A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)

Egy kérdésem lenne a török elleni harcokban alkalmazott általános hadrenddel/harcrenddel kapcsolatban.

Az apropója, hogy mostanában érdekel, hogy változtak meg ezek mondjuk a mohácsitól a zentai csattáig, mert kb. ezalatt zajlott le au európai hadügyi forradalom legjelentősebb része.

Ha jól értelmezem Mohácsnál magyar oldalról ekkor még mindig a lovasság játszotta a fő szerepet, volt tüzérség, meg némi lándzsás gyalogság némi tűzfegyverrel (még nem tercio szintű szervezettséggel és hatékonysággal), a törököknél is a lovasság volt a fő erő, de erősebb volt a tüzérség és jobban fel voltszerelve lőfegyerrel a janicsárság.

Ezzel szemben ha jól értelmezem, Zentánál Savoyai seregénen már abszolút a szuronyos puskás gyalogság és a tűzérság volt a fő erő, utóbbi talán már sorgyalogságra hajazó felállással.

A kérdésem, hogy ez a változási folyamat hol tarthatott a magyar-török háborúk egyes időszakaiban a nagyobb nyílt színi ütközeteknél.

  • Mezőkeresztes 1596 (ha jól tudom nyugaton ekkor már a tercio jellegű gyalogság a csaták fő ereje + tüzérség)
  • Szentgotthárd 1664 (ha jól tudom a szuronyhasználat itt még nem jelent meg).
  • Nagyharsányi csata 1687
  • Szalánkemén 1691
  • Zenta 1699
 
Egy kérdésem lenne a török elleni harcokban alkalmazott általános hadrenddel/harcrenddel kapcsolatban.

Az apropója, hogy mostanában érdekel, hogy változtak meg ezek mondjuk a mohácsitól a zentai csattáig, mert kb. ezalatt zajlott le au európai hadügyi forradalom legjelentősebb része.

Ha jól értelmezem Mohácsnál magyar oldalról ekkor még mindig a lovasság játszotta a fő szerepet, volt tüzérség, meg némi lándzsás gyalogság némi tűzfegyverrel (még nem tercio szintű szervezettséggel és hatékonysággal), a törököknél is a lovasság volt a fő erő, de erősebb volt a tüzérség és jobban fel voltszerelve lőfegyerrel a janicsárság.

Ezzel szemben ha jól értelmezem, Zentánál Savoyai seregénen már abszolút a szuronyos puskás gyalogság és a tűzérság volt a fő erő, utóbbi talán már sorgyalogságra hajazó felállással.

A kérdésem, hogy ez a változási folyamat hol tarthatott a magyar-török háborúk egyes időszakaiban a nagyobb nyílt színi ütközeteknél.

  • Mezőkeresztes 1596 (ha jól tudom nyugaton ekkor már a tercio jellegű gyalogság a csaták fő ereje + tüzérség)
  • Szentgotthárd 1664 (ha jól tudom a szuronyhasználat itt még nem jelent meg).
  • Nagyharsányi csata 1687
  • Szalánkemén 1691
  • Zenta 1699
A 17. yzazad közepére már egyértdlműen a puskás gyalogságé volt az európai nagy hadseregekben a főszerep.
De az nagyon fontos, hogy még nincsenek állandó hadseregek, tehát minden hadjáratra az adott hadjárat céljának megfelelő hadsereget állítanak össze a hadvezérek.
 
A 17. yzazad közepére már egyértdlműen a puskás gyalogságé volt az európai nagy hadseregekben a főszerep.
De az nagyon fontos, hogy még nincsenek állandó hadseregek, tehát minden hadjáratra az adott hadjárat céljának megfelelő hadsereget állítanak össze a hadvezérek.

Köszönöm. A legvégére, 1699-re is igaz ez? A Habsburg Monarchia-nak mikortól van állandó hadserege?
 
Köszönöm. A legvégére, 1699-re is igaz ez? A Habsburg Monarchia-nak mikortól van állandó hadserege?
Mit tekintesz állandó hadseregnek?Mit tekintesz Habsburg Monarchiának?
Csak mert a XVI. század közepén 3 spanyol terció harcolt a Habsburg hadsereg részeként (hisz Habsburg Károly a spanyol király,és N-Ri császár) Mo-on,amik jogutódjai ma is létező katonai alakulatok spanyolban.
 
Köszönöm. A legvégére, 1699-re is igaz ez? A Habsburg Monarchia-nak mikortól van állandó hadserege?
1668 augusztusában kezdte el kalakítani Montecuccoli a tisztán állami pénzből finanszírozott állandó tömeghadsereget (12 év keleltt hozzá neki). Állandó hadserege az osztrákoknak már volt az 1630-as években is (akkor kezdték el kiszorítani a zsoldosvezéreket), de ekkor még vegyesen volt nemesi, zsoldos és állandó része is az osztrák haderőnek. Összességében ez egy hosszú folyamat eredménye.
 
Mit tekintesz állandó hadseregnek?Mit tekintesz Habsburg Monarchiának?
Csak mert a XVI. század közepén 3 spanyol terció harcolt a Habsburg hadsereg részeként (hisz Habsburg Károly a spanyol király,és N-Ri császár) Mo-on,amik jogutódjai ma is létező katonai alakulatok spanyolban.

Minden témát érintő válasz érdekel, persze elsősorban a magyar Habsburg királyok állandó hadserege érdekel, ill. a török elleni harcokban alkalmazott dolgok,
 
1668 augusztusában kezdte el kalakítani Montecuccoli a tisztán állami pénzből finanszírozott állandó tömeghadsereget (12 év keleltt hozzá neki). Állandó hadserege az osztrákoknak már volt az 1630-as években is (akkor kezdték el kiszorítani a zsoldosvezéreket), de ekkor még vegyesen volt nemesi, zsoldos és állandó része is az osztrák haderőnek. Összességében ez egy hosszú folyamat eredménye.

Köszönöm. Gondolom az 1663/64-es tapasztalatok is bejátszottak ebbe az igénybe, meg persze a franciákkal való jó viszony is.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Köszönöm. Gondolom az 1663/64-es tapasztalatok is bejátszottak ebbe az igénybe, meg persze a franciákkal való jó viszony is.
A franciák kezdték ezt az állandó tömeghadseregesdit és a 30 éves háború volt ennek az igazi katalizátora (természetesen az adóreformok mellett, amik biztosították hozzá a tömérdek mennyiségű pénzt).
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan
1668 augusztusában kezdte el kalakítani Montecuccoli a tisztán állami pénzből finanszírozott állandó tömeghadsereget (12 év keleltt hozzá neki). Állandó hadserege az osztrákoknak már volt az 1630-as években is (akkor kezdték el kiszorítani a zsoldosvezéreket), de ekkor még vegyesen volt nemesi, zsoldos és állandó része is az osztrák haderőnek. Összességében ez egy hosszú folyamat eredménye.
Igen,ez egy hosszú folyamat volt.Mo-on igazábol a XV.századtól volt állandó haderő.A végvidéki erők,és a királyi naszádosok állami pénzen folyamatosan hadrendben álltak már akkor.Plusz a palotások,ami szintén folyamatossan működő egység volt.De a hadszervezet attol még alapvetően feudális.
A XVII.század végére a komoly államok már alapvetően állandó központositott állami haderővel rendelkeztek,de még sokáig megvannak a feudális elemek is.Pl az Orosz Birodalomban még az I.vh-ban is feudális hadkötelezettségi alapon harcolt a kozákok jórésze.
 
Igen,ez egy hosszú folyamat volt.Mo-on igazábol a XV.századtól volt állandó haderő.A végvidéki erők,és a királyi naszádosok állami pénzen folyamatosan hadrendben álltak már akkor.Plusz a palotások,ami szintén folyamatossan működő egység volt.De a hadszervezet attol még alapvetően feudális.
A XVII.század végére a komoly államok már alapvetően állandó központositott állami haderővel rendelkeztek,de még sokáig megvannak a feudális elemek is.Pl az Orosz Birodalomban még az I.vh-ban is feudális hadkötelezettségi alapon harcolt a kozákok jórésze.
Allandó "hadsereg" volt az Árpádoknak is (testőrségnek hívták). De itt egyértelműen állandó tömeghadseregekről van szó, azok pedig az 1600-as évek közepével kezdődtek és az 1700-as évek legelejére alakultak ki "bejáratott" formában.
 
Minden témát érintő válasz érdekel, persze elsősorban a magyar Habsburg királyok állandó hadserege érdekel, ill. a török elleni harcokban alkalmazott dolgok,
A 15 éves háború idején kezdték kialakitani a Dunai Habsburg Monarchia állandó haderejét,de jósokáig eltartott,mire az ténylegesen egy állandó hadereg is lett,a mai értelemben.
Bizonyos értelemben már a kedetektől fogva volt állandó haderege a dunai Habsburgoknak,hisz átvették a Magyar Királyság flottilláját és állandó végvidéki haderejét.Ezek pedig központositott állami fentartású állandó haderők voltak.
 
a törökökkel vívott harcok hatása a magyar demográfiára

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Egy kérdésem lenne a török elleni harcokban alkalmazott általános hadrenddel/harcrenddel kapcsolatban.

Az apropója, hogy mostanában érdekel, hogy változtak meg ezek mondjuk a mohácsitól a zentai csattáig, mert kb. ezalatt zajlott le au európai hadügyi forradalom legjelentősebb része.

Ha jól értelmezem Mohácsnál magyar oldalról ekkor még mindig a lovasság játszotta a fő szerepet, volt tüzérség, meg némi lándzsás gyalogság némi tűzfegyverrel (még nem tercio szintű szervezettséggel és hatékonysággal), a törököknél is a lovasság volt a fő erő, de erősebb volt a tüzérség és jobban fel voltszerelve lőfegyerrel a janicsárság.

Ezzel szemben ha jól értelmezem, Zentánál Savoyai seregénen már abszolút a szuronyos puskás gyalogság és a tűzérság volt a fő erő, utóbbi talán már sorgyalogságra hajazó felállással.

A kérdésem, hogy ez a változási folyamat hol tarthatott a magyar-török háborúk egyes időszakaiban a nagyobb nyílt színi ütközeteknél.

  • Mezőkeresztes 1596 (ha jól tudom nyugaton ekkor már a tercio jellegű gyalogság a csaták fő ereje + tüzérség)
  • Szentgotthárd 1664 (ha jól tudom a szuronyhasználat itt még nem jelent meg).
  • Nagyharsányi csata 1687
  • Szalánkemén 1691
  • Zenta 1699
Mohacs egy erdekes szitu.

Alapvetoen a lovassag jatszotta a foszerepet es megsem. A letszamban meg vitatkoznak es mara kezd a 25-27 000 es magyar letszam felfele kuszni a 30-35 000 es kategoriaban. Abban viszont megegyeznek a felek hogy cca 50-50 volt a gyalogosok es a lovassag aranya.
A torkoknel 300 nal tobb nagyobb agyurol tudunk. Azonban reszukrol bevetve csak 150 koruli volt. A tobbi hatramaradt . Magyar oldalon 80 koruli agyu volt ebbol 53 vagy 58 volt az arcvonalban a tobbi a taborban es a hajokon kikotoben. Azonban a magyar oldal igen jol allt kezi tavolsagi fegyverekkel. 2000 ijjasz, 500 pragai szakallas puska es a cseh morva lengyel valamint az eszaki megyekbol jott magyar gyalogosok az atlagnal messze jobban voltak ellatva musketakkal. Valszeg a 12-14 000 es gyalogsagbol 6-8 000 nek volt valamifele tavolsagi fegyvere. Annyira jo voltunk ebbol ellatva hogy meg arra is futotta hogy a tabor vedelmere 2000 puskast hatrahagyjunk.

A csatarendrol vita van ahogy arrol is hogy tamadni vagy vedekezni akartunk. A forrasokbol az jon le hogy a csata napjat megelozo harom napon mindig volt haditanacs hol hogyan alljanak fel. Ebben minden kaliber resztvett a csehektol a lengyeleken at mindenki. A haditerv az anprol napra valtozott finmodott ahogy az ujabb csapattestek beerkeztek.

A helyszinrol is vita van de azt tudjuk hogy a sikon volt mohacstol egy a dunatol fel magyar merfoldre. 8 illetve 4 km. Ez cca a mai Satorhelyi kelet nyugati ut magassagat jelzi.

Perdnto csak a tomegsirok megtalalasa lesz mert ezek helyzete alapjan mar meghatarozhato lesz hol volt a belso csatater ahol a legjava tortent.

A Megyei muzeum mar nyolc eve egy falunyomra koncentral. Sok puskagolyo egyebb hadilelet jott elo de tomegsir egy sem.