Kasszám Szulejmáni iráni tábornok és kémfőnök kilövése gyorsan a feje tetejére állította a Közel-Keletet 2020 első napjaiban. A régió egyik legfontosabb szereplőjét, az egész térségre kiterjedő iráni hálózat kézben tartóját egy gyors eszkalációs spirál után ölték meg az amerikaiak egy dróncsapással a bagdadi reptér mellett – ahol egyébként Szulejmáni viszonylag rendszeresen megfordult korábban is.
Az USA és Irán közötti diplomácia stílusa Trump hivatalba lépése óta inkább egy eldurvult óvodai homokozó-vitára hasonlít, csak éppen a Twitteren váltott
nagybetűs fenyegetések tartalma tényleg komoly. Amióta az USA 2018 májusban kilépett az iráni atomegyezményből, majd szankciókat vetett ki Iránra, a megrendült rezsim újrakezdte a provokációkat és támadásokat az amerikaiak és szövetségeseik ellen. Ezek intenzitása viszonylag mérsékelt volt, most viszont a Trump-kormányzat egy hivatalos állami vezető (és egyben nemzeti hős) likvidálásával olyan helyzetbe hozta az irániakat, hogy szinte muszáj valami durva lépéssel válaszolniuk, hogy ne tűnjenek gyengének otthon és a nemzetközi térben.
A világot foglalkoztató kérdés most az, hogy mivel válaszolnak az irániak erre a lépésre. Ezt a legavatottabb szakértők sem merik biztosan előrejelezni. A tippek a Trump-tulajdonban álló ingatlanokkal szembeni támadásoktól az amerikai olajipari munkások túszul ejtésén át a nagyszabású terrorakciókig terjednek, de az egyik leggyakoribb és leginkább magától értetődő lépés az olaj-infrastruktúrával szembeni támadás lenne.
Irán egyik legnagyobb stratégiai fegyvere, hogy le tudja zárni a Hormuzi-szorost, amin keresztül a világ kőolaj-ellátásának negyede halad keresztül – nagyjából huszonötmillió hordó minden nap -, és még rengeteg LNG. Alig néhány hónapja
sokkalta a térség legnagyobb kőolajtermelője, Szaúd-Arábia kőolaj-infrastruktúráját Irán néhány robotrepülővel és rakétával, akkor néhány napra kiesett a szaúdi finomító kapacitás jelentős része.* Ez ugyan nem okozott olyan fennakadást vagy ellátásbeli gondokat, de a befektetők figyelmét mindenképpen ráirányította a kőolaj körüli geopolitikai kockázatokra. Szulejmáni megölése óta a válaszcsapásoktól tartó amerikai olajipari szakemberek tömegesen hagyják el a régiót, aminek önmagában is lehet hatása a termelésre.
Ha Irán szétrobbantja az olajpiacot, azzal is az USA-t segíti
Mekkora lenne. 
