HISAR / SIPER (Törökország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113

Nem tartom magam szakértőnek, de egy sor probléma van vele - velük szerintem:

  1. Nincs előéletük, a törökök nagyjából a nulláról akarnak SHORAD rendszert fejleszteni. Nem egyszerű...
  2. A Hisar-A ugye már le is lett lőve, mivel helyette a nagyobb hatótávolságú Hisar-O van kínálva, ebből sejthető, hogy a Hisar-A nem teljesítette az (egyébként nem ismert) eredeti elvárásokat.
  3. A Hisar-A eleve egy meglévő IFV alvázára való ráhegesztésnek indult, egyszerűen ekkora rakétát ilyen kokányolás-szintű megoldással nem lehet normálisan megoldani.
  4. Nagyon keveset tudni a rakétáról magáról, de egy elég érdekes az első része, mintha egy levegő-levegő rakéta orrát próbálták volna egy nagyobb átmérőjű hajtómű-szekcióhoz hozzáfaragni.
 
  • Tetszik
Reactions: arcas and Wilson

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 662
71 889
113
Nem tartom magam szakértőnek, de egy sor probléma van vele - velük szerintem:

  1. Nincs előéletük, a törökök nagyjából a nulláról akarnak SHORAD rendszert fejleszteni. Nem egyszerű...
  2. A Hisar-A ugye már le is lett lőve, mivel helyette a nagyobb hatótávolságú Hisar-O van kínálva, ebből sejthető, hogy a Hisar-A nem teljesítette az (egyébként nem ismert) eredeti elvárásokat.
  3. A Hisar-A eleve egy meglévő IFV alvázára való ráhegesztésnek indult, egyszerűen ekkora rakétát ilyen kokányolás-szintű megoldással nem lehet normálisan megoldani.
  4. Nagyon keveset tudni a rakétáról magáról, de egy elég érdekes az első része, mintha egy levegő-levegő rakéta orrát próbálták volna egy nagyobb átmérőjű hajtómű-szekcióhoz hozzáfaragni.

Nem tudtam, hogy leszedték, mondjuk magáról a rakétáról nem találtam infót én sem. Azt igyekeztem kitúrni a netbő', de ahogy olvasom tőled, nincs is nagyon infó.

Köszi.
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 602
14 811
113
Erről mit gondoljunk?

https://en.wikipedia.org/wiki/HISAR_(surface_to_air_missile_system)

Papíron jónak tűnik, vélhetően olcsóbb mint a nyugati alternatívái, párhuzamos rendszernek jó lenen a NASAMS mellé.
Szerintem bátran nyúzzátok tovább amíg csak lehet a modernizált KUB-okat, mert ezek egyhamar nem tesznek anyira túl rajtuk, hogy érdemes lenne gondolkodni a vásárláson (még amúgy minek, ha van mondjuk izraeli SPIDER):
oEvjPR.png
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 662
71 889
113
Erről mit gondoljunk?

https://en.wikipedia.org/wiki/HISAR_(surface_to_air_missile_system)

Papíron jónak tűnik, vélhetően olcsóbb mint a nyugati alternatívái, párhuzamos rendszernek jó lenen a NASAMS mellé.
Már rákérdeztem én is erre. @Cifu mondta, hogy a hatékonyságáról nincs sok infó, ellenben a rakétát már szedték le, szóval inkább negatív az első adatállomány róla. Persze ettől még lehet jó rendszer, de nem csodatévő.
 

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 918
7 294
113
HİSAR RF

Míg a Hisar A + és a Hisar O + a szárazföldi erők kérésére készült, addig ezt a rakétát a légierő kérésére fejlesztették ki. A család többi tagjához hasonlóan olyan funkciókkal rendelkezik, mint a lövés utáni célfrissítés, a dupla impulzusú rakétamotor. A becsült tartomány és magasság értéke 40km + / 15km +.

Az IIR helyett az RF fejet részesítették előnyben, és a testet laposabbá tették.

Radarplatformjaként a Kalkan II-t használja, mint a Hisar O + -on, de mivel a RADNET-hez csatlakozik, a Siper fő radarai adatot fogadhatnak az EIRS-től és az STR-től.

HISAR-RF-2.jpg

20201117_232517.jpg


20201117_232520.jpg


 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 699
113

Lenne egy kérdésem. A cikkben írt hőkövető légelhárító mostanában mennyire általános? Nekem valamiért az ugrott be, hogy a detektálásba is belevittek egy passzív komponenst, vagyis mintha a lopakodók ellen is növelni akarnák a hatékonyságot, amiknek a radar-keresztmetszete igen kicsi, de a keletkező hőt nem tudják teljes mértékben elnyelni.
Van ebben bármi ráció vagy csak az embargó miatt akartak valami gyorsan kicserélhető megoldást valamelyik hirtelen nem elérhető radar helyett?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113

Lenne egy kérdésem. A cikkben írt hőkövető légelhárító mostanában mennyire általános? Nekem valamiért az ugrott be, hogy a detektálásba is belevittek egy passzív komponenst, vagyis mintha a lopakodók ellen is növelni akarnák a hatékonyságot, amiknek a radar-keresztmetszete igen kicsi, de a keletkező hőt nem tudják teljes mértékben elnyelni.
Van ebben bármi ráció vagy csak az embargó miatt akartak valami gyorsan kicserélhető megoldást valamelyik hirtelen nem elérhető radar helyett?

Nem teljesen értem a kértést.
A cikkben a török HISAR-O és -O(+) légvédelmi komplexum kerül szóba. Ez nem csapatlégvédelem, hanem rövid hatótávolságú mobil légvédelmi rendszer, és kvázi kényszerből használja az infravörös keresőfejet, mert nem volt erőforrás még az aktív radaros keresőfejre (ez is folyamatban van a törököknél, HISAR-RF néven). Tehát a cikk azon megjegyzése, hogy ez előny, mert nincs kisugárzás a cél irányába, egy kissé fals (főleg, hogy mostanában már nem rendkívüli, hogy a légi járműveknél infravörös alapon működő rakétaközeledés-jelző kerül rendszerbe, tehát egy passzív keresővel működő rakétát is érzékelhetnek).

A csapatlégvédelmi rendszereknél az infravörös tartományban működő keresőfej általánosnak tekinthető, mert olcsóbban kivitelezhető, és kevesebb helyigénnyel bír, mint egy aktív radaros fej (utóbbit is lehet most már relatíve kicsire építeni, de nem annyira kicsire). De van, amikor valami radaros elvű megoldáshoz nyúlnak (pl. a TOR is ilyen).
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 699
113
Nem teljesen értem a kértést.
A cikkben a török HISAR-O és -O(+) légvédelmi komplexum kerül szóba. Ez nem csapatlégvédelem, hanem rövid hatótávolságú mobil légvédelmi rendszer, és kvázi kényszerből használja az infravörös keresőfejet, mert nem volt erőforrás még az aktív radaros keresőfejre (ez is folyamatban van a törököknél, HISAR-RF néven). Tehát a cikk azon megjegyzése, hogy ez előny, mert nincs kisugárzás a cél irányába, egy kissé fals (főleg, hogy mostanában már nem rendkívüli, hogy a légi járműveknél infravörös alapon működő rakétaközeledés-jelző kerül rendszerbe, tehát egy passzív keresővel működő rakétát is érzékelhetnek).

A csapatlégvédelmi rendszereknél az infravörös tartományban működő keresőfej általánosnak tekinthető, mert olcsóbban kivitelezhető, és kevesebb helyigénnyel bír, mint egy aktív radaros fej (utóbbit is lehet most már relatíve kicsire építeni, de nem annyira kicsire). De van, amikor valami radaros elvű megoldáshoz nyúlnak (pl. a TOR is ilyen).

Oké, erre voltam kíváncsi. Akkor a cikk írója igazából csak vetített, hogy ez mélyebb megfontolás. És gondolkodni kezdtem, hogy miért. Azt tudtam, hogy a HH elején is már volt repülőgépeken is infra fejes rakéta és a végén Afganisztánban a Stinger is így működött. Nem új a technológia. Hőcsapdák kilövésével könnyű eltéríteni. Meg állítólag az orosz pilóták hamarosan rutinból húztak a Nap felé, hogy lerázzák őket. Elnézést, hogy rossz helyre írtam, nem vagyok otthon a repülésben, ezért nálam kevés a különbség csapatlégvédelem meg a rövid hatótáv között. Igazából ha abból indulok ki, hogy ez a két kategória leginkább a drónok miatt kap most ismét nagyobb hangsúlyt, akkor szerintem egy gépágyús csapatlégvédelmis járműnek a jövőben szintén kell majd pár ilyen 25 km hatótávolságú rakéta. A heliknél is divatosabb lett a nagy hatótávolságú páncéltörő. Szóval hülye fejjel nem lennék meglepve, ha ez a két kategória határa a jövőben elmosódna.

"A HİSAR-O + komplexum összetétele a következő: parancsnoki állomás, radar, három hordozórakéta (egyenként hat rakéta), egy gép optikai és termikus képalkotó állomással, valamint egy gép az adatok fogadására AWACS repülőgépekről."


Engem ez a rész zavart meg. Amiatt, hogy a törökök ha jól értem, a gépek felderítésében is elkezdtek használni egy passzív kereső autót, nem tudom, ez eddig mennyire volt általános. Ezért gondolkodtam azon, hogy lehet nem kényszerből csinálják, hanem valamiért fontos is a számukra, hogy az infrás rakétát esetleg rá tudják fókuszálni olyan lopakodóra, amit a radarral még nem észlelnek. De ezek szerint csak kényszerből csinálták az egész fejlesztést és nem kell mögé látni semmi többet.
(Mondjuk ettől függetlenül hasznosnak tartok a felderítésben egy ilyen komponenst. A radarállomásokat könnyű bemérni, de ha azt kilövik, akkor sem teljesen vak a rendszer.)
 
M

molnibalage

Guest
. Nem új a technológia. Hőcsapdák kilövésével könnyű eltéríteni.
Ez ebben a formában tévedés.
153. oldaltól.
A komplexebb ismertetés a 160. oldaltól.


Meg állítólag az orosz pilóták hamarosan rutinból húztak a Nap felé, hogy lerázzák őket.
Ez sem igaz.
Mert olyan relatív helyzet kell, hogy a célpont pont a rakéta és a Nap között legyen. Ez kb. az esetek 99.9%-ban reménytelen, mert Nap nagyon magasan van. Ha meg a Nap pont a rakéta segge irányában van, amikor a cél felé repül...
Elnézést, hogy rossz helyre írtam, nem vagyok otthon a repülésben, ezért nálam kevés a különbség csapatlégvédelem meg a rövid hatótáv között.
Durva leegyszerűsítéssel a szovjetet kivéve pedig ez a helyzet. :)
De a fenti írásban megtalálod ezeket is.
Igazából ha abból indulok ki, hogy ez a két kategória leginkább a drónok miatt kap most ismét nagyobb hangsúlyt, akkor szerintem egy gépágyús csapatlégvédelmis járműnek a jövőben szintén kell majd pár ilyen 25 km hatótávolságú rakéta.
Lehetetlen, nem fér el rajta ekkora hatótávolságú rakéta. Kb. a Mistral kategória az, amit még rá lehet tenni egy gépágyús járműre.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Igazából ha abból indulok ki, hogy ez a két kategória leginkább a drónok miatt kap most ismét nagyobb hangsúlyt, akkor szerintem egy gépágyús csapatlégvédelmis járműnek a jövőben szintén kell majd pár ilyen 25 km hatótávolságú rakéta. A heliknél is divatosabb lett a nagy hatótávolságú páncéltörő. Szóval hülye fejjel nem lennék meglepve, ha ez a két kategória határa a jövőben elmosódna.

Nem tudod megfelelően kivitelezni.
Az ilyen 20-25km hatótávolságú rakéták ~3 méter hosszúak alsó hangon, vagy még hosszabbak.
Függőlegesen nem nagyon tudod elhelyezni a toronyban, ha ott gépágyú is van.

Vagy közellégvédelem (kb. 10-12km-ig) vagy SHORAD, a kettő együtt nem nagyon szokott működni.
A TOR-M2 kapcsán emlegetett 9M338 rakétával talán reális lehet összemosni a kettőt (ott azt mondják, hogy ~20km távolságig fog működni), de arról nem sokat hallani (de, hogy 2013-ban nagy mellénnyel még arról is írtak itt-ott, hogy hadrendbe állt...).
Viszont akkor jön a második probléma:
A közellégvédelem radarjai, szenzorjai egyszerűen nem arra vannak kitalálva, méretezve, hogy egy 20-25km elfogási távolsághoz legalább szükséges 50-60km-es felderítési távolságot nyújtsanak. A sokat emlegetett TOR például nagyjából 25km-ről képes értelmezhető radar-keresztmetszetű célokat felderíteni...

E mellé még akarsz akkor egy értelmezhető volumenű gépágyút megfelelő lőszerkészlettel?

Amit elvársz, az egyszerűen túl nagy és nehéz egy járműnek...

Feltehetően visszatér az, hogy lesz külön önjáró gépágyú és lesz külön rakétás csapatlégvédelem...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 918
7 294
113
A Hisar O+-ban bizonyossá vált a hosszváltozással kapcsolatos spekuláció. Hivatalosan a lelátó kísérője szerint 25 km hatótávolsággal és 15 km magassággal rendelkezik. Nagyon jó, hogy elérheti ezt a magasságot, mert a testfelépítés miatt RF -ben legalább 18 km magasságértékeket láthatunk.

FAD1vJlVEAMfGbl
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 662
71 889
113
A Hisar O+-ban bizonyossá vált a hosszváltozással kapcsolatos spekuláció. Hivatalosan a lelátó kísérője szerint 25 km hatótávolsággal és 15 km magassággal rendelkezik. Nagyon jó, hogy elérheti ezt a magasságot, mert a testfelépítés miatt RF -ben legalább 18 km magasságértékeket láthatunk.

FAD1vJlVEAMfGbl
Láncos alvázon is lesz ez is, mint az eredeti méret?