• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 379
24 794
113
Régebben volt olyan elmélet is, hogy magaslégköri villám volt a felelős az egyik űrsikló pusztulásáért.
"A 2018-ban lencsevégre kapott pedig a valaha észlelt legerősebb lehet. A töltésátvitel csaknem kétszerese a korábbi legnagyobbnak és nagyjából hatvanszorosa egy átlagos villáménak.

Gigantic jet", azaz egy gigantikus felső légköri villám indult egy Oklahoma feletti viharfelhő tetejétől egyenesen a világűr felé, 80 km magasságig. A nevéből következik, hogy ez az egyik legerősebb és legritkább villám a Földön."

 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 379
24 794
113
Azért, oda van írva:

"Az évszakos előrejelzések ráadásul a mérsékelt övben, s ezen belül Európában a trópusi területekkel összevetve bizonytalan."

 
  • Hűha
Reactions: formosa1
W

Wilson

Guest
Részlet a cikkből.....

Tízezer éve nem láttunk ilyen átalakulást......​


2022. 09. 01. 18:09

Mi köze az árvaszúnyogoknak a régészethez? Miről árulkodik a mamutok Kárpát-medencei eltűnése? Miért néptelenedtek el az újkőkor végén a régió települései? Mit állapíthatunk meg a mai globális felmelegedésről a múlt klímaváltozásainak tükrében? Dr. Magyari Enikővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélgettünk.

A történelemhez szorosan kapcsolódó, a múlt kultúráit vizsgáló régészetet Európában hagyományosan a bölcsészettudományok közé sorolják, ma azonban már a természettudományi megközelítés diktálja a terület irányát. A genetikai kutatásoktól a geofizikai felméréseken át az izotópanalízisekig rengeteg olyan vizsgálati módszer létezik, amely mára a régészet meghatározó részévé vált.
Dr. Magyari Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezetője egyetemista korában kezdett el érdeklődni a régészet, elsősorban a biogeográfia, azaz a növény- és állatvilág változásainak, kölcsönhatásainak kutatása iránt. „Akkor már elég világos volt, hogy ezt az üledékekbe zárt pollenekkel lehet vizsgálni. Az ottani témavezetőm, Sümegi Pál maga is régészeti érdeklődésű volt” – mondta a 24.hu-nak a szakértő, akinek már ekkor sikerült kapcsolatba kerülnie régészekkel, főként a neolitikum, azaz az újkőkorszak kutatóival.

Európa legjobb kutatói Magyarországon​

Közel százötven év után rendeznek újra Budapesten nagyszabású nemzetközi régészeti konferenciát. Az Európai Régészek Szövetsége (European Association of Archaeologists, EAA) 28. éves találkozójának az ELTE ad otthont 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között. A [RE]INTEGRATION mottóval rendezett tudományos programban 199 szekcióban közel 2000 előadás hangzik el. A rendkívül elismert kongresszusra a világ több mint 60 országából érkeznek résztvevők. Sorozatunk interjúalanyai a konferencia meghívott előadói.

„Doktoranduszként aztán bekapcsolódtam a Felső-Tisza Projektbe: az M3-as autópálya építésekor Polgár környékén nagy, neolitkori telepeket tártak fel, és őskörnyezeti rekonstrukciót kértek tőlünk. A régészek többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mikor kezdődött meg a gabonatermesztés, mekkorák voltak a gabonatáblák, folyt-e erdőirtás az ártérben, ehhez pedig holtmeder-üledéket kellett vizsgálnunk” – nyilatkozta lapunknak. Angliában posztdoktorként is foglalkozott hasonló témakörrel Bulgária, Magyarország és Törökország esetében. A régészeti lelőhelyek egyébként gyakran környezetföldrajzi szempontból is értékesek, az itt esetlegesen fennmaradt növényi maradványok például sokat elárulhatnak a korabeli flóráról.

central-0717443244.jpg
Farkas Norbert / 24.hu
A kutató szerint a régészet területén újat vagy pontosat mondani ma már túlnyomórészt természettudományos módszerek segítségével lehet.
Egy ősi sír vizsgálatát úgy érdemes elképzelni, mint egy bűnügyi helyszínt: megpróbálják felderíteni, hogy hol élt, honnan jött, mit evett, milyen környezetben lakott, mikor élt az elhunyt. Ahhoz, hogy ezeket meg tudják válaszolni, a természettudomány tud közel vinni.
A régészethez kapcsolódó legmeghatározóbb természettudományi megközelítések napjainkban a genetikai vizsgálatok, a stabilizotóp-elemzések, illetve a korabeli környezetnek és az abban lezajló változásoknak, például az éghajlati átalakulásoknak a felmérése.

Árulkodó árvaszúnyogok​

Az egyik legismertebb technika a múlt klímájának rekonstrukciójára a jégmagok analízise, ezeket a hosszú idő alatt felgyülemlett, ősi légbuborékokat tartalmazó mintákat jellemzően az Antarktiszról, Grönlandról vagy gleccserekből gyűjtik be. Itthon állandó hó- és jégtakaró hiányában a szakértőknek egyéb módszereket kell alkalmazniuk – jégmagokat legfeljebb a régió jégbarlangjaiból szerezhetnek be.
Magyari Enikő és kollégái régészeti szempontból az elmúlt 11 ezer év, tehát az utolsó jégkorszak utáni időszakot tanulmányozzák, és biológiai maradványokon alapuló éghajlati rekonstrukcióval foglalkoznak. Az egyik megközelítés lényege, hogy egy-egy ismert korú üledékrétegben mérik fel a polleneket, majd az adatokat összevetik az eurázsiai felszíni pollenminta-hálózattal és az ahhoz rendelt klímaparaméterekkel. Ez a technika a nyári középhőmérsékletekre a leginkább megbízható, de a csapadék esetében is viszonylag pontos eredményeket hoz.
A másik módszer a hegyi tavakon és az azokban konzerválódott árvaszúnyog-maradványokon alapul – a legtöbb vonatkozó minta a Déli-Kárpátokhoz tartozó Retyezát-hegység gleccsertavaiból származik. Ezen megközelítés lényege, hogy az árvaszúnyogok lárvakorukat tavakban töltik, egy hegyi tóhoz hasonló tápanyagszegény környezetben pedig a fajok összetételét a nyári középhőmérséklet határozza meg. Éppen ezért a különböző árvaszúnyogok százalékos eloszlása jól leírja a júliusi középhőmérsékleteket. Egy hegyi tóban egy-egy köbcentiméternyi üledékben a lárvamaradványok koncentrációja jellemzően a több ezres nagyságrendet érik el, statisztikailag tehát megbízható technikáról van szó. Hasonló megközelítés a tavi üledékekben vagy talajban konzerválódott, baktériumok sejtfalából származó lipidmolekulák elemzése, ezek szerkezeti változásai szintén hőmérsékletfüggők.

A fentiek mellett a cseppkövek stabilizotóp-vizsgálata járulhat hozzá a múltbeli klíma megértéséhez, itt azonban nehézséget jelent, hogy Nyugat-Európával szemben Magyarországon nem fordíthatók le az oxigénizotóp-arányok hőmérséklet-változásokra. Ez a technika ezért főként a csapadékforrás megismerésében segíthet.

 

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 745
4 494
113

Kaktuszok telepedtek meg az Alföldön (videó)

Az Időkép által megkérdezett szakértő arra világított rá, hogy bár nem a klímaváltozásnak tudható be a medvetalpkaktuszok magyarországi elterjedése, természetes ellenség hiányában jelenlétükkel könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos fajainkat, melyek kevésbé ellenállók a rendkívüli (aszályos, forró) időjárásnak.
 
K

Kopi2000

Guest
Részlet a cikkből.....

Tízezer éve nem láttunk ilyen átalakulást......​


2022. 09. 01. 18:09

Mi köze az árvaszúnyogoknak a régészethez? Miről árulkodik a mamutok Kárpát-medencei eltűnése? Miért néptelenedtek el az újkőkor végén a régió települései? Mit állapíthatunk meg a mai globális felmelegedésről a múlt klímaváltozásainak tükrében? Dr. Magyari Enikővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélgettünk.

A történelemhez szorosan kapcsolódó, a múlt kultúráit vizsgáló régészetet Európában hagyományosan a bölcsészettudományok közé sorolják, ma azonban már a természettudományi megközelítés diktálja a terület irányát. A genetikai kutatásoktól a geofizikai felméréseken át az izotópanalízisekig rengeteg olyan vizsgálati módszer létezik, amely mára a régészet meghatározó részévé vált.
Dr. Magyari Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezetője egyetemista korában kezdett el érdeklődni a régészet, elsősorban a biogeográfia, azaz a növény- és állatvilág változásainak, kölcsönhatásainak kutatása iránt. „Akkor már elég világos volt, hogy ezt az üledékekbe zárt pollenekkel lehet vizsgálni. Az ottani témavezetőm, Sümegi Pál maga is régészeti érdeklődésű volt” – mondta a 24.hu-nak a szakértő, akinek már ekkor sikerült kapcsolatba kerülnie régészekkel, főként a neolitikum, azaz az újkőkorszak kutatóival.

Európa legjobb kutatói Magyarországon​

Közel százötven év után rendeznek újra Budapesten nagyszabású nemzetközi régészeti konferenciát. Az Európai Régészek Szövetsége (European Association of Archaeologists, EAA) 28. éves találkozójának az ELTE ad otthont 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között. A [RE]INTEGRATION mottóval rendezett tudományos programban 199 szekcióban közel 2000 előadás hangzik el. A rendkívül elismert kongresszusra a világ több mint 60 országából érkeznek résztvevők. Sorozatunk interjúalanyai a konferencia meghívott előadói.

„Doktoranduszként aztán bekapcsolódtam a Felső-Tisza Projektbe: az M3-as autópálya építésekor Polgár környékén nagy, neolitkori telepeket tártak fel, és őskörnyezeti rekonstrukciót kértek tőlünk. A régészek többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mikor kezdődött meg a gabonatermesztés, mekkorák voltak a gabonatáblák, folyt-e erdőirtás az ártérben, ehhez pedig holtmeder-üledéket kellett vizsgálnunk” – nyilatkozta lapunknak. Angliában posztdoktorként is foglalkozott hasonló témakörrel Bulgária, Magyarország és Törökország esetében. A régészeti lelőhelyek egyébként gyakran környezetföldrajzi szempontból is értékesek, az itt esetlegesen fennmaradt növényi maradványok például sokat elárulhatnak a korabeli flóráról.

central-0717443244.jpg
Farkas Norbert / 24.hu
A kutató szerint a régészet területén újat vagy pontosat mondani ma már túlnyomórészt természettudományos módszerek segítségével lehet.

A régészethez kapcsolódó legmeghatározóbb természettudományi megközelítések napjainkban a genetikai vizsgálatok, a stabilizotóp-elemzések, illetve a korabeli környezetnek és az abban lezajló változásoknak, például az éghajlati átalakulásoknak a felmérése.

Árulkodó árvaszúnyogok​

Az egyik legismertebb technika a múlt klímájának rekonstrukciójára a jégmagok analízise, ezeket a hosszú idő alatt felgyülemlett, ősi légbuborékokat tartalmazó mintákat jellemzően az Antarktiszról, Grönlandról vagy gleccserekből gyűjtik be. Itthon állandó hó- és jégtakaró hiányában a szakértőknek egyéb módszereket kell alkalmazniuk – jégmagokat legfeljebb a régió jégbarlangjaiból szerezhetnek be.
Magyari Enikő és kollégái régészeti szempontból az elmúlt 11 ezer év, tehát az utolsó jégkorszak utáni időszakot tanulmányozzák, és biológiai maradványokon alapuló éghajlati rekonstrukcióval foglalkoznak. Az egyik megközelítés lényege, hogy egy-egy ismert korú üledékrétegben mérik fel a polleneket, majd az adatokat összevetik az eurázsiai felszíni pollenminta-hálózattal és az ahhoz rendelt klímaparaméterekkel. Ez a technika a nyári középhőmérsékletekre a leginkább megbízható, de a csapadék esetében is viszonylag pontos eredményeket hoz.
A másik módszer a hegyi tavakon és az azokban konzerválódott árvaszúnyog-maradványokon alapul – a legtöbb vonatkozó minta a Déli-Kárpátokhoz tartozó Retyezát-hegység gleccsertavaiból származik. Ezen megközelítés lényege, hogy az árvaszúnyogok lárvakorukat tavakban töltik, egy hegyi tóhoz hasonló tápanyagszegény környezetben pedig a fajok összetételét a nyári középhőmérséklet határozza meg. Éppen ezért a különböző árvaszúnyogok százalékos eloszlása jól leírja a júliusi középhőmérsékleteket. Egy hegyi tóban egy-egy köbcentiméternyi üledékben a lárvamaradványok koncentrációja jellemzően a több ezres nagyságrendet érik el, statisztikailag tehát megbízható technikáról van szó. Hasonló megközelítés a tavi üledékekben vagy talajban konzerválódott, baktériumok sejtfalából származó lipidmolekulák elemzése, ezek szerkezeti változásai szintén hőmérsékletfüggők.

A fentiek mellett a cseppkövek stabilizotóp-vizsgálata járulhat hozzá a múltbeli klíma megértéséhez, itt azonban nehézséget jelent, hogy Nyugat-Európával szemben Magyarországon nem fordíthatók le az oxigénizotóp-arányok hőmérséklet-változásokra. Ez a technika ezért főként a csapadékforrás megismerésében segíthet.

Ez egy jó ismeretterjesztő cikk volt, jó, hogy ráakadtál...
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 379
24 794
113
301862766_605822380903768_591363741345271790_n.jpg



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

szabea93-vl.jpg-2022-09-05-12-24-24.jpg



A videót nézve, szerintem többször ugyanazt mutatja.

 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 785
25 338
113
Szépen csúszunk bele a kis-jégkorszakba (még ha ezt itt mi egyelőre nem is érzékeljük)!
Nagy felsülése lesz ez a CO2 vallás híveinek! És furcsa fintora lesz a sorsnak, hogy mindez egybeesik Európában az energiaínséges időszak bekövetkezésével, amit az elcseszett geopolitikai húzásaival okozott a brüsszeli vízfej! Nagyjából a 2010-es évek közepe óta tapasztalható a trendforduló!
..
/Na meg ugye világkorszakot váltunk. Amit nem győzök hangsúlyozni! A háború egy olyan országban dúl, amelynek a neve azt jelenti: "határ"!
Egy egészen más világba fogunk majd megérkezni, ha megvan a váltás! Ez akár nagyon gyors is lehet, pont mint az ébredés. Lényegében az is egy pillanat, ámde mekkora változás!/

------
"Bár a jégtakaró kiterjedése mintegy másfél millió négyzetkilométerrel marad el az 1980-2010-es időszak átlagától, a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (National Snow and Ice Data Center) adatai szerint augusztus 28-án így is még majdnem 5 és fél millió négyzetkilométert borított legalább 15%-ban jég.
..
Összehasonlításképpen az eddigi legrosszabb évben, 2012-ben ilyenkor már 4 millió négyzetkilométer sem volt a tengeri jégtakaró nagysága. A jégtakaró kiterjedése fontos szerepet játszhat a késő őszi, téli időjárást tekintve mind Észak-Amerikában, mind Európában, hiszen több jég fölött több hideg levegő tud felhalmozódni, amely aztán a megfelelő nyomási elrendeződések esetén elindulhat az alacsonyabb szélességek felé."
Sal-1-crop.png
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 819
7 237
113
Vicces, ahogy az Időkép hülyegyerekei nem értik, hogy nem a jég kiterjedése számít, a felső pár centiméter mindig befagy ha kicsit hidegebbre fordul az idő, ami viszont nagyon is számít az a jég vastagsága, ami az elmúlt évtizedekben folyamatosan egyre elkeserítőbb képet mutat, és az általad betett linken is jól látszik, hogy még az évtizedes középértéket is sorra alulmúlják a legutóbbi adatsorok.
CICE-combine-thick-SM-EN.png

Az Időképes csírák szellemi szintje azért is szomorú, mert a 'rég volt' az csak 8 évet jelent, ami nekik biztos soknak tűnik, hiszen még általános isibe jártak, a 'sok jég' pedig számukra nem tömeget, térfogatot, vagy vastagságot jelent, hanem kiterjedést. Középsúlyos értelmi fogyatékosság. Egyébként így is mélyen alulmúlja a 30 éves átlagot, de legalább a 2012-es jegesmedvegyilkos ökokatasztrófánál azért valamivel jobb. Hurrá. PONTOSAN EZÉRT tartunk itt a bolygó tönkretételében, mert a csupasz majom egyedeinek többsége képtelen hosszabb távon gondolkodni és még hozzá buta is. Köszönjük a bemutatót.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 045
10 102
113
Vicces, ahogy az Időkép hülyegyerekei nem értik, hogy nem a jég kiterjedése számít, a felső pár centiméter mindig befagy ha kicsit hidegebbre fordul az idő, ami viszont nagyon is számít az a jég vastagsága, ami az elmúlt évtizedekben folyamatosan egyre elkeserítőbb képet mutat, és az általad betett linken is jól látszik, hogy még az évtizedes középértéket is sorra alulmúlják a legutóbbi adatsorok.
CICE-combine-thick-SM-EN.png

Az Időképes csírák szellemi szintje azért is szomorú, mert a 'rég volt' az csak 8 évet jelent, ami nekik biztos soknak tűnik, hiszen még általános isibe jártak, a 'sok jég' pedig számukra nem tömeget, térfogatot, vagy vastagságot jelent, hanem kiterjedést. Középsúlyos értelmi fogyatékosság. Egyébként így is mélyen alulmúlja a 30 éves átlagot, de legalább a 2012-es jegesmedvegyilkos ökokatasztrófánál azért valamivel jobb. Hurrá. PONTOSAN EZÉRT tartunk itt a bolygó tönkretételében, mert a csupasz majom egyedeinek többsége képtelen hosszabb távon gondolkodni és még hozzá buta is. Köszönjük a bemutatót.
Ezt a fórum tagjainak legalább egy haramada nem érti meg.
 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 785
25 338
113
Vicces, ahogy az Időkép hülyegyerekei nem értik, hogy nem a jég kiterjedése számít, a felső pár centiméter mindig befagy ha kicsit hidegebbre fordul az idő, ami viszont nagyon is számít az a jég vastagsága, ami az elmúlt évtizedekben folyamatosan egyre elkeserítőbb képet mutat, és az általad betett linken is jól látszik, hogy még az évtizedes középértéket is sorra alulmúlják a legutóbbi adatsorok.
CICE-combine-thick-SM-EN.png

Az Időképes csírák szellemi szintje azért is szomorú, mert a 'rég volt' az csak 8 évet jelent, ami nekik biztos soknak tűnik, hiszen még általános isibe jártak, a 'sok jég' pedig számukra nem tömeget, térfogatot, vagy vastagságot jelent, hanem kiterjedést. Középsúlyos értelmi fogyatékosság. Egyébként így is mélyen alulmúlja a 30 éves átlagot, de legalább a 2012-es jegesmedvegyilkos ökokatasztrófánál azért valamivel jobb. Hurrá. PONTOSAN EZÉRT tartunk itt a bolygó tönkretételében, mert a csupasz majom egyedeinek többsége képtelen hosszabb távon gondolkodni és még hozzá buta is. Köszönjük a bemutatót.
Mint azt az ábra mutatja, a jég tömege is növekedésnek indult pár éve!
..
A klíma folyton változik, - és változott is a történelem folyamán - akár van ember, akár nincs. Minimális közünk van az egészhez! Ez fog a következőkben bizonyosságot nyerni! (Sajnos a mi bőrünkre, mert a hidegebb fázisra nem/sem vagyunk felkészülve.)
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 785
25 338
113
Ezt a fórum tagjainak legalább egy haramada nem érti meg.
Nem gondolom, hogy az Időképnél "hülyegyerekek" lennének. Volt egy tudósítás arról, hogy több a jég, mint pár éve az évnek ebben az időszakában! Ennyi!
Ez legfeljebb azokat irritálhatja, akik az új "klímavallás" papjaiként és papnőiként szeretnek tetszelegni, félelmet kelteni, bizonytalanságot terjeszteni és bűntudatot kreálni!
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 045
10 102
113
Nem gondolom, hogy az Időképnél "hülyegyerekek" lennének. Volt egy tudósítás arról, hogy több a jég, mint pár éve az évnek ebben az időszakában! Ennyi!
Ez legfeljebb azokat irritálhatja, akik az új "klímavallás" papjaiként és papnőiként szeretnek tetszelegni, félelmet kelteni, bizonytalanságot terjeszteni és bűntudatot kreálni!
Nem lett több, csak nagyobb a kiterjedése.
Ha egy 1x1 méter nagyságú asztalon van kiöntve egy pohár víz ami 1mm vastag réteg, az még mindig kevesebb víz mint ami a 20 literes vödrömbe elfér. Nem olyan bonyolult ez mint a kínai horoszkóp.