Marhaság. A lövegek szórásán semmit nem segít a radar. A 0 hibával mért volna mindent, akkor is csak véletlenül talál el egy ekkora célpontot egy csatahajó löveg is. A célpont relatív helyzetétől függően nagyon változik az esély, mert a kérdés az, hogy az elnyújtott szóráskép hogyan fedi át a célt.
Néhány radom példa, gondolom látszik, hogy a gránát milyen irányból jön.
Erre jön még rá ennek a zónának vetülete a célra, hogy mikor megy át a felépítményen és mikor éri el a páncél által védett részt.
Ez az M109. És a CEP nem a teljes szóráskép 1 mil hiba esetén. Ennek fényében mindenki fantáziájára bízom, hogy akár 1/3 szórás mellett mikor találta el és mit egy csatahajó...
Nem a lövegek szórásan segít hanem a célpontok irányának sebeségének és távolságának pontos meghatározásában, napszaktól és időjárástól függetlenül...Ja meg abban,hogy soha nem téveszted szemől a célpontod és miután te tudsz róla mindent ő meg semmit rólad,folyamatosan nálad lesz a taktikai előny.Magyarra lefordítva éjszaka vagy rossz látási viszonyok közt úgy tudsz optimális távolságba férkőzni,hogy az ellenség azt sem tudja hol vagy miközbent te pontosan ismered a távolságát, irányát a sebességével együtt.
Jó példa erre a Scarnhorst elüllyesztése és az ameikai japán éjszakai csatahajó ütközetek.De mondhatnám a Biscmarkot is hisz a két angolazthiszem cirkáló radaral találta mg és követte a német csatahajót úgy,hogy az képtelen volt elszakadni tőlük vagy akár csak lőtávolságba kerülni.
