[BIZTPOL] Közel-kelet
- Téma indítója duckdodgers™
- Indítva
Azt gondolják, hogy ezuttal sikerül iránt bedönteni. És utánna? Kicsi az esélye, hogy nem lenne káosz. Kőolajár , szállítási költségek felkészülnek...Úgy tűnik, megint kezdődik.
Bibinek nem kell az USA pénze...sőt támogatja a sajtó szabadságra menését...
"Washington akár 2 milliárd dollárral is finanszírozhatja egy új izraeli páncélozott járműgyár építését katonai segélyalapokból, a Haaretz újság által idézett amerikai dokumentumok szerint.
Tavaly egy izraeli védelmi beszerzésekkel foglalkozó miniszteri testület jóváhagyta a „Páncélozott Jármű Gyorsítási Projekt” kezdeményezést, amelynek célja az izraeli Merkava tank, valamint a Namer és Eitan személyszállítók gyártási ütemének fellendítése."
thecradle.co
"Washington akár 2 milliárd dollárral is finanszírozhatja egy új izraeli páncélozott járműgyár építését katonai segélyalapokból, a Haaretz újság által idézett amerikai dokumentumok szerint.
Tavaly egy izraeli védelmi beszerzésekkel foglalkozó miniszteri testület jóváhagyta a „Páncélozott Jármű Gyorsítási Projekt” kezdeményezést, amelynek célja az izraeli Merkava tank, valamint a Namer és Eitan személyszállítók gyártási ütemének fellendítése."
Leaked documents reveal US plan to bankroll new Israeli tank factory
Netanyahu recently claimed that Tel Aviv is seeking to ‘taper off’ its dependence on US military aid over the next decade
thecradle.co
The Saudi–UAE rift: A power struggle for control of the Gulf corridor
As Riyadh reclaims control over land and sea routes once dominated by Abu Dhabi, the Persian Gulf's transport and energy future is veering toward collision, not cooperation
thecradle.co
Epstejn...és az emirátusok...
thecradle.co
Jeffrey Epstein played key role fostering UAE–Israel ties: Report
The convicted sex offender's intimate relationship with the head of the UAE's DP World helped lay the groundwork for the Abraham Accords
thecradle.co
Izrael aggódhat..
thecradle.co
thecradle.co
Pakistan, KSA, Turkiye draft trilateral defense agreement: Report
Israel’s indiscriminate attacks across West Asia have pushed regional powers to seek new security frameworks
thecradle.co
Saudi Arabia ‘finalizes’ deal for new military coalition with Somalia, Egypt: Report
The Saudi kingdom is also drafting an agreement to expand a previous defense agreement with Pakistan to include Turkiye
thecradle.co
A szaudi-egyiptomi-szomáliai szövetség megalakult az Emirátusok ellen...
southfront.press
End Of UAE Allies In Sudan Nears With Emergence Of Saudi-Egyptian-Somali Military Alliance
Saudi Arabia is finalizing an agreement on a new military coalition with Somalia and Egypt as a part of its...
southfront.press
Esettanulmányt készítettem, amelyben két válságot hasonlítottam össze: az iráni tüntetések elfojtását és a gázai háborút. Az összehasonlítás rávilágít arra a szembetűnő és kellemetlen kettős mércére, ahogyan a nemzetközi közösség a civil haláleseteket kezeli.
A The Sunday Times által idézett jelentések szerint több mint 16 500 iráni halt meg mindössze 21 napos tüntetések alatt. Ezek nem harci halálesetek. Kivégzések. A tüntetőket, akik közül sokan 30 év alattiak voltak, katonai minőségű fegyverekkel lőtték le, gyakran fejbe, nyakba és mellkasba. Több dokumentált esetben az áldozatokat még egyértelműen betegként azonosíthatóan ölték meg, karjukon kórházi csuklópánttal, infúziós tűkkel és monitorozó berendezésekkel. Ezek a részletek arra utalnak, hogy az emberek már orvosi ellátás alatt álltak, nem kereszttűzbe estek, hanem szándékosan ölték meg őket.
Ez egy olyan rezsim, amely szándékosan gyilkolja meg saját állampolgárait, hogy elfojtsa a nézeteltéréseket.
A nemzetközi válasz szinte nem létezett.
Most pedig hasonlítsuk ezt össze Gázával.
Gázában civil halálesetek történtek Izrael és a Hamas közötti aktív háború során.
Ezek a halálesetek nem Izrael hadjáratának céljai voltak.
Egy olyan terrorszervezet elleni városi hadviselés tragikus következményei voltak, amely civil negyedekbe ágyazódott be, otthonokból, iskolákból és kórházakból működött, és szándékosan emberi pajzsként használta a civileket.
A gázai civileknek sem engedték elhagyni a háborús övezetet. A nemzetközi közösség ellenezte a nagymértékű evakuálást, és megtagadta a menekültek befogadását, gyakorlatilag bezárva a civileket egy aktív csatatérre, míg a Hamász megakadályozta a szárazföldi mozgást, és katonai és propaganda célokra kihasználta a lakosságot.
Ennek ellenére a globális reakció Gázára azonnali és elsöprő volt.
A Hamász áldozatainak számát széles körben elfogadták komolyabb vizsgálat nélkül. Rendkívüli ENSZ-üléseket hívtak össze. Határozatokat fogadtak el. Szankciókkal fenyegetőztek. Nagyköveteket hívtak vissza. A nyugati fővárosok utcái megteltek tüntetésekkel, amelyek Izraelt népirtással vádolták.
Iránban, ahol a gyilkosság szándékos, célzott és belföldi, nincsenek sürgősségi határozatok. Nincsenek szankciók. Nincsenek tömegtüntetések. Bizonyos esetekben diplomáciai erőfeszítések is történnek, amelyek célja a kivégzéseket végrehajtó rezsim stabilizálása vagy védelme.
Ez az esettanulmány elkerülhetetlen következtetésre vezet.
A Gázára adott reakció soha nem kizárólag a civil halálesetekről szólt. Ha így lenne, Irán uralná a címlapokat, a tanácstermeket és a tiltakozó mozgalmakat világszerte. Ehelyett úgy tűnik, hogy a felháborodást inkább a politika, mint az elvek határozzák meg, és az, hogy ki követi el a gyilkosságot, nem pedig az, hogy a civileket szándékosan végezik-e ki, vagy nem szándékosan sérülnek-e meg a háborúban.
A szándék számít. A kontextus számít.
És az Iránnal kapcsolatos hallgatás rávilágít arra, hogy mennyire szelektíven alkalmazzák ezeket a normákat.
A The Sunday Times által idézett jelentések szerint több mint 16 500 iráni halt meg mindössze 21 napos tüntetések alatt. Ezek nem harci halálesetek. Kivégzések. A tüntetőket, akik közül sokan 30 év alattiak voltak, katonai minőségű fegyverekkel lőtték le, gyakran fejbe, nyakba és mellkasba. Több dokumentált esetben az áldozatokat még egyértelműen betegként azonosíthatóan ölték meg, karjukon kórházi csuklópánttal, infúziós tűkkel és monitorozó berendezésekkel. Ezek a részletek arra utalnak, hogy az emberek már orvosi ellátás alatt álltak, nem kereszttűzbe estek, hanem szándékosan ölték meg őket.
Ez egy olyan rezsim, amely szándékosan gyilkolja meg saját állampolgárait, hogy elfojtsa a nézeteltéréseket.
A nemzetközi válasz szinte nem létezett.
Most pedig hasonlítsuk ezt össze Gázával.
Gázában civil halálesetek történtek Izrael és a Hamas közötti aktív háború során.
Ezek a halálesetek nem Izrael hadjáratának céljai voltak.
Egy olyan terrorszervezet elleni városi hadviselés tragikus következményei voltak, amely civil negyedekbe ágyazódott be, otthonokból, iskolákból és kórházakból működött, és szándékosan emberi pajzsként használta a civileket.
A gázai civileknek sem engedték elhagyni a háborús övezetet. A nemzetközi közösség ellenezte a nagymértékű evakuálást, és megtagadta a menekültek befogadását, gyakorlatilag bezárva a civileket egy aktív csatatérre, míg a Hamász megakadályozta a szárazföldi mozgást, és katonai és propaganda célokra kihasználta a lakosságot.
Ennek ellenére a globális reakció Gázára azonnali és elsöprő volt.
A Hamász áldozatainak számát széles körben elfogadták komolyabb vizsgálat nélkül. Rendkívüli ENSZ-üléseket hívtak össze. Határozatokat fogadtak el. Szankciókkal fenyegetőztek. Nagyköveteket hívtak vissza. A nyugati fővárosok utcái megteltek tüntetésekkel, amelyek Izraelt népirtással vádolták.
Iránban, ahol a gyilkosság szándékos, célzott és belföldi, nincsenek sürgősségi határozatok. Nincsenek szankciók. Nincsenek tömegtüntetések. Bizonyos esetekben diplomáciai erőfeszítések is történnek, amelyek célja a kivégzéseket végrehajtó rezsim stabilizálása vagy védelme.
Ez az esettanulmány elkerülhetetlen következtetésre vezet.
A Gázára adott reakció soha nem kizárólag a civil halálesetekről szólt. Ha így lenne, Irán uralná a címlapokat, a tanácstermeket és a tiltakozó mozgalmakat világszerte. Ehelyett úgy tűnik, hogy a felháborodást inkább a politika, mint az elvek határozzák meg, és az, hogy ki követi el a gyilkosságot, nem pedig az, hogy a civileket szándékosan végezik-e ki, vagy nem szándékosan sérülnek-e meg a háborúban.
A szándék számít. A kontextus számít.
És az Iránnal kapcsolatos hallgatás rávilágít arra, hogy mennyire szelektíven alkalmazzák ezeket a normákat.
Izraeli beismerés, hogy a Hamaszt nem sikerült legyőzni, sőt...
A részletek:
A Hamász gyengébbiknek tartott két zászlóalja az elmúlt hónapokban a háború utáni terrorszervezet központjává vált: Deir al-Balach és Nuszeirat (a „központi menekülttáborok”). Mivel az izraeli hadsereg a túszok védelme érdekében nem hajtott végre szárazföldi manővereket a központi táborokban, ezek a területek váltak a szervezet fegyverraktáraivá és gyártási központjaivá.
A Hamász stratégiai tartalékai és gyártókapacitásai túlélték a háború intenzív szakaszát. A „második szakaszban” beáramolandó újjáépítési nyersanyagok – mint a vas és a cement – a katari követelések értelmében a Hamász ellenőrizte területekre is eljutnak, ami közvetlenül fenyegeti az izraeli erők korábbi eredményeit, lehetővé téve a terrorista infrastruktúra gyors helyreállítását.
ujkelet.live
A részletek:
- Túlélő haderő: Konzervatív katonai becslések szerint a Hamász legalább 10 000 regisztrált harcosa maradt életben, kiegészülve a háború alatt toborzott több ezer új fegyveressel. A vezetés tudatosan vonta ki erőit a közvetlen harcokból, hogy megkímélje az állományt.
- Föld alatti hiányosságok: Az izraeli erők műszaki alakulatai (Jahalom) vitatják a korábbi alagútmegsemmisítések hatékonyságát. Sok helyen csak a kereszteződéseket vagy a bejáratokat zárták le.
- Hadigazdaság: A terrorszervezet 400 millió és 1 milliárd sékel közötti készpénzt rejteget az alagutakban.
A Hamász gyengébbiknek tartott két zászlóalja az elmúlt hónapokban a háború utáni terrorszervezet központjává vált: Deir al-Balach és Nuszeirat (a „központi menekülttáborok”). Mivel az izraeli hadsereg a túszok védelme érdekében nem hajtott végre szárazföldi manővereket a központi táborokban, ezek a területek váltak a szervezet fegyverraktáraivá és gyártási központjaivá.
A Hamász stratégiai tartalékai és gyártókapacitásai túlélték a háború intenzív szakaszát. A „második szakaszban” beáramolandó újjáépítési nyersanyagok – mint a vas és a cement – a katari követelések értelmében a Hamász ellenőrizte területekre is eljutnak, ami közvetlenül fenyegeti az izraeli erők korábbi eredményeit, lehetővé téve a terrorista infrastruktúra gyors helyreállítását.
- Érintetlen infrastruktúra: Deir al-Balach és Nuszeirat épületei alig sérültek más városokhoz képest, így a Hamász könnyedén rejtheti el rakéta- és páncéltörő fegyvergyártó műhelyeit a sűrűn lakott negyedekben.
- Al-Mawaszi: A Deir al-Balach déli részéhez csatlakozó tengerparti zóna (Mawaszi) továbbra is a Hamász egyik fő hátországa, ahol a hadsereg csak célzott légicsapásokat hajtott végre.
- Beszerzési útvonalak: A hadsereg gyanúja szerint a Hamász drónokkal és kifinomult módszerekkel a segélyszállító kamionokba rejtve csempész fegyvereket.
- Kettős felhasználású anyagok: A „Pilot” program keretében Rafahba szánt építőanyagok a humanitárius intézmények (klinikák, iskolák) álcája alatt a Hamász katonai céljait, többek között az alagútrendszer megerősítését szolgálhatják a sárga vonal mögött.
Földrengés Izraelben, holtpont Gázában és újjáéledő Hamász
Patthelyzet Gvili kapcsán, a Hamász katonai és pénzügyi újjáépülése az érintetlen bázisokon, valamint 4,2-es földrengés Dimona térségében.
ujkelet.live
te eddig valami cipősdobozban éltél? és most kiengedtek picit? röhejes amit ideböffentettél.Esettanulmányt készítettem, amelyben két válságot hasonlítottam össze: az iráni tüntetések elfojtását és a gázai háborút. Az összehasonlítás rávilágít arra a szembetűnő és kellemetlen kettős mércére, ahogyan a nemzetközi közösség a civil haláleseteket kezeli.
A The Sunday Times által idézett jelentések szerint több mint 16 500 iráni halt meg mindössze 21 napos tüntetések alatt. Ezek nem harci halálesetek. Kivégzések. A tüntetőket, akik közül sokan 30 év alattiak voltak, katonai minőségű fegyverekkel lőtték le, gyakran fejbe, nyakba és mellkasba. Több dokumentált esetben az áldozatokat még egyértelműen betegként azonosíthatóan ölték meg, karjukon kórházi csuklópánttal, infúziós tűkkel és monitorozó berendezésekkel. Ezek a részletek arra utalnak, hogy az emberek már orvosi ellátás alatt álltak, nem kereszttűzbe estek, hanem szándékosan ölték meg őket.
Ez egy olyan rezsim, amely szándékosan gyilkolja meg saját állampolgárait, hogy elfojtsa a nézeteltéréseket.
A nemzetközi válasz szinte nem létezett.
Most pedig hasonlítsuk ezt össze Gázával.
Gázában civil halálesetek történtek Izrael és a Hamas közötti aktív háború során.
Ezek a halálesetek nem Izrael hadjáratának céljai voltak.
Egy olyan terrorszervezet elleni városi hadviselés tragikus következményei voltak, amely civil negyedekbe ágyazódott be, otthonokból, iskolákból és kórházakból működött, és szándékosan emberi pajzsként használta a civileket.
A gázai civileknek sem engedték elhagyni a háborús övezetet. A nemzetközi közösség ellenezte a nagymértékű evakuálást, és megtagadta a menekültek befogadását, gyakorlatilag bezárva a civileket egy aktív csatatérre, míg a Hamász megakadályozta a szárazföldi mozgást, és katonai és propaganda célokra kihasználta a lakosságot.
Ennek ellenére a globális reakció Gázára azonnali és elsöprő volt.
A Hamász áldozatainak számát széles körben elfogadták komolyabb vizsgálat nélkül. Rendkívüli ENSZ-üléseket hívtak össze. Határozatokat fogadtak el. Szankciókkal fenyegetőztek. Nagyköveteket hívtak vissza. A nyugati fővárosok utcái megteltek tüntetésekkel, amelyek Izraelt népirtással vádolták.
Iránban, ahol a gyilkosság szándékos, célzott és belföldi, nincsenek sürgősségi határozatok. Nincsenek szankciók. Nincsenek tömegtüntetések. Bizonyos esetekben diplomáciai erőfeszítések is történnek, amelyek célja a kivégzéseket végrehajtó rezsim stabilizálása vagy védelme.
Ez az esettanulmány elkerülhetetlen következtetésre vezet.
A Gázára adott reakció soha nem kizárólag a civil halálesetekről szólt. Ha így lenne, Irán uralná a címlapokat, a tanácstermeket és a tiltakozó mozgalmakat világszerte. Ehelyett úgy tűnik, hogy a felháborodást inkább a politika, mint az elvek határozzák meg, és az, hogy ki követi el a gyilkosságot, nem pedig az, hogy a civileket szándékosan végezik-e ki, vagy nem szándékosan sérülnek-e meg a háborúban.
A szándék számít. A kontextus számít.
És az Iránnal kapcsolatos hallgatás rávilágít arra, hogy mennyire szelektíven alkalmazzák ezeket a normákat.
Nehéz olyan ellenfél ellen harcolni, aki a saját civiljeit használja pajzsaként és patkány módjára bujkál az alagutakban. Legalábbis amíg az IDF emberileg tartja magát.... a Hamasz győzött.
Ja, ezért bombáztak fossá emberek százezreit, gyerekeket azért lőttek fejbe ételosztáson mert a rohadt hamász. Ciszjordaniában gondolom preventív jelleggel ölik az embereket, nehogy majd a rohatt hamász pajzsnak használja őket.
Ezt röhögés nélkül leírni egy földdel egyenlővé tett Gázában.... ahonnan IDF katonák léceltek le és mondták el, hogy mi történt.... .... ahol az izraeli lapok hozták le, hogy mitt tett a saját haderejük... .... Izraelnek annyi gerincoszlopa van mint egy meztelen csigának.
Ki is röhögött azon, hogy az IDF elmenne Grönlandra? Még a végén tényleg bejön 
Mintha kezdene feszkós lenne az IL-US kapcsi is
Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter az Egyesült Államok vezette, izraeli területről működő gázai koordinációs központ bezárását szorgalmazza.
Smotrich azzal érvel, hogy egy olyan testületnek, amely nyíltan Izraellel ellenséges országokat fogad be, nem szabadna alakítania a háború utáni gázai politikát vagy Izrael biztonsági döntéseit. Álláspontja egyszerű: Izrael jövőjét, biztonságát és elrettentését nem lehet kiszervezni olyan nemzetközi keretekbe, amelyek belülről aláássák azokat.
A támogatók számára ez nem dac. Ez szuverenitás.
Mintha kezdene feszkós lenne az IL-US kapcsi is
Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter az Egyesült Államok vezette, izraeli területről működő gázai koordinációs központ bezárását szorgalmazza.
Smotrich azzal érvel, hogy egy olyan testületnek, amely nyíltan Izraellel ellenséges országokat fogad be, nem szabadna alakítania a háború utáni gázai politikát vagy Izrael biztonsági döntéseit. Álláspontja egyszerű: Izrael jövőjét, biztonságát és elrettentését nem lehet kiszervezni olyan nemzetközi keretekbe, amelyek belülről aláássák azokat.
A támogatók számára ez nem dac. Ez szuverenitás.
A palesztin hatóságok eddig a gázai népirtás során megöltek közül 65 000 biztos halálozást tudtak megàllapitani, akiknek 75%-a nő és gyerek.
Szakértői becslések szerint a népirtásnak 680 000 halottja is lehet, amelyből statisztikai alapon 380 000 fő lehet az 5 éven aluli gyermek áldozatok száma.
Szakértői becslések szerint a népirtásnak 680 000 halottja is lehet, amelyből statisztikai alapon 380 000 fő lehet az 5 éven aluli gyermek áldozatok száma.