F-111 Aardvark (General Dynamics, USA)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Múlt héten találkoztam egy amerikai mérnökkel aki az F111 eseknek is az NDTs csapatában dolgozott 20as éveinek elején.
Mesélt pár érdekeset
Légierő állományban voltak, de nem az adott repülő alakulathoz tartoztak.
Mutatott képeket, hogy 80as években angliában volt olyan hetük, amikor 18db 111es, korai 16osok meg rengeteg (more than thirty) f4es várt a vizsgálataikra.
Rengeteg érdekes szösszenetet mesélt, azóta azon gondolkodok hogy az ilyen jellegű (kiszolgálói oldal vagy támogató) szakemberek emlékeit megjelenteti valaki mostanában?
Mutatott nekem 2 amerikai szaklapot ahol pölö a Lockheed közzétesz anyagvizsgálati tanulmányokat, de azok közel sem olyan érdekesek összefüggéseiben mint amit az öreg sztorizott.
Mesélt pár érdekeset
Légierő állományban voltak, de nem az adott repülő alakulathoz tartoztak.
Mutatott képeket, hogy 80as években angliában volt olyan hetük, amikor 18db 111es, korai 16osok meg rengeteg (more than thirty) f4es várt a vizsgálataikra.
Rengeteg érdekes szösszenetet mesélt, azóta azon gondolkodok hogy az ilyen jellegű (kiszolgálói oldal vagy támogató) szakemberek emlékeit megjelenteti valaki mostanában?
Mutatott nekem 2 amerikai szaklapot ahol pölö a Lockheed közzétesz anyagvizsgálati tanulmányokat, de azok közel sem olyan érdekesek összefüggéseiben mint amit az öreg sztorizott.
M
molnibalage
Guest
Hát egy délután+este mesélgetett.
Főként az fogott meg hogy a 80as években olyan mennyiségű és minőségű diagnosztikai eszközeik voltak amik a 2000es években csorogtak be az ipari eszköztárakba idehaza.
Mesélte egy érdekes esetet, hogy asszem a német f4eseknek találtak egy időben nagyon érdekes felületi kezdődő repedéseket.
A festés minden alkalommal hibátlan volt de az időszakos UH+PT majdnem minden alkalommal ugyanott mutatott hibát. Aztán egy NATO gyakorlat után (annual squadron test) az angol f111eseken is találtak a szárny felső bekötésein hibát. A phantomoknál ugye alsó szárnyas volt de amikor pár hét múlva m3gtudták hogy 16osokon is hasonló jelenség van akkor odahaza kezdett összeállni a kép hogy valami nem stimmel. Belekerült a srác a vizsgáló csoportba. 2hónapig kutatták az okokat aztán amikor kiderült néztek ki hogy milyen apróságokon mennyi minden múlhat.
A német alakulatnál a kiszolgáló személyzetnek valami külön eszköz volt ami a bakancsra lehetett felrakni hogy ne csússzon a lábuk. Ezen volt egy alumínium csat+pánt ami gyorsan elfáradt, ezért helyben átalakították és savállóra cserélték. Amikor a személyzet a szárnyakon járt megsértették a felületet, volt hogy jó mélyen. A gépekért felelős műszakisok meg észrevették a felületi hibákat a bevonatokon, és korrekt módon dokumentálva kijavították a festés hibáit, eltakarva a kezdődő szerkezeti integritási hibákat.
Szerencsére észrevették ezeket aztán kihirdették az eredményeket valami körlevélben. Utána kapott a srác igazán elismerést mert kiderült hogy alaszkában és asszem a japánoknál is hasonló megoldásokat alkalmaztak illetve azt mondta is hogy legalább 40gépet találtak amin ilyen hibákat találtak.
Utána kaptak valami oklevelet, a srác meg ennek hatására elment az MITre mint metalurgiai szakértő amit nagyrészt a légierő fizetett neki.
Mesélte hogy a tankereknek az ejtőcsöveit majdnem minden 100ik csatlakozás után agyonvizsgálták repedéseket kutatva, a hajtóművek lapát bevonat sérüléseiről meg azok javíthatóságáról meg milyen sérüléseket milyen tipikus okok hoznak létre (porszemcsék, szilárd tárgy ütések, cseppek okozta erózió,stb).
Mutatta hogy milyen egyoldalas buletinek voltak 86ban kiosztva a vizsgálóiknak.
Mért fontos hogy ugyanazt a penetra szert használják mindenhol (nem a pénz miatt).
Lehet hogy nemnide való, de amit mesélt még, hogy a srác 20évig volt AirForce állományban, utána elment 5évig olaj meg erőmű iparba, aztán most meg a saját cégének szakért már 6éve. Nem hitte el nekem hogy azért nem vesznek a magyar fiatal katonák sportkocsikat mert nincs rá pénzük. Sokat mesélt hogy a légierő végig támogatta a műszakaikat, oktatással, lakhatással, meg egy csomó kedvezménnyel mivel az akkori vezetés úgy látta hogy legalább 10év csapatszolgálat után is meg kell tartani a műszaki szakértői csapatot legalább még 10évig.
2 pálinka után mondta hogy volt olyan emlékgyűlésen 18ban californiában ahol több repülőgép állt a betonon mint amennyi pilóta lett volna azokra. Panaszkodik a szakember gárda utánpótlást, nekem azt mondta hogy őket olyan szakik oktatták akik még vietnamban is dolgoztak. Vegyesen képezték őket a navy meg az airforce senior expert csapata.
Az esettanulmányok oktatása nekik heti 8óra volt, ok-okozati összefüggések, stb.
Jó fej volt, nagyon közvetlen, de mondta már ez az utolsó európai útja év végén nyugger lesz.
Asszem valami 516os (?) egységben volt.
Vagy 51es. Az emlékérme ami volt nála (coin) azon volt az alakulatának a címe de basztam lefotózni.....
Főként az fogott meg hogy a 80as években olyan mennyiségű és minőségű diagnosztikai eszközeik voltak amik a 2000es években csorogtak be az ipari eszköztárakba idehaza.
Mesélte egy érdekes esetet, hogy asszem a német f4eseknek találtak egy időben nagyon érdekes felületi kezdődő repedéseket.
A festés minden alkalommal hibátlan volt de az időszakos UH+PT majdnem minden alkalommal ugyanott mutatott hibát. Aztán egy NATO gyakorlat után (annual squadron test) az angol f111eseken is találtak a szárny felső bekötésein hibát. A phantomoknál ugye alsó szárnyas volt de amikor pár hét múlva m3gtudták hogy 16osokon is hasonló jelenség van akkor odahaza kezdett összeállni a kép hogy valami nem stimmel. Belekerült a srác a vizsgáló csoportba. 2hónapig kutatták az okokat aztán amikor kiderült néztek ki hogy milyen apróságokon mennyi minden múlhat.
A német alakulatnál a kiszolgáló személyzetnek valami külön eszköz volt ami a bakancsra lehetett felrakni hogy ne csússzon a lábuk. Ezen volt egy alumínium csat+pánt ami gyorsan elfáradt, ezért helyben átalakították és savállóra cserélték. Amikor a személyzet a szárnyakon járt megsértették a felületet, volt hogy jó mélyen. A gépekért felelős műszakisok meg észrevették a felületi hibákat a bevonatokon, és korrekt módon dokumentálva kijavították a festés hibáit, eltakarva a kezdődő szerkezeti integritási hibákat.
Szerencsére észrevették ezeket aztán kihirdették az eredményeket valami körlevélben. Utána kapott a srác igazán elismerést mert kiderült hogy alaszkában és asszem a japánoknál is hasonló megoldásokat alkalmaztak illetve azt mondta is hogy legalább 40gépet találtak amin ilyen hibákat találtak.
Utána kaptak valami oklevelet, a srác meg ennek hatására elment az MITre mint metalurgiai szakértő amit nagyrészt a légierő fizetett neki.
Mesélte hogy a tankereknek az ejtőcsöveit majdnem minden 100ik csatlakozás után agyonvizsgálták repedéseket kutatva, a hajtóművek lapát bevonat sérüléseiről meg azok javíthatóságáról meg milyen sérüléseket milyen tipikus okok hoznak létre (porszemcsék, szilárd tárgy ütések, cseppek okozta erózió,stb).
Mutatta hogy milyen egyoldalas buletinek voltak 86ban kiosztva a vizsgálóiknak.
Mért fontos hogy ugyanazt a penetra szert használják mindenhol (nem a pénz miatt).
Lehet hogy nemnide való, de amit mesélt még, hogy a srác 20évig volt AirForce állományban, utána elment 5évig olaj meg erőmű iparba, aztán most meg a saját cégének szakért már 6éve. Nem hitte el nekem hogy azért nem vesznek a magyar fiatal katonák sportkocsikat mert nincs rá pénzük. Sokat mesélt hogy a légierő végig támogatta a műszakaikat, oktatással, lakhatással, meg egy csomó kedvezménnyel mivel az akkori vezetés úgy látta hogy legalább 10év csapatszolgálat után is meg kell tartani a műszaki szakértői csapatot legalább még 10évig.
2 pálinka után mondta hogy volt olyan emlékgyűlésen 18ban californiában ahol több repülőgép állt a betonon mint amennyi pilóta lett volna azokra. Panaszkodik a szakember gárda utánpótlást, nekem azt mondta hogy őket olyan szakik oktatták akik még vietnamban is dolgoztak. Vegyesen képezték őket a navy meg az airforce senior expert csapata.
Az esettanulmányok oktatása nekik heti 8óra volt, ok-okozati összefüggések, stb.
Jó fej volt, nagyon közvetlen, de mondta már ez az utolsó európai útja év végén nyugger lesz.
Asszem valami 516os (?) egységben volt.
Vagy 51es. Az emlékérme ami volt nála (coin) azon volt az alakulatának a címe de basztam lefotózni.....
Es bazdmeg elastak ezeket a gyonyoru gepeket egy szemettelepen mert hogy tele van azbesztel.RAAF
Az opera megnyitásakor
1973
Olyat nem csinalnak. A hollandok pl egy ideig a közelébe nem mentek a nullpontnál az egyik épületünknek, mert azbeszt voot a szigetelés. Konkretan letiltották a katonáikat.