A francia Provence kifeszített torpedóvédő hálója. 1917-es felvétel.
Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője
- Téma indítója fip7
- Indítva
Legalább halászni lehetett volna velük, akkor lett volna vmennyi értelmeA francia Provence kifeszített torpedóvédő hálója. 1917-es felvétel.
Ezen jót nevettem. Nem véletlenül kezdték el ekkor már leszedni őket mindenhol.Legalább halászni lehetett volna velük, akkor lett volna vmennyi értelme
A Scharnhorst és a Gneisenau rajzai a tervezett 380 mm-es lövegekre való átfegyverzés után.
Az olasz Caracciolo dreadnought vízrebocsátása, 1920. május 12-én. Óriási előrelépés lett volna az olasz flottának, ezek a hajók egyenértékűek lettek volna a brit Queen Elizabeth- és Revenge-, vagy pl a német Bayern-osztályú csatahajókkal. A háború nyomán az olasz költségvetés is megroppant, a meglévő flotta fentartására is alig jutott, így az új dreadnoughtot és testvérhajóit nem tudták befejezni. Felmerült, hogy repülőgép-hordozóként fejezzék be, pénz azonban erre sem volt. A törzset 1926-27 között bontották el.
Ez általános, hogy egy hajót hajócsavarok nélkül bocsájtanak vízre? Nem tűnik logikusnak...Az olasz Caracciolo dreadnought vízrebocsátása, 1920. május 12-én. Óriási előrelépés lett volna az olasz flottának, ezek a hajók egyenértékűek lettek volna a brit Queen Elizabeth- és Revenge-, vagy pl a német Bayern-osztályú csatahajókkal. A háború nyomán az olasz költségvetés is megroppant, a meglévő flotta fentartására is alig jutott, így az új dreadnoughtot és testvérhajóit nem tudták befejezni. Felmerült, hogy repülőgép-hordozóként fejezzék be, pénz azonban erre sem volt. A törzset 1926-27 között bontották el.
Nem, csavarok, tengelyek általában már fennt vannak a helyükön. A gépek is beszerelt állapotban. Tippre csúszhattak a gyártásukkal, ezért történt így a vízrebocsátás.
Alma és körte. Egy csatahajó simán el tudott hajózni 2-3000 mérföldre (utantöltéssel meg akárhova a bolygón) és napokon keresztül folyamatosan szórni a malacokat amíg lőszerrel bírta.
Ezt egyetlen repülőgép sem tudta megcsinálni a 30-as években, az akkor gyenge motorok viszonylag szánalmas bombateher és hatótávot engedtek csak. Persze idővel fordult a kocka, de a 30-as években az átlag bombázó jó ha 7-800 km-re tudott elmenni, és jellemzően 50-250 kg repeszbombánal nagyobbat nem is vitt. A Stukánál ez a fele sem, és túlterhelésselm az 1000kg-os bombànál a rádiós-lövész otthon is maradt.
Hiába volt jobb relatíve a fajlagos költség mutató ha ugyanazok a képességek egyszerűen nem voltak meg. B-17-ek is próbálták eltalálni a japán hajókat Midwaynél, emlékeim szerint semmit nem találtak el, a szokásos kisebb rombolóbombákat a csatahajók meg kiröhögték akkor is ha talált.
A robbanótöltetet sem érdemes összevetni a közvetlen találatot leszámítva, a robbanás ereje nagyon gyorsan elenyészik a távolsággal, a repeszek viszont többszáz méterről is ölnek, pusztítanak, közelebbről pedig átverték a könnyebb páncélzatot is.
A repeszhatás, repeszméret pedig nem a viszonylag csekély robbanóanyagból keletkezik (sőt minnél kisebb a töltet annál nagyobbak lesznek a repeszek) hanem abból a ‘szánalmas’ 700-1000 kg acélból, ami körülöleli. Ha úgy nézed, hogy megindult mindenfelé 50-100 db 88-as gránát méretű repeszdarab amikor elpukkant egy nagyöblű tengerészeti gránát úgy már jóval kevésbé vicces a történet a sima repesz-romboló bombákhoz képest.
A bombázórepülőgép hatótávolsága a csatahajó ágyújának lőtávolságával állítható párhuzamba. Továbbá a zuhanóbombázókat nem röhögték ki a csatahajók.
Mondj már lszi pár példát zuhanóbombázók által elsüllyesztett BB-re.
Köszi.
+már miért azzal lenne pariban? Akciórádiuszról beszéltünk, nem?
Ha meg a csatahajó ágyúját hozod, akkor konkrétan a légibomba hatótávja az azzal összevethető adat.
Jamato, Haruna, Ise, USS Arizona, stb.
Nem, a lőszer hatótávolságáról beszélünk. A légibombáé megegyezik a repülőgépével +a vetési távolság. Nem a repülő és a hajó van párban, a repülő a kivetőtöltet párhuzama. A csatahajó úgy hordozza az ágyút és kivetőtöltet, ami felel a lőszer hatótávolságáért, ahogy a repülőgéphordozó a repülőt, ami felel a légibomba hatótávolságáért.
A Yamato-t torpedó süllyesztette el.
Haruna... hány repülő is kellett hozzá? Csak egy példa: 70db B24 -ből nulla találat... de egyébként is nézd meg milyen körülmények között volt az.
Ise - u.úgy kikötőben volt, uúgy '45. Hagyjuk már
Arizona -so so.
Szerintem meg a hajó=repülőgép, fedélzeti fegyvereik, pedig az ágyú,bomba, torp.
1941 szeptemberében, Kronstadt, (?)
Marat I.vh-s csatahajó…
Stukák által. Ha jól emlékszem Rudel a későbbi Stuka “ász” vitte be a végzetes találatot…
Persze kivételek mindig akadnak. Ettől még elvétve sikerült csak kizárólag légibombával.
Sőt. Ha pl. egy XVII.szd-i sorhajó mellé ment volna egy Stuka-bomba, akkor az is valsz süllyedt volna.
Úgy lenne fair ha olyan csatahajó kerülne a másik serpenyőbe, amit már a légiveszély és a citált rombolóerő tudatában
terveztek. Pl a US gyors csatahajók és társaik.
A Victory mellé beesett egy (nem tudom milyen német gépről)
de akkor már száraz dokkban volt(mai helyén) így megúszta…
Marat csatahajó…
Én csak példaként hoztam, mivel a felsorolásból kimaradt holott ez volt az első esett, ahol biztosan sikerült csak zuhanóbombázóval.
A japán hajók esetében vegyes kötelékek támadtak,
az Arizona esetében pedig vízszintes oldás volt - azonkívül ott van az az állítás is, h a főtüzérség hajitó töltetei a támadás idején nem egészen a helyükön voltak(szabálytalan tárolás), s ez is kellett ahhoz, h a találat pusztító legyen.
S még ott a Roma esete, ahol irányított sikló bombát hadsználtak… elég modern egységnek számított a maga nemében…
Persze ez csak kukacoskodás és természetesen értem a kérdés felvetést meg ha nagyon elvi a megközelítés.
Tirpitz ?
Igaz nem mozgott, de a “hagyományos” páncéltörő bombákat egész jól viselte.