A hajtóművek működéséről

Igen, a rajzon levő reverz a fúvócsőnél is a Concorde hajtóműve, de a Tu-144-esnél is szinte azonosak voltak az értékek.
A "hangyányi" differencia a hajtóművek saját 8-10 százalékából illetve az ejektoros fúvócső 29 százalékánál jelentkezik.
Ugyanis az NK-144-es mivel kétáramú volt, azt a 8-10 százalék tolóerőt az utánégetés használatával érte el, a Concord pedig anélkül, illetve az Olympus hajtóművek ejektorának 29 százalékához képest az NK-144-es ejektor-Laval rendszere kicsivel kevesebbet tudott. Amennyivel kevesebb jött össze az ejektoron, annyival több a hajtóművön (a forszázs miatt), de ennyivel többet is fogyasztott.
Ez már elég ok volt a drámai hatótáv deficitre, ami a szovjet gépet sújtotta.
A másik a kerozinhányad/alaktényező/aerodinamikai jóság/szubszonikus rezsim (emelkedés-gyorsulás) tüzelőanyagfogyasztás összetevőkből ered.
A nettó 63% szívócsatorna hatás mindkét gépen azonos volt Mach 2-nél.
Igen; a reverz szúrta rögtön a szemem.
Az értékek azonossága így is meglepő volt számomra. Még azzal együtt is, hogy a szovjetek sok adatot meg tudtak szerezni a Concorde-ról, meg a szovjet aerodinamikusok sem nyeretlen kétévesek voltak.

Amennyit én össze tudtam olvasgatni - no meg felfogni - a TU-144-ről olvasgatásaim alatt, csórikám számos hendikeppel szenvedett:
  • A politika rendelte meg (már nem jó ómen a szememben)
  • Később kezdték fejleszteni
  • Korábban kellett elkészülnie bármi áron.
  • Nem volt a szovjeteknek tapasztalatuk a külön vezérsík nélküli deltaszárnyú repülőgépekkel, azok aerodinamikájával, az ahhoz tartozó avionikával. Még az angolok-franciák is számos előtanulmány gépet építettek a projetkhez, holott nekik volt szép számmal mindenféle deltaszárnyújuk...
  • a szárazföld felett kellett volna végeznie a hangsebesség feletti repüléseit a Concorde általi 16 km helyetti 20 kilométer magasan (minden általam látott akkori magyar nyelvű könyvben, kiadványban megemlítették ezt a tervezett képességet) - annak minden hozadékával
  • S persze nem volt eléggé megfelelő hajtóművük
  • Meg nem volt meg minden szükséges képességű berendezésük (hidraulikaolaj/kerozin hőcserélő, hajtómű reverz, hajtóművezérlés)
  • Nem véletlen, hogy eleve két lépcsőben próbálták elérni a 6000 kilométer körüli hatótávot,s az első prototípus meg sem tudta közelíteni még az első lépcső tervezett 4500 km körüli hatótávolságát sem. (De nekem mégis a prototípus tetszik a legjobban).


Nekem ezek ellenére vagy épp ezekért is kedvencem a Tu-144.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger and fishbed
A General Electric J79 és a Ljulka AL-21 egykorú, szinte ugyanolyan méretű hajtómű. De a J79 (J79-GE-17) az 53 és 80 kN tolóerőt ad, míg az AL-21 (AL-21F3) az 76 és 110 kN-t. Hát ez durva különbség... Honnan ez? Más a kompresszor elrendezésük és a J79 az 930 C turbina-hőmérséklettel üzemel, míg az AL-21 az 1100 C-vel. Ez számottevő. Ez adná a különbséget? Akkoriban tudtak valamit az oroszok, vagy a hajtómű élettartamával fizettek ezért vagy mi? Üzemanyag-fogyasztásuk is hasonlónak tűnik.
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord
A General Electric J79 és a Ljulka AL-21 egykorú, szinte ugyanolyan méretű hajtómű. De a J79 (J79-GE-17) az 53 és 80 kN tolóerőt ad, míg az AL-21 (AL-21F3) az 76 és 110 kN-t. Hát ez durva különbség... Honnan ez? Más a kompresszor elrendezésük és a J79 az 930 C turbina-hőmérséklettel üzemel, míg az AL-21 az 1100 C-vel. Ez számottevő. Ez adná a különbséget? Akkoriban tudtak valamit az oroszok, vagy a hajtómű élettartamával fizettek ezért vagy mi? Üzemanyag-fogyasztásuk is hasonlónak tűnik.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Érdemes megfigyelni, hogy az orosz hajtóművek utánégető lángcsóvája kék színű, míg a fejlett nyugatiaké narancssárga.
A szín az égés hőfokát jelzi - a narancssárga alacsonyabb hőmérsékletű, a kék magasabb.
 
Érdemes megfigyelni, hogy az orosz hajtóművek utánégető lángcsóvája kék színű, míg a fejlett nyugatiaké narancssárga.
A szín az égés hőfokát jelzi - a narancssárga alacsonyabb hőmérsékletű, a kék magasabb.
Nem feltétlen. A kék láng szegényebb keveréket feltételez, a sárgásabb az tüzelőnyagban gazdagabbat, ahol magasabb a sárgásan izzó korom képződése is.
Viszont ettől még nem biztos, hogy egyértelműen az egyik lángfront hidegebb, vagy forróbb mint a másik.
Persze a tüzelőanyag-levegő keverási arány determinálja a lánghőfokot, de nem szabad elfeledni az utánégetés áramlási viszonyait, a kamrafal hűtését, a befecskendőző fúvókák számát, eloszlásának egyenleteségét és a befecskendezési nyomást se.
 
Pulzus-sugárhajtóművek.
Miért nem terjedtek el, mint repülőgép-hajtóművek?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Pulzus-sugárhajtóművek.
Miért nem terjedtek el, mint repülőgép-hajtóművek?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Mert nem igazán lehet szabályozni. Kb. egyen tolóerőt ad, azt is csak ha katapulttal elért egy bizonyos sebességet. Álló helyzetből be sem indul magától.
Primitív CM-kehez jó lehet: ukránok kísérleteznek ilyennel...
 
Mert nem igazán lehet szabályozni. Kb. egyen tolóerőt ad, azt is csak ha katapulttal elért egy bizonyos sebességet. Álló helyzetből be sem indul magától.
Primitív CM-kehez jó lehet: ukránok kísérleteznek ilyennel...
A kérdéssel a videót kívántam felvezetni, amiben megválaszolják a kérdést.
De azért kössz a válaszért.
 
Mert nem igazán lehet szabályozni. Kb. egyen tolóerőt ad, azt is csak ha katapulttal elért egy bizonyos sebességet. Álló helyzetből be sem indul magától.
Primitív CM-kehez jó lehet: ukránok kísérleteznek ilyennel...
Pont a napokban néztem erről egy műsort, hogy milyen kurva egyszerű, van benne 0 db mozgó alkatrész és az izzógyertya is csak a beindításához kell. Elleneben kurva hatékonytalan, ami a rakéták, robotrepülők meg drónok világában nem jó, mert vagy a hatótávot vagy a robbanótöltetet kell beáldozd miatta.
 
De, ő az. Csak kicsit máshogy és máshol áll.

http://www.luft46.com/mess/mep1101.html

Van a cikkben pár kép a lap vége felé, van ott két kép ami 99% róla készült ezen a helyszinen.
Elképesztő, hogy az 1. generàciós sugárhajtású gépek milyen nagy mèrtékben tàmaszkodtak zsákmányolt német tervekre. És az is, hogy mennyire bumfordiak voltak azok a tipusok, amelyek "nem német" tervek alapján készültek.
A németek szerintem évekre voltak a többiek előtt repülőgépek és rakéták technológiai terén. Sok hasznuk nem volt belőle, az is igaz.
 
Elképesztő, hogy az 1. generàciós sugárhajtású gépek milyen nagy mèrtékben tàmaszkodtak zsákmányolt német tervekre. És az is, hogy mennyire bumfordiak voltak azok a tipusok, amelyek "nem német" tervek alapján készültek.
A németek szerintem évekre voltak a többiek előtt repülőgépek és rakéták technológiai terén. Sok hasznuk nem volt belőle, az is igaz.
A háború után mindkét oldal (nyugati és keleti) nem csak technológiát vittek, hanem tudósokat kutatokat, tervrajzokat. Persze komplet gépeket is amit értek és ép volt.
Az angol hajtóművek azért voltak olyan bumfodiak mert más terv volt az alapjuk.

Áramkörök száma szerint​

  • Egyáramú gázturbinás sugárhajtómű
Például: BMW 003, General Electric J79, Klimov VK–1, Ljulka AL–7, Tumanszkij RD–9, Tumanszkij R–13, Tumanszkij R–29.

BMW 003, ez volt a Messer 262-ben, többek között.
1280px-Ishikawajima_Ne20_2.jpg


  • Kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Például: CFM International CFM56, General Electric F404, Klimov RD–33, Pratt & Whitney TF30, Pratt & Whitney F119, Szaturn AL–31, Turbo-Union RB199.

De Havilland Goblin II

1280px-De_Havilland_Goblin-001.jpg


Gázturbinák

Ha fejleszti kellett valamelyiket teljesitmény miatt, a német egyáramú jobb, mert csak hosszban változik. Még a másik megoldás esetében az átmérő is nő, gyakorlatilag ami teljesitményt nyer a hajtómű, a légellenállás el is veszi.