[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Idegen zászlós műveletnek hivják a muszka árnyékflotta ténykedését "nemzetközileg".
Ilyen esetben a nemzetközi gyakorlat nem a felhasznált zászló szerinti ország elleni agressziónak tekinti a hajó elleni támadást,hanem a működtető ország elleni támadásnak.
És mivel az orosz háborút inditott az ukrán ellen,igy ez esetben az árnyékflotta elleni támadást egyszerűen egy háború része.
Egyébként az idegen zászlós műveleteket viszont tiltja a nemzetközi jog.
Ne is haragudj, de ez már a sokadik nem létező fogalom amit ide beírsz. Olyan műszavakat kreálsz amik nem léteznek. Nincs ilyen, hogy idegen Zászlós hadművelet. Amire te gondolsz az a hamis zászlós hadművelet, de te az almát próbálod ráerőltetni a körtére.

A kifejezés (hamis zászlós hadművelet) eredeti értelme szerint a tengerészeti etika megkövetelte, hogy a különböző nemzetek hajói a saját zászlójukat tűzzék ki az árbócrúdra, akkor is, ha hadban álltak. Azonban sok esetben ez nem történt meg, sőt, egyes akciók során az agresszor egy másik ország felségjelzése alatt követett el katonai támadásokat azért, hogy aztán a cselekményt a másik félre foghassa.

A hamis zászlós akciók tehát olyan katonai, titkosszolgálati műveletek, amikor az adott erők egy másik ország, kívülálló csoport álcájában követnek el támadást – többnyire az országhatárokon belül, a saját nemzetüket megtévesztve és annak kárára. Na most az úgynevezett "orosz árnyékflottának" köze nincsen ehhez a kifejezéshez.
 
Nem akarok bele vau vau a vitában, utána néztem és a dolog a megtámadott hajóval, hajókkal nem fekete és fehér.
Amit találtam mindkét félnek van igazsága, és mindkét fél téved. DE... nem 50-50 százalékban! A mérleg kicsit azoknak itél akik szerint nem jogszerű volt a dolog.

És most a lényeg:

- Egy kérdés. két fél hadban áll egymással, az egyik fél megtámad egy civil teherszállító hajót az állítva, hogy az a másik fél "árnyék" flottájához tartozik. A megtámadott hajó más országban készült, a legénység egy másik ország állampolgárai, a hajó pedig egy újabb ország zászlaja alatt hajózik. A rakomány hova tartozása, miben léte nem ismert a támadás előtt. És nemzetközi vizeken hajózik.A kérdés, ez a támadás minek minősül? Jogszerű volt?

Ez egy klasszikus, de nagyon összetett nemzetközi jogi kérdés, és a rövid válasz az, hogy önmagában a leírt tényállás alapján nagy valószínűséggel jogellenes, de vannak kivételek, amelyek esetén jogszerű lehet. Lépésről lépésre bontom le.

1. Milyen jog vonatkozik az esetre?​

Ez fegyveres konfliktus tengeri hadviselése, ezért főként az alábbi jogterületek számítanak:
  • Nemzetközi humanitárius jog (IHL / hadijog)
  • Tengeri hadviselés joga
  • ENSZ Alapokmány
  • San Remo Manual on Naval Warfare (1994) – nem szerződés, de széles körben elfogadott iránymutatás

2. Alapvető szabály: civilek és civil hajók védelme​

A hadijog egyik alapelve:
Civil objektumot tilos támadni, hacsak nem válik katonai célponttá.

Egy civil teherszállító hajó alapértelmezés szerint:
  • nem hadihajó,
  • nem katonai célpont,
  • védett.

3. Mikor válhat egy civil hajó katonai célponttá?​

Egy civil hajó akkor támadható jogszerűen, ha bizonyíthatóan:
  • fegyvereket, hadianyagot szállít,
  • katonai műveleteket közvetlenül támogat,
  • hírszerzési, utánpótlási szerepet lát el,
  • vagy az ellenséges fél ellenőrzése alatt áll, még ha „civilnek álcázva” is.
Az ún. „árnyékflotta” tipikusan kettős felhasználású fogalom, de önmagában nem jogi kategória.
Tehát nem elég bemondani, hogy „az ellenség árnyékflottája”.

4. A zászló, a legénység és az építés helye számít?​

Érdekes módon nem döntő.

Ami számít:
  • a hajó funkciója a támadás pillanatában
  • a tényleges ellenőrzés (effective control)
Tehát:
  • más országban épült → nem releváns
  • más állampolgárságú legénység → nem releváns
  • más ország zászlaja → fontos, de nem abszolút védelem

Egy semleges zászló alatt hajózó hajó is elveszítheti a védelmét, ha bizonyíthatóan hadianyagot szállít egy hadviselő félnek.

5. A rakomány ismeretlensége – ez kulcspont​

Ez az egyik legkritikusabb elem.

A hadijog szerint:
  • Ismeretlen rakomány ≠ katonai célpont
  • Gyanú ≠ bizonyíték
Jogosan elvárható lépések:
  1. megállítás,
  2. ellenőrzés,
  3. felszólítás,
  4. lefoglalás (ha jogsértő rakomány van),
  5. csak végső esetben támadás.
Azonnali támadás ismeretlen rakomány esetén általában jogellenes.

6. Nemzetközi vizeken történt – ez mit jelent?​

Nemzetközi vizeken:
  • nincs „szabad tűz” jog
  • a hadijog ugyanúgy érvényes
Tehát:
  • nem kalózkodás automatikusan,
  • de jogszerűtlen támadás lehet.

7. Akkor minek minősülhet a támadás?​

A) Jogszerű hadicselekmény,​

  • bizonyítható, hogy a hajó katonai célpont volt,
  • arányos volt a támadás,
  • nem volt enyhébb eszköz (ellenőrzés),
  • és a döntés nem puszta feltételezésen alapult.

B) Jogszerűtlen hadicselekmény (háborús jogsértés),​

  • nem volt bizonyíték a katonai jellegre,
  • nem történt ellenőrzési kísérlet,
  • civil áldozatok keletkeztek,
  • a „shadow fleet” csak politikai címke volt.

C) Súlyos esetben:​

Ha:
  • szándékosan civil hajót támadtak,
  • tudták, hogy nincs katonai szerepe,
  • vagy „elrettentésből” történt.

8. Rövid összefoglaló​

Alapértelmezés: jogellenes
Kivétel: csak akkor jogszerű, ha a hajó ténylegesen katonai célpont volt
„Árnyékflotta” önmagában nem elég jogalap
Ismeretlen rakomány = nem támadható automatikusan

- A nemzetközi hajózási jog, szabályzás mit mondana erre? Van erre valamilyen paragrafus?

Igen — a nemzetközi hajózási jog elég konkrétan szabályozza ezt, csak nem egyetlen „mindent eldöntő paragrafusban”, hanem több egyezmény és szabály együttállásából. Az alábbiak a legfontosabb, konkrét hivatkozási pontok, jogi nyelven is használható módon.

1. ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS, 1982)​

UNCLOS 87. cikk – A nyílt tenger szabadsága

A nyílt tengeren minden állam számára biztosított a hajózás szabadsága.

Ez azt jelenti, hogy nemzetközi vizeken hajózó civil hajót alapból nem lehet akadályozni vagy megtámadni.

UNCLOS 92. cikk – Zászló szerinti kizárólagos joghatóság

A hajó a nyílt tengeren kizárólag annak az államnak a joghatósága alatt áll, amelynek zászlaja alatt hajózik.

Következmény:
  • egy másik állam nem gyakorolhat erőszakos joghatóságot
  • kivéve, ha a nemzetközi jog kifejezetten megengedi (pl. hadviselés esetén)

UNCLOS 110. cikk – Megállítás joga

Ez felsorolja, mikor lehet egy idegen zászló alatt hajózó hajót megállítani:
  • kalózkodás
  • rabszolga-kereskedelem
  • engedély nélküli műsorszórás
  • zászló nélküli hajó
  • vagy ha a hadviselő jog alapján ellenőrizhető
„Gyanús” vagy „árnyékflotta” NINCS benne.

2. Nemzetközi humanitárius jog – tengeri hadviselés​

San Remo Manual (1994)


⚠️ Nem kötelező erejű szerződés, de a tengeri hadviselés szokásjogának összefoglalása, amit bíróságok és államok rendszeresen használnak.

San Remo Manual 47. pont

Civil hajók nem támadhatók, kivéve ha katonai célponttá válnak.


San Remo Manual 67. pont

Egy civil hajó akkor válik katonai célponttá, ha például:
  • fegyvereket szállít,
  • katonai utánpótlást biztosít,
  • katonai irányítás alatt áll,
  • vagy közvetlenül támogatja a hadműveleteket.

Politikai minősítés („shadow fleet”) itt sem szerepel.

San Remo Manual 118. pont

Amennyiben kétség merül fel a hajó civil jellegét illetően, azt civilnek kell tekinteni.

Ez kulcsmondat a te esetedre.

San Remo Manual 146. pont

A támadás előtt, ha lehetséges, figyelmeztetést és ellenőrzést kell alkalmazni.

Azonnali támadás csak végső esetben jogszerű.

3. Genfi Egyezmények – I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (1977)​

48. cikk – Megkülönböztetés elve

A felek kötelesek megkülönböztetni a polgári személyeket és objektumokat a katonai célpontoktól.

52. cikk (2) – Katonai célpont fogalma

Katonai célpont az, amely hatékonyan hozzájárul a katonai műveletekhez, és megsemmisítése konkrét katonai előnyt jelent.

Ismeretlen rakomány ≠ „hatékony hozzájárulás”.

4. Mit NEM mond a jog?​

Fontos negatív lista:
❌ nincs olyan paragrafus, hogy „árnyékflotta megtámadható”
❌ nincs kollektív felelősség zászló vagy tulajdonosi háttér alapján
❌ nincs „megelőző” támadás puszta feltételezés alapján

5. Jogilag összefoglalva (röviden)​

Egy nemzetközi vizeken haladó, semleges zászló alatt hajózó civil teherszállító hajó:
✔️ ellenőrizhető
❌ nem támadható automatikusan
❌ nem minősül katonai célpontnak bizonyíték nélkül

Ha bizonyíték nélkül támadják meg, az:
  • UNCLOS-sértés
  • a tengeri hadviselés szokásjogának megsértése
  • potenciálisan háborús jogsértés

 
Ki mit tippel: 2026-ban véget ér végre* az intenzív fegyveres szakasz, s lesz valami - akár Minszk 333 - megállapodás, vagy áthúzódik 2027-re ugyanígy?
Én arra tippelek, hogy talán már véget fog érni a jelenlegi intenzitás.

*Azért ne feledjük, hogy a harcolók nagy - nem tudom mekkora - része nem önszántából kerül a frontra, nyomorodik vagy hal meg.
Egyenlőre inkább erősödni látszik.Fronton erős nyomás van az Ukránokon.Miközben folyamatos csapások érik az Ukrán infrastruktrúrát.És ezzel párhuzamosan az Ukránok is támadják az Orosz finomitókat/gázfeldolgozókat/kikötőket/ tankereket.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Ki mit tippel: 2026-ban véget ér végre* az intenzív fegyveres szakasz, s lesz valami - akár Minszk 333 - megállapodás, vagy áthúzódik 2027-re ugyanígy?
Én arra tippelek, hogy talán már véget fog érni a jelenlegi intenzitás.

*Azért ne feledjük, hogy a harcolók nagy - nem tudom mekkora - része nem önszántából kerül a frontra, nyomorodik vagy hal meg.
A jelenlegi helyzetet elnézve akkor lesz vége amikor valamelyik kiütéssel győz, és arra az orosznak van esélye. A tárgyalások csak PR hogy a másikra lehessen mutogatni hogy nem akar békét, nem egymással tárgyalnak hanem elbeszélnek egymás mellett. Az oroszoknak mondjuk nincs is akivel tárgyalni direktbe a másik oldalon, mert amíg még papiron elnök is volt a kokaingoblin addig sem volt semmi beleszólása a történésekbe (most a mandátuma is lejárt), mert csak egy harmadosztályú színész aki eljátssza amit elé tesznek. Szerintem folytatódni fog az ukránok felörlése de valószínűleg gyorsabban, lesznek újabb fegyverrendszerek és újabb ellenrendszerek ahogy eddig is. 2026-ban akkor lesz ennek vége ha az ukránok összeomlanak, Minszk 3-mat nem látok, max azt a fajtát amikor egy fehér lapot aláíratnak velük.
 
Ki mit tippel: 2026-ban véget ér végre* az intenzív fegyveres szakasz, s lesz valami - akár Minszk 333 - megállapodás, vagy áthúzódik 2027-re ugyanígy?
Én arra tippelek, hogy talán már véget fog érni a jelenlegi intenzitás.

*Azért ne feledjük, hogy a harcolók nagy - nem tudom mekkora - része nem önszántából kerül a frontra, nyomorodik vagy hal meg.
Pont az tankhajók megtámadása (is)mutatja mennyit is ér a jog.Hiába jogtalan mit tehetsz?"Az orosz agresszor ,ukránoknak(és nekünk)mindent is lehet.!"Punktum!Mehetsz a bíróságra ?Elfogadod a jogtalanságot megalázkodsz.Van önbíráskodsz...Még sosem látszott ennyire, hogy annak van csak joga ,akinek ereje is van hozzá.Az oroszokat kb úgy kezelik mint minket ,csak ők a Bajnokok ligájában játszanak mi meg az NB 1 ben..Talán az orosz vagyont azért nem kobozták el mert bárkit érdekelt volna az oroszok véleménye?Nem.A precedens a vagyonok biztonsága ,a pénzügy rendszer zavara ,ez számított azoknak akiknek ereje is van ,hogy ezt leállítsák,.Ha kötnek egy békét biztos be lesz tartva?És ha nem?Küldenek az oroszok jegyzéket szépen leírva :ezt nem kellene.Az orosz gyilkos leszar..uk!A morál az számít(meg az érdek is de azt elleplezzük.Ez nagyon megy)Ok akkor mi lesz:Mehet a sóhivatalba vagy megint háború.Megrakétázzák őket még nekik áll feljebb...Atomháborút senki se akar.Főznék tovább a békat a forró vízben.Szóval szerintem Novorussia a cél.Ez meg nem lesz meg jövőre .Minél gyengébb Ukrajna ,de még az sem garancia.Persze tévedhetek ,nagyot is ,hisz elég meredeket is írtam.Tartós békét szeretne a világ.És mi meg, hogy a kőolajvezetéket békén hagyják.Ami idök jönnek az egy köldökzsinór .Nem nagyon bírjuk ki nélküle.
 
Pont az tankhajók megtámadása (is)mutatja mennyit is ér a jog.Hiába jogtalan mit tehetsz?"Az orosz agresszor ,ukránoknak(és nekünk)mindent is lehet.!"Punktum!Mehetsz a bíróságra ?Elfogadod a jogtalanságot megalázkodsz.Van önbíráskodsz...Még sosem látszott ennyire, hogy annak van csak joga ,akinek ereje is van hozzá.Az oroszokat kb úgy kezelik mint minket ,csak ők a Bajnokok ligájában játszanak mi meg az NB 1 ben..Talán az orosz vagyont azért nem kobozták el mert bárkit érdekelt volna az oroszok véleménye?Nem.A precedens a vagyonok biztonsága ,a pénzügy rendszer zavara ,ez számított azoknak akiknek ereje is van ,hogy ezt leállítsák,.Ha kötnek egy békét biztos be lesz tartva?És ha nem?Küldenek az oroszok jegyzéket szépen leírva :ezt nem kellene.Az orosz gyilkos leszar..uk!A morál az számít(meg az érdek is de azt elleplezzük.Ez nagyon megy)Ok akkor mi lesz:Mehet a sóhivatalba vagy megint háború.Megrakétázzák őket még nekik áll feljebb...Atomháborút senki se akar.Főznék tovább a békat a forró vízben.Szóval szerintem Novorussia a cél.Ez meg nem lesz meg jövőre .Minél gyengébb Ukrajna ,de még az sem garancia.Persze tévedhetek ,nagyot is ,hisz elég meredeket is írtam.Tartós békét szeretne a világ.És mi meg, hogy a kőolajvezetéket békén hagyják.Ami idök jönnek az egy köldökzsinór .Nem nagyon bírjuk ki nélküle.
A területszerző háború is jogtalan...
 
Ukrajna területén végrehajtott csapások krónikája 2025. december 25. és 26. között.

Tegnap, nappal-éjjel, a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbász, Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Herszon megyében (teljes fegyverspektrum), Bila Cerkvában a kijevi megyében, Odessza külvárosában, Izmailban és Majakiban az odeszai megyében, Csernyihivben és a Csernyihivi megyében (Gerani/Gerbera), Ocsakivban a Mikolajivi megyében (MLRS/OTRK), Mikolajivban (Molnija).

2025. december 25.

. 10:50 Majaki, Odeszai megye - robbanás. Gerani.
. 10:55 Harkiv megye - robbanások. UMPK.
. 11:05 Donbász - robbanások. UMPK.
· 12:17 Sumy Oblast – robbanások. UMPK. Khoten.
· 12:40 Dnyipropetrovszki terület – robbanások. UMPK. Pokrovskoe.
· 13:00 Harkov terület – robbanások. UMPK. Kupjanszki kerület.
· 13:50 Donbas – robbanások. UMPK.
· 13:50-13:55 Csernyihiv – robbanások. Muskátlik/gerberák.
· 16:20 Donbas – robbanások. UMPK.
· 17:10 Sumy Oblast – robbanások. UMPK.
· 20:11 Ochakiv, Mikolajiv megye – robbanás. MLRS/OTRK.
· 21:25 Dnyipropetrovszk – robbanás. Iskander-M.
· 21:55 Volyn megye – robbanások. Muskátlik/gerberák.
· 21:55 Donbas – robbanások. UMPK.
· 23:00 Majaki, Odessza megye – robbanások. Muskátlik/gerberák.
· 23:25 Donbász és Zaporizzsija környéke – robbanások. UMPK.
· 23:30 Bila Cerkva, Kijev megye – robbanás. Muskátlik/gerberák.
· 23:35 Donbas – robbanások. UMPK.
· 23:35–23:40 Majaki, Odessza megye – robbanások. Muskátlik/gerberák.
· 24:55 Zaporizzsja, Donbász és Dnyipropetrovszk megye – robbanások. UMPK.

2025. december 26.

· 00:05 Odesszai terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
· 00:16 Borovaja, Harkivi terület - robbanások. MLRS/OTRK.
· 00:25 Donbász - robbanások. UMPK.
· 00:25-00:30 Mikolajiv - robbanások. Villám.
· 01:25-01:30 Izmajl, Odesszai terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
. 02:20 Odesszai - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
. 02:25-02:30 Izmajl, Odesszai terület - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
. 03:55 Odesszai - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
· 04:20 Donbász - robbanások. UMPK.
· 04:25 Szumi terület - robbanások. UMPK.
· 04:55 Harkiv terület - robbanások. UMPK.
· 05:55 Mikolajivka, Donbász - robbanások. UMPK.

A fotó a Molnija dróntámadások utóhatásait mutatja Mikolajivban.
A videó az Iszkander-M dnyipropetrovszki csapásának pillanatát mutatja.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
#Orosz csapatok elfoglalták az #ukrán hadsereg gulaipolei parancsnoki központját. Az ukránok laptopokat, telefonokat, rádiókat, dokumentumokat és hadműveleti térképeket hagytak maguk után. #Ukrajna
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Rövid frontvonal-jelentés – 2025. december 25. Illusztrációk: Mihail Popov. Üzenet az orosz védelmi minisztériumtól: "A 'Dél' csoport egységei határozott akciókkal felszabadították Szvjato-Pokrovszkoe települést a Donyecki Népköztársaságban." Miután az orosz fegyveres erők felszabadították Szeverszk városát, a bevett taktikának megfelelően megkezdték a Szeverszki kiszögellés részekre szabdalását. A Szeverszki kiszögellést északon nagyjából a Szeverszki Donyec folyó határolja, északi bázisa a Platonovka-Zakotnoe vonal mentén húzódik. Délen a Vaszjukovka folyó formálja, déli bázisa a Petrovszkoje-Vászjukovka vonal mentén húzódik. December 25-én felszabadították Szvjato-Pokrovszkoe/Kirovo települést (É. sz. 48°49′47″, K. sz. 38°03′23″, körülbelül 540 lakos). 2016-ig Kirovo néven ismerték. Közvetlenül mellette nyugatról található Reznikovka település, amely kilenc kilométer hosszan húzódik a Szuhaj folyó mentén. A Szvjato-Pokrovszkojei előrenyomulás éket ver a Szeverszki-kiszögellésbe. A Szuhaj folyó medre mentén a Szvjato-Pokrovszkoje - Kaleniki vonalon folytatva az előrenyomulást, a kiszögellés két részre szakadna, amelyek két fő vízgyűjtőn helyezkednek el (megjegyzés: a "vízgyűjtő" két folyó közötti legmagasabb pont): a Szeverszkij Donyec és a Szuhajja folyók közötti vízgyűjtőtől északra, valamint a Szuhajja és a Vaszukovka folyók közötti vízgyűjtőtől délre. Mindkét vízgyűjtő közös, a Bahmutka folyótól nyugat és délnyugat felé emelkedő lejtőt mutat (a folyók itt nyugatról keletre és délről északra folynak). A két vízgyűjtőnek ez a felfelé irányuló lejtője a Kazenyi Torec és a Bahmutka folyók közötti fő vízgyűjtő meridionális gerincénél ér véget, amely északról délre húzódik a Nyikolajevka - Csaszov Jar - Kurdjumovka vonal mentén. A Szeverszkij Donyec - Donyeck csatorna csatornája ennek a hegygerincnek a legmagasabb pontjai mentén húzódik. Az ukrán fegyveres erők Donyecki Népköztársaság területén található fő állásterülete – a Szlavjanszk-Kramatorsk agglomeráció – e vízgyűjtő terület nyugati lejtőin túl található. Az ukrán fegyveres erők első védelmi vonalának állásai, amelyek a Szlavjanszk-Kramatorsk védelmi körzetet védik, a fő vízgyűjtő keleti lejtőin helyezkednek el, míg a második védelmi vonal a nyugati lejtőkön. Közöttük, a fő magaslat területén az ellenség beépített blokkoló állásokat épített ki. Elsődleges feladataik az ellenség védelmének hadműveleti-taktikai mélységébe betört orosz egységek megfékezése, az előretolt egységek szárnyainak csapása és tűzzónák szervezése. Az orosz vezérkar módszere a védelem szakaszokra darabolása „ékek” beverésével, a hídfők megszilárdításával és ezen „ékek” kiterjesztésével, amelynek során a blokkoló állásokban lévő ellenséges csoportokat megsemmisítik. Ahol lehetséges, mély bekerítéseket szerveznek.Miért ritkán szervezettek a „katonák”? A választ Kupjanszk és Krasznoarmejszk (Pokrovszk) adja meg. Ezek rendkívül összetett műveletek, amelyek kettős erőelosztást igényelnek: a „katon” külső kerületének védelmére és a katlanon belüli tisztogatásra, miközben visszaverik az ellenséges, a bekerítés áttörését célzó ellentámadásokat. Ezért elsősorban mélyebb, hadműveleti bekerítéssel ellátott bekerítéseket szerveznek. Ez arra kényszeríti az ellenséget, hogy visszavonuljon, lehetővé teszi megsemmisítésüket a visszavonulás során, és lehetővé teszi a sarkon való előrenyomulást a következő védelmi vonalba.
 
A svéd ruszofób nato hisztéria komikumára rámutat az orosszal közös határ - föcifaktosok előnyben.
A finn nato csatlakozással viszont sikerült a több évtizedes finn-orosz gazdasági együttműködést tönkretenni egy finoman szólva is megkérdőjelezhetően független finn vezetésnek.
Ezzel valóban sikerült ártani az orosznak!
Meg a finneknek is. Ők ennyit számítottak az "egységes nyugat" játszmájában.

(mr. muszkafanozó készülhet a finn történelmi rettegés szálát bemutatni, kár hogy jól elbizniszeltek - önszántukból - végig a hidegháború alatt az orosszal)

Nyilván az smo indításának megvoltak a pro és kontrái. A cikk kiemeli a kontrákat, ez természetes a nyugatorientált médiáktól. Örülsz hogy azt írják amit olvasni szeretnél, ők örülnek hogy megint rájuk klikkeltél, a gazdák örülnek hogy a médiájuk szerzett egy újabb ...báránykát, aki boldogan fizet hogy a Zellenség bűnhődjön.
Mindenki örül :D

Más:
Szu-30 szabotázs videó:
A nyugati néplélek állapota a kommentekben lemérhető.

Nem fóbia az, hogy tartasz attól, aki azt vallja, hogy "ott vannak a határaink, ahol megállítanak". Ráadásul rendelkezik jelentős deszant erőkkel, jelentős vízi erőkkel és 250km-re van szárazföldön a határuk. Egy Finnország útban van, de az őket nem zavarja.

Finnország mérhető kereskedelmet folytatott Oroszországgal, ami visszaesett, de az is csak 5%-körül volt a külkereskedelmüknek. Nem omlanak össze tőle. Az oroszok meg kaptak ezer kilométer NATO határt.

Azt nem tudom, hogy korábban milyen volt a semlegesség-pártiak aránya ebben a két országban, de ha nem elsöprő többség, akkor volt alapja a NATO csatlakozásnak, csak most billent át a támogatottság. És a skandináv országok szolidaritanak is egymással, tehát ha Finnország NATO-tag akar lenni, azt könnyebb, ha Svédország is. Egyébként ha a balti államok nem lennének NATO tagok, lehet már lépett volna ott az orosz.

Az smo kifejezést ne használd itt, mert azt kizárólag az orosz propaganda használja. És mellesleg hazugság is. A háború indítása mellett az akkori körülmények alapján nem nagyon volt pro érv. Mármint tudniuk kellett volna, hogy az ukránok jobban fel vannak készülve és olyan kis erővel nem lehet támadni. Így bármi is az eredeti cél, azt bukni fogják.
 
aByMmD2_460swp.webp
 
Az smo kifejezést ne használd itt, mert azt kizárólag az orosz propaganda használja.
A hibrid háború meg árnyékflotta kifejezéseket ne használd itt, mert azok kizárólag az ukrán propagandagépezet kreálmányai.
Csak a tények tisztázásáért, mert akinek ukrán zászlós X profilja van azt a tények nem szokták zavarni:
-Két nap alatt lenyomták az ukránokat mint a szart 2022-ben úgy hogy az ukránok már 8 éve készültek a háborúra. Azóta a fél NATO ellen harcolnak úgy hogy azokat nem is lőhetik, hogy ne legyen további eszkaláció, vagyis az oroszok hátrakötött kézzel harcolnak.
-A harci áldozatokról nincs hiteles infó, de az 1,2 millió halott az az ukránoknál valószínűleg megvan.
-Mi ez a terv amiről beszélsz? Mutass egy hivatalos forrást.
 
Nem fóbia az, hogy tartasz attól, aki azt vallja, hogy "ott vannak a határaink, ahol megállítanak". Ráadásul rendelkezik jelentős deszant erőkkel, jelentős vízi erőkkel és 250km-re van szárazföldön a határuk. Egy Finnország útban van, de az őket nem zavarja.

Finnország mérhető kereskedelmet folytatott Oroszországgal, ami visszaesett, de az is csak 5%-körül volt a külkereskedelmüknek. Nem omlanak össze tőle. Az oroszok meg kaptak ezer kilométer NATO határt.

Azt nem tudom, hogy korábban milyen volt a semlegesség-pártiak aránya ebben a két országban, de ha nem elsöprő többség, akkor volt alapja a NATO csatlakozásnak, csak most billent át a támogatottság. És a skandináv országok szolidaritanak is egymással, tehát ha Finnország NATO-tag akar lenni, azt könnyebb, ha Svédország is. Egyébként ha a balti államok nem lennének NATO tagok, lehet már lépett volna ott az orosz.

Az smo kifejezést ne használd itt, mert azt kizárólag az orosz propaganda használja. És mellesleg hazugság is. A háború indítása mellett az akkori körülmények alapján nem nagyon volt pro érv. Mármint tudniuk kellett volna, hogy az ukránok jobban fel vannak készülve és olyan kis erővel nem lehet támadni. Így bármi is az eredeti cél, azt bukni fogják.
Honnét veszed ezt a csak 5%-ot? Finnország jelenleg nagyon is szenved a Stubb féle, amerikában nevelkedett vezetőitől, mert a finn feldolgozó ipar az olcsó orosz nyersanyagon alapult, amihez ők a magas hozzáadott érkét miatt keresetek rettentő sokat, mivel ellenben velünk ők a hideg-háború idején is hozzáférhettek a nyugati technológiákhoz, közös-piachoz.
Azon kevés nem VSZ országok közé tartoztak, akiknek már a nyolcvanas évek elején lehetett élelmiszerbolt láncuk a SZU-ban.

Svédország, a Svéd Királyság óta nem tudják elfogadni, Finnország majd Åland, finn nevén Ahvenanmaan maakunta elvesztését. A finnek ezt a szigetet még az Orosz Birodalom idején kapták meg, amikor ők Nagyhercegség státuszban voltak az Orosz Birodalomban.
Államiságot pedig Lenin adott nekik 1917-ben. Tehát nem a svédek, nem dánok, nem a németek, nem az USA, hanem a SZU.
A finnek jó eséllyel még mindig egy kisebbség lenne a saját területén a Svéd Királyságon belül, ha az Orosz Birodalom nem lép. A számiknak a függetlenség nem adatott meg, bár a finnek jól bánnak velük, ami sem a svédekről, sem a norvégokról nem mondható el.

Szóval, te ugyan úgy propagandát állítasz be tényként. Ukrajna az ilyen és ehhez hasonló propagandák miatt került haborúba, aminek része volt az orosz kisebbség terrorizálása, (magyar is) nyelvének a betiltása, a földjeinek eladása a bánya és olajtársaságoknak, azzal a kitételle, hogy ha egy település útjukban van, akkor azt el lehet dózerolni.
Téged miért nem zavar az, hogy ukrajnában a magyar kisebbségnek is elvették a jogait? Pedig mi nem támadtuk meg őket.
 
Nem fóbia az, hogy tartasz attól, aki azt vallja, hogy "ott vannak a határaink, ahol megállítanak". Ráadásul rendelkezik jelentős deszant erőkkel, jelentős vízi erőkkel és 250km-re van szárazföldön a határuk. Egy Finnország útban van, de az őket nem zavarja.

Finnország mérhető kereskedelmet folytatott Oroszországgal, ami visszaesett, de az is csak 5%-körül volt a külkereskedelmüknek. Nem omlanak össze tőle. Az oroszok meg kaptak ezer kilométer NATO határt.

Azt nem tudom, hogy korábban milyen volt a semlegesség-pártiak aránya ebben a két országban, de ha nem elsöprő többség, akkor volt alapja a NATO csatlakozásnak, csak most billent át a támogatottság. És a skandináv országok szolidaritanak is egymással, tehát ha Finnország NATO-tag akar lenni, azt könnyebb, ha Svédország is. Egyébként ha a balti államok nem lennének NATO tagok, lehet már lépett volna ott az orosz.

Az smo kifejezést ne használd itt, mert azt kizárólag az orosz propaganda használja. És mellesleg hazugság is. A háború indítása mellett az akkori körülmények alapján nem nagyon volt pro érv. Mármint tudniuk kellett volna, hogy az ukránok jobban fel vannak készülve és olyan kis erővel nem lehet támadni. Így bármi is az eredeti cél, azt bukni fogják.
Ilyen apró tények téged nem zavarnak tudom de csak elolvasod a nafo s finn miniszterelnök nyafogását.
"
Visszaüt Finnországban az orosz kapcsolatok elvágása

Finnország miniszterelnöke nyíltan bevallotta, hogy a finn gazdaság katasztrófális helyzete az orosz kapcsolatok elvágásának köszönhető.


A finn állami televízió (YLE) riportere megkérdezte Petteri Orpo miniszterelnököt, miért van az, hogy a finn gazdaság az összes EU-s országhoz képest is a legkevésbé növekszik? Miért van Spanyolország után Finnországban a legtöbb munkanélküli akkor, amikor Trump politikája, az ukrajnai háború és a világjárvány más országokat is érintett? Miért van az, hogy a legnagyobb csapást (az EU-s országok közül) éppen Finnország szenvedi el?

A kérdésekre válaszolva Petteri Orpo beismerte, a legfőbb ok az, hogy az orosz kapcsolatokat elvágták: „Pusztán az a tény – fogalmazott a jobboldali /Finn Egységpárt/ miniszterelnök -, hogy a határ zárva van, azt jelenti, hogy bár a fafeldolgozó iparunknak például 10 millió köbméter fára lenne szüksége, de ezt nem kaphatja meg, azt jelenti, hogy a finn vállalatok milliárdos befektetéseket veszítettek el Oroszországban. S emellett azt, hogy a teljes határforgalom és határ kereskedelem leállt. A légi forgalom sem tud Oroszország felett átrepülni, s mindez bizonytalanságot hoz.

„Mindez odahat – folytatta Orpo -, hogy Finnország gazdasági növekedése nem lehet a kívánt mértékű, s mindehhez hozzá kell még adni a többi, járulékos problémát is. Például ez év elején a szakemberek erősebb gazdasági növekedésre számítottak, de a Trump által kezdeményezett kereskedelmi háború miatt az év elején a gazdasági növekedés alacsony maradt”

Az EU-ban 2025-ben Finnország GDP-je mutatta a legnagyobb esést

Az Ilta-Sanomat friss számának egyik szalagcíme szerint „Rekord számú finn-nek kell végrehajtással szembenéznie” – „Nevetséges áron sajátítottak ki házakat”. A cikk arról számol be, hogy a Finn Statisztikai Hivatal adatai szerint a finn emberekre kirótt adósságbehajtás jelenlegi teljes összege elképesztő mértékeket öltött, jelenleg mintegy 5,8 milliárd euró. Az adósságbehajtás tavaly 588 ezer főt érintett. (Finnország lakossága jelenleg 5, 637 millió fő .)

Finnország a többi balti állammal drón falat tervez az orosz határra, s a gazdasági nehézségek ellenére is eltökélt abban, hogy meg akarja növelni a védelmi kiadásokat. Az YLE TV hétfő esti (szept. 15.) A-stúdiójában arra a kérdésre, hogy százmilliós vagy milliárdos kiadásokról van szó, se a belügyminiszter, Mari Rantanen (Finnek Pártja), s más, a műsorba meghívott szakértők nem tudtak válaszolni.

A finn államkincstár honlapja szerint augusztus végén a finn államadósság 184,25 milliárd euró volt, egy főre lebontva 32 542 euró/fő. (2024-ben az államadósság „még csak” 169,4 milliárd volt.) Idén a talpon maradáshoz Finnországnak további több mint 10 milliárd euró hitelt kell fölvennie.

Megjegyzés: Jelenleg Finnországban nincs egy parlamenti képviselő vagy parlamenti párt se, amelyik ellenezné a fegyverkezést vagy az oroszok elleni szankciókat.
 
Csak a tények tisztázásáért, mert akinek ukrán zászlós X profilja van azt a tények nem szokták zavarni:
-Két nap alatt lenyomták az ukránokat mint a szart 2022-ben úgy hogy az ukránok már 8 éve készültek a háborúra. Azóta a fél NATO ellen harcolnak úgy hogy azokat nem is lőhetik, hogy ne legyen további eszkaláció, vagyis az oroszok hátrakötött kézzel harcolnak.
-A harci áldozatokról nincs hiteles infó, de az 1,2 millió halott az az ukránoknál valószínűleg megvan.
-Mi ez a terv amiről beszélsz? Mutass egy hivatalos forrást.
Hol volt pontosan az a „két nap alatt lenyomták Ukrajnát” történet?
  • A hostomeli reptér elleni támadás kudarc volt, ott bukott meg a gyors kijevi forgatókönyv,
  • a Kijev felé haladó több tíz kilométeres hadoszlop meg hetekig állt, majd nagy része megsemmisült vagy visszavonult.

Ez annyira volt sikeres hadművelet, hogy végül OMON rendfenntartó erőket is be kellett vetni, ami elég jól mutatja, mennyire nem egy elhúzódó háborúra voltak felkészülve. A „terv” pont ez volt: gyors politikai összeomlás, Kijev körbezárása, vezetés leváltása, és kész. Ha nem ezt hitték volna, nem így indulnak neki egy 40+ milliós országnak. Az, hogy ebből állóháború lett, nem véletlen, hanem a terv teljes bukása.

Azóta meg a Fekete-tengeri flotta nagy része, köztük a Moszkva is, halkuckó lett, ami szintén nem a mindent kézben tartó nagyhatalom képét mutatja.

Ne tegyünk már úgy, mintha az oroszok nem lettek volna aktívan benne a konfliktusban 2014 óta, fegyverrel, emberekkel, támogatással tartották életben a szakadár területeket, szóval ne meséljük azt, hogy ez csak egy hirtelen reakció volt.

Jelenleg nagyjából Ukrajna 20%-át tartja megszállva Oroszország Krímmel együtt, közben meg nagyságrendileg több mint egymillió főt vesztett halottban és sebesültben, plusz több tízezer járművet. Tudom, az oroszok szuperkatonák, de ettől függetlenül ők támadnak, és kb. az ókor óta tudjuk, hogy támadó hadműveletek mindig nagyobb veszteséggel járnak, mint védekezni... illetve nem véletlen az sem, hogy a járművek elég ritkák lettek a fronton, inkább quadokat, motorokat részesítenek előnyben vagy lovakat (szegény pacik :( )

Közben a háttérország sincs érintetlenül hagyva, az orosz ipar alapját jelentő finomítókat folyamatosan támadják - tudom tudom csak semmit sem érő PR- , odáig jutva, hogy Fehéroroszországból kell olajat importálni, hogy mérsékeljék az otthoni hiányt.

Ami meg az Ukrajna–NATO kapcsolatokat illeti, ne csináljunk úgy, mintha Oroszország egyedül harcolna: Irán adta az első használható drónokat, Észak-Korea aktív résztvevő eszközzel és emberekkel, Kína pedig technikai és gazdasági támogatást nyújt.

Szóval ha ez volt a „hátrakötött kéz” meg a zseniális terv, akkor elég csúnyán félrement.... vagy a hátrakötött kézzel arra gondolsz, hogy miért nem raktak taktikai atomot az Oreshnik orrába és küldik meg vele Kijevet?
 
A svéd ruszofób nato hisztéria komikumára rámutat az orosszal közös határ - föcifaktosok előnyben.
A finn nato csatlakozással viszont sikerült a több évtizedes finn-orosz gazdasági együttműködést tönkretenni egy finoman szólva is megkérdőjelezhetően független finn vezetésnek.
Ezzel valóban sikerült ártani az orosznak!
Meg a finneknek is. Ők ennyit számítottak az "egységes nyugat" játszmájában.

(mr. muszkafanozó készülhet a finn történelmi rettegés szálát bemutatni, kár hogy jól elbizniszeltek - önszántukból - végig a hidegháború alatt az orosszal)

Nyilván az smo indításának megvoltak a pro és kontrái. A cikk kiemeli a kontrákat, ez természetes a nyugatorientált médiáktól. Örülsz hogy azt írják amit olvasni szeretnél, ők örülnek hogy megint rájuk klikkeltél, a gazdák örülnek hogy a médiájuk szerzett egy újabb ...báránykát, aki boldogan fizet hogy a Zellenség bűnhődjön.
Mindenki örül :D

Más:
Szu-30 szabotázs videó:
A nyugati néplélek állapota a kommentekben lemérhető.
Az a durva, hogy a finnek (többel is beszéltem) is valamiféle álomvilágban élnek (nem úgy, mint az átlag lengyel).

Elfelejtik ezeket:
1. Gyakorlatilag évszázadokig egy felvonulási terület, nem pedig önálló állam voltak a svéd-orosz harcokban, mindkettő által elnyomva
2. Az önállóságukat részben az események (1917), részben a náluk megbukott komcsi forradalom kapcsán is a ruszkiknak köszönhetik
3. A téli háború és folytatása NEM úgy indult, hogy a ruszkik hirtelen megtámadták őket
4. A gazdaságuk nagyon jól prosperált a ruszki-finn együttműködéssel (na itt kérdezz meg egy karéliai kisvállalkozót, aki mondjuk idegenforgalomból élt)
5. Kultúrális kapcsok (ruszki kisebbség) és msá dolgok folytán is voltak, lásd a finn Leningrad Cowboyst, ami a Red Army Choirral turnézott igen-igen sokáig
6. A NATO csatlakozásukor NEM volt népszavazás mint nálunk (mi picit demokratikusabbak voltunk)
7. A csatlakozást megelőzően a csatlakozásról ÉRDEMI publikus vita nem volt, csak tolták a FOSCH propagandát ezerrel, gyakorlatilag arra játszva, hogy bevegyék őket (nem, az átlag finn k.rvára nem rettegett a ruszki inváziótól korábban)
8. Az elitjük amcsi kötődéssel rendelkezik; Lauren "folyjon a ruszki vér ingyen" Graham golfpajtija pl. a mostani külügyérük, ha jól emlékszem (golfjátékos még mindenki kedvenc Kaja Kallasa is, nahát).

+1 A svédeknél USA tengók merülgettek fel időnként szintén azért, hogy beugrasszák őket a NATÓba (titkosítás alól kikerült hidegháborús sztori).
 
Nem fóbia az, hogy tartasz attól, aki azt vallja, hogy "ott vannak a határaink, ahol megállítanak". Ráadásul rendelkezik jelentős deszant erőkkel, jelentős vízi erőkkel és 250km-re van szárazföldön a határuk. Egy Finnország útban van, de az őket nem zavarja.

Finnország mérhető kereskedelmet folytatott Oroszországgal, ami visszaesett, de az is csak 5%-körül volt a külkereskedelmüknek. Nem omlanak össze tőle. Az oroszok meg kaptak ezer kilométer NATO határt.

Azt nem tudom, hogy korábban milyen volt a semlegesség-pártiak aránya ebben a két országban, de ha nem elsöprő többség, akkor volt alapja a NATO csatlakozásnak, csak most billent át a támogatottság. És a skandináv országok szolidaritanak is egymással, tehát ha Finnország NATO-tag akar lenni, azt könnyebb, ha Svédország is. Egyébként ha a balti államok nem lennének NATO tagok, lehet már lépett volna ott az orosz.

Az smo kifejezést ne használd itt, mert azt kizárólag az orosz propaganda használja. És mellesleg hazugság is. A háború indítása mellett az akkori körülmények alapján nem nagyon volt pro érv. Mármint tudniuk kellett volna, hogy az ukránok jobban fel vannak készülve és olyan kis erővel nem lehet támadni. Így bármi is az eredeti cél, azt bukni fogják.

Szerintem mind a finneknél, mind a svédeknél azt lett volna a minimum, hogy népszavazás dönt a NATO csatlakozásrol és nem az aktuális kormány a pillanat hevében.
 
Hol volt pontosan az a „két nap alatt lenyomták Ukrajnát” történet?
  • A hostomeli reptér elleni támadás kudarc volt, ott bukott meg a gyors kijevi forgatókönyv,
  • a Kijev felé haladó több tíz kilométeres hadoszlop meg hetekig állt, majd nagy része megsemmisült vagy visszavonult.

Ez annyira volt sikeres hadművelet, hogy végül OMON rendfenntartó erőket is be kellett vetni, ami elég jól mutatja, mennyire nem egy elhúzódó háborúra voltak felkészülve. A „terv” pont ez volt: gyors politikai összeomlás, Kijev körbezárása, vezetés leváltása, és kész. Ha nem ezt hitték volna, nem így indulnak neki egy 40+ milliós országnak. Az, hogy ebből állóháború lett, nem véletlen, hanem a terv teljes bukása.

Azóta meg a Fekete-tengeri flotta nagy része, köztük a Moszkva is, halkuckó lett, ami szintén nem a mindent kézben tartó nagyhatalom képét mutatja.

Ne tegyünk már úgy, mintha az oroszok nem lettek volna aktívan benne a konfliktusban 2014 óta, fegyverrel, emberekkel, támogatással tartották életben a szakadár területeket, szóval ne meséljük azt, hogy ez csak egy hirtelen reakció volt.

Jelenleg nagyjából Ukrajna 20%-át tartja megszállva Oroszország Krímmel együtt, közben meg nagyságrendileg több mint egymillió főt vesztett halottban és sebesültben, plusz több tízezer járművet. Tudom, az oroszok szuperkatonák, de ettől függetlenül ők támadnak, és kb. az ókor óta tudjuk, hogy támadó hadműveletek mindig nagyobb veszteséggel járnak, mint védekezni... illetve nem véletlen az sem, hogy a járművek elég ritkák lettek a fronton, inkább quadokat, motorokat részesítenek előnyben vagy lovakat (szegény pacik :( )

Közben a háttérország sincs érintetlenül hagyva, az orosz ipar alapját jelentő finomítókat folyamatosan támadják - tudom tudom csak semmit sem érő PR- , odáig jutva, hogy Fehéroroszországból kell olajat importálni, hogy mérsékeljék az otthoni hiányt.

Ami meg az Ukrajna–NATO kapcsolatokat illeti, ne csináljunk úgy, mintha Oroszország egyedül harcolna: Irán adta az első használható drónokat, Észak-Korea aktív résztvevő eszközzel és emberekkel, Kína pedig technikai és gazdasági támogatást nyújt.

Szóval ha ez volt a „hátrakötött kéz” meg a zseniális terv, akkor elég csúnyán félrement.... vagy a hátrakötött kézzel arra gondolsz, hogy miért nem raktak taktikai atomot az Oreshnik orrába és küldik meg vele Kijevet?
Vakhittel felesleges észérvekkel,tényeket felhozva vitatkozni.Úgy is lepereg az.
mindig nagyobb veszteséggel járnak, mint védekezni
Ez viszont nem mindig igaz,a közhiedelemmel ellentétben.Bizony van olyan,hogy a védő a hadművelet végén nagyobb veszteséget könyvelhet el.II.vh szigetcsatái rá a legszemléletesebb példák.A visszavonulás lehetőségének hiánya miatt a japánok rendre nagyobb veszteséget szenvedtek 1-1 szigetcsata végére.De a kezdeti időben a németek, és később a zsidók is,ráadásul rendszerint létszámhátrányban támadva kisebb veszteségeket szenvedtek,mint az ellenfeleik .SADF erre a legszélsőségesebb példa,búrok rendszerint nagyságrendi létszámhátrányban voltak.1 zlhcsop minden további nélkül megtámadott egy dd-t.Ez a szovjet vezetésű angolai erőkkel szemben ment is-de mikor szembe kerültek a hozzájuk hasonló harcértékű kubai erőkkel,akkor ráácsesztek.....És itt a lényeg.
Vagyis a minőségkülöbbség nagyon is jelentősen módositja a dolgokat.
Ukrajnában azonban két,kb azonos minőségű erő harcol.Vagyis itt most pont érvényes a különben meglehetősen képlékeny szabály.Eléggé biztosra vehető,hogyaz orosz veszteségek nagyobbak,mint az ukránoké.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Az a durva, hogy a finnek (többel is beszéltem) is valamiféle álomvilágban élnek (nem úgy, mint az átlag lengyel).

Elfelejtik ezeket:
1. Gyakorlatilag évszázadokig egy felvonulási terület, nem pedig önálló állam voltak a svéd-orosz harcokban, mindkettő által elnyomva
2. Az önállóságukat részben az események (1917), részben a náluk megbukott komcsi forradalom kapcsán is a ruszkiknak köszönhetik
3. A téli háború és folytatása NEM úgy indult, hogy a ruszkik hirtelen megtámadták őket
4. A gazdaságuk nagyon jól prosperált a ruszki-finn együttműködéssel (na itt kérdezz meg egy karéliai kisvállalkozót, aki mondjuk idegenforgalomból élt)
5. Kultúrális kapcsok (ruszki kisebbség) és msá dolgok folytán is voltak, lásd a finn Leningrad Cowboyst, ami a Red Army Choirral turnézott igen-igen sokáig
6. A NATO csatlakozásukor NEM volt népszavazás mint nálunk (mi picit demokratikusabbak voltunk)
7. A csatlakozást megelőzően a csatlakozásról ÉRDEMI publikus vita nem volt, csak tolták a FOSCH propagandát ezerrel, gyakorlatilag arra játszva, hogy bevegyék őket (nem, az átlag finn k.rvára nem rettegett a ruszki inváziótól korábban)
8. Az elitjük amcsi kötődéssel rendelkezik; Lauren "folyjon a ruszki vér ingyen" Graham golfpajtija pl. a mostani külügyérük, ha jól emlékszem (golfjátékos még mindenki kedvenc Kaja Kallasa is, nahát).

+1 A svédeknél USA tengók merülgettek fel időnként szintén azért, hogy beugrasszák őket a NATÓba (titkosítás alól kikerült hidegháborús sztori).
Hát ja, mindenki téved az oroszokkal kapcsolatban. Az oroszok igazából felszabadítók akik szabadságot és prosperitást hoztak a korábban nyugat által elnyomott népeknek. Csak az atlantista náci propaganda megfertőzte a finneket, svédeket, a három balti államot, a cseheket és a románokat is. Csak a mi doktorminiszterelnökúrunk és talán a magyarbarát Fico bajtársa lát át ezen a fasiszta szitán.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Negan
Nem akarok bele vau vau a vitában, utána néztem és a dolog a megtámadott hajóval, hajókkal nem fekete és fehér.
Amit találtam mindkét félnek van igazsága, és mindkét fél téved. DE... nem 50-50 százalékban! A mérleg kicsit azoknak itél akik szerint nem jogszerű volt a dolog.

És most a lényeg:

- Egy kérdés. két fél hadban áll egymással, az egyik fél megtámad egy civil teherszállító hajót az állítva, hogy az a másik fél "árnyék" flottájához tartozik. A megtámadott hajó más országban készült, a legénység egy másik ország állampolgárai, a hajó pedig egy újabb ország zászlaja alatt hajózik. A rakomány hova tartozása, miben léte nem ismert a támadás előtt. És nemzetközi vizeken hajózik.A kérdés, ez a támadás minek minősül? Jogszerű volt?

Ez egy klasszikus, de nagyon összetett nemzetközi jogi kérdés, és a rövid válasz az, hogy önmagában a leírt tényállás alapján nagy valószínűséggel jogellenes, de vannak kivételek, amelyek esetén jogszerű lehet. Lépésről lépésre bontom le.

1. Milyen jog vonatkozik az esetre?​

Ez fegyveres konfliktus tengeri hadviselése, ezért főként az alábbi jogterületek számítanak:
  • Nemzetközi humanitárius jog (IHL / hadijog)
  • Tengeri hadviselés joga
  • ENSZ Alapokmány
  • San Remo Manual on Naval Warfare (1994) – nem szerződés, de széles körben elfogadott iránymutatás

2. Alapvető szabály: civilek és civil hajók védelme​

A hadijog egyik alapelve:


Egy civil teherszállító hajó alapértelmezés szerint:
  • nem hadihajó,
  • nem katonai célpont,
  • védett.

3. Mikor válhat egy civil hajó katonai célponttá?​

Egy civil hajó akkor támadható jogszerűen, ha bizonyíthatóan:
  • fegyvereket, hadianyagot szállít,
  • katonai műveleteket közvetlenül támogat,
  • hírszerzési, utánpótlási szerepet lát el,
  • vagy az ellenséges fél ellenőrzése alatt áll, még ha „civilnek álcázva” is.
Az ún. „árnyékflotta” tipikusan kettős felhasználású fogalom, de önmagában nem jogi kategória.
Tehát nem elég bemondani, hogy „az ellenség árnyékflottája”.

4. A zászló, a legénység és az építés helye számít?​

Érdekes módon nem döntő.

Ami számít:
  • a hajó funkciója a támadás pillanatában
  • a tényleges ellenőrzés (effective control)
Tehát:
  • más országban épült → nem releváns
  • más állampolgárságú legénység → nem releváns
  • más ország zászlaja → fontos, de nem abszolút védelem

Egy semleges zászló alatt hajózó hajó is elveszítheti a védelmét, ha bizonyíthatóan hadianyagot szállít egy hadviselő félnek.

5. A rakomány ismeretlensége – ez kulcspont​

Ez az egyik legkritikusabb elem.

A hadijog szerint:
  • Ismeretlen rakomány ≠ katonai célpont
  • Gyanú ≠ bizonyíték
Jogosan elvárható lépések:
  1. megállítás,
  2. ellenőrzés,
  3. felszólítás,
  4. lefoglalás (ha jogsértő rakomány van),
  5. csak végső esetben támadás.
Azonnali támadás ismeretlen rakomány esetén általában jogellenes.

6. Nemzetközi vizeken történt – ez mit jelent?​

Nemzetközi vizeken:
  • nincs „szabad tűz” jog
  • a hadijog ugyanúgy érvényes
Tehát:
  • nem kalózkodás automatikusan,
  • de jogszerűtlen támadás lehet.

7. Akkor minek minősülhet a támadás?​

A) Jogszerű hadicselekmény,​

  • bizonyítható, hogy a hajó katonai célpont volt,
  • arányos volt a támadás,
  • nem volt enyhébb eszköz (ellenőrzés),
  • és a döntés nem puszta feltételezésen alapult.

B) Jogszerűtlen hadicselekmény (háborús jogsértés),​

  • nem volt bizonyíték a katonai jellegre,
  • nem történt ellenőrzési kísérlet,
  • civil áldozatok keletkeztek,
  • a „shadow fleet” csak politikai címke volt.

C) Súlyos esetben:​

Ha:
  • szándékosan civil hajót támadtak,
  • tudták, hogy nincs katonai szerepe,
  • vagy „elrettentésből” történt.

8. Rövid összefoglaló​

Alapértelmezés: jogellenes
Kivétel: csak akkor jogszerű, ha a hajó ténylegesen katonai célpont volt
„Árnyékflotta” önmagában nem elég jogalap
Ismeretlen rakomány = nem támadható automatikusan

- A nemzetközi hajózási jog, szabályzás mit mondana erre? Van erre valamilyen paragrafus?

Igen — a nemzetközi hajózási jog elég konkrétan szabályozza ezt, csak nem egyetlen „mindent eldöntő paragrafusban”, hanem több egyezmény és szabály együttállásából. Az alábbiak a legfontosabb, konkrét hivatkozási pontok, jogi nyelven is használható módon.

1. ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS, 1982)​

UNCLOS 87. cikk – A nyílt tenger szabadsága



Ez azt jelenti, hogy nemzetközi vizeken hajózó civil hajót alapból nem lehet akadályozni vagy megtámadni.

UNCLOS 92. cikk – Zászló szerinti kizárólagos joghatóság



Következmény:
  • egy másik állam nem gyakorolhat erőszakos joghatóságot
  • kivéve, ha a nemzetközi jog kifejezetten megengedi (pl. hadviselés esetén)

UNCLOS 110. cikk – Megállítás joga

Ez felsorolja, mikor lehet egy idegen zászló alatt hajózó hajót megállítani:
  • kalózkodás
  • rabszolga-kereskedelem
  • engedély nélküli műsorszórás
  • zászló nélküli hajó
  • vagy ha a hadviselő jog alapján ellenőrizhető
„Gyanús” vagy „árnyékflotta” NINCS benne.

2. Nemzetközi humanitárius jog – tengeri hadviselés​

San Remo Manual (1994)


⚠️ Nem kötelező erejű szerződés, de a tengeri hadviselés szokásjogának összefoglalása, amit bíróságok és államok rendszeresen használnak.

San Remo Manual 47. pont




San Remo Manual 67. pont

Egy civil hajó akkor válik katonai célponttá, ha például:
  • fegyvereket szállít,
  • katonai utánpótlást biztosít,
  • katonai irányítás alatt áll,
  • vagy közvetlenül támogatja a hadműveleteket.

Politikai minősítés („shadow fleet”) itt sem szerepel.

San Remo Manual 118. pont



Ez kulcsmondat a te esetedre.

San Remo Manual 146. pont



Azonnali támadás csak végső esetben jogszerű.

3. Genfi Egyezmények – I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (1977)​

48. cikk – Megkülönböztetés elve



52. cikk (2) – Katonai célpont fogalma



Ismeretlen rakomány ≠ „hatékony hozzájárulás”.

4. Mit NEM mond a jog?​

Fontos negatív lista:
❌ nincs olyan paragrafus, hogy „árnyékflotta megtámadható”
❌ nincs kollektív felelősség zászló vagy tulajdonosi háttér alapján
❌ nincs „megelőző” támadás puszta feltételezés alapján

5. Jogilag összefoglalva (röviden)​

Egy nemzetközi vizeken haladó, semleges zászló alatt hajózó civil teherszállító hajó:
✔️ ellenőrizhető
❌ nem támadható automatikusan
❌ nem minősül katonai célpontnak bizonyíték nélkül

Ha bizonyíték nélkül támadják meg, az:
  • UNCLOS-sértés
  • a tengeri hadviselés szokásjogának megsértése
  • potenciálisan háborús jogsértés

Köszönjük, hogy megkérdezted a Chatgpt. Te nagyon ügyes vagy!
 
Hol volt pontosan az a „két nap alatt lenyomták Ukrajnát” történet?
  • A hostomeli reptér elleni támadás kudarc volt, ott bukott meg a gyors kijevi forgatókönyv,
  • a Kijev felé haladó több tíz kilométeres hadoszlop meg hetekig állt, majd nagy része megsemmisült vagy visszavonult.

Ez annyira volt sikeres hadművelet, hogy végül OMON rendfenntartó erőket is be kellett vetni, ami elég jól mutatja, mennyire nem egy elhúzódó háborúra voltak felkészülve. A „terv” pont ez volt: gyors politikai összeomlás, Kijev körbezárása, vezetés leváltása, és kész. Ha nem ezt hitték volna, nem így indulnak neki egy 40+ milliós országnak. Az, hogy ebből állóháború lett, nem véletlen, hanem a terv teljes bukása.

Azóta meg a Fekete-tengeri flotta nagy része, köztük a Moszkva is, halkuckó lett, ami szintén nem a mindent kézben tartó nagyhatalom képét mutatja.

Ne tegyünk már úgy, mintha az oroszok nem lettek volna aktívan benne a konfliktusban 2014 óta, fegyverrel, emberekkel, támogatással tartották életben a szakadár területeket, szóval ne meséljük azt, hogy ez csak egy hirtelen reakció volt.

Jelenleg nagyjából Ukrajna 20%-át tartja megszállva Oroszország Krímmel együtt, közben meg nagyságrendileg több mint egymillió főt vesztett halottban és sebesültben, plusz több tízezer járművet. Tudom, az oroszok szuperkatonák, de ettől függetlenül ők támadnak, és kb. az ókor óta tudjuk, hogy támadó hadműveletek mindig nagyobb veszteséggel járnak, mint védekezni... illetve nem véletlen az sem, hogy a járművek elég ritkák lettek a fronton, inkább quadokat, motorokat részesítenek előnyben vagy lovakat (szegény pacik :( )

Közben a háttérország sincs érintetlenül hagyva, az orosz ipar alapját jelentő finomítókat folyamatosan támadják - tudom tudom csak semmit sem érő PR- , odáig jutva, hogy Fehéroroszországból kell olajat importálni, hogy mérsékeljék az otthoni hiányt.

Ami meg az Ukrajna–NATO kapcsolatokat illeti, ne csináljunk úgy, mintha Oroszország egyedül harcolna: Irán adta az első használható drónokat, Észak-Korea aktív résztvevő eszközzel és emberekkel, Kína pedig technikai és gazdasági támogatást nyújt.

Szóval ha ez volt a „hátrakötött kéz” meg a zseniális terv, akkor elég csúnyán félrement.... vagy a hátrakötött kézzel arra gondolsz, hogy miért nem raktak taktikai atomot az Oreshnik orrába és küldik meg vele Kijevet?
na végül csak eljutottunk odáig,hogy visszavonultak és nem ki lettek onnan zavarva ( törökországi tárgyalások egyik alapvető engedménye volt,hogy visszavonják az erőiket, ami szerintem hiba volt) , lényegében egyetértek azzal amit leírtál .. viszont összegezhetnéd az ukrán veszteségeket is,hogy Te ezt hogy látod,hiszen a több tizezer jármű ugyanúgy megvan a másik oldalon is, a vélhetően 1 millió fölötti halott és sebesült szintén, itt amit fontos kiemelni,hogy ne a klasszikus támadó vs védő felállásban legyen a közgondolkodás, hanem vegyük számításba pl az orosz tüzérségi fölényt, itt meg nem fog megállni az 1v1 , pláne ha a TOS szalvókra gondolunk, amiből láttunk eleget,nyilván mind a két fél igyekszik a másik veszteségét felnagyítani a sajátját meg csökkenteni, de a legóvatosabb becslés szerint is egálnak kell ennek lennie .. szóval ha egyik oldalon megvan az 1 millió halott/sérült akkor az a másik oldalra is nyugodtan számolható.

infrastrukturális veszteség szemponjátból azért Ukrajnában szerintem "egy kicsit" rosszabb a helyzet, se áram, se kőolaj, se semmi , szinte mindenből importra szorulnak, ráadásul úgy,hogy ha valami csoda folytán holnapra vagy holnaputánra elzárnának előlük minden forrást, akkor kb 1-2 hét alatt le is feküdnének az ukránok totálisan, de igaz-e ez a ruszkikra is ?

ha pedig felemlegetjük az iráni,kínai,é-koreai aktív részvételt, akkor most egy nagyon de nagyon hosszú listát kellene írni arról,hogy kik álltak be az ukránok mögé, nyilván ha Ukrajna képes lett volna önerőből lenyomni az oroszokat, akkor erre kevésbé lett volna szükség, meg nem lenne bukó az országuk kb.20%-a.

Fekete-tengeri flottát szvsz felesleges felhozni,hiszen volt ukrán hadiflotta is azon a Fekete-tengeren .. hova lett ? (eleve a Krím behúzásakor elveszítette szinte az összes valamire való eszközét) amit elértek mint siker azt meg a nyugatiaknak köszönhetik .. Moszkva : a maga idejében erős volt, 2022-re viszont nagyrészt elavult, igazából presztizsveszteségként erősebb hírérték volt (eleve a név hogy MOSZKVA) mint technikailag.

A drónokra kitérve egy gondolat erejéig, véleményem szerint ez a jelenlegi háború reformálta meg úgy a modernkori hadviselést,hogy előtérbe helyeződtek ezek a drónok, mert ezt megelőzően talán csak Irán rendelkezett nagyobb számban támadó drónokkal, viszont az olcsó FPV-k meg itt értek be igazán,és lettek használható kategória, szóval ahgy előtérbe helyeződtek ezek a kis apró vackok,úgy értékelődtek le általuk a nagyvasak ár/érték arányban ,ezt meg igazából egyik oldal (kelet-nyugat) kontójára nem lehet felírni,hiszen senki nem erre számított. Jelenleg meg mindenki keresi a megfelelő védelmet ellenük .