Nem akarok bele vau vau a vitában, utána néztem és a dolog a megtámadott hajóval, hajókkal nem fekete és fehér.
Amit találtam mindkét félnek van igazsága, és mindkét fél téved. DE... nem 50-50 százalékban! A mérleg kicsit azoknak itél akik szerint nem jogszerű volt a dolog.
És most a lényeg:
- Egy kérdés. két fél hadban áll egymással, az egyik fél megtámad egy civil teherszállító hajót az állítva, hogy az a másik fél "árnyék" flottájához tartozik. A megtámadott hajó más országban készült, a legénység egy másik ország állampolgárai, a hajó pedig egy újabb ország zászlaja alatt hajózik. A rakomány hova tartozása, miben léte nem ismert a támadás előtt. És nemzetközi vizeken hajózik.A kérdés, ez a támadás minek minősül? Jogszerű volt?
Ez egy klasszikus, de nagyon összetett nemzetközi jogi kérdés, és a rövid válasz az, hogy önmagában a leírt tényállás alapján nagy valószínűséggel jogellenes, de vannak kivételek, amelyek esetén jogszerű lehet. Lépésről lépésre bontom le.
Egy civil teherszállító hajó alapértelmezés szerint:
Tehát nem elég bemondani, hogy „az ellenség árnyékflottája”.
Ami számít:
Egy semleges zászló alatt hajózó hajó is elveszítheti a védelmét, ha bizonyíthatóan hadianyagot szállít egy hadviselő félnek.
A hadijog szerint:
Kivétel: csak akkor jogszerű, ha a hajó ténylegesen katonai célpont volt
„Árnyékflotta” önmagában nem elég jogalap
Ismeretlen rakomány = nem támadható automatikusan
- A nemzetközi hajózási jog, szabályzás mit mondana erre? Van erre valamilyen paragrafus?
Igen — a nemzetközi hajózási jog elég konkrétan szabályozza ezt, csak nem egyetlen „mindent eldöntő paragrafusban”, hanem több egyezmény és szabály együttállásából. Az alábbiak a legfontosabb, konkrét hivatkozási pontok, jogi nyelven is használható módon.
Ez azt jelenti, hogy nemzetközi vizeken hajózó civil hajót alapból nem lehet akadályozni vagy megtámadni.
Következmény:
Nem kötelező erejű szerződés, de a tengeri hadviselés szokásjogának összefoglalása, amit bíróságok és államok rendszeresen használnak.
San Remo Manual 67. pont
Egy civil hajó akkor válik katonai célponttá, ha például:
Politikai minősítés („shadow fleet”) itt sem szerepel.
Ez kulcsmondat a te esetedre.
Azonnali támadás csak végső esetben jogszerű.
Ismeretlen rakomány ≠ „hatékony hozzájárulás”.
nincs olyan paragrafus, hogy „árnyékflotta megtámadható”
nincs kollektív felelősség zászló vagy tulajdonosi háttér alapján
nincs „megelőző” támadás puszta feltételezés alapján
ellenőrizhető
nem támadható automatikusan
nem minősül katonai célpontnak bizonyíték nélkül
Ha bizonyíték nélkül támadják meg, az:
Amit találtam mindkét félnek van igazsága, és mindkét fél téved. DE... nem 50-50 százalékban! A mérleg kicsit azoknak itél akik szerint nem jogszerű volt a dolog.
És most a lényeg:
- Egy kérdés. két fél hadban áll egymással, az egyik fél megtámad egy civil teherszállító hajót az állítva, hogy az a másik fél "árnyék" flottájához tartozik. A megtámadott hajó más országban készült, a legénység egy másik ország állampolgárai, a hajó pedig egy újabb ország zászlaja alatt hajózik. A rakomány hova tartozása, miben léte nem ismert a támadás előtt. És nemzetközi vizeken hajózik.A kérdés, ez a támadás minek minősül? Jogszerű volt?
Ez egy klasszikus, de nagyon összetett nemzetközi jogi kérdés, és a rövid válasz az, hogy önmagában a leírt tényállás alapján nagy valószínűséggel jogellenes, de vannak kivételek, amelyek esetén jogszerű lehet. Lépésről lépésre bontom le.
1. Milyen jog vonatkozik az esetre?
Ez fegyveres konfliktus tengeri hadviselése, ezért főként az alábbi jogterületek számítanak:- Nemzetközi humanitárius jog (IHL / hadijog)
- Tengeri hadviselés joga
- ENSZ Alapokmány
- San Remo Manual on Naval Warfare (1994) – nem szerződés, de széles körben elfogadott iránymutatás
2. Alapvető szabály: civilek és civil hajók védelme
A hadijog egyik alapelve:Egy civil teherszállító hajó alapértelmezés szerint:
- nem hadihajó,
- nem katonai célpont,
- védett.
3. Mikor válhat egy civil hajó katonai célponttá?
Egy civil hajó akkor támadható jogszerűen, ha bizonyíthatóan:- fegyvereket, hadianyagot szállít,
- katonai műveleteket közvetlenül támogat,
- hírszerzési, utánpótlási szerepet lát el,
- vagy az ellenséges fél ellenőrzése alatt áll, még ha „civilnek álcázva” is.
Tehát nem elég bemondani, hogy „az ellenség árnyékflottája”.
4. A zászló, a legénység és az építés helye számít?
Érdekes módon nem döntő.Ami számít:
- a hajó funkciója a támadás pillanatában
- a tényleges ellenőrzés (effective control)
- más országban épült → nem releváns
- más állampolgárságú legénység → nem releváns
- más ország zászlaja → fontos, de nem abszolút védelem
Egy semleges zászló alatt hajózó hajó is elveszítheti a védelmét, ha bizonyíthatóan hadianyagot szállít egy hadviselő félnek.
5. A rakomány ismeretlensége – ez kulcspont
Ez az egyik legkritikusabb elem.A hadijog szerint:
- Ismeretlen rakomány ≠ katonai célpont
- Gyanú ≠ bizonyíték
- megállítás,
- ellenőrzés,
- felszólítás,
- lefoglalás (ha jogsértő rakomány van),
- csak végső esetben támadás.
6. Nemzetközi vizeken történt – ez mit jelent?
Nemzetközi vizeken:- nincs „szabad tűz” jog
- a hadijog ugyanúgy érvényes
- nem kalózkodás automatikusan,
- de jogszerűtlen támadás lehet.
7. Akkor minek minősülhet a támadás?
A) Jogszerű hadicselekmény,
- bizonyítható, hogy a hajó katonai célpont volt,
- arányos volt a támadás,
- nem volt enyhébb eszköz (ellenőrzés),
- és a döntés nem puszta feltételezésen alapult.
B) Jogszerűtlen hadicselekmény (háborús jogsértés),
- nem volt bizonyíték a katonai jellegre,
- nem történt ellenőrzési kísérlet,
- civil áldozatok keletkeztek,
- a „shadow fleet” csak politikai címke volt.
C) Súlyos esetben:
Ha:- szándékosan civil hajót támadtak,
- tudták, hogy nincs katonai szerepe,
- vagy „elrettentésből” történt.
8. Rövid összefoglaló
Alapértelmezés: jogellenesKivétel: csak akkor jogszerű, ha a hajó ténylegesen katonai célpont volt
„Árnyékflotta” önmagában nem elég jogalap
Ismeretlen rakomány = nem támadható automatikusan
- A nemzetközi hajózási jog, szabályzás mit mondana erre? Van erre valamilyen paragrafus?
Igen — a nemzetközi hajózási jog elég konkrétan szabályozza ezt, csak nem egyetlen „mindent eldöntő paragrafusban”, hanem több egyezmény és szabály együttállásából. Az alábbiak a legfontosabb, konkrét hivatkozási pontok, jogi nyelven is használható módon.
1. ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS, 1982)
UNCLOS 87. cikk – A nyílt tenger szabadsága
Ez azt jelenti, hogy nemzetközi vizeken hajózó civil hajót alapból nem lehet akadályozni vagy megtámadni.
UNCLOS 92. cikk – Zászló szerinti kizárólagos joghatóság
Következmény:
- egy másik állam nem gyakorolhat erőszakos joghatóságot
- kivéve, ha a nemzetközi jog kifejezetten megengedi (pl. hadviselés esetén)
UNCLOS 110. cikk – Megállítás joga
Ez felsorolja, mikor lehet egy idegen zászló alatt hajózó hajót megállítani:- kalózkodás
- rabszolga-kereskedelem
- engedély nélküli műsorszórás
- zászló nélküli hajó
- vagy ha a hadviselő jog alapján ellenőrizhető
2. Nemzetközi humanitárius jog – tengeri hadviselés
San Remo Manual (1994)
Nem kötelező erejű szerződés, de a tengeri hadviselés szokásjogának összefoglalása, amit bíróságok és államok rendszeresen használnak.San Remo Manual 47. pont
San Remo Manual 67. pont
Egy civil hajó akkor válik katonai célponttá, ha például:
- fegyvereket szállít,
- katonai utánpótlást biztosít,
- katonai irányítás alatt áll,
- vagy közvetlenül támogatja a hadműveleteket.
Politikai minősítés („shadow fleet”) itt sem szerepel.
San Remo Manual 118. pont
Ez kulcsmondat a te esetedre.
San Remo Manual 146. pont
Azonnali támadás csak végső esetben jogszerű.
3. Genfi Egyezmények – I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (1977)
48. cikk – Megkülönböztetés elve
52. cikk (2) – Katonai célpont fogalma
Ismeretlen rakomány ≠ „hatékony hozzájárulás”.
4. Mit NEM mond a jog?
Fontos negatív lista: nincs olyan paragrafus, hogy „árnyékflotta megtámadható” nincs kollektív felelősség zászló vagy tulajdonosi háttér alapján nincs „megelőző” támadás puszta feltételezés alapján5. Jogilag összefoglalva (röviden)
Egy nemzetközi vizeken haladó, semleges zászló alatt hajózó civil teherszállító hajó: ellenőrizhető nem támadható automatikusan nem minősül katonai célpontnak bizonyíték nélkülHa bizonyíték nélkül támadják meg, az:
- UNCLOS-sértés
- a tengeri hadviselés szokásjogának megsértése
- potenciálisan háborús jogsértés
