Indian Navy's Plan to Deter China
Egy jó kis összefoglaló az indiai haditengerészet múltjáról és jövőjéről amelyre egyre inkább támaszkodni szeretne India a jövőben az Indiai Óceán mint forgalmas nemzetközi tengeri útvonal, részben az Indiai-óceán közepén fekvő ország nagy részét körülvevő vízfelület (7500 km partvonal) biztosítására, erejének kivetítésére. Ezáltal gazdaságának, kultúrájának és ételeinek terjesztésére az óceán partjain élő nemzetek számára.Ambiciózus terv, hogy 2035-re 175 db hadihajójuk legyen. Nemrég feloldott CIA anyagok alapján a hidegháború idején még hajóik 70% a Szovjetunióból származott és 30% más nemzetektől. 1960'-as évektől nekilátott felépíteni saját hajógyártó iparát. Ekkor államosítottak számos nagy hajógyárat (pl a Mazagon dokk és hajóépítő céget) ahol aztán hajó javító és felújítást végeztek. Meghívtak számos tapasztalt nemzetközi szereplőt, akikkel együtt fejlesztettek hajó dizájnokat, fegyvereket, szenzorokat és motorokat. Ezzel nagyot fejlődött az iparuk és a szakértelmük is. Míg az akkori doktrína szerint a haditengerészet feladata a környező régiókban az indiai lakosság nyugalmának biztosítása volt.
1988-ban kezdődött a haditengerészeti modernizáció mely már az erőkivetítésre irányult. A 80'-as években megérett rá a technológiájuk és megépítették első Godavari osztályú fregattjaikat.
2004 volt a történelmi fordulópont amikor is bejelentették első tengeri doktrínájukat "Freedome of use of Seas-Indian maritem military strategy". Igazából ettől számítódik igazán, hogyan is szeretné India használni az Indiai haditengerészetet használni az Indiai-óceán vizein a saját nemzeti érdekeit nézve. Az egyre növekvő Kínai befolyás ellen és saját képességeik fejlesztése révén mely már nem csak a partok ellenőrzéséről szólt.
2009-ben módosítottak ezen a doktrínán. Itt már egyértelműen kimondták, hogy ellenőrizni is szeretnék az Indiai-óceán vizeit illetve ezzel megteremtve a másodlagos csapás lehetőségét pl. a tengerről indított nukleáris rakétáknak. Nem mellesleg a kereskedelmi és halászati forgalom és olaj kitermelés ellenőrzését is.
A Kínai - Indiai viszony első nagyobb törése 2013-ban történt Kína erőszakos Himalájai terjeszkedése miatt. India ekkor realizálta, hogy a szárazföld felől (Kína és Pakisztán) és a kínai kikötő építések következtében Pakisztánban, Mianmarban és Srí Lankán szépen lassan dobozba lesz zárva. Indiát és Srí Lankát a 80 km-es Palk-szoros köti össze. Mikor Srí Lanka nem tudta fizetni a hiteleit Kína 99 éves kikötői jogot szerzett az egyik kikötőjében és majd odaküldte az egyik "kutató" hajóját és onnan figyelte az indiaiak rakéta tesztjeit. India megnövekvő kínai haditengerészeti aktivitást észlelt a vizeken (tengeri térképészeti hajók és tengeralattjárók). Ennek megakadályozására India 8 milliárd dollárt fektetett az Iráni Chabahar kikötőbe és kikötőt épített az Indonéziai Sabangban a Malaka-szorosban amely egy fojtó pont a kínai olajimport szempontjából. Ezt nevezik India "nyaklánc és gyémántok" stratégiájának mely szembe megy a Kínai 60 milliárd dolláros befektetésű "string of pearls" stratégiájával amellyel Kína Indiát akarja sakkban tartani és megfigyelni.
A jelenlegi két kulcsszó az Indiai haditengerészeti stratégiájának a fojtó pontok és az elrettentés. Mindez az India-óceán kivételes földrajzi adottságain alapul a Föld többi ócánjához képest. Ázsiával, Afrikával és Ausztráliával a partjainál és egy hosszú útra a Déli-Sarktól. Az Indiai - óceán az egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonal melynek 4 fojtó pontja van a Hormuzi-szoros, a Bab el Mandeb-szoros, a Mozambik-csatorna és a Malaka-szoros. Az éves tengeri kereskedelem több mint egyharmada és az olaj és gáz szállítás 80% ezeken keresztül zajlik. Az Indiai haditengerészet felpumpálása a Kínaival szemben bár nem fej-fej mellett zajlik Kína mégsem meri megtámadni emiatt a nála kissebb Indiai haditengerészetet. Attól tartva, hogy az egy számára költségesen felszámolandó blokádot hozhatna létre ezeken a fojtópontokon. Ráadásul India az egyik tagja a 4 szerplős (USA, Ausztrália, Japán, India) QUAD szervezetnek mely keretet ad egy ellenállásnak - a Kínai terjeszkedéssel szemben a térségben - katonai hadgyakorlatokkal, diplomáciai csatornákkal és gazdasági együttműködésekkel. Természetesen ez nem jelent garanciát, hogy egymás segítségére sietnek egy tengeri konfliktus esetén, de gyors szankciós intézkedésekkel tudnak élni Kína fő kereskedelmi partnereivel szemben Kína bármilyen agresszív fellépésével szemben.
Mindazonáltal ez nem azt jelenti, hogy India és Kína háborúzni akarna egymással. Kína volt India legnagyobb kereskedelmi partnere 2008-2021 között és a jelenlegi elhidegülés ellenére még mindig fontos kereskedelmi partnerei egymásnak.
Az Indiai haditengerészet fejlesztésének és növelésének leginkább az az oka, hogy India attól tart Kína az Indiai-óceán térségében lévő államokban mélyvízi kikötőket hoz létre ezzel az oldalvonalra terelve az indiai gazdaság befolyásoló erejét a térségben.
A modern Indiai haditengerészetről: 2001-re állt hadrendbe a INS Mumbai Delhi osztályú irányított rakétás romboló. Még a 2000-es évek elején bejelentették a saját építésű INS Vikrant hordozó projektet, melyet végül 13 év alatt 2,5 milliárd dollárból építettek mely nagy mérföldkő az indiai ipar szempontjából. 2014-ben Modi miniszterelnök bejelentette a "Make in India" tervezetet amellyel azt célozta meg, hogy revitalizálja India gazdaságát mint a világ egyik vezető gyártó hatalma. A Kínaival ellentétben az indiai stratégia része a külföldi hadiüzemekkel való kooperáció pl. a franciákkal közösen új levegőtöl független meghajtású (nagyobb hatótávolság és lopakodó képesség) dízel-elektromos támadó tengeralattjárókat építenek ez a Kalvari osztály melyből 6 db-ot már átadtak és 3 db pedig készülőben. A 2014-ben bejelentett 4 rakéta hordozására képes Arihant oszállyal 2016-ban megszületett a nukleáris rakétát hordozó tengeralattáró képességük teljessé téve az India nukleáris triádját. 7 saját gyártású Nilgir osztályú fregattjuk is van melyeknek hasonló lopakodó és Brahmos rakéta hordozó képessége van mint a nagyobb rombolóknak. Ezen felül 15 tengeralattjárók elleni fegyverzettel felszerelt corvett is be van rendelve. Elindult egy projekt a Kolkata osztályú (15a) és Visakhaptnam osztályú (15b) irányított rakétával felszerelt rombolók létrehozására mely egy nagy átalakítása a korábbi Dolly osztálynak és amelyekben az indiai ipari és technológiai részarány 60%-os a 15b és 90%-os a 15b esetében. Ezek a hajók a szintén indiai fejlesztésű Brahmos szuperszonikus hajó elleni rakétákkal lesznek felszerelve melyek ható távolsága 500 km köszönhetően a folyékony üzemanyagot használó ramjet motornak amely így 2.8 mach-ra gyorsítja a rakétát. India az oroszokkal együtt dolgozik a hiperszonikus Brahmos 2 rakétán mely az orosz Zircon rakétán alapszik. Melynek technológiai kulcsátadását 2023 májusában jelentették be az oroszok. A 15a és a 15b is külön-külön 16 ilyen típusú rakéta hordozására lesz képes mely mellett 32 db Barack légvédelmi rakétával is fel lesz szerelve természetsen a szokásos torpedó indítók, fedélzeti ágyú és tengeralattjárók elhárítására képes fegyverzet mellett. Ez vetekszik Kína legújabb romboló típusának fegyverzetével.
Az amúgy szárazföldi haderő fejnehéz honvédelmi büdzsében 2022-ben 12%-ról 18%-ra nőtt a haditengerészetre szánt összeg de sokan a 20% elérését sürgetik.
2023 novemberében bejelentésre került egy 5 milliárdos 3. hordozó megépítését célzó projekt is fenntartva a versenyt Kína növekvő tengeri haderejével.