Attól függeltlenül, hogy igaza van, szerintem nagyon túldramatizálja...
Érteni vélem, hogy mire gondolsz.
Azért lett valahol sikeres újságíró, amiért lettek mások sikeres humoristák.
Mert egy megint más típusú ember még egy faék egyszerű történetet sem tud még egy épkézláb mondattal sem elmondani/leírni.
Ők meg szórakoztató/megosztó/kattintás és letöltésgenerátor cikket, műsort tudnak rittyenteni abból, hogy:
Saját magának kellett elmennie forgalomba helyeztetni egy új Teslát.
Te (meg én

) megnézted, rápazaroltál az egyszeri, megismételhetetlen, véges életedből, karácsonyi készülődés helyett(!) 23 percet arra, hogy ezt meghallgasd.
S még kommentáltad is

(Még jó, hogy én nem

)
Megosztó beszéd/diskurzus téma lett, ...akkor valahol csak elérte a célját...
De megközelítem másik oldalról is, ami szimplán csak arról szól, hogy különböző emberek vagyunk.
Pl. engem sem lehet bezavarni a Metróba, Lidlbe, mert azt érzem, hogy csak egy zavaró tényező vagyok; egy problémaforrás, egy szükséges rossz (mint a betegek a kórházakban), s különben is húzzak már ki, bármennyiért is vásároltam.
Viszont elborzadva nézem a
másik magánvásárló embertípust, aki sanda gyanúval méregeti az összes terméket, no meg legfőképp az árát (a pénztárnál meg kizökkenthetetlenül a kijelzőt, ahelyett, hogy az elpakolásra koncentrálva), s felőle lehetne egy otthagyottan használatba vett temperálatlan egykori házgyári csarnok is, csak 2.5%-al olcsóbb legyen.
Természetesen az összes őt érdeklő termék árát tudja fejből - az összes bolthálózatban, s megjegyzi hangosan (megtörtént), hogy ez a tejföl a város másik végében levő boltban öt, azaz öt forinttal olcsóbb volt, így őt itt nem tudták lehúzni...
-
Az egyik embertípust lenyűgözi a Tesla filozófiája úgy cuzammen, a másik meg az életben nem venne/használna így, egy ilyet.
Bazsónak - is - fontosak a gesztusok, hát így járt...