Ez amit leírsz nem igazán így volt. GUADALCANALnál az amik radar alapján 18 km-ről nyitottak tüzet a japókra. A 42-ben Guadalcanalnál vívott harcban (éjjel) két amerikai csatahajó, a WASHINGTON és a SOUTH DAKOTA úgy lőtte a sortüzeket, hogy egyetlen gránát sem talált. A japó hajók irányváltást követően eltűntek a radarról, így az amik azt hitték elsűllyedtek. De nem. Végül radarvezérléssel egyetlen találatot nem vittek be, pedig a csatahajók folyamatosan lőtték a sortüzeket. Végül úgy értek el találatokat, hogy a torkolattüzekre és az égő -sérült- hajókra tüzeltek. Jellemzően előszőr az ami rombolók találták el a japó hajókat. Valamelyik nez évi Haditechnika részletesen foglalkozott ezzel a csatával...
Ez amit leírsz nem igazán így volt. GUADALCANALnál az amik radar alapján 18 km-ről nyitottak tüzet a japókra. A 42-ben Guadalcanalnál vívott harcban (éjjel) két amerikai csatahajó, a WASHINGTON és a SOUTH DAKOTA úgy lőtte a sortüzeket, hogy egyetlen gránát sem talált. A japó hajók irányváltást követően eltűntek a radarról, így az amik azt hitték elsűllyedtek. De nem. Végül radarvezérléssel egyetlen találatot nem vittek be, pedig a csatahajók folyamatosan lőtték a sortüzeket. Végül úgy értek el találatokat, hogy a torkolattüzekre és az égő -sérült- hajókra tüzeltek. Jellemzően előszőr az ami rombolók találták el a japó hajókat. Valamelyik nez évi Haditechnika részletesen foglalkozott ezzel a csatával...
UI.: a Kirishima kb. 7-8 km-ről lett rommá lőve. "Csak" 9 db nehézgránát és számtalan közepes találat érte. Persze ez azt jelenti korántsem a radarfölény okozta a vesztét.
Azt nem tudom, hogy a közepes tüzérség is részesült-e a radarvezérlés jótéteményeiből. Csak az előbb leírtakból az derül ki a két hajó egyszerűen összefutott a tengeren.... Szerintem ez nem egyértelműen írható a radarfölény számlájára. A SOUT DAKOTA-nak mindenképp meg kellett volna ennie ezt a hajót, mert tűzerőben, páncélzatban sem voltak partiban egymással. Az ami hajó, minden tekintetben felülmúlta ezt a japo "kisegítő" csatahajót, amit egy csatacirkálóból építettek át...
Azt nem tudom, hogy a közepes tüzérség is részesült-e a radarvezérlés jótéteményeiből. Csak az előbb leírtakból az derül ki a két hajó egyszerűen összefutott a tengeren.... Szerintem ez nem egyértelműen írható a radarfölény számlájára. A SOUT DAKOTA-nak mindenképp meg kellett volna ennie ezt a hajót, mert tűzerőben, páncélzatban sem voltak partiban egymással. Az ami hajó, minden tekintetben felülmúlta ezt a japo "kisegítő" csatahajót, amit egy csatacirkálóból építettek át...
Írtam egy erre a kérdésre is használható bejegyzést az új fejlesztésű tüzérségi fegyverekbe. Sokmindenre jó volt a radar, de sokmindenre nem. A Gualdacanal-i csata ebben mérvadó, mert ez volt az első éjszakai radar tűzvezetés vezérlésű csata, aminek az eredménye elég soványka volt....
Nem elhanyagolható, ezek pont azok a tényezők, melyekkel mérésével lehet csökkenteni a szórást.
Dudi már leírta a súly szerinti osztályozást. A hajítótöltet tömege sem pontosan egyforma. Van egy alap töltet és a többi 4-6 kivehető zacskókban. A modernebb gyártás-technológiának köszönhetően ezek súly jóval homogénebb. Nyilván, ha az egyik töltetben több a lőpor, annak elégése során nagyobb mennyiségű és nyomású gáz keletkezik, ami nagyobb kezdősebességet eredményez, laposabb pályát, nagyobb lőtávot stb.. Ugyanígy, ha a töltet hőmérséklete a begyújtásáskor magasabb, hamarabb éri el a robbanáshoz szükséges hőmérsékletet, tovább ég, ezért a tökéletesebb égéskor több gáz keletkezik. ezért önjárókban jobban biztosítható az egyenletesebb töltet hőmérséklet. Ha mérjük, a lőelemek képzésekor bele tudjuk számolni, hogy pl. 2 C -os hőm. változásra hány vonással kell növelni vagy csökkenteni az irányzékot.
A cső és a töltőűr hőmérséklet hasonlóan befolyásolja a gyulladási hőmérsékletet. Ha a töltőűr a több lövés után már kitágul, akkor rosszabb lesz a tömítése (zárása), ezért gázok szökhetnek már el a záron keresztül, azaz csökken a nyomás, a kezdősebesség és így tovább. Tehát a löveg anyag minősége, használatban töltött ideje sem mindegy.
Mivel ezen belső ballisztikai tényezők összeadódva jelentkeznek a lövedék kezdősebességében, ezért szerelnek már minden lövegre kezdősebesség mérő radart.
Az méri a különbséget a lőtáblázati standard sebességtől, mely a próbalövészeteken lett meghatározva. Ez az átlagos szórásközéppontra eső irányzék állás.
A kísérleti lövések és a gyakorlatok, harchelyzetek során leadott lövések körülményei nem azonosak. Az első lövések nagyobb eséllyel csapódnak a szórás-ellipszis középponthoz közeli területre (az 50 %-os zónába) mint a később leadott lövések - a feljebb vázolt tényezők miatt. A hosszabb ideig tartó tűzcsapások idején - mint pl. Berlin ostroma, vagy mostanában a Tálibok ellen - a löveg fokozott igénybevételéből eredő kopás miatt igencsak megnő a szórása a lövegnek. Ez van. Ha egy ilyen löveget egy ütegbe szerveznek újabb, kevésbé igénybe vett lövegekkel, az marhára szórni fogja az üteg tüzét. Ilyen hibát nem is követhet el senki, még nálunk is figyeltek rá, amikor még volt mire.
Szóval, a szórás ellipszis ismeretével nagyon nem ér még véget a tüzérség tudománya. Hiszen lehetett pár videón látni a megsemmisített konvojokat, ami ugye keskeny úton mozog, széles cél és közel sem biztos, hogy az üteg arcvonalával párhuzamosan.
Régebben még Kuruc71 fórumtársunk is beszámolt az ausztrál tüzérek M777-el történő gyakorlatáról, ahol hasonló eredményeket értek el és szinte ódákat zengtek a fegyver pontosságáról (amúgy máshol is).
Összemostam egy régebbi helyzetet -még az I. VH előtt
Én úgy tudom, lehet rosszul, hogy az I.VH-ban az angol csatahajóklövegei nem voltak stabilizálva....
Csak még annyit tennék hozzá, hogy ez a csatatávolság még az első világháborús északi vizek látótávolságának megfelel. A jútlandi csatát is ilyen távolságból vívták, anno...
Ma azélvonalbeli eszközök tüzcsapásokkal harcolnának.Lead egy 3lövéses gyorstüzet,különböző löelemekkel,hajtótöltettel,eggyazon célra.És tüzelőállást vált.Mire a3lvedék célbaér,egyideüleg!,már menetben van.Nincs belövés.Persze,ez valamennyire rontja alöszabatosságot.Ezért kazettás,közelségi gyújtos löszert használnak.Öszfegyvernemi harc esetén a löszerkiszabat oroszlánrésze kazettás.De ma már kaphtó a piacon olyyan gyujtómellyel ppályakorrekcis irányitott lövedékké tehető egy 60éve raktárban porosodó repeszgránát is.Az,hogy az MH a D20 1960as rendszerszintjére sülyedt,a NagyMagyarBöszmeség eredménye.Volt önjáró tüzérségünk,tüzérségi lokátorunk,automatizált tüzvezető rendszerünk.Nem K9 meg AHRTUHR szintü,de modernizálva nekünk még mindig megfelelnének
Azok azért elég kezdetleges eszközök voltak a modern rendszerekhez képest.
Hmm.. Guadalcanal, USS Washingtom, South Dakota. Úgy rémlik CXAM légtérfigyelő, FC FD tűzvezető radarok, 280 fokos lefedettséggel, és max 40 km-es hatótávú SG keresőradaR,
Egyébként a radarplatform így nézett ki csata után.
A lehető bonyolultabb helyzettel példálóztál.
Bocsi, de ez jutott az eszembe. De a szélsőséges példának az a szépsége, ha ott bizonyítod egy másik állítás hamisságát (hogy szinte csak a vak véletlenen múlik egy cél eltaálása), akkor egy kevésbé szélsőséges esetben pedig nyilvánvaló, hogy megoldható a helyzet=találat, (jelen esetben valaminek az eltalálása tüzérségi tűzzel a szárazföldön) akár más módszerek igénybe vételével... Az internetes fórumoknak meg az a szépsége, demokratikussága, hogy mindenki leírhatja, ami az eszébe jut (a jogszabályi kereteken belül). Esetleg lesznek, akik fa..ságnak tartják a dolgot, míg másik kiegészítik, talán így mindnyájan megismerünk egy-két dolgot. Üdv....
Jó kérdés, az elején lehet, de a háború végén épített hadihajókon szerintem már megoldották.
Volt stabilizáció.Anélkül eséltelen kzvetet tüzet lőni tengeren.Persze mai szemmel kezdetleges.Az akkori kiváló minősitésú céllövészetért ma páros lábbal rugnák ki a tüzértisztet.
M
molnibalage
Guest
Ezt használták tűvzezetésre.
http://dreadnoughtproject.org/tfs/index.php/Dreyer_Fire_Control_Table
Tudtommal meg stabilizálva voltak. Anélkül egyszerűen soha nem találták volna el a célpontot.
De most tényleg, ha a hajó billeg, akkor lassú billegés esetén is a tized fokos kitérésk is több száz méteres hibát vihetnek be a redszerbe 15 km táján.
Vagy a rendszer úgy működött, hogy az elsütési parancs csak akkor hajtódott végre, ha a hajó vízszintesen volt? Ha ez lenne, akkor hogyan mérték a vízszintest? Kétlem.
Ha az iránytű már girostabilizált volt, akkor a löveg miért is nem...?
Az volt.Amig nem volt stabilizálva,csak közvetlen lőtávrol volt érdemleges találati arány,még az sem fényes.A Monitor és a Virginia folyton sszekoccant,mégis 1számjegyú volt a találati arány
M
molnibalage
Guest
Pontos időpontot nem találtam, valamikor legkésőbb a 10-es években vezethették be. A Dreadnought, Fischer és Scott előtt a max lőtáv nem haladta meg a 2-3 km-t (tűzvezetés szempontjából), sokan már azt eretnekségnek és idiótizmusnak tartották, amikor Fischerék 5500 méterben határozták meg a kívánt lőtávolságot.
M
molnibalage
Guest
Csuzimálnál bőven pre Dr. előtti sorhajókkal szétlőtték egymást 2-3 km-ről és 5,5 táján nyitottak tüzet. Jütland idején 10 km alatt emlékeim szerint nemigen lövöldöztek.
Nem.Még a géphajók korai korszakában is a tapaztalat,a jó szem,eggyensúlérzék,és néhány egyszerű műszer.A találati hatékonyságot a Monitor párbaja szemlélteti.A victoriánus angol flotta egiptomban,ha jólemlékszem Alexandri erődjét 2km-röl véletlenszerüen találta el.Ma már vicc.De ez volt a kor csúcsszintje.