látom 1848-49 es topic nincs...
na mindegy korban ez A KÖZELEBBI.
http://mandiner.hu/cikk/20180315_szalma_gyorgy_1848_zsido_hosei
na mindegy korban ez A KÖZELEBBI.
http://mandiner.hu/cikk/20180315_szalma_gyorgy_1848_zsido_hosei
1848-49 szabadságharc csatái
- Téma indítója Sharid
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
....
Görgey kvietált főhadnagy a kilépése okairól
„Indító okaim; mostani pályám elleni mély ellenszenvem, mely ezredsegédtiszti szolgálattételem rövid ideje alatt –ahol első kézből kapom minden piszok bűzét az orromba, s ahol tulajdonképpen csak arra való vagyok, hogy azt én meg is emésszem –elképzelhetetlen fokra hágott. Ez az indok azonban hijába ösztökélne, ha ennél erősebb más okok nem járulnának hozzá, úgymint: egy ellenállhatatlan vágy Magyarország, hazám felé, melytől mostani állásomban örökre távol kellene élnem, minthogy ezredünket (a Nádor-huszárokat) a magyarok iránti erős rokonszenvvel vádolják. Továbbá: vágyódásom egy tevékenyebb, szabadabb élet után, oly viszonyok után, melyek nem kényszerítenek föllebbvalóim közül az olyanoknak is, kiket megvetni van okom, kiket mint becsületes ember meg kell, hogy vessek, a tiszteletnek külső nyilvánításával hódolni, és igen gyakran a legnemesebb erőmet az ő oktalanságuknak vagy rosszakaratuknak áldozni fel”
Forrás: Tapintható történelem, 2010 februári szám, 5 old.
Görgey kvietált főhadnagy a kilépése okairól
„Indító okaim; mostani pályám elleni mély ellenszenvem, mely ezredsegédtiszti szolgálattételem rövid ideje alatt –ahol első kézből kapom minden piszok bűzét az orromba, s ahol tulajdonképpen csak arra való vagyok, hogy azt én meg is emésszem –elképzelhetetlen fokra hágott. Ez az indok azonban hijába ösztökélne, ha ennél erősebb más okok nem járulnának hozzá, úgymint: egy ellenállhatatlan vágy Magyarország, hazám felé, melytől mostani állásomban örökre távol kellene élnem, minthogy ezredünket (a Nádor-huszárokat) a magyarok iránti erős rokonszenvvel vádolják. Továbbá: vágyódásom egy tevékenyebb, szabadabb élet után, oly viszonyok után, melyek nem kényszerítenek föllebbvalóim közül az olyanoknak is, kiket megvetni van okom, kiket mint becsületes ember meg kell, hogy vessek, a tiszteletnek külső nyilvánításával hódolni, és igen gyakran a legnemesebb erőmet az ő oktalanságuknak vagy rosszakaratuknak áldozni fel”
Forrás: Tapintható történelem, 2010 februári szám, 5 old.
A mai napon volt a pákozdi csata, erre emlékezek...
https://www.hirado.hu/belfold/kozel...akozdi-csata-170-ik-evfordulojara-emlekeztek#
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pákozdi_csata
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pákozdi_csata
R
rejsz felügyelő
Guest
Néhány hosszabb írás.
Borus József: A szabadságharc hadiipara
http://www.jamk.hu/ujforras/980622.htm
A magyar honvédtüzérség megszervezése
A magyar honvédtüzérség megszervezése és alkalmazása az 1848-49-es szabadságharcban – Írta: Csikány Tamás
http://www.budaihonvedek.hu/a-magyar-honvedtuzerseg-megszervezese/
A hatfontos tábori ágyú, a szabadságharc igáslova
http://kapszli.hu/a-hatfontos-tabori-agyu-a-szabadsagharc-igaslova/
A szabadságharc fegyverei
http://www.budaihonvedek.hu/a-szabadsagharc-fegyverei/
Borus József: A szabadságharc hadiipara
http://www.jamk.hu/ujforras/980622.htm
A magyar honvédtüzérség megszervezése
A magyar honvédtüzérség megszervezése és alkalmazása az 1848-49-es szabadságharcban – Írta: Csikány Tamás
http://www.budaihonvedek.hu/a-magyar-honvedtuzerseg-megszervezese/
A hatfontos tábori ágyú, a szabadságharc igáslova
http://kapszli.hu/a-hatfontos-tabori-agyu-a-szabadsagharc-igaslova/
A szabadságharc fegyverei
http://www.budaihonvedek.hu/a-szabadsagharc-fegyverei/
Ámbár a figyelem elterelődik most róla a fórumaktivitás alapján, egy filmajánló, mert sokan elfeledik, hogy 1848 nem csak forradalom és szabadságharc, hanem polgárháború is volt, roppant méltatlan módon sokan nem emlékeznek meg erről.
További olvasnivaló.
További olvasnivaló.
R
rejsz felügyelő
Guest
"Negyvennyolczas öreg honvédek a menház udvarán beszélgetnek a márcziusi nagy napokról."
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Tolnai Világlapja, 1907
Csak szólok, hogy ma október hatodika vagyon.
Aradi vértanú Származása Legenda szerinti utolsó mondata
Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) német „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) szerb „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) magyar „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) örmény „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) horvát „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) német „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) örmény „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) német „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849) magyar „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1808–1849) osztrák „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) német „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) magyar „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1803-1849) magyar „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
Aradi vértanú Származása Legenda szerinti utolsó mondata
Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) német „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) szerb „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) magyar „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) örmény „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) horvát „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) német „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) örmény „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) német „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849) magyar „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1808–1849) osztrák „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) német „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) magyar „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1803-1849) magyar „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
R
Ruby de Puteaux
Guest
Haynau tábornok 1850-ben, a munkától megfáradtan utazgatni kezdett Európában. "Jóhíre" azonban Londonban is megelőzte és serfőző legények támadtak rá az utcán. A leírások szerinte botokkal és kövekkel estek neki, lótrágyával dobálták meg, miközben azt kiabálták, hogy "Le az osztrák mészárossal!" A rémült Haynau a The George Pub-ba menekült, onnan végül a rendőrök menekítették ki, méghozzá csónakkal. Amikor a magyarok iránt mindig erős szimpátiával bíró Garibaldi 1864-ben Londonban tartózkodott, külön ezért látogatta meg a sörfőzdét, hogy köszönetet mondjon a munkásoknak. Ennek a "nemzetközi incidens"-nek tábla is emléket állít. (Park street-Maiden Ln sarok környékén)
Az esetről több angol lap tudósított és jellemző az akkori hangulatra (a közhangulat egyértelműen magyar párti volt), a karikatúrák Haynaut vették célba.
Angol nyelvű oldalak:
http://breweryhistory.com/wiki/index.php?title=The_Story_of_General_Haynau
https://pasttenseblog.wordpress.com...own-with-the-austrian-butcher/comment-page-1/
Az esetről több angol lap tudósított és jellemző az akkori hangulatra (a közhangulat egyértelműen magyar párti volt), a karikatúrák Haynaut vették célba.
Angol nyelvű oldalak:
http://breweryhistory.com/wiki/index.php?title=The_Story_of_General_Haynau
https://pasttenseblog.wordpress.com...own-with-the-austrian-butcher/comment-page-1/
R
Ruby de Puteaux
Guest
Madarász László, a Honvédelmi Bizottmány tagja utasítja a fővárosi háztulajdonosokat, hogy a náluk tartózkodó idegeneket az országos rendőri hivatalnál jelentsék be.
__________A fotó a Központi Antikvárium 2020. október 27-én zajlott 154. Könyvárverésének anyagából származik.
M
molnibalage
Guest
Plohn József felvételei az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hódmezővásárhelyi veterán honvédeiről - PUNKT
Az ország számos közgyűjteményében őriznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc veterán katonáiról az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején készült fényképeket.
punkt.hu
Ajánlom figyelmetekben ezt a 3 részes sorozatot Buda visszavételéről!
G
Galthran
Guest
1813. május 24-én született Kmety György, az 1848-49-es szabadságharc egyik legvitézebb tábornoka, aki érdemei révén, közkatonai sorból jutott a legmagasabb pozíciókig.
Kmety a felvidéki Gömör vármegyéből származott, egy elszegényedett nemesi család második gyermeke volt. Miután ötéves korában apja elhunyt, nála jóval idősebb bátyja, Pál vette át a nevelését, ő küldte először Györgyöt a késmárki tanodába, majd iskolakerülő magatartása nyomán a fehérvári katonaiskolába. Kmety 1833-tól a 19. gyalogezredben szolgált, majd a szabadságharc előestéjén, 1847-ben Radetzky parancsnoksága alá került, a császári szolgálat során főhadnagyi rangot ért el.
1848 októberében századosként került át a magyar honvédseregbe, a Bécs ellen induló csapatokhoz Győrben csatlakozott. Kmetynek jelentős szerepe volt a győri 23. zászlóalj megszervezésében, majd csapatai élén vitézül harcolt az 1848. október 30-án elveszített schwechati ütközetben. Ezután zászlóaljparancsnokként, majd alezredesként tevékenykedett a nyugati területeken, majd Windisch-Grätz ellentámadása során a Felvidéken vonult vissza.
Dembinski hibás szervezése folytán Kmety György nem vehetett részt az 1849. február 26-27-i kápolnai ütközetben, a vereség után azonban mezőkövesdi győzelmével megmentette a visszavonuló honvédsereget a bekerítéstől. A tavaszi hadjáratban Kmety főleg elterelő feladatokat teljesített, egyedül az isaszegi csatában vett részt – itt ezredesi rangot is nyert Görgey javaslatára – majd Buda sikeres ostrománál tüntette ki magát.
A budai diadal után már hadosztályt irányító Kmety június 13-án, Csorna mellett aratta legszebb győzelmét, mely ütközet során Pápa felől előrenyomulva bekerítette és megsemmisítette Wyss vezérőrnagy dandárját. A csornai diadalért június 26-án tábornokká léptették elő, az orosz intervenció következtében megforduló hadiszerencse azonban ekkor már Kmetynek sem kedvezett. Az osztrák túlerővel szemben már június 27-én vereséget szenvedett Ihász mellett, elszigetelődött Görgey felvidéki erőitől, így jobb híján a Délvidék felé vonult vissza. Kmety az erőltetett menet ellenére lekéste a háború utolsó magyar győzelmét – július 14-én Guyon Richárd megverte Jellasicsot Kishegyesnél – és a fősereghez már csak a reménytelen augusztus 9-i temesvári csatában tudott csatlakozni.
A szabadságharc utolsó reménytelen ütközetei után Kmety Vécsey tábornokhoz csatlakozott, majd elhagyta az országot. Hasonlóan Bem tábornokhoz, az erdélyi sereg vezéréhez, ő is a török Portán próbált szerencsét, ahol szívélyesen fogadták az oroszok ellen harcoló tehetséges magyar tiszteket. Az emigráns tábornokot I. Abdul Medzsid szultán (ur. 1839-1861) hamarosan tábornoki rangban alkalmazta seregében, és az 1853-ban kirobbanó krími háború során birodalma keleti végébe, a Kaukázusba küldte. Kmety György ekkor már Iszmail pasa néven harcolt, legvitézebb haditettét pedig 1855-ben, Karsz váránál vitte végbe: az erődöt ostromló Muravjev tábornokot kicselezve bejutott a várba, hosszú hónapokig helytállt a túlerővel szemben, majd a védők megadása után kitört a cári erők ostromgyűrűjéből.
Kmety tettéért számos kitüntetést kapott a Portától, és később egyike lett azoknak a hadvezéreknek, akiket az 1860-as drúz felkelés leverésére küldtek. Itt összekülönbözött tiszttársaival, és belefáradva az Oszmán Birodalomban állandóan szövődő politikai intrikákba, és a visszavonulás mellett döntött. A tábornok ezután Londonba költözött, és 1865 áprilisában bekövetkező haláláig itt élt. Kmety hosszú, kalandos pályafutása egészét katonai közegben töltötte, sohasem házasodott, gyermekei nem születtek, így a vitézségéről híres tábornok nevét bátyja családja vitte tovább.
