Külön V-ben szét tartott, felfelé pozícionált, direkt alul hosszabbra hagyott kiömlő csövek és ennek ellenére volt még szükség arra a légréssel felszegecselt rozsdamentes acél (titán?) hőpajzsra. És még azt is elszínezi a gázhő. Ez már az új, orosz hajtóműves verzió tesztelése.
A korábbi, francia hajtóműves verziókon erre még nem volt szükség.
Ez a fotó alapján ez rozsdamentes acélnak tűnik:
Íme a Ka-226T legújabb, várhatóan 2025-től sorozatgyártandó iterációja, immáron orosz hajtóművekkel:
A sztori röviden a következő:
Volt a nálunk jól ismert csillagmotoros, 2x 320-360 lóerős Ka-26-os.
Ezután jött a hamvába holt, pár darabot megélt egyhajtóműves, gázturbinás román-szovjet Ka-126-os.
Ezután jött az orosz Ka-226-os, két darab angol Rolls-Royce M250 gázturbinával.
Majd az indiai igények szerint magassági feladatokra optimalizált Ka-226T, két darab francia Safran Arrius 2G1, egyenként nem kevés, 585 lóerővel, új reduktorral, új forgószárny agyakkal, lapátokkal.
2021-ben elkészült a prototípus, majd az indiánok nem írták alá a szerződést, lógva hagyták az oroszokat. A gép 7600 méterig gond nélkül fel tudott emelkedni.
2022-ben a szankciók miatt hajtómű nélkül maradt a projekt, mígnem a szentpétervári Klimov kifejlesztette a VK-650V hajtóművet, ami 650 lóerő átmeneti, vagy felszálló teljesítményt tud és párhuzamosan az Ansat helikopterhez is alkalmazható.
Érdekesség, hogy ezek a mégerősebb orosz hajtóművek miatt újra áttervezték a reduktort és a hajtáslánc további elemeit is.
Remélve, hogy ez a kis új hajtómű talán szerencsésebb lesz, mint a Klimov TV7-117-es, azért azt is megállapíthatjuk, hogy maga a gép sárkánya is módosult, modernebb külleme lett. Direkt a korábbi bejegyzésemre válaszolva írom ezt, hogy látszódjon, hogy nem csak a kabinhoz, de még a farokrészhez is hozzányúltak. És nem csak öncélú formaterv miatt, hanem mert az oldalkormány is nagyobb felületű lett.