Azt írtad, hogy technológiai korlátja van annak, hogy 14 órát 1000km/h-val repüljön egy CM hagyományos meghajtással. Annak is van ilyen korlátja, hogy 800km/h-val repüljön? Azért 20% különbség sebességben, közel sem elhanyagolható.
Burevesztnyik / 9M730 Burevestnik / SSC-X-9 Skyfall GLCM (Oroszország)
- Téma indítója Phoenix
- Indítva
De lehet nagyon durvát menni, csakhát ezzel ha köztudomássá menne kiengednék a szellemet a palackból, gondolom te is inkább 4gramm nikkellel kifűtenéd a téli szezont gázszámla-fizetés helyett..
LENR
www.nasa.gov
LENR
Lattice Confinement Fusion - NASA
A team of NASA researchers seeking a new energy source for deep-space exploration missions, recently revealed a method for triggering nuclear fusion in the
www.nasa.gov
Egy 10 tonna körüli CM-et --de inkább nevezzük igaz nevén: robot-repülőgépet !
-- kb. 14(+) órán át se 800km/h-val se 1000km/h-val nem tudsz reptetni 100m magasságon, tisztán (hagyományos) gázturbinás meghajtással! Erre 100(+) tonna nagyságrendű üzemanyagot kellene cipelni, az ehhez a "cipeléshez" szükséges konstrukcióval, +hajtóművel, +....A gazdaságosságra végéletekig kihegyezett utasszállítók a kb. 10.000 méteren, a nagyságrenddel kisebb légellenállás ellen dolgozva is iszonyú mennyiségű üzemanyagot fogyasztanak ekkora sebességen, ennyi idő alatt, amiből, ha arányosan konvertálunk a sokkal kisebb hasznos teherre(a 2-300 utas helyett), az ehhez szükséges reális esély/megvalósíthatóság akkor sem jön ki, még kb./nagyságrendileg sem!
Ez annyira realitástól elrugaszkodott, más nagyságrend, hogy nézz utána
mielőtt ilyet kérdezel, mert trollkodás szintű volt már maga a kérdésed is!U.I.: Jóindulat ide, vagy oda, legalább alapszinten utána nézhetnél egy témának, mielőtt bele-kérdezel! Kösz!
.
Nem kötözködésből, de eleve, hogy jön ide a hagyományos gázturbinás meghajtás amikor egy valami fajta Nuclear Thermal Propulsion van a rakétában?Egy 10 tonna körüli CM-et --de inkább nevezzük igaz nevén: robot-repülőgépet !
A gazdaságosságra végéletekig kihegyezett utasszállítók a kb. 10.000 méteren, a nagyságrenddel kisebb légellenállás ellen dolgozva is iszonyú mennyiségű üzemanyagot fogyasztanak ekkora sebességen, ennyi idő alatt, amiből, ha arányosan konvertálunk a sokkal kisebb hasznos teherre(a 2-300 utas helyett), az ehhez szükséges reális esély/megvalósíthatóság akkor sem jön ki, még kb./nagyságrendileg sem!
Ez annyira realitástól elrugaszkodott, más nagyságrend, hogy nézz utána
U.I.: Jóindulat ide, vagy oda, legalább alapszinten utána nézhetnél egy témának, mielőtt bele-kérdezel! Kösz!
.
A légellenállást illetően igazad van, de egy komplex aerodinamikai utasszállító rossz hasonlat egy végtelenül egyszerű kialakítású cirkáló rakétához képest.
Kicsit elmerültem most a hasonló amerikai nukleáris fejlesztésekben, (lehet készítek is majd egy összefoglalót) és nekem eddig valami hasonló tűnik a legvalószínűbbnek;
Nincs kompresszor, nincs turbina, a levegőt (üzemanyagként használva) heviti a reaktor, a távozó forró levegő adja a tolóerőt. A reaktor üzemeltethető magasabb hőmérsékleten UO2 fűtőanyaggal, nincsenek mozgó alkatrészek.
Minél egyszerűbb annál jobb.
ÍGY: Én elfogadtam(mint a Nyugati szagértők többsége is), hogy "tiszta-nuki"-s --közeli, de a valóságban inkább csak a korábbinál sokkal kisebb szintű, alacsony környezeti szennyezettséget okozó-- az orosz megoldás!
Leírtam, hogy az ilyen szinten "tiszta-nuki"-val, a jelenlegi anyagtechnológia szintjén az ehhez szükséges folyékony-fémes hűtésű, nagy-hőmérsékletű reaktoroknál nem-tudnak/nem-lehet 1000 C fölé menni a hűtő-fémekkel, --inkább csak alulról közelíteni--, az pedig nem elég, hogy azzal hajtson meg egy a turbinát.
Turbina pedig kell, mert szubszonikus tartományban a lentebb berakott ram-jet nem műxik!
Ha pedig turbina kell, akkor azt a +3-4-500 C-fokot valamivel hozzá kell tenni! Ezt meglehet tenni az eredeti gázturbinás hajtóművel -ha ugye a bemenő levegő 7-800 fokos--, mert a +10-es körüli sűrítéssel még melegszik egy bő "százast" a beömlő levegő, amibe már töredék --tized-mennyiség körüli-- kerozin elég, ééés megvan a turbina-meghajtáshoz a szokásos nyomás-/hőmérséklet-tartományú levegő, megvan a szükséges tolóerő, és megvan minden eleme az Orosznak, "csak" össze kell LEGO-zni a nuki+kerozin hibrid-gázturbinát.
Nem biztos, hogy ebben a konstrukcióban/formában lehet csak elkészíteni ahogy én leírtam --sok más formában is lehet--, de az biztos, hogy jelenleg csak a hibrid megoldással lehet eljutni a szubszonikus meghajtáshoz a 14(+) órás --de valójában NEM "korlátlan"-- hatótávhoz szükséges alacsony fajlagos fogyasztáshoz.
Egymásra rakodó ok-okozatok!
Az utas-szállítónál is hasonlóak az arányok, arányosan "le-interpolálva" --a'l molniballage-- is azt dobja a "Gép", hogy lehetetlen a 800-1000km/h körül terepkövető üzemmódban 14(+) órát repkedni!
Kicsit elmerültem most a hasonló amerikai nukleáris fejlesztésekben, (lehet készítek is majd egy összefoglalót) és nekem eddig valami hasonló tűnik a legvalószínűbbnek;
Nincs kompresszor, nincs turbina, a levegőt (üzemanyagként használva) heviti a reaktor, a távozó forró levegő adja a tolóerőt. A reaktor üzemeltethető magasabb hőmérsékleten UO2 fűtőanyaggal, nincsenek mozgó alkatrészek.
Minél egyszerűbb annál jobb.
Igen! ...de ez egy RAM-/SCRAM-jet=> torló-sugárhajtómű ami csak a sok-Mach/bőven hangsebesség feletti tartományokon műxik!
A Viharmadár/Skyfall pedig állítólag a hangsebesség alatti(szubszonikus) sebesség-tartományban repül!
Ha "oroszék" füllentettek, akkor:
- nagyon jól csinálták!
- ennyi --minimum-- visszajár az amcsiknak a --maga területés zseniális-- "kamu-SDI" után!
/ 
- Akár az is lehet, hogy ez a fenti "Fagyi visszanyalt" eset forog fenn, --akár csak-- részben/valamilyen szinten.
.
Azt értem, hogy gyártás/költség/elvileg meghibásodásra minél kisebb esély szempontjából a minél egyszerűbb annál jobb - nekem pl. a torlósugár hajtómű a "kedvenc" hajtóműtípusom - de más területet példának, hasonlatnak* véve picit el vagyok bizonytalanodva.Nem kötözködésből, de eleve, hogy jön ide a hagyományos gázturbinás meghajtás amikor egy valami fajta Nuclear Thermal Propulsion van a rakétában?
A légellenállást illetően igazad van, de egy komplex aerodinamikai utasszállító rossz hasonlat egy végtelenül egyszerű kialakítású cirkáló rakétához képest.
Kicsit elmerültem most a hasonló amerikai nukleáris fejlesztésekben, (lehet készítek is majd egy összefoglalót) és nekem eddig valami hasonló tűnik a legvalószínűbbnek;
Nincs kompresszor, nincs turbina, a levegőt (üzemanyagként használva) heviti a reaktor, a távozó forró levegő adja a tolóerőt. A reaktor üzemeltethető magasabb hőmérsékleten UO2 fűtőanyaggal, nincsenek mozgó alkatrészek.
Minél egyszerűbb annál jobb.
*Minden hasonlat sántít.
Ez a terület pedig a gépjárműmotorok területe.
Az önmagában rossz példa, hogy a kétütemű Trabant, vagy a V4-es négyütemű, de léghűtéses Zaporozsec motort nem illik összehasonlítani egy - teszem azt - 12 hengeres turbós Rolls Royce motorral, mert a minőségek össze sem hasonlíthatóak.
Ha Trabant/Zaporozsec motort az RR motor minőségében gyártották volna - akár konstrukciós módosítások nélkül is - vélhetően az élettartamuk, de akár a megbízhatóságuk is nagyot ugrott volna.
Na jó; ne egy RR motort vegyünk példának, mert egyrészt viszonylag alacsony a fajlagos teljesítményük, másrészt azoktól alapvetően nem várnak el versenytempót.
Akkor legyen inkább egy tűhegyesre hangolt Ferrari erőmű?
Ilyen egy nem csak nézegetni vett Ferrari: 400 ezer kilométer van már az órájában
Már-már taxis magasságok.
hvg.hu
Ami inkább fontosabb jelen esetben a hatótávolság miatt, az a hatásfok és - legalábbis az autómotoroknál - leginkább összetett, perifériákkal gazdagon bonyolított rendszerek képesek rá.
A nukleáris meghajtáshoz sem értek, de hátha nem pötyögtem hülyeséget.
Ami azt illeti,alaposan elmaradtam ezzel a jószággal kapcsolatban-mert nem tartottam lényegesnek.És nem tartom most se.ÍGY: Én elfogadtam(mint a Nyugati szagértők többsége is), hogy "tiszta-nuki"-s --közeli, de a valóságban inkább csak a korábbinál sokkal kisebb szintű, alacsony környezeti szennyezettséget okozó-- az orosz megoldás!
Leírtam, hogy az ilyen szinten "tiszta-nuki"-val, a jelenlegi anyagtechnológia szintjén az ehhez szükséges folyékony-fémes hűtésű, nagy-hőmérsékletű reaktoroknál nem-tudnak/nem-lehet 1000 C fölé menni a hűtő-fémekkel, --inkább csak alulról közelíteni--, az pedig nem elég, hogy azzal hajtson meg egy a turbinát.
Turbina pedig kell, mert szubszonikus tartományban a lentebb berakott ram-jet nem műxik!
Ha pedig turbina kell, akkor azt a +3-4-500 C-fokot valamivel hozzá kell tenni! Ezt meglehet tenni az eredeti gázturbinás hajtóművel -ha ugye a bemenő levegő 7-800 fokos--, mert a +10-es körüli sűrítéssel még melegszik egy bő "százast" a beömlő levegő, amibe már töredék --tized-mennyiség körüli-- kerozin elég, ééés megvan a turbina-meghajtáshoz a szokásos nyomás-/hőmérséklet-tartományú levegő, megvan a szükséges tolóerő, és megvan minden eleme az Orosznak, "csak" össze kell LEGO-zni a nuki+kerozin hibrid-gázturbinát.
Nem biztos, hogy ebben a konstrukcióban/formában lehet csak elkészíteni ahogy én leírtam --sok más formában is lehet--, de az biztos, hogy jelenleg csak a hibrid megoldással lehet eljutni a szubszonikus meghajtáshoz a 14(+) órás --de valójában NEM "korlátlan"-- hatótávhoz szükséges alacsony fajlagos fogyasztáshoz.
Egymásra rakodó ok-okozatok!
Az utas-szállítónál is hasonlóak az arányok, arányosan "le-interpolálva" --a'l molniballage-- is azt dobja a "Gép", hogy lehetetlen a 800-1000km/h körül terepkövető üzemmódban 14(+) órát repkedni!
Igen! ...de ez egy RAM-/SCRAM-jet=> torló-sugárhajtómű ami csak a sok-Mach/bőven hangsebesség feletti tartományokon műxik!
A Viharmadár/Skyfall pedig állítólag a hangsebesség alatti(szubszonikus) sebesség-tartományban repül!
Ha "oroszék" füllentettek, akkor:
...szerintem. Tévedhetek is!
- nagyon jól csinálták!
- ennyi --minimum-- visszajár az amcsiknak a --maga területés zseniális-- "kamu-SDI" után!
- Akár az is lehet, hogy ez a fenti "Fagyi visszanyalt" eset forog fenn, --akár csak-- részben/valamilyen szinten.
.
Kezdeti hirek egy ramjet hajtóműves hangsebesség feletti fejlesztésekről szoltak,egy LTV Pluton utánérzésről.
Hát ez nem az lett.Ez inkább egy atommotoros V-1.Pulzáló torlósugárhajtómű van benne a nyilatkozatok szerint,pontosan ugyan úgy,mint anno a V-1ben.Csak éppen kerozin helyett atomenergia adja hozzá a hőt (hogy mégis hogyan-arrol halványlilagőzömsincs)
Értelme igy sincs.Sőt,még inkább nincs.
Én se vagyok szakértője a témának, csak a mostani teszt kapcsán jobban utánna olvastam.
Abból indulok ki, hogy (nem hazudtak a képességekről), van egy valamilyen nukleáris meghajtású relatív kicsi kb 8-9 méteres, kb 0.5m átmérőjű cirkáló rakéta ami 15h alatt 14e km repült alacsony magasságban. + már a pár évvel ezelőtti teszt kapcsán is végtelen hatótávolságúnak írták le.
Ezek alapján már pár megoldás kapásból kizárható. Olyan persze nincs ami ebben a méretben tökéletesen megfelelne, ezért némi spekulációt meg kell engedni.
A lehetséges megoldások közül, számomra pusztán logikailag a fenti verzió továbbfejlesztett változata tűnik elképzelhetőnek.
Egyszerűbb kialakítású, nincsenek mozgó alkatrészek, az indítás eleve booster rakéta végzi. Nincs komplex több körös hűtő kör. A levegő áram közvetlenül a reaktor áthaladva szállítja el az energiát.
Egy ramjet-szerű, azaz a beszívott levegő hővel való felmelegítése és expanziója révén tolóerő létrehozása elvileg működhet subsonikus tartományban is, ha a repülési sebesség elegendő a ram-hatás biztosításához, és ha a hőforrás, a reaktor elég nagy hőt ad át.
Persze ebben az esetben is van egy rakat kérdés, hogy tudnak-e az oroszok ilyen kis méretben ilyen teljesítményű reaktort? Mekkora teljesítményt és milyen hőfluxust kell elvezetni? A nukleáris hőforrás stabilabb, mint a kémiai égés, viszont a hőelvezetés kis méretben nehezebb. Egy 0,5 m átmérőjű reaktormag esetében a hűtőfelület teljesítmény arány rendkívül rossz és ez az, amiért a fórumokon legyen akár orosz vagy nyugati egyaránt, sokan szkeptikusak a Burevestnik valódi repülési idejével kapcsolatban.
Ha valamiben az atom technológiaban elvileg azért otthon vannak.
De egyáltalán nem kizárható, hogy ez Burovetsznyik valami ordas kamu.
Abból indulok ki, hogy (nem hazudtak a képességekről), van egy valamilyen nukleáris meghajtású relatív kicsi kb 8-9 méteres, kb 0.5m átmérőjű cirkáló rakéta ami 15h alatt 14e km repült alacsony magasságban. + már a pár évvel ezelőtti teszt kapcsán is végtelen hatótávolságúnak írták le.
Ezek alapján már pár megoldás kapásból kizárható. Olyan persze nincs ami ebben a méretben tökéletesen megfelelne, ezért némi spekulációt meg kell engedni.
A lehetséges megoldások közül, számomra pusztán logikailag a fenti verzió továbbfejlesztett változata tűnik elképzelhetőnek.
Egyszerűbb kialakítású, nincsenek mozgó alkatrészek, az indítás eleve booster rakéta végzi. Nincs komplex több körös hűtő kör. A levegő áram közvetlenül a reaktor áthaladva szállítja el az energiát.
Egy ramjet-szerű, azaz a beszívott levegő hővel való felmelegítése és expanziója révén tolóerő létrehozása elvileg működhet subsonikus tartományban is, ha a repülési sebesség elegendő a ram-hatás biztosításához, és ha a hőforrás, a reaktor elég nagy hőt ad át.
1000 km/h ≈ 278 m/s. Ez magas-subsonikus környék (tengerszinten kb. Mach 0,8). Ram-szerű beszíváshoz ilyen sebesség már megfelel, azaz van jelentős tömegáram, amit fel lehet melegíteni.
Ha a reaktor a beszívott levegőt például ~300 K → ~1500 K-re melegíti (ΔT ≈ 1200 K), a munkaközeg „exhaust” tipikus effektív kilépési sebessége (egyszerű közelítéssel) ~1 550 m/s lesz.
Ha például 10 kg/s levegőt melegítünk ilyen mértékben, a szükséges hőteljesítmény ≈ mdot·cp·ΔT ≈ 10·1005·1200 ≈ 12 MW (termikus). Ugyan ez a tömegáram elméletben ~12,8 kN tolóerőt adhat (Ve − V ≈ 1 275 m/s → ≈12.8 kN), ami egy kisebb jármű számára jelentős tolóerő.
Ha a reaktor a beszívott levegőt például ~300 K → ~1500 K-re melegíti (ΔT ≈ 1200 K), a munkaközeg „exhaust” tipikus effektív kilépési sebessége (egyszerű közelítéssel) ~1 550 m/s lesz.
Ha például 10 kg/s levegőt melegítünk ilyen mértékben, a szükséges hőteljesítmény ≈ mdot·cp·ΔT ≈ 10·1005·1200 ≈ 12 MW (termikus). Ugyan ez a tömegáram elméletben ~12,8 kN tolóerőt adhat (Ve − V ≈ 1 275 m/s → ≈12.8 kN), ami egy kisebb jármű számára jelentős tolóerő.
Persze ebben az esetben is van egy rakat kérdés, hogy tudnak-e az oroszok ilyen kis méretben ilyen teljesítményű reaktort? Mekkora teljesítményt és milyen hőfluxust kell elvezetni? A nukleáris hőforrás stabilabb, mint a kémiai égés, viszont a hőelvezetés kis méretben nehezebb. Egy 0,5 m átmérőjű reaktormag esetében a hűtőfelület teljesítmény arány rendkívül rossz és ez az, amiért a fórumokon legyen akár orosz vagy nyugati egyaránt, sokan szkeptikusak a Burevestnik valódi repülési idejével kapcsolatban.
Ha valamiben az atom technológiaban elvileg azért otthon vannak.
De egyáltalán nem kizárható, hogy ez Burovetsznyik valami ordas kamu.
Elkészült az összefoglalóm a Burevesztnyik nukleáris cirkálórakétáról, illetve ennek részeként az amerikai nukleáris hajtómű kísérletek áttekintése..
rocket-science.blog.hu
Csodafegyver vagy repülő Csernobil az új orosz atom meghajtású rakéta
A Burevesztnyik „viharmadár” Oroszország egyik legellentmondásosabb és talán legmerészebb fejlesztése, egy olyan nukleáris meghajtású cirkáló rakéta, amely elméletben akár hónapokig is képes lehet repülni, megkerülni a légvédelmi rendszereket, hogy aztán váratlan irányból mérjen csapást céljára. Az…