Ez, ha jól rémlik, nem inkább egyfajta gyűjtőnév volt?Szkiták,vagy ha úgy jobban tetszik,szittyák.
Mindenki szkíta volt, aki lovasnomád életet élt, nem?
Mintha ilyesmit olvastam volna...
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez, ha jól rémlik, nem inkább egyfajta gyűjtőnév volt?Szkiták,vagy ha úgy jobban tetszik,szittyák.
Oké, akkor hogy hívták azt a népet, akik mondjuk i. e. 425-ben a mostani Dnyeper torkolatánál éltek?
Mi volt a vallásuk?
Vannak róluk írásos emlékek?
Mit tudunk az akkori életükről, szokásaikról, dalaikról, ételeikről, ruházatukról, tárgyi és szellemi kultúrájukról?
Mert a görögökéről elég sokat...
Nem mondom és nem is gondolom azt, hogy egy kőbunkóval hadonászó állatias horda volt az ott élő népesség. Ez nagy tévedés.
Tisztában vagyok vele, hogy volt saját kultúrájuk, tárgyi és szellemi.
Komoly települések maradványait is megtaláltak a sztyeppe közepén.
Csak éppen nem tudunk róluk annyit, mint a görögökről.
Innentől kezdve az a kérdés, hogy hogyan határozod meg a mostani örököseiket? Hol keressük őket, mikor a népvándorlások során gyakorlatilag bárhova eljuthattak...
Ez szuper, de a linkelt írásod nagy része már a görögök krími letelepülése utánról szól...Szarmaták – Wikipédia
hu.wikipedia.org
Kezdj el tanulni. Az amit tudsz, annyi amit adtak neked, hogy egyvalamiben higgy.
De igen,ugyanakor eredetileg egy konkrét népet jelöltEz, ha jól rémlik, nem inkább egyfajta gyűjtőnév volt?
Mindenki szkíta volt, aki lovasnomád életet élt, nem?
Mintha ilyesmit olvastam volna...
Bakay Kornél szerint éppenséggel mi.....Sztyeppei törzsszövetségek elég gyakran álltak több nemzetiségből,szóval ez elég kibogozhatatlan.Ez szuper, de a linkelt írásod nagy része már a görögök krími letelepülése utánról szól...
Ráadásul valószínűleg görög nyelvű források alapján.
Szóval akkor kik is a szarmaták mostani leszármazottai?
Mert a görögöknél egyértelmű.
Hát erre bátorkodtam célozni az elején, hogy a görögöket legalább tudjuk, hogy ott voltak...De igen,ugyanakor eredetileg egy konkrét népet jelölt
Bakay Kornél szerint éppenséggel mi.....Sztyeppei törzsszövetségek elég gyakran álltak több nemzetiségből,szóval ez elég kibogozhatatlan.
Jászok. Lengyelek. Katalánok. Magyarok.Ez szuper, de a linkelt írásod nagy része már a görögök krími letelepülése utánról szól...
Ráadásul valószínűleg görög nyelvű források alapján.
Szóval akkor kik is a szarmaták mostani leszármazottai?
Mert a görögöknél egyértelmű.
Viszont ugyanezekböl a forrásokbol tudjuk,hogy az elösszőr odaérkező görögök találtak már ott lovas népeket.Kentaurok legendája igy születettHát erre bátorkodtam célozni az elején, hogy a görögöket legalább tudjuk, hogy ott voltak...
Nem gondolom, hogy nekem kell egy kontinens népeinek a létét a szádba rágnom.Ez szuper, de a linkelt írásod nagy része már a görögök krími letelepülése utánról szól...
Ráadásul azért, mert sok egyéb nép lírásai alapján is követhető a teljes létezésük, de ezen népeket ugyanúgy figyelmen kívül hagyod, mint magukat a szarmatákat, mert azt sem tudod, hogy lehetne kutatgatni, mert neked csak a görög van.Ráadásul valószínűleg görög nyelvű források alapján.
De mi is az a görög? Kikből, hogyan, miként lett, hogyan lett a maivá?Mert a görögöknél egyértelmű.
Ez oké, de kik voltak ők? Nem azt mondom, hogy lakatlan volt és a görögök vitték oda a kultúrájukat és csak ők voltak a világító csillag a barbarizmus feneketlen sötétségében, hanem hogy az ő ottani letelepedésüknek, "államiságuknak" világos egyértelmű tudáson alapszik és történelmi örököseik is egyértelműen meghatározhatóak, tehát nekik kell visszaadni a Krímet.Viszont ugyanezekböl a forrásokbol tudjuk,hogy az elösszőr odaérkező görögök találtak már ott lovas népeket.Kentaurok legendája igy született
Miért,az akhájok vagy a dórok kik voltak?Honnan kerültek elő?És kik voltak elöttük az ókori/mai Görögo helyén?Ez oké, de kik voltak ők? Nem azt mondom, hogy lakatlan volt és a görögök vitték oda a kultúrájukat és csak ők voltak a világító csillag a barbarizmus feneketlen sötétségében, hanem hogy az ő ottani letelepedésüknek, "államiságuknak" világos egyértelmű tudáson alapszik és történelmi örököseik is egyértelműen meghatározhatóak, tehát nekik kell visszaadni a Krímet.
Hadd ajánljak egy könyvet ennek árnyalására, ha már a szakirodalmat nem ismered! Kezdetnek ez a kis vázlat is megteszi:Ez oké, de kik voltak ők? Nem azt mondom, hogy lakatlan volt és a görögök vitték oda a kultúrájukat és csak ők voltak a világító csillag a barbarizmus feneketlen sötétségében, hanem hogy az ő ottani letelepedésüknek, "államiságuknak" világos egyértelmű tudáson alapszik és történelmi örököseik is egyértelműen meghatározhatóak, tehát nekik kell visszaadni a Krímet.
Hát azok voltak, akikről vannak írásos és tárgyi emlékek, amik egyértelműen bizonyítják, hogy az övék volt a terület vagy legalább jelentős szereplői voltak a terület történelmének és még megtalálható a kultúrájuk örökösei.Miért,az akhájok vagy a dórok kik voltak?Honnan kerültek elő?És kik voltak elöttük az ókori/mai Görögo helyén?
A főld azé,ki képes azt bitokolni.
Csak a kié volt előbb a Krím kérdést próbáltam feloldani ezzel a poénnal az elején, amit a hozzászólásom végére biggyesztett vigyorfejjel próbáltam jelezni.Hadd ajánljak egy könyvet ennek árnyalására, ha már a szakirodalmat nem ismered! Kezdetnek ez a kis vázlat is megteszi:
Amit ez a könyv is említ, a lényeg a görögök jelenlétével és a helyikkel kapcsolatban -amit jól tud minden ismerője a témának-, hogy a görögök a helyiek kegyelméből élhettek ott, mint később az olaszok is. Ezek a helyiek pedig a nomádok voltak, aki üzletet láttak a görögökben és amíg üzletet láttak bennük, addig ment jól a görögöknek is. De mégcsak az urak sem a görögök voltak a saját városaikban, ami legalább annyira voltak az oda betelepedő nomádok városai, mint a görögökéi és aminek uralkodói nagyon nem görög eredetűek voltak. Amit az első telepesek idehoztak Hellászból, azt utódaik pár generáció alatt elvesztették. Teljesen átalakult a gondolkodásmódjuk, a politikai kultúrájuk, de még az anyagi kultúrájuk is. Itt ért véget a klasszikus görög kultúra és kezdődött a nagy szinkretizmus: a hellenizmus. Ami itt uralkodott, az körülbelül olyan volt, mint ma Dubaj. Az urbanizációhoz szükséges technológia részben Hellászból érkezett, de minden mást a helyi igények formáltak és az amúgy is gyengécskén csordogáló kulturális import meg egyenesen lehetetlen volt ide a görög világból egy idő után, mert a helyiek, az iráni nomádok kultúrája mindent leuralt az urbánus keretek között és fölött.
A Feketet-tenger környéki görög gyarmatvárosok igazából a kezdeti idők után nem sokkal már az iráni világ részei voltak. Ezek a városok és maga a boszporuszi állam az általad "barbárságnak" nevezett állapot megtestesítői. Ha az utódokat keresed, akkor oszétoknak hívják őket. Ők a maradék irániak ebben a térségben.
És akkor kik vésték fel Ukrajna térképét a mamutagyarra?Ez szuper, de a linkelt írásod nagy része már a görögök krími letelepülése utánról szól...
Ráadásul valószínűleg görög nyelvű források alapján.
Szóval akkor kik is a szarmaták mostani leszármazottai?
Mert a görögöknél egyértelmű.
2500 éve Kerszonészosz hellén volt. Na akkor volt utoljára demokrácia a KrímenMiért épp a görögöknek? Azok ott max megtűrt kereskedők voltak.
A legelső görög kolóniákat alapították akkor a Krím félsziget partjai mentén. Maga a félsziget (Taurisz) akkor tauri és később egyre inkább szkíta lakosságú volt. Demokrácia itt soha nem volt, a gyarmatvárosok berendezkedése egy nagyon rövid ideig -az átlag görög poliszra jellemző- oligarchikus rendszere volt a gazdagabb kereskedőknek, ami aztán gyorsan megváltozott és türannikus rendszerekbe, majd monarchiába csapott át. Ennek részben a megerősödő gyarmatvárosokat érő folytonos nomád fenyegetés adta meg a kereteit, ami előtérbe tolta a katonai elem fontosságát az államrezon keretei között. Klasszikus példa Pantikapaion, a későbbi Boszporuszi királyság fővárosa, ahol a türannisz monarchikus kereketet öltött, majd egy trák zsoldos lépett az élére és megalapította az igen hosszan uralkodó dinasztiáját, amit majd iráni dinasztia vált csak le. De addigra már maga a város is rég iranizálódott erősen. Demokrácia a térségben soha nem volt, még az erőteljes athéni befolyás éveiben is csak athénnal szövetséges oligarchiák uralkodtak itt. Ugyanakkor semmilyen komolyabb konfliktus nem mutatható ki vagy kilencszáz éven át a nomádok és a változatos eredetű városlakók között. A kisebb-nagyobb nomád betörések csak portyázások voltak és nem szisztematikus háborúk. Az utóbbiak elpusztították volna a városokat (ahogy majd a hunok könnyűszerrel meg is teszik) és megfosztották volna a nomádokat is gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolataiktól. Maguk a városok mindig nyitottak voltak a békés szándékkal érkező nomádok irányába, akik megtelepültek bennük és a szkítákat követő szarmata időkben hatalomra is kerültek ott. A történelemtudomány szempontjából ennek régészeti öröksége a legjelentősebb, hiszen innen tudjuk a legtöbbet például a nomádok iráni nyelvéről vagy éppen kultúrájáról.2500 éve Kerszonészosz hellén volt. Na akkor volt utoljára demokrácia a Krímen
Köszi a részletes és pontos leírást, nagyon érdekes! A platoni értelemben vett demokráciára gondoltam, az egyik legalacsonyabb társadalmi formára. Kr.e. 6. századi alapításkor a "démosz" tulajdonképpen a kereskedőket, kézműveseket, mesterembereket jelenthette, akiknek a tanácsa, a demiurgoszok uralkodtak az arkhónokon keresztül, és a tanács tagjai nem feltétlenül a vagyoni különbségek szerint bírtak befolyással de ez csak az én feltételezésem. Nyilván a "démosz" minden tagja eleve vagyonos volt. Ez fluktuált aztán a türannoszok timokrácia vagy az oligarchia által irányított formátumok között. Tehát valóban szinte soha nem volt demokrácia, hozzáteszem az a szar amit manapság demokráciának hívnak, véletlenül sem az, hanem türannikus oligarchia, csak a szolganépet etetik azzal, hogy nála a hatalom, így kevesebbet lázadozik.A legelső görög kolóniákat alapították akkor a Krím félsziget partjai mentén. Maga a félsziget (Taurisz) akkor tauri és később egyre inkább szkíta lakosságú volt. Demokrácia itt soha nem volt, a gyarmatvárosok berendezkedése egy nagyon rövid ideig -az átlag görög poliszra jellemző- oligarchikus rendszere volt a gazdagabb kereskedőknek, ami aztán gyorsan megváltozott és türannikus rendszerekbe, majd monarchiába csapott át. Ennek részben a megerősödő gyarmatvárosokat érő folytonos nomád fenyegetés adta meg a kereteit, ami előtérbe tolta a katonai elem fontosságát az államrezon keretei között. Klasszikus példa Pantikapaion, a későbbi Boszporuszi királyság fővárosa, ahol a türannisz monarchikus kereketet öltött, majd egy trák zsoldos lépett az élére és megalapította az igen hosszan uralkodó dinasztiáját, amit majd iráni dinasztia vált csak le. De addigra már maga a város is rég iranizálódott erősen. Demokrácia a térségben soha nem volt, még az erőteljes athéni befolyás éveiben is csak athénnal szövetséges oligarchiák uralkodtak itt. Ugyanakkor semmilyen komolyabb konfliktus nem mutatható ki vagy kilencszáz éven át a nomádok és a változatos eredetű városlakók között. A kisebb-nagyobb nomád betörések csak portyázások voltak és nem szisztematikus háborúk. Az utóbbiak elpusztították volna a városokat (ahogy majd a hunok könnyűszerrel meg is teszik) és megfosztották volna a nomádokat is gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolataiktól. Maguk a városok mindig nyitottak voltak a békés szándékkal érkező nomádok irányába, akik megtelepültek bennük és a szkítákat követő szarmata időkben hatalomra is kerültek ott. A történelemtudomány szempontjából ennek régészeti öröksége a legjelentősebb, hiszen innen tudjuk a legtöbbet például a nomádok iráni nyelvéről vagy éppen kultúrájáról.