A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)

Semmi (nagyon kevés dolog) "egy tényezős", -"puszta" erőforrás osszehasonlítás- :
Nagy Sándor a Perzsa Birodalom ellen??? ...és a "maradék" világ ellen?:hadonaszos:
De,hosszú távon az erőforrások döntőek.Harcászati fölény ezen rövid távon változtathat,de elhúzódó háborúban a folyamatosan mozgósitható erőforrások döntenek.
Magyar-török viszonylatban a magyar csapatok többnyire harcászatilag fölényben voltak,de az oszmán haderő egyszerűen egy nagyobb súlycsoportot képviselt a XVI.századra.
Az oszmán hadviselés kifejezetten épitett is a kifárasztásra.Az akindzsik fó feladata pont ez volt.
 
De,hosszú távon az erőforrások döntőek.Harcászati fölény ezen rövid távon változtathat,de elhúzódó háborúban a folyamatosan mozgósitható erőforrások döntenek.
Magyar-török viszonylatban a magyar csapatok többnyire harcászatilag fölényben voltak,de az oszmán haderő egyszerűen egy nagyobb súlycsoportot képviselt a XVI.századra.
Az oszmán hadviselés kifejezetten épitett is a kifárasztásra.Az akindzsik fó feladata pont ez volt.

Török fősereg ellen soha sem voltak harcászati fölényben sem a magyar sem az európai hadak az 1600-as évek közepéig.Amíg olyan török sereg harcolt a magyarral ahol nem vagy csak nagyon kevés janicsár volt addig aláztuk őket.Amint megjelentek a csatatéren nagyszámban a janicsárok bukott a mutatvány.Pont ez a harcászati probléma* az egész török elleni harc tragédiája.

*Mi is volt eza harcászati probléma?A janicsárság fegyelmezett négyszög alakzata.Ezt a harcászati(figyelem ez sima harcászati probléma!!!)problémát nem sikerült megoldani sem a magyar se az európai seregeknek addig,amíg a nehézlovasság volt a top "fegyver".Vizsgáljátok meg az összes csatát amit török fősereg ellen vívtak a magyarok és az európaiak.Kezdve a Nikápolyi csatával és bezárólag a Mohácsi csatával.Semmi másról nem szóltak ezek a csaták csak arról,hogy a nyugati nehézlovasság felszecskázta(vagy minimum megfutamította) a túlerőben lévő török lovasságot majd amikor rátámadt a janicsárokra elvérzett.300 éven keresztül európának nem volt válasza a janicsárok okozta problémára.

Bár pont a Nikápolyi csata nem így alakult hisz ottt a fegyvelmezetlen franciák azonnal a janicsárokra vetették magukat szóval ott még annyi siker sem volt,hogy legalább a török lovasságot megverjük.
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette
A legszörnyűbb az egészben,hogy mi is volt az európai válasz a török janicsárság okozta kihívásra?Az európai "janicsárság".Bármilyen hihetetlen nem találtunk fel semmit csak 300 év kellett ahhoz,hogy le tudjuk másolni a jólképzett,puskával felfegyverzett gyalogsáot.
 
Török fősereg ellen soha sem voltak harcászati fölényben sem a magyar sem az európai hadak az 1600-as évek közepéig.Amíg olyan török sereg harcolt a magyarral ahol nem vagy csak nagyon kevés janicsár volt addig aláztuk őket.Amint megjelentek a csatatéren nagyszámban a janicsárok bukott a mutatvány.Pont ez a harcászati probléma* az egész török elleni harc tragédiája.

*Mi is volt eza harcászati probléma?A janicsárság fegyelmezett négyszög alakzata.Ezt a harcászati(figyelem ez sima harcászati probléma!!!)problémát nem sikerült megoldani sem a magyar se az európai seregeknek addig,amíg a nehézlovasság volt a top "fegyver".Vizsgáljátok meg az összes csatát amit török fősereg ellen vívtak a magyarok és az európaiak.Kezdve a Nikápolyi csatával és bezárólag a Mohácsi csatával.Semmi másról nem szóltak ezek a csaták csak arról,hogy a nyugati nehézlovasság felszecskázta(vagy minimum megfutamította) a túlerőben lévő török lovasságot majd amikor rátámadt a janicsárokra elvérzett.300 éven keresztül európának nem volt válasza a janicsárok okozta problémára.

Bár pont a Nikápolyi csata nem így alakult hisz ottt a fegyvelmezetlen franciák azonnal a janicsárokra vetették magukat szóval ott még annyi siker sem volt,hogy legalább a török lovasságot megverjük.
A legszörnyűbb az egészben,hogy mi is volt az európai válasz a török janicsárság okozta kihívásra?Az európai "janicsárság".Bármilyen hihetetlen nem találtunk fel semmit csak 300 év kellett ahhoz,hogy le tudjuk másolni a jólképzett,puskával felfegyverzett gyalogsáot.
Valójában ez nem igaz.Pont,hogy a magyar könnyűgyalogság a XVI. század elején már jol fel volt szerelve puskákkal,jobban mint a janicsárok.Nehézgyalogsága a töröknek meg nem volt.A német regimentel,vagy a terciókkal felérő alakulatai sem voltak a törököknek,ahogy európai értelemben vett nehézlovassága sem.
A haderejük mérete,a hadszervezet teljesitőképessége,és a hadellátás,a logisztika teljesitőképesége,és az ehez szükséges pénzügyi alap nagysága és mozgósithatósága volt a döntő.
 
Valójában ez nem igaz.Pont,hogy a magyar könnyűgyalogság a XVI. század elején már jol fel volt szerelve puskákkal,jobban mint a janicsárok.Nehézgyalogsága a töröknek meg nem volt.A német regimentel,vagy a terciókkal felérő alakulatai sem voltak a törököknek,ahogy európai értelemben vett nehézlovassága sem.
A haderejük mérete,a hadszervezet teljesitőképessége,és a hadellátás,a logisztika teljesitőképesége,és az ehez szükséges pénzügyi alap nagysága és mozgósithatósága volt a döntő.

Látom nem ment át amit írtam!Soha nem tudtuk megverni csatában a janicsárokat(még Nikápolynál is csak áttörni sikerült a janicsárokon de nem lettek megverve).Lehet mellébeszélni de ez így volt.A harcászat lényege nem a puskás gyalogság megléte/hiánya vagy a nehézlovasság megléte/vagy hiánya vagy bárminek a megléte/hiánya hanem az alkalmazás.Még egyszer leírom soha nem sikerült megvernia janicsárokat semmivel=nem tudtuk megoldani a janicsárság okozta harcászati problémát!!!

Amúgy meg volt európai értelemben vett török nehézlovasság épp csak a szultán testőrsége alkotta ami max 1000-2000 főt jelentett.
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette
A legszörnyűbb az egészben,hogy mi is volt az európai válasz a török janicsárság okozta kihívásra?Az európai "janicsárság".Bármilyen hihetetlen nem találtunk fel semmit csak 300 év kellett ahhoz,hogy le tudjuk másolni a jólképzett,puskával felfegyverzett gyalogsáot.
Igazából nem másoltuk le, a puskás gyalogság teljesen önálló fejlődési utat járt be Európában és nem is puskásokkal kezdődött, hanem azzal, hogy a pikások védelmében számszeríjjasokat osztottak be a gyalogságba, majd először a spanyolok szerveztek század-zászlóalj méretű önállóan manővezerő egységet ebből, ahol már a puskások is megjelentek (igen gyorsan pikások+puskásokra egyszerűsödött a képlet) és végül ebből tűntek el a pikások és maradtak manőverező puskás egységek, amik aztán tönkreverték a török janicsárokat a Szent Liga háborúiban.

Később aztán a tömeghadseregek korában ez a fejlett, manőverező harcászat vonalharcászattá és tömegrohamokká egyszerűsödött, hogy az első világháborúban érje el a primitivitás csúcsát, a tömegrohamok húsdarálójában. Ami azért volt vicces, mert a legfejlettebben manőverező korában, a XVII-XVIII. században volt a legkevésbé professzionális tisztikar által vezetve (műkedvelő arisztokraták), míg a jól képzet tisztikarok pedig csak egyszerű tömegrohamokban véreztek el a modern korban.
 
Igazából nem másoltuk le, a puskás gyalogság teljesen önálló fejlődési utat járt be Európában és nem is puskásokkal kezdődött, hanem azzal, hogy a pikások védelmében számszeríjjasokat osztottak be a gyalogságba, majd először a spanyolok szerveztek század-zászlóalj méretű önállóan manővezerő egységet ebből, ahol már a puskások is megjelentek (igen gyorsan pikások+puskásokra egyszerűsödött a képlet) és végül ebből tűntek el a pikások és maradtak manőverező puskás egységek, amik aztán tönkreverték a török janicsárokat a Szent Liga háborúiban.

Később aztán a tömeghadseregek korában ez a fejlett, manőverező harcászat vonalharcászattá és tömegrohamokká egyszerűsödött, hogy az első világháborúban érje el a primitivitás csúcsát, a tömegrohamok húsdarálójában. Ami azért volt vicces, mert a legfejlettebben manőverező korában, a XVII-XVIII. században volt a legkevésbé professzionális tisztikar által vezetve (műkedvelő arisztokraták), míg a jól képzet tisztikarok pedig csak egyszerű tömegrohamokban véreztek el a modern korban.

Akkor mi is történt?A török 300 évvel előbb rájött arra amire az európaiak...Az 1600-as évek második felére különböző vargabetűkkel eljutottunk oda,hogy nem csak voltak sima puskás gyalogságai az európai seregeknek hanem azt el is kezdték homogénen alkalmazni mint fő csapásmérő erőt.300 év lemaradással...És mint már írtam ez a harcászat az alkalmazás nem pedig a meglét.
 
Látom nem ment át amit írtam!Soha nem tudtuk megverni csatában a janicsárokat(még Nikápolynál is csak áttörni sikerült a janicsárokon de nem lettek megverve).Lehet mellébeszélni de ez így volt.A harcászat lényege nem a puskás gyalogság megléte/hiánya vagy a nehézlovasság megléte/vagy hiánya vagy bárminek a megléte/hiánya hanem az alkalmazás.Még egyszer leírom soha nem sikerült megvernia janicsárokat semmivel=nem tudtuk megoldani a janicsárság okozta harcászati problémát!!!

Amúgy meg volt európai értelemben vett török nehézlovasság épp csak a szultán testőrsége alkotta ami max 1000-2000 főt jelentett.
Őőőő...Nem.A magyar gyalogság a huszita gyalogság utóképe részben,részben meg belső fejlődés eredménye.Pontosan ugyan azt a feladatot látták el,mint a janicsárok.Mohács elött pár évvel Jajca felmentésénel a magyar gyalogság ugyanugy szétpuskézta a török lovasságot,mint Mohácsnál a janicsárok a magyart.
Valójában pont az volt a vesztes csatáinkban rendre a probléma,hogy nem tudtuk megsemmisiteni a török lovasságot.Rendre áttörtünk rajtuk,majd a janicsárok fedezetében azok ujraszerveződtek,és ledarálták a magyar erőket.
Most fejböl megnemmondom pontosan mikor,de az 1530as években egy komoly Habsburg sereget teljesen szétvertek az oszmán tartományi csapatok-csata nélkül.Vagyis a harcászati fölény egy dolog,ha a hadászati fölény felülirja
 
Akkor mi is történt?A török 300 évvel előbb rájött arra amire az európaiak...Az 1600-as évek második felére különböző vargabetűkkel eljutottunk oda,hogy nem csak voltak sima puskás gyalogságai az európai seregeknek hanem azt el is kezdték homogénen alkalmazni mint fő csapásmérő erőt.300 év lemaradással...És mint már írtam ez a harcászat az alkalmazás nem pedig a meglét.
Éppen ez az,hogy nem.A nyugat gyalogság támadni is képes erő,már a XV.században is,mig a janicsárok végig védelmi helyzetüek.
Mihelyst a nyugati államok képesek voltak megfelelő méretű zsoldos,vagyis hivatásos,hadsereget megfelelő odeig fentartani és ellátni a hadszintéren,a törökök onnantol sorozatban csatát veszitenek.
 
Arra próbáltam "rávillantani", hogy a "Sanyának" -a "Nagy"-nak :) - sikerült az anyagi/erőforrás fölényt ellensúlyozni!
...és nem átmenetileg, hanem "tizen-évekig", és szinte minden esetben. Tudott valamit!!!
Mit?
1, ...nem tudom hogyan/miért ment neki?
2, ...ha "kisütöttük" a választ, akkor azt kellett volna megcsinálni a M-Királyságnak. (és lehet kellene hogy Mo-nak most?)
3, ...tizen (körüli) évek teltek el a nagyobb török hadjáratok között, lett volna rá idő.


u.i: a 2,/b pont miatt érdekel a szokásosnál jobban a válasz ;)
 
Őőőő...Nem.A magyar gyalogság a huszita gyalogság utóképe részben,részben meg belső fejlődés eredménye.Pontosan ugyan azt a feladatot látták el,mint a janicsárok.Mohács elött pár évvel Jajca felmentésénel a magyar gyalogság ugyanugy szétpuskézta a török lovasságot,mint Mohácsnál a janicsárok a magyart.
Valójában pont az volt a vesztes csatáinkban rendre a probléma,hogy nem tudtuk megsemmisiteni a török lovasságot.Rendre áttörtünk rajtuk,majd a janicsárok fedezetében azok ujraszerveződtek,és ledarálták a magyar erőket.
Most fejböl megnemmondom pontosan mikor,de az 1530as években egy komoly Habsburg sereget teljesen szétvertek az oszmán tartományi csapatok-csata nélkül.Vagyis a harcászati fölény egy dolog,ha a hadászati fölény felülirja

Látom még mindig nem érted.Csak azért volt esélye újászerveződni a török lovasságnak mert a janicsárokkal nem tudtunk mit kezdeni=a janicsárság mint harcászati probléma nem lett megoldva.És azt se felejtsd el,hogy az egyszer már megvert majd újjászerveződött török lovasság azért tudta megverni a magyar lovasságot mert felőrlődött a janicsárok ellen,ha ez nem történt volna meg akkor megint kikaptak volna pont úgy ahogy először szétverte őket a magyar lovasság.
 
Éppen ez az,hogy nem.A nyugat gyalogság támadni is képes erő,már a XV.században is,mig a janicsárok végig védelmi helyzetüek.
Mihelyst a nyugati államok képesek voltak megfelelő méretű zsoldos,vagyis hivatásos,hadsereget megfelelő odeig fentartani és ellátni a hadszintéren,a törökök onnantol sorozatban csatát veszitenek.

A janicsárság is támadni képes erő volt(Mohácsnál sem a török lovasság mészárolt le a magyar gyalogságot hanem a jancsárokat kellett odavinni no meg jópár ágyút).Pont a nyugati gyalogságra volt jellemző a deffenzív harcmodor(lásd huszita gyalogság),hisz nyugaton ott volt a támadásban sokkal mobilabb és gyorsabb nehézlovasság nagy tömege.A huszita harcmodor arról szólt alapjában véve,hogy a szekérvárban védekezett a gyalogság majd amikor megtört az ellenség lendülete akkor a szekérvárban várakozó lovasság támadott nem pedig a gyalogság.
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette
Látom még mindig nem érted.Csak azért volt esélye újászerveződni a török lovasságnak mert a janicsárokkal nem tudtunk mit kezdeni=a janicsárság mint harcászati probléma nem lett megoldva.És azt se felejtsd el,hogy az egyszer már megvert majd újjászerveződött török lovasság azért tudta megverni a magyar lovasságot mert felőrlődött a janicsárok ellen,ha ez nem történt volna meg akkor megint kikaptak volna pont úgy ahogy először szétverte őket a magyar lovasság.
Te nem érted.Ha megsemmisiteni tudjuk a török lovasságot,nem csak visszaszoritani a támadás lendületével,akkor a janicsárok már nem jelentenek problémát.Magukban,bekeritve már szétlőhetők ágyúval,puskával-vagy egyszerűen körülzárva kifogynak a kajábol és a vizből,és vagy kimozdulnak a sáncaik mögül,és akkor a lovasság legázolja őket,vagy szomjanhalnak.
A támadás lendülete nélkül már rendre érvényesült a török lovassági létszámfölény
 
Török fősereg ellen soha sem voltak harcászati fölényben sem a magyar sem az európai hadak az 1600-as évek közepéig.Amíg olyan török sereg harcolt a magyarral ahol nem vagy csak nagyon kevés janicsár volt addig aláztuk őket.Amint megjelentek a csatatéren nagyszámban a janicsárok bukott a mutatvány.Pont ez a harcászati probléma* az egész török elleni harc tragédiája.

*Mi is volt eza harcászati probléma?A janicsárság fegyelmezett négyszög alakzata.Ezt a harcászati(figyelem ez sima harcászati probléma!!!)problémát nem sikerült megoldani sem a magyar se az európai seregeknek addig,amíg a nehézlovasság volt a top "fegyver".Vizsgáljátok meg az összes csatát amit török fősereg ellen vívtak a magyarok és az európaiak.Kezdve a Nikápolyi csatával és bezárólag a Mohácsi csatával.Semmi másról nem szóltak ezek a csaták csak arról,hogy a nyugati nehézlovasság felszecskázta(vagy minimum megfutamította) a túlerőben lévő török lovasságot majd amikor rátámadt a janicsárokra elvérzett.300 éven keresztül európának nem volt válasza a janicsárok okozta problémára.

Bár pont a Nikápolyi csata nem így alakult hisz ottt a fegyvelmezetlen franciák azonnal a janicsárokra vetették magukat szóval ott még annyi siker sem volt,hogy legalább a török lovasságot megverjük.
Vajon miért kellett ennek a probléma felismerésnek és megfelelő válasz adásának 300 év, amelyben szinte folyamatosak voltak a törökkel való csatározások, tehát elég sok alkalom adódott ahhoz, hogy kiismerjék a janicsár harcmodor sikerességét?
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette
Arra próbáltam "rávillantani", hogy a "Sanyának" -a "Nagy"-nak :) - sikerült az anyagi/erőforrás fölényt ellensúlyozni!
...és nem átmenetileg, hanem "tizen-évekig", és szinte minden esetben. Tudott valamit!!!
Mit?
1, ...nem tudom hogyan/miért ment neki?
2, ...ha "kisütöttük" a választ, akkor azt kellett volna megcsinálni a M-Királyságnak. (és lehet kellene hogy Mo-nak most?)
3, ...tizen (körüli) évek teltek el a nagyobb török hadjáratok között, lett volna rá idő.


u.i: a 2,/b pont miatt érdekel a szokásosnál jobban a válasz ;)
Mert Nagy Sándor harcászati fölényben volt,mögötte volt az egyesitett görög erőforrások,és baj volt a Perzsa birodalom belső kohéziójával,meg a nagykirály személyével.(most nem jut eszembe a neve,de végül a saját emberei ölték meg).Mintha Hunyadi Mátyásnak a XIX.századi már szétesőben lévő Oszmán birodalommal ütközött volna meg,miután elnyerte a Német-Római császári cimet,és egyesitette azt.
 
Vajon miért kellett ennek a probléma felismerésnek és megfelelő válasz adásának 300 év, amelyben szinte folyamatosak voltak a törökkel való csatározások, tehát elég sok alkalom adódott ahhoz, hogy kiismerjék a janicsár harcmodor sikerességét?

A választ az európai hadszervezésben kell keresni.Európában ekkoriban a haderő alapvetően a nemesekből és az általuk kiállított katonákból állt.Ugye az volt az elv,hogy a nemes nem adózik cserébe megy katonáskodni (országonként eltérő keretek közt)ha kell.A nemes ember nems ember volt ő lovon harcolt nem gyalog mint a pórnép(volt is felháborodás amikor bárki is le akarta őket szedni a lovukról még az 1800-as években is).A királyok nem voltak hülyék látták ők,hogy a nehézlovasság meg úgy általában a lovagi harcmodor már nem olyan hatékony mint korábban(ettől függetlenül persze még a 16.században is óriási ütőerő volt egy nehézpáncélos roham)és próbáltak is olyan kibúvókat találni,hogy nem azt mondták,hogy hozz a nemes magát meg az embereit hanem adjon pénzt helyette ő meg fogad belőle zsoldost.Igenám de a nemesek nagy része csóró volt,magát is alig tudta megfelelően felfegyverezni nemhogy pénzt adjon magahelyett.Szóval az akkori királyok abból főztek amilyük volt nem pedig azt főztek amit akartak.Ha messzebb megyünk az oszmán birodalom abszolutista állam volt az európai országok meg nagyon nem voltak azok csak a 17. századtól,onnantól meg jöttek is a sikerek ahogy a "király azt csinált amit akart".
 
Te nem érted.Ha megsemmisiteni tudjuk a török lovasságot,nem csak visszaszoritani a támadás lendületével,akkor a janicsárok már nem jelentenek problémát.Magukban,bekeritve már szétlőhetők ágyúval,puskával-vagy egyszerűen körülzárva kifogynak a kajábol és a vizből,és vagy kimozdulnak a sáncaik mögül,és akkor a lovasság legázolja őket,vagy szomjanhalnak.
A támadás lendülete nélkül már rendre érvényesült a török lovassági létszámfölény

Lovasságot nem lehet megsemmisíteni,az kb soha nem sikerült senkinek(nagyon kevés kivételtől eltekintve de ezek is csak a szabályt erősítik),Mohácsnál sem a lovasságunk adta a veszteség nagy részét hisz az szétfutott.Nem létezik olyan,hogy megsemmisítem a lovasságot csak nagyon kivétele esetben.Még Kenyérmezőnél is sikerült elmenekülnie a török lovasság megmaradt résznek a bekerítésből.Azt értsd meg,hogy a török harcmodor kb arra volt berendezkedve,hogy a szárnyakon a lovasságukat megverik,egyszerűen nem volt olyan opciójuk,hogy ez ne történjen meg.Csak ez nem nagyon zavarta őket mert tudták,hogy ajanicsárok ki fognak addig tartani amíg újra összeszedik magukkat és a kifáradt keresztény lovassággal szemben már volt esélyük.Annyira nem volt "képben"a török lovasság,hogy Mohácsnál azt sem sikerült megakadályozniuk,hogy a magyar lovasság ami kb lepattant a janicsárokról a török arcvonal szájában (olyan helyen ahol a janicsárok tüze nem érte őket,kb egy gödörben)újrarendeződjön.
 
Mert Nagy Sándor harcászati fölényben volt,mögötte volt az egyesitett görög erőforrások,és baj volt a Perzsa birodalom belső kohéziójával,meg a nagykirály személyével.(most nem jut eszembe a neve,de végül a saját emberei ölték meg). Mintha Hunyadi Mátyásnak a XIX.századi már szétesőben lévő Oszmán birodalommal ütközött volna meg,miután elnyerte a Német-Római császári cimet,és egyesitette azt.

A görög egység(összetartás) kb. olyan gyakori és tartós mint a magyar. "Sanya" (a Nagy) küldött haza kincseket (és egyszer az emberei egy részét is és csak egyszer (pályafutása első felében hívott katonákat görög-honból.


Szerintem inkább a Hunyadi-féle út lett volna járható: A Balkánon "megelőző" csapást mérni a törökre az ottani népekkel együtt, (nagy)részben így a saját - török - erőforrásokat hsználva, a törököktől vissza/átállt balkáni népek segítségét igénybe véve. Ez nekik is jobb lett volna mint a törökök általi kifosztásuk.

Hunyadi (János) ezt nagyon jól csinálta, pedig nem is olvasta Szun Cu-t.
 
Vajon miért kellett ennek a probléma felismerésnek és megfelelő válasz adásának 300 év, amelyben szinte folyamatosak voltak a törökkel való csatározások, tehát elég sok alkalom adódott ahhoz, hogy kiismerjék a janicsár harcmodor sikerességét?
1525 Pavia.A spanyol terciók a "spanyollovas" akadályok mögött állva szétlövik a támadó francia lovasságot és a francia zsoldban lévő svájci gyalogságot.
Ellenpélda,mikor még a XVII.században is legázolták a kopját még akkor is használó lengyel huszárok a puskás kozák,vagy éppen svéd gyalogságot,ha azoknak nem volt idejük elsáncolni magukat.
1532ben Köszeg "ostroma" pont arrol szolt,hogy Szulejmán nem mert megütközni az egyesitett Habsburg birodalmi seregekkel,amik bizony túlnyomórészt zsoldos katonákbol állt.
Szóval Dudi nagyábol megirta a valót,de a részletek már annyira nem egyszerűek.
Először is a szpáhik feudális jellegű lovas haderő voltak.Az akindzsik meg még az sem.Semmiféle központi ellátást nem kaptak.Azabok feudális rendszerben kirendelt paraszt"katonák" voltak.Stb.
A portai szpáhik,a janicsárok,a várkatonaság és a flotta személyzetének egy része volt csak zsoldos.A török sereg nagyrésze bizony feudális szervezetű volt.1526ban a janicsárság kb 10000fős alakulat volt.Magyar oldalon is volt kb ennyi zsoldos gyalogos Mohácsott.
Ugyanekkor meg Velencének kizárolag zsoldosokbol álló hadereje volt.Az itáliai háborúban résztvevő Habsburg haderők túlnyomórészt zsoldosokbol álltak.
A fő különbbség az államszervezet működésében volt,nem a hadseregében.
 
A görög egység(összetartás) kb. olyan gyakori és tartós mint a magyar. "Sanya" (a Nagy) küldött haza kincseket (és egyszer az emberei egy részét is és csak egyszer (pályafutása első felében hívott katonákat görög-honból.
Nem csak Hunyadi János,Mátyás már nem,próbálta ezt,hanem már Zsigmond is erre játszott.Csakhogy a folyamatosan erősödő Oszmán birodalom egyszerűen túl erős lett ehez.
Szun Tzut nem ismerte,de az ókori szerzők leirták Európában is ugyan azt,mint a kinaiak.

Szerintem inkább a Hunyadi-féle út lett volna járható: A Balkánon "megelőző" csapást mérni a törökre az ottani népekkel együtt, (nagy)részben így a saját - török - erőforrásokat hsználva, a törököktől vissza/átállt balkáni népek segítségét igénybe véve. Ez nekik is jobb lett volna mint a törökök általi kifosztásuk.

Hunyadi (János) ezt nagyon jól csinálta, pedig nem is olvasta Szun Cu-t.