A II. világháború (1939 - 1945)

A Szovjetunió a Lend and lease szállítmányok nélkül valóban nem nyert volna.

Zsukov marsall írta meg a visszaemlékezéseiben hogy a Vörös Hadsereg aligha jutott volna túl Moszkván az amerikai teherautók nélkül. Mozdonyokból 2,4x teherautókból 1.3x annyit kaptak mint a teljes szovjet gyártás.

  • Repülőgép 22 150 db
  • Harckocsi 12 700 db
  • Önjáró löveg 1800 db (1944. november 30. után)
  • Légvédelmi gépágyú 7944 (más adatok szerint 8218) db
  • Páncéltörő ágyú 4912 db
  • Géppuska 135 000
  • Pisztoly 12 997
  • Páncélozott szállítójármű 3300
  • Tüzérségi vontató 5500
  • Autógumi 3 606 000 más adatok szerint 3 786 000 (a szovjet termelés 43,1%-a)
  • Vasútra szerelt, mozgó villamos erőmű 60 db
  • Mozdony 1981 db ( a teljes szovjet termelés 240%-a)
  • Vagon 11 155 db
  • Speciális tartályvagon 1000 db
  • Tábori telefon 189 000 db
  • Tehergépkocsi 375 833 db (a teljes szovjet termelés 140%-a)
  • Dzsip 51 503 db
  • Motorkerékpár 35 170 db
  • Traktor 8071 db
  • Nehézvontató 1200 db
  • Töltény 472 000 000
  • Parancsnoki törzsgépkocsi 1700 db
  • Szállítóhajó 90 db
  • Tengeralattjáró-elfogó naszád 105 db
  • Torpedónaszád 197 db
  • Hajómotor 7784 db
  • Szögesdrót 45 000 t
  • Cipő- és csizmavasalat 10 500 t
  • Szerszámgép 500 000 000 $
  • Acéláru és acélszerkezeti idom 2 250 000 t
  • Fémáru 912 000 t
  • Réz 400 000 t
  • Cink 8000 t
  • Juta 13 000 t
  • Alumíniumlemez 250 000 t
  • Ólom 18 000 t
  • Gumi 38 000 t
  • Kőolajtermék 2 670 000 t
  • Robbanóanyag 345 735 t
  • Telefonkábel 1 000 000 km
  • Félcipő 15 000 000 pár
  • Bakancs 43 000 000 pár
  • Katonacsizma 15 417 000 pár
  • Ruhagombok 1 647 000 $
  • Pamutszövet 88 507 km
  • 4,5 millió tonna élelmiszer
Egyébként Szombathelyi Ferenc vezérezredes megírta a visszaemlékezéseiben hogy amikor a Don kanyarban elesett szovjet katonáknál amerikai húskonzerveket találtak akkor tudta hogy elvesztették a háborút.

A komplett csapatlégvédelme a szovjeteknek amerikai féllánctalpasokon lévő M2 géppuskákból állt.
Pont itt figyel nálam a könyv, de még nem volt időm elolvasni (és sajna nem is lesz egy darabig). Azt viszont enélkül is gyanítom, hogy esélyesen nyertek volna, de még több áldozattal és pár évvel hosszabban tartó háborúval (ebben kb. egyetértenek a nem ideológiai alapon vezérelt történészek legjobb tudásom szerint).
 
A Szovjetunió a Lend and lease szállítmányok nélkül valóban nem nyert volna.

Zsukov marsall írta meg a visszaemlékezéseiben hogy a Vörös Hadsereg aligha jutott volna túl Moszkván az amerikai teherautók nélkül. Mozdonyokból 2,4x teherautókból 1.3x annyit kaptak mint a teljes szovjet gyártás.

  • Repülőgép 22 150 db
  • Harckocsi 12 700 db
  • Önjáró löveg 1800 db (1944. november 30. után)
  • Légvédelmi gépágyú 7944 (más adatok szerint 8218) db
  • Páncéltörő ágyú 4912 db
  • Géppuska 135 000
  • Pisztoly 12 997
  • Páncélozott szállítójármű 3300
  • Tüzérségi vontató 5500
  • Autógumi 3 606 000 más adatok szerint 3 786 000 (a szovjet termelés 43,1%-a)
  • Vasútra szerelt, mozgó villamos erőmű 60 db
  • Mozdony 1981 db ( a teljes szovjet termelés 240%-a)
  • Vagon 11 155 db
  • Speciális tartályvagon 1000 db
  • Tábori telefon 189 000 db
  • Tehergépkocsi 375 833 db (a teljes szovjet termelés 140%-a)
  • Dzsip 51 503 db
  • Motorkerékpár 35 170 db
  • Traktor 8071 db
  • Nehézvontató 1200 db
  • Töltény 472 000 000
  • Parancsnoki törzsgépkocsi 1700 db
  • Szállítóhajó 90 db
  • Tengeralattjáró-elfogó naszád 105 db
  • Torpedónaszád 197 db
  • Hajómotor 7784 db
  • Szögesdrót 45 000 t
  • Cipő- és csizmavasalat 10 500 t
  • Szerszámgép 500 000 000 $
  • Acéláru és acélszerkezeti idom 2 250 000 t
  • Fémáru 912 000 t
  • Réz 400 000 t
  • Cink 8000 t
  • Juta 13 000 t
  • Alumíniumlemez 250 000 t
  • Ólom 18 000 t
  • Gumi 38 000 t
  • Kőolajtermék 2 670 000 t
  • Robbanóanyag 345 735 t
  • Telefonkábel 1 000 000 km
  • Félcipő 15 000 000 pár
  • Bakancs 43 000 000 pár
  • Katonacsizma 15 417 000 pár
  • Ruhagombok 1 647 000 $
  • Pamutszövet 88 507 km
  • 4,5 millió tonna élelmiszer
Egyébként Szombathelyi Ferenc vezérezredes megírta a visszaemlékezéseiben hogy amikor a Don kanyarban elesett szovjet katonáknál amerikai húskonzerveket találtak akkor tudta hogy elvesztették a háborút.

A komplett csapatlégvédelme a szovjeteknek amerikai féllánctalpasokon lévő M2 géppuskákból állt.
Amikor a kis Bajszos mint egy elszabadult hajóágyú - az előzetes elvárások helyett, amiért támogatták, dédelgették - Lengyelország után a nyugati országokat kezdte magához csatolni - az Óperencián túlról csak egy módon tudták megállítani - támogatni kellett a SZU-t hogy az fel ne boruljon.

Igaz ennek jól megkérték az árát is - a SZU aranykészlete bánta, a többit hitelre kapta..
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Pont itt figyel nálam a könyv, de még nem volt időm elolvasni (és sajna nem is lesz egy darabig). Azt viszont enélkül is gyanítom, hogy esélyesen nyertek volna, de még több áldozattal és pár évvel hosszabban tartó háborúval (ebben kb. egyetértenek a nem ideológiai alapon vezérelt történészek legjobb tudásom szerint).
Talán Zsukov nyilatkozott arról, hogy a Land Lease program legfontosabb része a teherautók voltak, mert drasztikusan megnövelték a szovjet lövész alakulatok mozgékonyságát, a nagymértékben fogatolt német alakulatokkal szemben.
 
Talán Zsukov nyilatkozott arról, hogy a Land Lease program legfontosabb része a teherautók voltak, mert drasztikusan megnövelték a szovjet lövész alakulatok mozgékonyságát, a nagymértékben fogatolt német alakulatokkal szemben.
Az orodzoknak sokkal több gyalogló gyalogos kazoháha bolt, mint a németeknek.
 
Bocs, de kazoháha-t nem tudtam megfejteni. Zsukov kifejtette egyébként, hogy a a gyalogság átcsoportosításánál volt lényeges a teherautók szerepe, pl: Sztálingrád....stb
katonája

Igen, de ezek nem a hadműveleti időszakokban segítették őket, hanem a hadműveleti szünetekben. Krónikus teherautó hiánnyal küzdöttek az oroszok a világháborúban emiatt nem tudtak soha elég gépkocsizó lövész alegységet felállítani.
 
katonája

Igen, de ezek nem a hadműveleti időszakokban segítették őket, hanem a hadműveleti szünetekben. Krónikus teherautó hiánnyal küzdöttek az oroszok a világháborúban emiatt nem tudtak soha elég gépkocsizó lövész alegységet felállítani.
Ez nem vita tárgya, de a lényeg hogy a teherautók az adott pillanatban tették gyorsabban manőverezhetővé a jelen lévő gyalogságot, mint az adott frontszakaszon jelen lévő német gyalogságot, aki -a hivatalos német propaganda sulykolásával szemben- közel 60%-ban gyalogos, illetve fogatolt volt, és nagyobb mozgatása vasút függő volt.
 
Ez nem vita tárgya, de a lényeg hogy a teherautók az adott pillanatban tették gyorsabban manőverezhetővé a jelen lévő gyalogságot, mint az adott frontszakaszon jelen lévő német gyalogságot, aki -a hivatalos német propaganda sulykolásával szemben- közel 60%-ban gyalogos, illetve fogatolt volt, és nagyobb mozgatása vasút függő volt.
A németeknél a páncélos és páncélgránátos hadosztályok gyalogsága volt 100%-ban gépesítve (ez hadosztályonként 1 nagy ritkán 2 féllánctalpasokkal felszerelt páncélozott páncélgránátos zászlóaljat, egy péncélozott utász századot és egy páncélozott felderítő osztályt jelentett, a többi páncélgránátos zászlóalj teherautókat kapott, azaz gépkocsizó volt). A szovjeteknél a gépesített hadtestek és a páncélos hadtestek lövészgyalogsága volt teherautókon szállított gépkocsizó lövész. A szovjetek nem gyártottak APC/IFV kategóriájú járművet és amit kaptak a land lease keretében (amerikai M3 féllánctalpas) azokat vagy légvédelmi járműként vagy páncélozott vezetési pontként alkalmazták kizárólag.
 
A fentieken túl érdekesség ként meg kell említeni, hogy 44-ben volt még az oroszoknak 26 lovashadosztályuk (szó szerint lovas, azaz lovagoltak). Hadosztályonként 5195 fő volt a létszám amihez 4593 ló tartozott (a maradék kb 600 ember a hadosztály harckocsi, légvédelmi, tüzér stb egységeihez tartoztak), tehát elméletben 44-ben az oroszoknál 119.418 katona harcolt lovon.
 
1940. Jan.
Holland gyakorlási
612654069_1182931367302510_8321340754793890873_n-webp.550367
 
Ez nem vita tárgya, de a lényeg hogy a teherautók az adott pillanatban tették gyorsabban manőverezhetővé a jelen lévő gyalogságot, mint az adott frontszakaszon jelen lévő német gyalogságot, aki -a hivatalos német propaganda sulykolásával szemben- közel 60%-ban gyalogos, illetve fogatolt volt, és nagyobb mozgatása vasút függő volt.
A studebaker teherutókkal leginkább utánpótlást szállítottak. Érdekesség hogy ugyanannyi teherautót kaptak mint amennyit a németek az egész háború alatt legyártottak. Mozdonyból is a 20%-át mint a teljes európai gyártás.
Nem véletlenül dobott egy hátast a kis bajszos amikor elé tették az USA gyártási kapacitásait.
És azt se felejtsük el hogy az szovjetek mellett felszerelte a nyugati szövetségeseit illetve legyőzte a japánokat is a csendes óceáni hadszíntéren.
Véleményem szerint ha az USA kimarad a háborúból a németek nyertek volna. Anglia összeomlott volna az amerikai segítség nélkül. A németeknek nem nagyon kellett volna tengeralattjárókat gyártani, az a sok ezer 88mm löveg meg elintézte volna az orosz harckocsikat. Az amerikai cuccok nélkül a németek Afrikában is megverték volna az angolokat.
De igy hogy az usa beszállt csak idő kérdése volt a vereségük.
 
Akkoriban még elég nagy volt a Birodalom, hogy akármelyik szegletéből folytatni lehessen.
Mit lehetett volna folytatni? Gyakorlatilag ha a Anglia (mint a szigetország) összeomlik, vagy megszállják a németek. Igaz hogy lett volna még gyarmat ahonnan helyileg lehetett volna folytatni csak ipar nem lett volna.
Mert az angolok a.nyersanyagok feldolgozását és a gyártását mind a Angliában végezték akkoriban.
A másik amennyiben megtörténik az összeomlás vajon a gyarmatok mennyi időn belül lázadtak volna fel? A háború után példa azt mondja hogy nagyon hamar.
Nem csoda az angolok nem voltak népszerűek a gyarmataikon, ami nem csoda valljuk be.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti
Mit lehetett volna folytatni? Gyakorlatilag ha a Anglia (mint a szigetország) összeomlik, vagy megszállják a németek. Igaz hogy lett volna még gyarmat ahonnan helyileg lehetett volna folytatni csak ipar nem lett volna.
Mert az angolok a.nyersanyagok feldolgozását és a gyártását mind a Angliában végezték akkoriban.
A másik amennyiben megtörténik az összeomlás vajon a gyarmatok mennyi időn belül lázadtak volna fel? A háború után példa azt mondja hogy nagyon hamar.
Nem csoda az angolok nem voltak népszerűek a gyarmataikon, ami nem csoda valljuk be.
Ipar gondolom USA-ból
India, Kanada, D-Afrika, Ausztrália.
Ekkoriban még nem voltak annyira trendik a függetlenedési mozgalmak, max kezdtek alakulni.
Mindegyik fenti országban tömött sorokban jelentkeztek katonának.
Indiában dicsőségnek érezték, ha bevonulhattak és szégyennek, ha nem tudtak.
 
Heinz Schweizer 1908. július 18-án született Berlinben. Belépett a Reichswehrbe, és Feuerwerkernek (robbantási szakértőnek) képezték. 1940-ben tiszt lett, és egy Düsseldorf közelében lévő bombamentesítő egységet vezetett.

Kidolgozta a szövetséges bombák hatástalanításának technikáit, amelyeket ma is használnak, és lovagkeresztet tölgyfalombokkal kapott több száz bomba hatástalanításáért. Körülbelül 50 politikai foglyot és koncentrációs tábor lakót osztották be az egységébe.

Humánusan bánt velük (például csomagokat fogadhattak, a látogatóknak nem kellett mindig rabruhát viselniük, és egy alkalommal megtarthatták a sört is, amit egy hálás gyártulajdonostól kaptak, akinek segítettek hatástalanítani egy bombát a főzdéjében).

1945 áprilisában a foglyokat át kellett adni kivégzésre.

Heinz Schweizer nemcsak megtartotta a foglyokat, merthogy, még szüksége van rájuk, hanem további 50-et követelt, akiket át is vett.
Ezután egységével és a foglyokkal együtt megadta magát az amerikaiaknak.
Miután idő előtt szabadult a hadifogságból, visszatért szülővárosába, Biesenthalba.
Ott a Vörös Hadsereg katonái 1946. június 5-én lelőtték.
w_hxjcb98oi1_n0-_nc_zt-23-_nc_ht-scontent-fper11-1-webp.550490