Majd mi adunk Várpalotáról...!Na jó az sem lesz olcsó...!...van már occó lőszer hozzá?
[HUN] HX3 alapú önjáró löveg
- Téma indítója SilvioD
- Indítva
Igazáből csodálkozom, hogy cseh ipar nem tudja megugorni a saját lőszerellátását. A NATO szabvány lőszerek méretei ismertek - simán gyárthatnák maguknak...Majd mi adunk Várpalotáról...!Na jó az sem lesz olcsó...!
T
Törölt tag
Guest
Kicsit tanulmányozzátok még ezt a kérdést!Hát egyenlőre sok NATO kaliber nem kell nekik...!
A csehek tudnának hozzá lőszert gyártani (és ez a kiírásban benne is volt), azonban nem használhatják, vagy különben bukják a garanciát.
Vagy megveszik a Nextertől a lőszert, vagy gyártanak francia Nexter lőszert licence-ben.
Ez a véletlen (persze hogy nem az!) félreértés persze már csak a megrendelés után derült ki.
Már csak ezért is kell RM löveget vegyünk: RM lőszergyárban készülő lőszerrel biztos nem lesz elbukva a garancia.
T
Törölt tag
Guest
Nyilván...
A várpalotai löszert majd elfogadja a Nexter.Majd mi adunk Várpalotáról...!Na jó az sem lesz olcsó...!
Én tisztában vagyok azzal hogy érted a viccet csak nem szereted...! Vagy lehet hogy még sem érted?Nyilván...
A várpalotai löszert majd elfogadja a Nexter.
T
Törölt tag
Guest
@arcas tudja, hogy miről beszél, esetedben ez nem feltétlen igaz.
Ő azért kérdezett rá az "occó" lőszerre, mert az ágyúnak a buta lőszereit tervezték otthon legyártani a csehek (nagyobb mennyiség). Irányítottuk (drága) ugye nincs is, a Nexterrel ellentétben.
"A Pallas nagy lexikonában
Tarack (ném. hauffnitt, haufnitz, később haubitze). Eredetileg fából készült parittya, mely a köveknek egész halmazát (németül: hauf, csehül: húfne) hajította. Legelőször a 15. századbeli huszitáknál fordult elő Jiskra alatt. A Zeitschrift für Kunst, Wissenschaft und Gesch. des Krieges (IV. 181, Berlin 1844) szerint a Haufnitt kamra nélkül, hengerded fúrású volt. Az Esterházyak fraknói várában voltak ilyen tarackok, amelyek hossza 61/2 bécsi láb volt, és 6 font kő felvételére voltak fúrva (Wolf Unverzagt 1554. felirattal). A 15. században a tarackok mindig hosszabbak lettek. Már Boroszló város szertárában hosszú, középnagyságú és kis tarackokat említenek.
A 16. században mind jobban a «haubitze» név terjedt, mely név a «haufnitz»-ból származott; az ágyú és mozsár közt álló löveget jelezte. Csöve viszonylag rövid volt (6–8 űrmérethosszú, L/6–L/8), s kerékkel ellátott lövegtalpon feküdt. Eleinte csak kőgolyók lövésére rendelve, a 16. század második felében gránátlövedéket kaptak, és ezzel jelentőségük is emelkedett. Kaliberüket a gránát rendszeresítésével is a régi kőgolyók súlya szerint nevezték el. Eleinte csak kicsinyek, 16, 18 vagy 20 fontosak, később, a 17. században 25 és 30 fontosak voltak; a tábori használatra pedig 11-10 és 7 fontosakat rendszeresítettek. Ezen században nagy gondot fordítottak a tarackok műszerkezetére, mert a csak tömör golyókat lövő sima ágyúk mellett hasznukat vehették.
Megkülönböztettek rövid és hosszú tarackokat; az előbbiek rendesen hatszoros űrmérethosszal bírtak, és inkább a hajításra, az utóbbiak L/8–L/9 űrmérethosszal pedig inkább a lövésre voltak rendelve. A rövid tarackokat leginkább a porosz tüzérségnél mint tábori löveget használták, míg a többi tüzérségeknél 1850 körül hosszú tarackokat rendszeresítettek.
Magyarországon a 19. század végén mint tábori hajítólöveg a 9 cm-es ostrommozsár volt rendszeresítve. A hajítás hatásának fokozása végett egy 12 cm-es tábori tarackot (feld-haubitze) terveztek, amely a 9 cm-es tábori lövegnél rövidebb, de azzal egyenlő súlyú."
Tarack (löveg) – Wikipédia
Önjáró német tarackok HX3 Magyarország számára
www.armadninoviny.cz
Samohybné nÄmecké houfnice HX3 pro MaÄarsko
Samohybné nÄmecké houfnice HX3 pro MaÄarsko
www.armadninoviny.cz
a kaliberhossz minden csak nem tarack ahogy a röpálya sem igazán tarack röpálya az L60 as kaliberhossz annyi mint a 40mm Boforsz gépágyújé. a 16 hüvelykes hajóágyúk is 50 körüliek vóltak (és az nagyon nem hajótarack)
nemtudom mennyi pontosan a tarack kaliberhossza de olyan 25-30 felett már nem tarack.
A csőhossz nem határozza meg, hogy micsoda. A röppályája meg pont tarack is lehet a magas csőemelés miatt.
alapvetően a csőhossz határozza meg. meg hogy mire van használva. a csőemelkedés is számít. de a röpálya meredekségén az nem változtat.
hoszabb a kaliberhossza mint a hk páncéltörő ágyúk java.
