Kísérleti repülőgépek, prototípusok

Ha leállították, mert túl drága plusz belső fegyverteres, ami azért nem fogad be annyi pokoltüzet, mint amit a két szárnyacskára fel lehet aggatni, akkor reális utódról beszélünk-e, vagy csak egy zsákutcáról?
 
Viszont lopakodik és az új AH-64 D az ő rendszereit használja! Na meg már nem kell 10.000+ tankot megállítani a fulda-i hasadékban úgyhogy elég lehet a kevesebb is ,na meg azt hiszem külsősen is lehetett aggatni rá mindenfélét csak akkor nem lopakodik....
 
Ha a föld felett alig pár méterrel repked az AH-64, akkor az is már kvázi lopakodónak számít nem?
 
Az RAH-66-ot azért kaszálták el - mér a gyártást kezdték volna - mert az UAV gépek úgy tűnt, hogy töredék költségen megvalósítják a RAH-66 képességeinek nagy részét. Persze a tűzerő kisebb, más a repprofil, de nem is kerülnek annyiba, méretben jól skálázhatóak. Egy heli meg heli marad főleg, ha kétszemélyes.

Az RAH-66-nál nem volt szempont a brutális tűzerő, inkább azon volt a hangsúly, hogy az újgenerációs SAM ellen is túlélőképesebb legyen. Az AH-64 gépeken szép elméleti képessége a 16 db Hellfire, de totálisan értelmetlen. A gyakorlatban 8-nél többet gyak. soha nem visznek vagy vittek volna. Az F-35-nél megfigyelt trend itt is megvan. Jobb "alacsony észlelhetőségűnek" lenni, mint burtálisan feleslegesen nagy tűzerővel rendelkezni. Lásd F-16C vs F-35 és AH-64 vs RAH-66 arányait fegyverz tekintetében, ha meg kell őrizni az alacsony észlelhetőséget. Ha ez már nem szempont, akkor viszont nagy difi nincs, sőt...!
 
Nem kísérleti repülőgép, hanem helikopter, de máshova nem tudtam berakni. Az Eurocopter X3 megdöntötte a sebességi rekordot még június elején. A cikk szerint elérték a 472km/h sebességet valamint ereszkedés (leszállás?) közben a 486km/h-át is.

 

http://www.flightglobal.com/news/articles/x3-breaks-helicopter-speed-record-386956/
 
A Brazíl fejlesztésekkel valamiért nagyon nins törődve ezen az oldalon pedig elég jelentős szerintem. De a japán is de az talán majd mostanába előtérbe fog kerülni.
 
joker

Ez a tereptől függ, de ha már van egy kis domborzat akkor baromi nehéz észrevenni őket. Az indítási távolságod bármilyen más célhoz képest nagyon kicsi (mivel a cél nagyon lassú). Ebből aztán meg adódik a következő probléma, neked is alacsonyan kell repülnöd különben olyan "look-down" helyzet alakul ki, hogy szinte esélytelen normálisan rávezetni a rakétát. Azt, hogy a gyakorlatban mennyire szokás alacsonyan repülni vadászokkal nem tudom, gondolom, hogy a helyzet dönti el.

Mondjuk ugyanez AESA radarokkal, datalinkkel, AWACS-al egész más dimenzió. Főleg ha még a földről is kapnak infot, hogy merre kell keresni :)
 
Érdekes koncepció, a billenőrotoros megoldás szintje adja magát, ami ugye egy fantáziarajzon jól mutat.
De én azért kíváncsi vagyok, hogy pl az Osprey számára is nem egyszer végzetes örvénygyűrű jelenséggel itt mit fognak tudni kezdeni.
 
Mivel itt több kisebb rotor van a felhajtóerők több ponton hatnak a sárkányszerkezetre, ez elvileg jobb megoldás mint az Osprey megoldása. Inkább az a gond hogy mire használható terepen. Jó hogy gurul de egy ilyen kiálló részekkel teli járművel tényleg úton is akarnak rutinszerűen közlekedni és aztán ha úgy gondolják az útról egyszercsak, előkészítés nélkül fel akarnak szállni vele? Egy repülőszerkezetet, felszállása előtt műszakilag át kell csekkolni. Nem világos mire jó a gyakorlatban ez az öszvér...
 
F-92_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
 
Azért halkan megjegyzem, hogy az USA repülőgép-kategorizálási jelzésrendszerében a kísérleti gépeket kizárólag az X- jelzésű gépek jelentik (aerodinamikai, súrlódás-hőtani, anyag/szerkezeti stb. cél-kísérletekre gyártott gépek). Az Y-al kezdődő jelzések már kimondottan sorozatgyártásra tervezett gyártás-technológiai prototípusokat jelölnek, tehát YB-47 = bombázó-prototípus, YF-16 = vadászgép-prototípus stb. Ha ilyeneket is beteszünk a topicba, akkor a címet szerintem bővíteni kellene a "Prototípusok" címszóval is.
 
Azért halkan megjegyzem, hogy az USA repülőgép-kategorizálási jelzésrendszerében a kísérleti gépeket kizárólag az X- jelzésű gépek jelentik (aerodinamikai, súrlódás-hőtani, anyag/szerkezeti stb. cél-kísérletekre gyártott gépek). Az Y-al kezdődő jelzések már kimondottan sorozatgyártásra tervezett gyártás-technológiai prototípusokat jelölnek, tehát YB-47 = bombázó-prototípus, YF-16 = vadászgép-prototípus stb.

Általánosságban így van, ahogy írod, de néha azért sikeresen megkeverik az amik is ezt a dolgot, mint pl. az XB-70, vagy az X-35. Egyikről sem lehet elmondani, hogy "kísérletibb" gépek voltak, mint mondjuk az YF-22, vagy az YF-23, hanem ezek is inkább prototípusok, de mégis "X" jelzést kaptak.
 
Az XB-70 azért kapott X előtagot, mert akkoriban Mach 3 sebességű bombázó csak a képzeletben és a kiírási követelményben létezett. Úgy kellett megtervezni és legyártani, hogy hasonló méretű és sebességű géppel nulla kísérleti repülés/tapasztalat volt, és akkoriban ráadásul számítógépes tervezési lehetőségek és szimulációk sem voltak még, tehát minden élesben ment!
Az X-35-nél talán az volt a kiírásban a nagyon extra, hogy első típusként volt követelmény, hogy mindhárom haderőnem (NAVY, AIR FORCE, MARINES) követelményeinek meg kell felelnie, és ennek megfelelően egész sor régebbi típust kell vele leváltani. Talán így több pénzt tudtak rá kiharcolni?
De mindent figyelembe véve, ennél szerintem sem logikus az X-jelzés. Dehát övék a gép.....így a "keresztelés" joga is:-)