Szia,
De, a wuhani es a brit virus eseten tudhatjuk, 89-90%-akrol szolnak a kulonbozo tanulmanyok a Pfizer/BioNTech eseten (marmint a 89-90% arra vonatkozik, akik NEM terjesztik).
Elég sok számadat terjed a különböző gyártmányú oltásokkal kapcsolatban, de sokaknak lehet, hogy nem mindig követhető, mit is jelent. Nézzük meg őket közelebbről.
Mondjuk, hogy a Pfizer/BioNTech esetén a hatékonyság 95%.
A százalékok alapján joggal gondolhatnánk, hogy minden 100 beoltott emberből 95 (92/86/79/66) védett lesz a COVID-19 betegséggel szemben. De ebben az esetben a matematika nem így működik.
Általában a gyógyszergyártók beoltanak x embert, miközben ugyancsak x számúnak placebót adnak. Aztán azt várják, hogy a résztvevők körében történjen megbetegedés. A következő lépésben elárulják, hogy ki melyiket kapta és megnézik mennyi tünetes volt a két különböző csoportból. A Pfizer 43.661 önkéntest toborzott és addig várt, amíg 170 személynél mutatkoztak a SARS_CoV-2 tünetei és lett pozitív a tesztjük. Kiderült a 170 esetből csak 8 olyan személy volt, aki a valódi vakcinát kapta, a többi 162 viszont placebót kapott. Ezt követően a kutatók meghatározták a vírus fertőzöttek két csoportja közötti relatív különbséget, és ezt fejezték ki mint hatékonysági értéket. Ha nincs különbség a vakcina és a placebo csoport között, ez az érték nulla. Ha viszont a beoltottak közül senki nem betegszik meg (vagy legalábbis nem produkál tüneteket), akkor a hatásosság 100 százalék.
Nézzük meg, hogy mi a különbség a hatásosság (efficacy) és a hatékonyság (effectiveness) között. A kettő kapcsolódik egymáshoz, de mégsem teljesen egyeznek meg. A hatásosság (efficacy) csak a klinikai próba során való mérésre vonatkozó adat. A hatékonyság (effectiveness) viszont azt jelenti, hogy mennyire működik jól a vakcina kvázi élesben. Jellemzően a hatékonyság alacsonyabb érték, mint a hatásosság. Ez főként arra vezethető vissza, hogy a vizsgálatokban részt vevő személyek nem képezik le tökéletesen a teljes népességet. Normál esetben sok olyan ember él köztünk, akinél fennáll valamilyen krónikus betegség, ami esetleg negatívan befolyásolja, hogy a vakcina mennyiben tudja kifejteni hatását.
Most a beoltottak vírus terjesztéséről azt tudjuk, hogy nem tudunk semmi biztosat. Simán lehet, hogy azok is terjesztik a vírust, akiket már beoltottak valamelyik vakcinával. De az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy csak a beoltottak egy bizonyos része terjeszti. (Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos százalékuk egészen biztosan terjeszti is.)
A legtöbb fertőzéshez hasonlóan, a koronavírus esetében is függ a kórokozó beviteli mennyiségétől a továbbadás esélye, ahogy az sem mindegy, hogy hol, milyen mértékben és hogyan immunizálódtunk. Természetes fertőzésnél többféle antitest (IgG, IgM, IgA) működik, és nagyobb eséllyel alakul ki a nyálkahártya-immunitás is. Az izomba adott vakcina azonban többnyire inkább szervezetszintű immunitást alakít ki, és egyáltalán nem biztos, hogy a vakcina a nyálkahártya-immunitást is a megfelelő mértékben alakítja ki.