Zsoldosok a Bundeswehrben
2018. december végén a pezsgő- és virslitesztek mellett megjelent egy olyan hír, amelynek üzenetét érdemes az új esztendő elején górcső alá venni.
Eberhard Zorn, a német hadsereg vezérkari főnöke egy interjúban bejelentette, hogy a jövőben akár uniós állampolgárokkal is feltölthetik a Bundeswehr sorait. A hír elemzése előtt nézzünk néhány adatot.
Németország jelenleg a GDP-jének 1,2 százalékát költi a hadseregére. A NATO által elvárt és Donald Trump elnök által egyre erősebben szorgalmazott kétszázalékos célkitűzést csupán 2030-ra kívánják elérni.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a németek 15 százaléka támogatja a hadsereg költségvetésének emelését. Szintén nemrég készült statisztika szerint a németeknek alig 18 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e fegyverrel is megvédeni az országát.
Finnországban 74 százalék válaszolt igennel, Törökországban pedig 73 százalék. A sor másik végén Hollandia szerepelt a maga 15 százalékával.
Ezek fényében talán már érthetőbbé válik a német vezérkari főnök nyilatkozata. Európa legerősebb államának politikusai és polgárainak döntő része nem érzi fontosnak országa védelmét.
Persze tudjuk, hogy a két világháború okozta trauma is jelentősen hozzájárult ennek a helyzetnek a kialakulásához, de Európa egészének biztonsága szempontjából mégiscsak aggasztó ez a kép.
Egyrészt azért, mert nyilvánvaló, hogy az uniós tagállamokból való toborzási szándék döntő részben a közép-európai országok hadseregeiben szolgálókra gyakorolhat erős elszívó hatást.
A német vezérkari főnök kijelentette, hogy egészségügyi és informatikai területen kívánnak külföldieket alkalmazni. Ez azonban egyáltalán nem megnyugtató, mert egy jól kiképzett, katonai sérülések ellátásában jártasságot szerzett sebész igen értékes minden ország hadseregében. Kiképzésük sok-sok időt, pénzt kíván.
Csakúgy, mint azon informatikusok, akik a high-tech fegyverrendszerek működtetésében egyre fontosabb szerepet játszanak. Az agyelszívás ezeken a területeken már nemzetbiztonsági kérdésként is felmerül, mivel ezeknek a szakembereknek a hiánya működési zavarokat okozhat, pótlásuk költsége pedig horribilis. A vonzó fizetés lehetősége persze olyan érv, amit nagyon nehéz lenne akár középtávon is ellensúlyozni.
Ha a magyar honvédség fejlesztési terveit nézzük, akkor le kell szögeznünk, hogy a fegyverrendszereink korszerűsítése mellett, legalább ilyen fontos elem a magasan képzett, elkötelezett és persze anyagilag is megbecsült stabil állomány biztosítása is.
Ezért érdemel ez a hír fokozott figyelmet itthon is. Azonban ennek a német elképzelésnek van egy másik problematikus része is, amit elhárítási szempontból érdemes megvizsgálni. Ez pedig egy hadsereg esetében az ellenséges hírszerzők, szabotőrök beszivárgásának megakadályozása.
Még 2017 őszén robbant ki a botrány a berlin-spandaui rendőrakadémián.
Nagy valószínűséggel szándékosan kiszivárogtatott hírek szerint arab és török bűnözői csoportok célzottan juttattak be a tanulók közé általuk fizetett, nekik lekötelezett diákokat. Ezek közül volt, aki információkat szolgáltatott a bandáknak, vagy éppen szándékosan adatokat törölt a nyilvántartásból.
Az akadémia egyik névtelenül nyilatkozó tanára szerint: „Ezek már nem kollégák, az ellenséget mi magunk képezzük ki”. Ez minden elhárító szolgálat legnagyobb félelme. Mindegy, hogy ellenséges titkosszolgálat, nemzetközi szervezett bűnözői csoport vagy terrorszervezet hajt végre egy ilyen sikeres műveletet.
A rendszer belső stabilitása, kohéziója megroppan, a bizalom elillan. Ez pedig a mindennapi működést veszélyezteti. Ezért kell az elhárításnak minden beszivárgási törekvéssel szemben könyörtelenül fellépnie.
Ne legyen kétsége senkinek, hogy a német hadsereg vezetőinek elképzelése a külföldiek bevonásáról hasonló belbiztonsági problémák sokaságát hozhatja magával.
Persze elsődlegesen nem arra gondolok, hogy a NATO- és EU-szövetséges országok titkosszolgálatai fenyegetnék Németországot és a Bundeswehrt. De arra igen, hogy ellenséges országok hírszerző szolgálatai felfigyelnek erre a hírre. Az ilyen műveletet nevezik idegen zászló alatt végrehajtott akciónak.
Képzeljük el az alábbiakat: az ellenérdekelt szolgálat azzal a céllal szervez be közép-európai állampolgárokat vagy juttat be ezen országokba ügynököket, hogy megfelelő fedés kiépítése után célzottan pályázzanak meg beosztásokat a német hadseregben. Persze „csak” orvosok, akik megismerhetik a legérzékenyebb beosztásokban dolgozók egészségügyi állapotát, családi helyzetét, lakcímét.
Magyarul, tippkutató munkát folytathatnak, vagy súlyosabb esetben időlegesen vagy véglegesen ki is iktathatnak célszemélyeket. Emlékezzünk a nagy-britanniai orosz kettős ügynökök mérgezési eseteire.
Az informatikusok alkalmazása pedig még komolyabb kockázatot jelent. Egyszerűbb esetekben adatbázisok belépési kódjait ismerhetik meg, ezáltal adatokat törölhetnek, írhatnak át. Ennél még nagyobb veszélyt jelenthet, hogy megismerik fegyverrendszerek irányítási rendszereit, belépési kódjait. Továbbá, a fejlesztés alatt álló fegyverek informatikai rendszereinek ellopásával milliárdos károkat okozhatnak, ami már az üzleti hírszerzés világa számára is vonzó lehetőséget jelenthet a beépülésre.
Talán a fenti példák is elegendők arra, hogy egy ilyen elképzelés biztonsági kockázatát érzékeltessük. Egy önmagát komolynak gondoló ország hadserege, titkosszolgálata nem engedheti meg, hogy tálcán kínálja a támadási felületeket.
Végül, de nem utolsósorban van ennek az elképzelésnek egy rossz üzenete. Az az ország, amelyik a biztonságát idegen zsoldosok kezébe adja, annak veszte pusztán idő és pénz kérdése.
Amíg egy katona a saját országát, nemzetét, családját védi, addig sokkal kisebb az esélye annak, hogy árulóvá váljon. Míg egy zsoldos hűsége addig terjed, amíg valaki többet nem ígér neki. A német hadsereg utánpótlási gondjai, az arra keresett válaszok sajnos Nyugat-Európa belső válságának újabb tüneteként értelmezhetők.
Ha agymosott polgáraik nem érzik fontosnak országuk biztonságának garantálását, nem érzik személyes kötelességüknek is hazájuk megvédését, akár fegyverrel is, addig csak prédaként, meghódítandó területként tekintenek rá idegen országok, terroristák, bűnözői klánok.
https://magyaridok.hu/velemeny/zsoldosok-a-bundeswehrben-3826256/
