A cseh védelmi kiadások növelésébek dilemmái.
www.e15.cz
A védelmi kiadások 238 milliárdra (3.808 mrd HUF) emelkednek. Csehország nem kerülheti el a reformokat, sőt akár az adóemeléseket sem.
A NATO hadseregeinek, beleértve a cseh hadsereget is, legalább egyharmaddal kell bővülniük.
Három összekapcsolódó eszközről van szó, amelyek közül egyik sem működik a másik nélkül. Az idei NATO-csúcstalálkozó eredménye , amikor a tagországok elkötelezték magukat védelmi képességeik alapvető pénzügyi megerősítése mellett, három kulcsfontosságú és egymással összefüggő elemet tartalmaz: elegendő pénzt, megfelelő mennyiségű fegyver és lőszer biztosítását, valamint katonák toborzását. Hogyan áll a Cseh Köztársaság?
A szövetség azon kötelezettségvállalásának terhe, hogy tíz éven belül a GDP öt százalékára növelje a védelmi kiadásokat , mindenkire nehezedik, legyen szó akár a kollektív védelmi megállapodások végrehajtásáért felelős kormányokról, a robusztusabb képességeket építő vállalkozásokról, akár a nyilvánosságról, amelyet meg kell győzni e lépés szükségességéről.
Az alap annyi pénz, amennyiből több ezer darab új szárazföldi, légi és rakétatechnológiát lehetne vásárolni . De ezt először legyártani kell, a világon egyetlen cégnek sincs belőle raktáron. Új tankok, vadászgépek vagy légvédelmi eszközök üzemeltetéséhez több százezer kiképzett katonára van szükség. Ahhoz, hogy Csehország megtehesse az első lépést, a közgazdászok szerint fájdalmas reformokra és esetleg adóemelésekre is szükség lesz.
Lengyelország hatalmas hiteleket készít elő
A védelmi kiadások meredek növekedését jól szemlélteti Lengyelország vagy a balti államok példája, ahol már közeledik az öt százalékos küszöb, amely magában foglalja az infrastruktúra, a kiberbiztonság és az egészségügy megerősítését is. Lengyelországnak azonban további kölcsönöket kell felvennie. Például a lengyel kormány az Európai Unió új pénzügyi eszközének, a SAFE-nek (Security Action for Europe) több mint negyedét tervezi csökkenteni, amely jelenleg 150 milliárd euróval (körülbelül 3,7 billió korona) rendelkezik. 19 állam már pályázott a pénzre, Csehország pedig több mint 50 milliárd koronát fog kapni.
Bár Csehország sokkal lassabban halad az öt százalékos cél felé, katonai kiadásai is gyorsan emelkednek. A jelenlegi kabinet költségvetési javaslata szerint jövőre várhatóan eléri a 176 milliárd (2.816 mrd HUF) koronát, a rákövetkező évben jelentősen meghaladja a kétszázmilliárdos határt, 2027-re pedig eléri a 238 milliárdot. Petr Fiala kormánya tavasszal megállapodott abban, hogy 2030-ra eléri a védelmi kiadások három százalékos arányát. Az ANO mozgalom (most nyerték neg a választást) azonban legalább lassítaná a tempót.
A jelenlegi költségvetési javaslatnak azonban van egy jelentős hibája. Nem világos, hogy az állam honnan szerezné be a szükséges forrásokat. Ez a helyzet más tervezett beruházásokkal is, különösen az új atomerőművi blokkok vagy autópályák építésével. Az adóbevételek ezeket sem fogják fedezni, és hitelekre lesz szükség. A probléma a duzzadó kötelező vagy kötelező kiadásokban rejlik, mint például a nyugdíjak, a közszféra bérei, vagy az államadósság egyre drágább kezelése.
A Raiffeisenbank vezető közgazdásza, Helena Horská szerint további reformok és konszolidációs erőfeszítések nélkül mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a cseh állami költségvetések abba az irányba fognak haladni, amelybe Franciaország már régóta tart. Vagyis a GDP-hez viszonyított nagyon magas adósság felé. „Túl sok prioritás van a költségvetésben, sok régi adósság, vagy az az elképzelés, hogy az állam és szolgáltatásainak jelenlegi hatókörét a jelenlegi adózási szint fedezheti” – figyelmeztet Horská. Petr Dufek, a Creditas Bank vezető közgazdásza hasonlóan látja: „Egyértelmű, hogy a kötelező kiadások korlátozzák a kormány saját tevékenységének terét, ezért az egyetlen dolog, amit tehetünk, az az, hogy idővel újra elkezdjük a reformokat. Vagy emeljük az adókat.” A kötelező kiadások magukban foglalják a védelmi kiadások két százalékát is, bár jelenlegi szempontból ez túllépte a felső határt. Andrej Babiš csoportja is megszavazta a törvénybe iktatását.
Az eladósodott országok nyomás alatt vannak
Csehország azonban még mindig sokkal jobban jár, mint a fent említett Franciaország. Míg a francia államadósság tavaly a GDP közel 112,7 százalékát tette ki, a cseh adósság "csak" 42,8 százalékot ért el. A becslések szerint azonban idén várhatóan meghaladja a 45 százalékot. És ez mindössze tíz százalékpont a törvényileg megállapított adósságféktől.
Az ANO programjából egyértelműen kiderül , hogy gyakorlatilag minden választói csoportot meg kíván szólítani. Szakértők szerint ígéretei évente mintegy százmilliárd koronát nyelnének el, miközben a szürkegazdaság elleni tervezett küzdelem sem fog ekkora lyukat betömni. A mozgalom hatalomra kerülése után az ország sokkal gyorsabban kezdhet eladósodni, ami egyre inkább ütközni fog a NATO új céljával, a védelmi kiadások meredek növelésével.
Az elemzők úgy vélik, hogy további kölcsönök esetén a pénzt a hadsereg modernizálására kellene fordítani, nem pedig széles körű érdekek kielégítésére. Ugyanakkor Csehországnak sürgősen el kell kezdenie csökkenteni más kiadásokat és új bevételeket biztosítani.
Jan Pavel, a Nemzeti Költségvetési Tanács tagja szerint még mindig van némi mozgástér az adósság növelésére. „Még mindig rövid időnk van 2035-ig, mielőtt az állami költségvetéseinket teljes mértékben érintené a demográfiai változás, ami a nyugdíjrendszert is érinteni fogja” – mondja Pavel. Rámutat, hogy sok más, magasabb adósságú államnak sokkal nehezebb lesz forrásokat találnia a védelmi kiadások növelésére.
Tomáš Holub pénzügyminiszter-helyettes további hiteleket is engedélyez, de szerinte ezekkel nem szabad kockázatot vállalni, tekintettel a GDP 55 százalékában meghatározott adósságfékre. Emlékeztet arra, hogy a katonai költségvetés növelése mellett beruházásokat készítenek elő az energiaszektorban, különösen a Dukovany atomerőmű új blokkjainak építését, ami tovább mélyíti az ország pénzügyi kötelezettségeit.
Nagy megrendelések és nagy beruházások
Ha a következő kormánynak sikerül megoldania a költségvetési dilemmát, egy újabb kérdéssel kell szembenéznie: mire költse az egyre növekvő katonai kiadásokat. Harminc évnyi visszafogott védelmi beruházás után azonban lesz lehetőség a beszerzésekre. A Védelmi Minisztérium elindíthat egy összetett és nagyon drága projektet állami légvédelmi eszközök megvásárlására, amelyekkel Csehország az 1990-es évek óta teljesen hiányzott.
De egyetlen fegyvergyártó cég, beleértve a nagyvállalatokat is, sem termel raktárkészletre. A gyártósorokat csak akkor indítják el, ha megállapodás születik a megrendelésről. Ráadásul a fejlett rendszerek gyártása hosszadalmas. Például az új páncélozott járművek gyártásának megkezdése és az azt követő tesztelésük három évig tartana Csehországban. Az Európai Unió más országaiban és az Egyesült Államokban hasonlóak a határidők - a szuperszonikus F-35-ös repülőgép összeszerelése, beleértve a különféle alkatrészek és rendszerek alvállalkozóktól történő szállítását, akár négy évig is eltarthat.
A kézifegyver-gyártók valamivel jobb helyzetben vannak, bár még az ő esetükben sem lehet azonnal elkezdeni a puskák, géppisztolyok vagy pisztolyok gyártását. „Az elmúlt években tizennyolc-huszonnégy hónap alatt sikerült megháromszoroznunk a BREN puskák gyártását, ami azt mutatja, hogy képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan reagálni a megnövekedett keresletre” – nyilatkozta nemrég az e15-nek Jan Zajíc, a Colt CZ csoporthoz tartozó Česká zbrojovka vezetője. Az Uherské Brod vállalatnak azonban ki kellett egészítenie a teljes ellátási és termelési láncát is.
Ha a mintegy száz egységből álló és több mint 90 százalékban exportorientált (ezzihen!!) hazai védelmi ipar ki tudná elégíteni a cseh hadsereg és a NATO-országok gyorsan növekvő igényeit, legalább több tízmilliárd koronát kellene befektetnie. És csak új üzemek kiépítése, munkaerő toborzása, valamint az ellátási és termelési láncok megerősítése után lehetne tömegesebb termelést indítani.
Výdaje na obranu rostou. Česko se nevyhne reformám a možná i zvýšení daní
Jsou to tři spojené nádoby, žádná bez těch ostatních nefunguje. Výsledek letošního summitu NATO, kdy se členské země zavázaly zásadně finančně posílit svou obranyschopnost, v sobě skrývá tři klíčové a vzájemně provázané prvky: dostatek peněz, zajištění odpovídajícího množství zbraní a munice a...
www.e15.cz
A védelmi kiadások 238 milliárdra (3.808 mrd HUF) emelkednek. Csehország nem kerülheti el a reformokat, sőt akár az adóemeléseket sem.
A NATO hadseregeinek, beleértve a cseh hadsereget is, legalább egyharmaddal kell bővülniük.
Három összekapcsolódó eszközről van szó, amelyek közül egyik sem működik a másik nélkül. Az idei NATO-csúcstalálkozó eredménye , amikor a tagországok elkötelezték magukat védelmi képességeik alapvető pénzügyi megerősítése mellett, három kulcsfontosságú és egymással összefüggő elemet tartalmaz: elegendő pénzt, megfelelő mennyiségű fegyver és lőszer biztosítását, valamint katonák toborzását. Hogyan áll a Cseh Köztársaság?
A szövetség azon kötelezettségvállalásának terhe, hogy tíz éven belül a GDP öt százalékára növelje a védelmi kiadásokat , mindenkire nehezedik, legyen szó akár a kollektív védelmi megállapodások végrehajtásáért felelős kormányokról, a robusztusabb képességeket építő vállalkozásokról, akár a nyilvánosságról, amelyet meg kell győzni e lépés szükségességéről.
Az alap annyi pénz, amennyiből több ezer darab új szárazföldi, légi és rakétatechnológiát lehetne vásárolni . De ezt először legyártani kell, a világon egyetlen cégnek sincs belőle raktáron. Új tankok, vadászgépek vagy légvédelmi eszközök üzemeltetéséhez több százezer kiképzett katonára van szükség. Ahhoz, hogy Csehország megtehesse az első lépést, a közgazdászok szerint fájdalmas reformokra és esetleg adóemelésekre is szükség lesz.
Lengyelország hatalmas hiteleket készít elő
A védelmi kiadások meredek növekedését jól szemlélteti Lengyelország vagy a balti államok példája, ahol már közeledik az öt százalékos küszöb, amely magában foglalja az infrastruktúra, a kiberbiztonság és az egészségügy megerősítését is. Lengyelországnak azonban további kölcsönöket kell felvennie. Például a lengyel kormány az Európai Unió új pénzügyi eszközének, a SAFE-nek (Security Action for Europe) több mint negyedét tervezi csökkenteni, amely jelenleg 150 milliárd euróval (körülbelül 3,7 billió korona) rendelkezik. 19 állam már pályázott a pénzre, Csehország pedig több mint 50 milliárd koronát fog kapni.
Bár Csehország sokkal lassabban halad az öt százalékos cél felé, katonai kiadásai is gyorsan emelkednek. A jelenlegi kabinet költségvetési javaslata szerint jövőre várhatóan eléri a 176 milliárd (2.816 mrd HUF) koronát, a rákövetkező évben jelentősen meghaladja a kétszázmilliárdos határt, 2027-re pedig eléri a 238 milliárdot. Petr Fiala kormánya tavasszal megállapodott abban, hogy 2030-ra eléri a védelmi kiadások három százalékos arányát. Az ANO mozgalom (most nyerték neg a választást) azonban legalább lassítaná a tempót.
A jelenlegi költségvetési javaslatnak azonban van egy jelentős hibája. Nem világos, hogy az állam honnan szerezné be a szükséges forrásokat. Ez a helyzet más tervezett beruházásokkal is, különösen az új atomerőművi blokkok vagy autópályák építésével. Az adóbevételek ezeket sem fogják fedezni, és hitelekre lesz szükség. A probléma a duzzadó kötelező vagy kötelező kiadásokban rejlik, mint például a nyugdíjak, a közszféra bérei, vagy az államadósság egyre drágább kezelése.
A Raiffeisenbank vezető közgazdásza, Helena Horská szerint további reformok és konszolidációs erőfeszítések nélkül mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a cseh állami költségvetések abba az irányba fognak haladni, amelybe Franciaország már régóta tart. Vagyis a GDP-hez viszonyított nagyon magas adósság felé. „Túl sok prioritás van a költségvetésben, sok régi adósság, vagy az az elképzelés, hogy az állam és szolgáltatásainak jelenlegi hatókörét a jelenlegi adózási szint fedezheti” – figyelmeztet Horská. Petr Dufek, a Creditas Bank vezető közgazdásza hasonlóan látja: „Egyértelmű, hogy a kötelező kiadások korlátozzák a kormány saját tevékenységének terét, ezért az egyetlen dolog, amit tehetünk, az az, hogy idővel újra elkezdjük a reformokat. Vagy emeljük az adókat.” A kötelező kiadások magukban foglalják a védelmi kiadások két százalékát is, bár jelenlegi szempontból ez túllépte a felső határt. Andrej Babiš csoportja is megszavazta a törvénybe iktatását.
Az eladósodott országok nyomás alatt vannak
Csehország azonban még mindig sokkal jobban jár, mint a fent említett Franciaország. Míg a francia államadósság tavaly a GDP közel 112,7 százalékát tette ki, a cseh adósság "csak" 42,8 százalékot ért el. A becslések szerint azonban idén várhatóan meghaladja a 45 százalékot. És ez mindössze tíz százalékpont a törvényileg megállapított adósságféktől.
Az ANO programjából egyértelműen kiderül , hogy gyakorlatilag minden választói csoportot meg kíván szólítani. Szakértők szerint ígéretei évente mintegy százmilliárd koronát nyelnének el, miközben a szürkegazdaság elleni tervezett küzdelem sem fog ekkora lyukat betömni. A mozgalom hatalomra kerülése után az ország sokkal gyorsabban kezdhet eladósodni, ami egyre inkább ütközni fog a NATO új céljával, a védelmi kiadások meredek növelésével.
Az elemzők úgy vélik, hogy további kölcsönök esetén a pénzt a hadsereg modernizálására kellene fordítani, nem pedig széles körű érdekek kielégítésére. Ugyanakkor Csehországnak sürgősen el kell kezdenie csökkenteni más kiadásokat és új bevételeket biztosítani.
Jan Pavel, a Nemzeti Költségvetési Tanács tagja szerint még mindig van némi mozgástér az adósság növelésére. „Még mindig rövid időnk van 2035-ig, mielőtt az állami költségvetéseinket teljes mértékben érintené a demográfiai változás, ami a nyugdíjrendszert is érinteni fogja” – mondja Pavel. Rámutat, hogy sok más, magasabb adósságú államnak sokkal nehezebb lesz forrásokat találnia a védelmi kiadások növelésére.
Tomáš Holub pénzügyminiszter-helyettes további hiteleket is engedélyez, de szerinte ezekkel nem szabad kockázatot vállalni, tekintettel a GDP 55 százalékában meghatározott adósságfékre. Emlékeztet arra, hogy a katonai költségvetés növelése mellett beruházásokat készítenek elő az energiaszektorban, különösen a Dukovany atomerőmű új blokkjainak építését, ami tovább mélyíti az ország pénzügyi kötelezettségeit.
Nagy megrendelések és nagy beruházások
Ha a következő kormánynak sikerül megoldania a költségvetési dilemmát, egy újabb kérdéssel kell szembenéznie: mire költse az egyre növekvő katonai kiadásokat. Harminc évnyi visszafogott védelmi beruházás után azonban lesz lehetőség a beszerzésekre. A Védelmi Minisztérium elindíthat egy összetett és nagyon drága projektet állami légvédelmi eszközök megvásárlására, amelyekkel Csehország az 1990-es évek óta teljesen hiányzott.
De egyetlen fegyvergyártó cég, beleértve a nagyvállalatokat is, sem termel raktárkészletre. A gyártósorokat csak akkor indítják el, ha megállapodás születik a megrendelésről. Ráadásul a fejlett rendszerek gyártása hosszadalmas. Például az új páncélozott járművek gyártásának megkezdése és az azt követő tesztelésük három évig tartana Csehországban. Az Európai Unió más országaiban és az Egyesült Államokban hasonlóak a határidők - a szuperszonikus F-35-ös repülőgép összeszerelése, beleértve a különféle alkatrészek és rendszerek alvállalkozóktól történő szállítását, akár négy évig is eltarthat.
A kézifegyver-gyártók valamivel jobb helyzetben vannak, bár még az ő esetükben sem lehet azonnal elkezdeni a puskák, géppisztolyok vagy pisztolyok gyártását. „Az elmúlt években tizennyolc-huszonnégy hónap alatt sikerült megháromszoroznunk a BREN puskák gyártását, ami azt mutatja, hogy képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan reagálni a megnövekedett keresletre” – nyilatkozta nemrég az e15-nek Jan Zajíc, a Colt CZ csoporthoz tartozó Česká zbrojovka vezetője. Az Uherské Brod vállalatnak azonban ki kellett egészítenie a teljes ellátási és termelési láncát is.
Ha a mintegy száz egységből álló és több mint 90 százalékban exportorientált (ezzihen!!) hazai védelmi ipar ki tudná elégíteni a cseh hadsereg és a NATO-országok gyorsan növekvő igényeit, legalább több tízmilliárd koronát kellene befektetnie. És csak új üzemek kiépítése, munkaerő toborzása, valamint az ellátási és termelési láncok megerősítése után lehetne tömegesebb termelést indítani.
