Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?


  • Összes szavazó
    166
arbalest

" Mindenki tisztában volt a torpedók jelentette óriási fenyegetéssel, igyekeztek is ennek megfelelni, több-kevesebb sikerrel. "
"Amiben probléma volt (utólag főleg egyértelműek ezek), azok a koncepcióbeli hibák (pl az olasz Pugliese-rendszer, vagy a francia és brit hajókon használt négy löveges tornyok igényelte túl sok hely, ami megkötötte a védelem mélységének maxumimát), a gyártási, kivitelezési minőség (legkiválóbb példa a Yamato-osztály, ahol hiába volt kivételesen mély a rendszer, a gyengén kivitelezett torpedóvédő válaszfalak rendre átszakadtak), "


Akkor most melyik?
Mert ha valóban a valós súlyának megfelelően kezelték volna a torpedó védelmet, akkor olyan hajót építenek, amely mélyebb védelemmel bír, a lehető legnagyobb hosszon. E helyet 4 ágyús tornyot csináltak , amit te is említettél.
Szegecselt hajótesttel szintén nem lehet jó torpedó védelmet csinálni.
Több válaszfalas , kellő mélységű vízzáró kamrák nélkül szintén nem lehetséges.
Egy akkori rombolón vagy cirkálón nem lehetett érdemi torpedó védelemről beszélni a méret beli korlátok miatt, de egy csatahajón (vagy repülőgép hordozón) erre minden hely meg lett volna. Mégis más jellegű fenyegetéseket tartottak prioritásnak. (Elsősorban nagy távon, ágyúkkal vívott csatákra készültek)
Valóban hatékony torpedó védelemmel talán a Bismarck osztály rendelkezett, az angol hajók ilyen jellegű védelme (szerintem) nevetséges volt.
Az olasz hajók "Pugliese-rendszer,"-e meg elég hibás elgondolásnak bizonyult. (Lehet kisebb méretben tesztelni kellet volna megépítés előtt? :rolleyes:)

Én biztos vagyok abban, hogy okosabban fölállított prioritásokkal, kevésbé lettek volna a csatahajók sebezhetőek.
Dudi alapvetően megválaszolta. Adott hossz-szélesség aránnyal, belső hellyel dolgoztak, ami rengeteg tényező alapján állt össze. Te azt írtad, hogy nem foglalkoztak eléggé a torpedó védelemmel, ez nem igaz. Hibák voltak bőven, de egyik sem a nemtörődömség miatt.
Ha mindenképpen ki akarsz emelni egyet, mint legjobb, akkor az amerikai rendszer volt az. Legjobb felépítés és legminőségibb anyaghasználat, összeszerelés.
 
arbalest

Nem nemtörődömségről írtam!
Hanem arról, hogy a védelem megtervezésekor nem a torpedókat és a légi bombákat tekintették elsődleges fenyegetésnek, hanem más hajók nagy kaliberű ágyúit. Illetve a "mindent és semmit" elv alapján páncéloztak, amely elég aránytalanul védte a hajó testet.

dudi

"Mindenhová az oda beilleszthető legmélyebb torpedóvédelmi rendszert tették,"

De mi határozta meg a beilleszthető hely méretét? Nem volt rá esetleg hatással a 4 vs. 3 vs 2 löveges torony felépítés pl? :rolleyes:
Mert szerintem az ehhez hasonló tényezők eléggé befolyásolták a hajók torpedó védelmét. ;)
 
arbalest

Nem nemtörődömségről írtam!
Hanem arról, hogy a védelem megtervezésekor nem a torpedókat és a légi bombákat tekintették elsődleges fenyegetésnek, hanem más hajók nagy kaliberű ágyúit. Illetve a "mindent és semmit" elv alapján páncéloztak, amely elég aránytalanul védte a hajó testet.

dudi

"Mindenhová az oda beilleszthető legmélyebb torpedóvédelmi rendszert tették,"

De mi határozta meg a beilleszthető hely méretét? Nem volt rá esetleg hatással a 4 vs. 3 vs 2 löveges torony felépítés pl? :rolleyes:
Mert szerintem az ehhez hasonló tényezők eléggé befolyásolták a hajók torpedó védelmét. ;)

Attól függ,hogy hol.A gépházaknál a gépészeti berendezések helyigénye a lövegtornyoknál pedog a lövegtornyok mérete és a hajótest alakja.
 
arbalest

Nem nemtörődömségről írtam!
Hanem arról, hogy a védelem megtervezésekor nem a torpedókat és a légi bombákat tekintették elsődleges fenyegetésnek, hanem más hajók nagy kaliberű ágyúit. Illetve a "mindent és semmit" elv alapján páncéloztak, amely elég aránytalanul védte a hajó testet.

dudi

"Mindenhová az oda beilleszthető legmélyebb torpedóvédelmi rendszert tették,"

De mi határozta meg a beilleszthető hely méretét? Nem volt rá esetleg hatással a 4 vs. 3 vs 2 löveges torony felépítés pl? :rolleyes:
Mert szerintem az ehhez hasonló tényezők eléggé befolyásolták a hajók torpedó védelmét. ;)

Figyelj,ha 4 lövegtornyot használsz akkor azok a tornyok kisebbek lesznek hisz nem 3 vagy 4 hanem csak két ágyú van bennük és a kisebb torony kisebb barbettát is jelent.
 
  • Tetszik
Reactions: Kurfürst
Hanem arról, hogy a védelem megtervezésekor nem a torpedókat és a légi bombákat tekintették elsődleges fenyegetésnek, hanem más hajók nagy kaliberű ágyúit. Illetve a "mindent és semmit" elv alapján páncéloztak, amely elég aránytalanul védte a hajó testet.
Minden csatahajó tervezésekor a tüzérségi tüzet tekintették elsődleges fenyegetésnek, ez alól a Bismarck sem kivétel (pont ezért alkalmazták a hagyományos páncél elrendezést, hogy a hajótest minél nagyobb felületét védjék az ellenséges gránátoktól). Nem értem, hogy jön a különböző páncélelrendezés a torpedó védelemhez? Kb semmiben sem befolyásolta. A légibombákkal kapcsolatos megjegyzésedet sem értem, minden modern csatahajó komoly fedélzetpáncélzatot kapott, tisztában voltak a veszéllyel. Ezen a téren valamelyest valóban jobban teljesített a Bismarck az elöl-hátul kiterjedtebb fedélzet páncélzattal, bár több papíron all or nothing páncélzatú csatahajó szintén rendelkezett túlnyúló fedélzet páncélzattal. A citadella területen talán soha, egyetlen csatahajón sem ütötték át a páncélzatot nemzettől függetlenül, leszámítva az olyan speciális bombákat, mint a Tirpitz ellen használt 1 tonnás darab, vagy a Pearl Harbour-nál a japánok által bevetett, módosított 410 mm-es páncéltörő gránát.
De mi határozta meg a beilleszthető hely méretét? Nem volt rá esetleg hatással a 4 vs. 3 vs 2 löveges torony felépítés pl? :rolleyes:
Mert szerintem az ehhez hasonló tényezők eléggé befolyásolták a hajók torpedó védelmét. ;)
Elsősorban a hordozni kívánt tűzerő, másodsorban az ezáltal megkövetelt minimum páncélzat, utána jöttek az elvárt sebesség, hatótáv, a befogadó kikötők, szárazdokkok mérete, csatornák szélessége, stb. A 4*2 löveg elrendezésnek vannak előnyei, hátrányai. Előnye a kisebb helyigény, nem esik ki egyszerre a tűzerő harmada, fele egy szerencsés találattól, hátránya viszont a hosszabb citadella, aminek a megfelelő páncélozása jelentős teher (plusz a négy torony is nagyobb tömeget jelent, mint pl három), illetve a kevesebb löveg. A Bismarck egy kiválóan páncélozott, torpedó védelemmel rendelkező, megfelelően gyors és kellő hatótávolságú csatahajó volt, ami viszont a méretéhez képest alulfegyverzett volt.
 
A tirpitzen kívül nem nagyon tudok olyan nagyméretű hajóról amit pusztán bombázással sikerült volna elsüllyeszteni.
Hát pedig pl Midway-nél ,mindegyik japán veszteséget a zuhanóbombázók okozták, a 4 nagy lapos és plusz a Mikuma. A Csendes-óceánon nagyon sokat "dolgoztak" a zuhanóbombázók. A torpedóvetők sokkal sebezhetőbbek voltak egyébként is. Ha a Bismarck pl a Graf Zeppelinnel hajózik, pár Messzer simán elzavarja azokat a kövület kétfedelűeket.
A németek is sok brit hajót süllyesztettek el Stukákkal pl. Krétánál. A Marat is bombától süllyedt el, igaz horgonyon.

A mágneses torpedó érzékeli, hogy közelít a célhoz, ott a cél alá merül és a cél alatt robban fel,
Szerintem nem süllyedt az le, általában a torpedóknak beállították a futásmélységét, a cél jellegétől függően. Pont az volt a cél, hogy alatta menjen el.

(ezek még nem a hajó alatt robbantak, hanem mellette, az így keletkező lökéshullám viszont sokkal nagyobb rombolást okozott, mint a hagyományos érintő gyújtós torpedók)
Ilyenről még nem halottam - persze ez még nem jelent semmit. Igazából csak az értelmét nem látom, az érintős gyújtóknak az üzembiztosság volt a gondja (a németek a háború elején megtorpedózták valamelyik brit csatahajót, de bedöglöttek a halak). A mágneses gyújtó pont azért volt jó, mert nem kellett becsapódnia, elúszhatott a gerinc alatt és ott robbanva magát a hajógerincet törte el. Oldalról nem látom túl sok előnyét, a lökéshullám a csapódónál is megvolt és a közvetlen robbanás fel is tépte a lemezeket.

Mert ha valóban a valós súlyának megfelelően kezelték volna a torpedó védelmet, akkor olyan hajót építenek, amely mélyebb védelemmel bír, a lehető legnagyobb hosszon. E helyet 4 ágyús tornyot csináltak , amit te is említettél.
Szegecselt hajótesttel szintén nem lehet jó torpedó védelmet csinálni.
Több válaszfalas , kellő mélységű vízzáró kamrák nélkül szintén nem lehetséges.
Egy akkori rombolón vagy cirkálón nem lehetett érdemi torpedó védelemről beszélni a méret beli korlátok miatt, de egy csatahajón (vagy repülőgép hordozón) erre minden hely meg lett volna. Mégis más jellegű fenyegetéseket tartottak prioritásnak.
Eleve nem igaz amit írsz, mint Dudi mondta, mindig kell kompromisszum, szinte minden tervezési munkában. Erre tett rá egy lapáttal a Washingtoni flottaszerződés, mely korlátozta a vízkiszorítást a főbb osztályokban - még a rombolókat is. Ebből fakadtak a különböző irányú súlyozások, pl. az HMS Nelson elrendezése, vagy a sokágyús torony, így kevesebb kell, rövidebb, könnyebb lehet a hajó (franciáknál). Az Iowa osztály már nem esett az egyezmény hatálya alá, így ott már tényleg volt több mozgásterük.
 
Hát pedig pl Midway-nél ,mindegyik japán veszteséget a zuhanóbombázók okozták, a 4 nagy lapos és plusz a Mikuma. A Csendes-óceánon nagyon sokat "dolgoztak" a zuhanóbombázók. A torpedóvetők sokkal sebezhetőbbek voltak egyébként is. Ha a Bismarck pl a Graf Zeppelinnel hajózik, pár Messzer simán elzavarja azokat a kövület kétfedelűeket.
A németek is sok brit hajót süllyesztettek el Stukákkal pl. Krétánál. A Marat is bombától süllyedt el, igaz horgonyon.


Szerintem nem süllyedt az le, általában a torpedóknak beállították a futásmélységét, a cél jellegétől függően. Pont az volt a cél, hogy alatta menjen el.


Ilyenről még nem halottam - persze ez még nem jelent semmit. Igazából csak az értelmét nem látom, az érintős gyújtóknak az üzembiztosság volt a gondja (a németek a háború elején megtorpedózták valamelyik brit csatahajót, de bedöglöttek a halak). A mágneses gyújtó pont azért volt jó, mert nem kellett becsapódnia, elúszhatott a gerinc alatt és ott robbanva magát a hajógerincet törte el. Oldalról nem látom túl sok előnyét, a lökéshullám a csapódónál is megvolt és a közvetlen robbanás fel is tépte a lemezeket.


Eleve nem igaz amit írsz, mint Dudi mondta, mindig kell kompromisszum, szinte minden tervezési munkában. Erre tett rá egy lapáttal a Washingtoni flottaszerződés, mely korlátozta a vízkiszorítást a főbb osztályokban - még a rombolókat is. Ebből fakadtak a különböző irányú súlyozások, pl. az HMS Nelson elrendezése, vagy a sokágyús torony, így kevesebb kell, rövidebb, könnyebb lehet a hajó (franciáknál). Az Iowa osztály már nem esett az egyezmény hatálya alá, így ott már tényleg volt több mozgásterük.
Két esetről is olvastam anno, amikor német tengeralattjáró torpedója "bedöglött" angol csatahajó ellenében, a II.VH folyamán. Az elsőre valamikor a háború elején került sor, amikor is a francia partoknál egy U-Boot megtorpedózta a HMS Nelson-t, mely fedélzetén ott tartózkodott a brit miniszterelnök, Sir Winston Churchill.
A második sikertelenség sokkal fájóbb volt a németek számára. A norvégiai invézió alkalmával, a Balti-tengeri teszteken kíválóan működő mágneses torpedók csúnyán üzemeltek az Északi-tengeri viszonyok között. Egy fjord bejártát őrizte egy U-Boot és a megjelenő brit flottakötelék legnagyobb hajóját, a HMS Warspite csatahajót eredménytelenül támadta. Ezek után a Warspite a fjordban lévő német rombolóköteléket lemészárolta. Ez az esemény után fegyverezték vissza a német tengeralattjárókat régebi típusú torpedókra.
 
  • Tetszik
Reactions: rejsz felügyelő
Minden csatahajó tervezésekor a tüzérségi tüzet tekintették elsődleges fenyegetésnek, ez alól a Bismarck sem kivétel (pont ezért alkalmazták a hagyományos páncél elrendezést, hogy a hajótest minél nagyobb felületét védjék az ellenséges gránátoktól). Nem értem, hogy jön a különböző páncélelrendezés a torpedó védelemhez? Kb semmiben sem befolyásolta. A légibombákkal kapcsolatos megjegyzésedet sem értem, minden modern csatahajó komoly fedélzetpáncélzatot kapott, tisztában voltak a veszéllyel. Ezen a téren valamelyest valóban jobban teljesített a Bismarck az elöl-hátul kiterjedtebb fedélzet páncélzattal, bár több papíron all or nothing páncélzatú csatahajó szintén rendelkezett túlnyúló fedélzet páncélzattal. A citadella területen talán soha, egyetlen csatahajón sem ütötték át a páncélzatot nemzettől függetlenül, leszámítva az olyan speciális bombákat, mint a Tirpitz ellen használt 1 tonnás darab, vagy a Pearl Harbour-nál a japánok által bevetett, módosított 410 mm-es páncéltörő gránát.

Elsősorban a hordozni kívánt tűzerő, másodsorban az ezáltal megkövetelt minimum páncélzat, utána jöttek az elvárt sebesség, hatótáv, a befogadó kikötők, szárazdokkok mérete, csatornák szélessége, stb. A 4*2 löveg elrendezésnek vannak előnyei, hátrányai. Előnye a kisebb helyigény, nem esik ki egyszerre a tűzerő harmada, fele egy szerencsés találattól, hátránya viszont a hosszabb citadella, aminek a megfelelő páncélozása jelentős teher (plusz a négy torony is nagyobb tömeget jelent, mint pl három), illetve a kevesebb löveg. A Bismarck egy kiválóan páncélozott, torpedó védelemmel rendelkező, megfelelően gyors és kellő hatótávolságú csatahajó volt, ami viszont a méretéhez képest alulfegyverzett volt.
Talán még egy eset volt, amikor csatahajó lövegtornyát átütötte egy légibomba, ámbátor az is speciális bomba volt, a németek új rádióirányítású bombája az X-bomba, mellyel sikeresen elsüllyesztettél előtte az olasz Roma csatahajót. Citadella átütést azonban az HMS Warspite ellen értek el vele, a "C" lövegtoronynál. A hajó túlélte a támadást, de a lövegtornyot többé nem javították meg:
hms_warspite-1.jpg

A Warspite lövi a német célpontokat normandiában, három toronnyal.
 
Minden csatahajó tervezésekor a tüzérségi tüzet tekintették elsődleges fenyegetésnek, ez alól a Bismarck sem kivétel (pont ezért alkalmazták a hagyományos páncél elrendezést, hogy a hajótest minél nagyobb felületét védjék az ellenséges gránátoktól). Nem értem, hogy jön a különböző páncélelrendezés a torpedó védelemhez? Kb semmiben sem befolyásolta. A légibombákkal kapcsolatos megjegyzésedet sem értem, minden modern csatahajó komoly fedélzetpáncélzatot kapott, tisztában voltak a veszéllyel. Ezen a téren valamelyest valóban jobban teljesített a Bismarck az elöl-hátul kiterjedtebb fedélzet páncélzattal, bár több papíron all or nothing páncélzatú csatahajó szintén rendelkezett túlnyúló fedélzet páncélzattal. A citadella területen talán soha, egyetlen csatahajón sem ütötték át a páncélzatot nemzettől függetlenül, leszámítva az olyan speciális bombákat, mint a Tirpitz ellen használt 1 tonnás darab, vagy a Pearl Harbour-nál a japánok által bevetett, módosított 410 mm-es páncéltörő gránát.

Elsősorban a hordozni kívánt tűzerő, másodsorban az ezáltal megkövetelt minimum páncélzat, utána jöttek az elvárt sebesség, hatótáv, a befogadó kikötők, szárazdokkok mérete, csatornák szélessége, stb. A 4*2 löveg elrendezésnek vannak előnyei, hátrányai. Előnye a kisebb helyigény, nem esik ki egyszerre a tűzerő harmada, fele egy szerencsés találattól, hátránya viszont a hosszabb citadella, aminek a megfelelő páncélozása jelentős teher (plusz a négy torony is nagyobb tömeget jelent, mint pl három), illetve a kevesebb löveg. A Bismarck egy kiválóan páncélozott, torpedó védelemmel rendelkező, megfelelően gyors és kellő hatótávolságú csatahajó volt, ami viszont a méretéhez képest alulfegyverzett volt.

Miért volt alulfegyverzett?Nem volt nehezebb 4 torony mint a hasonló kaliberű tornyok amiből csak 3 volt.
 
Ilyenről még nem halottam - persze ez még nem jelent semmit. Igazából csak az értelmét nem látom, az érintős gyújtóknak az üzembiztosság volt a gondja (a németek a háború elején megtorpedózták valamelyik brit csatahajót, de bedöglöttek a halak). A mágneses gyújtó pont azért volt jó, mert nem kellett becsapódnia, elúszhatott a gerinc alatt és ott robbanva magát a hajógerincet törte el. Oldalról nem látom túl sok előnyét, a lökéshullám a csapódónál is megvolt és a közvetlen robbanás fel is tépte a lemezeket.
Megpróbálom megkeresni, hogy hol olvastam. Elvileg az volt a lényeg, hogy a csapódó gyújtónál kisebb robbanási buborék alakult ki, gyengébb lökéshullámmal, mivel közvetlenül a hajótesten robbant a torpedó, és nem volt tér, hogy nagyobb alakuljon ki. Az így felszabadult energiát a torpedó védő rendszer kamrái elvileg el tudták nyelni, az energia maradékát pedig megfogta a torpedó védő válaszfal. Ha viszont a hajótesttől pár méterre robbant a torpedó, sokkal több hely volt, hogy nagyobb energiájú buborék alakuljon ki, ami nagyobb felületen és nagyobb erővel érte a hajó oldalát.
Miért volt alulfegyverzett?Nem volt nehezebb 4 torony mint a hasonló kaliberű tornyok amiből csak 3 volt.
A méretéhez képest volt viszonylag alul fegyverzett 8 db 380 mm-es löveggel. Cserébe kivételesen jó páncélvédelemmel, sebességgel és hatótávolsággal rendelkezett. 4 torony a barbettáival mindenképpen nagyobb tömeget jelentett, mint három, akkor is, ha azok egyesével nagyobbak és nehezebbek voltak pl a három löveg miatt. Ezért lett a 3*3 a legelterjedtebb löveg/torony elrendezés, sok száz tonna súlyt spórolhattak vele a 4*2-höz képest, miközben egyel több löveget kaptak. Cserébe szélesebbek lettek a barbetták, amik a C, de főleg az A toronynál vékonyabb torpedó védő rendszert engedtek meg, plusz a szélesebb kivágások gyengítették valamelyest a hajó szerkezetét.
 
Megpróbálom megkeresni, hogy hol olvastam. Elvileg az volt a lényeg, hogy a csapódó gyújtónál kisebb robbanási buborék alakult ki, gyengébb lökéshullámmal, mivel közvetlenül a hajótesten robbant a torpedó, és nem volt tér, hogy nagyobb alakuljon ki. Az így felszabadult energiát a torpedó védő rendszer kamrái elvileg el tudták nyelni, az energia maradékát pedig megfogta a torpedó védő válaszfal. Ha viszont a hajótesttől pár méterre robbant a torpedó, sokkal több hely volt, hogy nagyobb energiájú buborék alakuljon ki, ami nagyobb felületen és nagyobb erővel érte a hajó oldalát.

A méretéhez képest volt viszonylag alul fegyverzett 8 db 380 mm-es löveggel. Cserébe kivételesen jó páncélvédelemmel, sebességgel és hatótávolsággal rendelkezett. 4 torony a barbettáival mindenképpen nagyobb tömeget jelentett, mint három, akkor is, ha azok egyesével nagyobbak és nehezebbek voltak pl a három löveg miatt. Ezért lett a 3*3 a legelterjedtebb löveg/torony elrendezés, sok száz tonna súlyt spórolhattak vele a 4*2-höz képest, miközben egyel több löveget kaptak. Cserébe szélesebbek lettek a barbetták, amik a C, de főleg az A toronynál vékonyabb torpedó védő rendszert engedtek meg, plusz a szélesebb kivágások gyengítették valamelyest a hajó szerkezetét.

A nagyobb barbetta nehezebb is...
 
Debizony mert a kevesebb torony jobban van páncélozva.
A toronyra, barbettára rakott plusz páncélzat sem jelentett ekkora plusz tömeget (amennyiben erősítették rajta egyáltalán). Itt egy idézet a Warship Projects brit G3-N3 terveiről szóló cikkből: "Csatahajóról lévén szó az Admirálisi Stáb makacsan ragaszkodott a kétcsövű tornyokhoz, mondván, hogy még mindig a 4 X 2-es felállás a legoptimálisabb. Ezért Goodall és Attwod elkészítette az M2 névre hallgató variánst is, ahol kétcsövű tornyokat alkalmaztak 8 löveggel. Az M2 2750 tonnával nehezebb lett, miközben a 4 tornyos elrendezésen kívül semmit nem kapott pluszban (és 1-gyel csökkent a 457mm-es lövegek száma is). Nem maradt kérdés senkiben, hogy az M3-as érdemes csak továbbfejlesztésre." Ebben a tömegben valószínűleg a hosszabb citadella is benne volt.
https://warshipprojects.wordpress.com/2017/06/26/washingtoni-cseresznyeviragok-2-iii/
 
Akkor:

Biscmark 4×1052t=4208t
Jan Bart 2×2227t=4454t
Roma 3×1570t=4710t
KG V 2×1582t+915t=4079t
South Dacota 3×1403t=4029t

Jól látszik hogy a 4 darab német torony a középmezőnybe tartozik viszont a barbetták kisebbek...
 
  • Tetszik
Reactions: Halfdan
Akkor:

Biscmark 4×1052t=4208t
Jan Bart 2×2227t=4454t
Roma 3×1570t=4710t
KG V 2×1582t+915t=4079t
South Dacota 3×1403t=4029t

Jól látszik hogy a 4 darab német torony a középmezőnybe tartozik viszont a barbetták kisebbek...
Kisebbek, csak épp eggyel több van belőlük. Amennyivel nehezebb egy szélesebb barbetta, az még mindig kisebb súly, mint amit a plusz egy komplett, de keskenyebb barbetta ad. Konkrét számadatot erről sehol sem olvastam, csak a tornyokról, amit betettél, viszont minden cikkben, ahol szó esett a 4X2 vs 3X3 dilemmárol, sok száz, vagy akár ezer tonnás különbséget említenek a 3X3 javára. Nem hiszem, hogy ezek az óriási számok kizárólag a rövidebb citadella páncélzat okán jöttek ki.
 
Kisebbek, csak épp eggyel több van belőlük. Amennyivel nehezebb egy szélesebb barbetta, az még mindig kisebb súly, mint amit a plusz egy komplett, de keskenyebb barbetta ad. Konkrét számadatot erről sehol sem olvastam, csak a tornyokról, amit betettél, viszont minden cikkben, ahol szó esett a 4X2 vs 3X3 dilemmárol, sok száz, vagy akár ezer tonnás különbséget említenek a 3X3 javára. Nem hiszem, hogy ezek az óriási számok kizárólag a rövidebb citadella páncélzat okán jöttek ki.

Amiket leírtam azok torony tömegek.Nézd meg a Roma meg a Jan Bart tornyait,annyia különbség.De ha a South Dacotát nézed ott is minimális a különbség.
 
A távolságmérő és integrálása a hajó tűzérségébrn nagyon fontos volt, de az alul levő kép össz.vissz sokat dominált.

https://htenger.blog.hu/2018/12/20/a_scarboroughi_malor_657

Mindenképpen jelezni szeretném, hogy mindenfajta egyéb tényező mellett az sokat eldönthetett, a nyílt tengeren, fagyott arc mellett és ha még engedélyezett volt a szesz/no szex/es ital, sok meghatározó döntés születhetett a parancsnokoknál.


Ha parancsnoki hídon szembe kellett helyezkedni az elemekkel (szél + sebesség) , az embert kívánt. Most újra olvasom az "Óriások csatája" c. könyvet [Tudom II VH]. A főnök a Norfolk fedélzetén nyitott, míg a Sufford fedélzetét zárt hídon voltak. A Prinz Eugen híd is nyitott volt. A nyitott híd esetében 1 találat nem mindenkit tett harcképtelenné, viszont a harcérintkezésinél, tudhattak normálisabban gondolkodni. Talán.

Jó időben :):):)

38.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
fapp_supervisor

A hajó gerinc attól törik el (tudtommal), hogy alulról nincs megtámasztva a víz által, ugyanis a hajótest a levegőben nem képes megtartani a saját súlyát nagy fesztávon.
 
  • Tetszik
Reactions: vata