szervezeteket finanszíroztok, akkor le lesztek vágva. Pont.”
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

„Elődeink vérrel, verítékkel és a szabadság rendíthetetlen szeretetével építették fel ezt a nemzetet − nem azért, hogy külföldi betolakodók lemészárolják hőseinket, kiszipolyozzák nehezen megkeresett pénzünket, vagy elragadják az amerikaiaknak járó juttatásokat” − fogalmazott a belbiztonsági miniszter.

Én értem a szándékot, de azért ez a kijelentése eléggé szemöldök felhúzós, tekintve, hogy az elődeik akik létrehozták az USA-t mind egytől egyig bevándorlók, vagy azok leszármazottai voltak.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and fishbed

„Elődeink vérrel, verítékkel és a szabadság rendíthetetlen szeretetével építették fel ezt a nemzetet − nem azért, hogy külföldi betolakodók lemészárolják hőseinket, kiszipolyozzák nehezen megkeresett pénzünket, vagy elragadják az amerikaiaknak járó juttatásokat” − fogalmazott a belbiztonsági miniszter.

Én értem a szándékot, de azért ez a kijelentése eléggé szemöldök felhúzós, tekintve, hogy az elődeik akik létrehozták az USA-t mind egytől egyig bevándorlók, vagy azok leszármazottai voltak.
Igen, mindhárom észak (közép)-amerikai nemzet (Kanada, USA, Mexikó) alapítói bevándorlók, mi több, vérszomjas betolakodók voltak az indiánok földjén, ahol addig nem létezett olyan, hogy nemzet.
Szóval a franciák, angolszászok és spanyolok alapítottak ott nemzeteket.
A védendő kultúrájuk és identitásuk egyik fele ez a nemzetalapítás.
A másik fele pedig a folyamatos bevándorlás, befogadás, a hívó szó a világ többi nemzetének lakója felé.
És ez utóbbi inflálódott mára teljesen el, olyannyira, hogy mára már nem az amerikai deomráciaexport káros mellékhatására válaszul létrejövő terroristák beszivárgásai jelentik a legnagyobb veszélyt a belbiztonságra, hanem az ellenőrizetlenül eszkalálódott migrációs nyomás beilleszkedés- és társadalomképtelensége.
Erre az utóbbira épült rá a mexikói kartellek és a hibrid hadviselésként a venezuelai államilag irányított drogkereskedők "munkássága" is.

Mondjuk úgy, hogy a mostani kormányzat narratívája a két identitásképző elemből az nemzetalapítás magasztosságára próbál apellálni, a bevándorlásét inkább igyekszik mellőzni.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and fishbed

„Elődeink vérrel, verítékkel és a szabadság rendíthetetlen szeretetével építették fel ezt a nemzetet − nem azért, hogy külföldi betolakodók lemészárolják hőseinket, kiszipolyozzák nehezen megkeresett pénzünket, vagy elragadják az amerikaiaknak járó juttatásokat” − fogalmazott a belbiztonsági miniszter.

Én értem a szándékot, de azért ez a kijelentése eléggé szemöldök felhúzós, tekintve, hogy az elődeik akik létrehozták az USA-t mind egytől egyig bevándorlók, vagy azok leszármazottai voltak.

Igazából az őslakosok is bevándoroltak, csak tizenpárezer évvel korábban.