Környezetvédelem

A biomasszából akarnak/lehet biogáz csinálni.
Ezek mindent biomasszának hívnak, az erdei vágástéri hulladéktól kezdve a híg és kevésbé híg trágyán keresztül, az energia ültetvényen át az olajretekig, mindent.
A városi lehullott és összegyűjtött falevelek égetése kazánban biomassza égetés, de ebből biogáz nem lesz kb. soha.
A biomassza töredéke alkalmas biogáz előállítására. Ellenben a biomassza számottevő része égethető el ilyen olyan módon.
Ezért kellene értelmes módon szétválasztani ezeket.


A probléma azok alacsony energiasűrűsége és kis sűrűsége, lényegében itt is gázolaj alapú működésről van szó. A szalmatüzelésű erőmű ötlete ment nagyot 2010/11 táján. Mennyi épült meg azokból? Az OTI pályázott vagy 3-4-en. Egyik sem épült meg tudtommal. Kaposváron olvasom, hogy valami mégis lesz. Szalmaztüzelésű lett végül?
 
Sokkal de sokkal több van az országban. Teljesség igénye nélkül párat ki-googliztam, meg ami adatot gyorsba' találtam:
Zalában van, Szegeden szennyvíztelepen 2*330Kwh-s motorral, van egy másik 1200 KW-s Szegeden, Csongrádon 100KW, Szarvason évente 27,6 millió kilowattóra villamos energiát termel, Nagykörös: Éves villamosenergia termelés: 12-14GWh. Pálhalma.

Csak tehenészetből is felületes kereséssel néhány nagyobb példa:
Mezőhegyesi "új" marhatelep 880 férőhelyes, aminek kb az éves termelése 144.54.000 liter bélsár és ürülék és ha jól értem, akkor ehhez jön még az alomanyag (45-50 literes ürülékből a kisebb értékkel számolva). Plusz ott van más telep is egy településen belül és a lakossági szennyvíz.
Törökszentmiklós: 485 tejelő +szaporulat (ez is olyan 800 körüli létszám)
Gomba, Hunland, 2700-2800, ebből 1516 fejős tehén
És ez a rengeteg szerves anyag, életanyag nagyon hiányzik a földekről... :-(
 
A városi lehullott és összegyűjtött falevelek égetése kazánban biomassza égetés, de ebből biogáz nem lesz kb. soha.
A biomassza töredéke alkalmas biogáz előállítására. Ellenben a biomassza számottevő része égethető el ilyen olyan módon.
Ezért kellene értelmes módon szétválasztani ezeket.


A probléma azok alacsony energiasűrűsége és kis sűrűsége, lényegében itt is gázolaj alapú működésről van szó. A szalmatüzelésű erőmű ötlete ment nagyot 2010/11 táján. Mennyi épült meg azokból? Az OTI pályázott vagy 3-4-en. Egyik sem épült meg tudtommal. Kaposváron olvasom, hogy valami mégis lesz. Szalmaztüzelésű lett végül?
Nem szétválasztani kell, hanem a HELYÉRE tenni, azaz ki-vissza a termőföldre! Oda való, ott a helye, ott hasznosul a természet rendje szerint. Persze ebből nem lehet profitot csinálni, de akkor nem pusztulnának tovább a talajaink.
 
Biogázról számokban

Szerintetek megérné akár szenyvíztelepekre, akár állattartó telepekre nagyobb mértékben telepíteni? @molnibalage ?
Nyilván a nagy szennyvíztelepeken most is van Budapesten.
Északi tisztító, 870kW gázmotor:
dsc_3541.jpg

Miskolc biogáz üzem:
miskolc-biogaz-uzem-3-1024x683.jpg

Mindegyik nagyobb telephelyen van, jellemzően nagyjából a telephely éves fogyasztását fedezik.
 
  • Tetszik
Reactions: migfun and Blitz97
A szalmatüzelésű erőmű ötlete ment nagyot 2010/11 táján. Mennyi épült meg azokból? Az OTI pályázott vagy 3-4-en. Egyik sem épült meg tudtommal. Kaposváron olvasom, hogy valami mégis lesz. Szalmaztüzelésű lett végül?
Szalmatüzelésű biomassza erőmű működik például Szabadegyházán a Hungrana telephelyén. A telep áram- és használati gőzigényét nagyrészt fedezi.
(A keletkező hamut pedig talajjavítóként értékesítik.)
 
  • Dühítő
Reactions: gergo55
De. pontosan ott, komposztálás után.
E. coli, Coliform baktériumok, Enterococcus faecalis, Clostridium percringens, stb. Ezek nem feltétlen pusztulnak el komposztálás során.
És akkor még nem beszéltünk esetleges gyógyszer maradékokról, nehézfémekről, stb.
 
E. coli, Coliform baktériumok, Enterococcus faecalis, Clostridium percringens, stb. Ezek nem feltétlen pusztulnak el komposztálás során.
És akkor még nem beszéltünk esetleges gyógyszer maradékokról, nehézfémekről, stb.
Helyesen kezelt komposztba ezeknek a patogéneknek annyi, ahogy a gyógyszermaradványok is nyomtalanul lebomlanak.
 
Helyesen kezelt komposztba ezeknek a patogéneknek annyi, ahogy a gyógyszermaradványok is nyomtalanul lebomlanak.
Egy átlag komposzt/trágyahalom hőmérséklete a 40-60 fokos tartományban mozog. Az E. coli egyes törzsei 45-50 fokig képesek a szaporodásra. Az Entrococcus faecalis dettó, ráadásul egyre inkább terjednek az antibiotikum-rezisztens törzsei. A C. perfringens spórát képez, amit bizony nem fog a komposztálás kiiktatni.
Gyógyszerügyben azt hiszem mondhatom, hogy otthon vagyok. Egy kémiailag stabil molekula nem fog teljes mértékben lebomlani a komposztálás körülményei során. Az antibiotikumok például igencsak szeretik túlélni a trágya érlelését, majd szépen fel is dúsulnak a talajban, ezzel gátolva a talaj mikrobáit.
Ugyanígy az eleveniszapos szennyvíztisztítás körülményeit is túlélik a gyógyszermolekulák.
 
A biogáz erőművek esetén, ha nem igen közel van nagy tömegű alapanyag, akkor lényegében gázolaj alapon működő erőműről van szó. Ha 10-20 tonna alapanyag helyszínre szállítása 50-100 liter gázolajba kerül, akkor elég gyengus az egész folyamat energetikai kihozatala. Biogáz erőműveket lényegében csak oda éri meg letenni, ahol nagyon nagy tömegű és jó metán kihozatallal bíró alapanyag van.

2010/11 táján rész vettem egy ilyen erőmű esetleges bővítésében. Kb. 30 ezer tonna alapanyag mozgatásával az elérhető átlagos villamos teljesítmény éves átlagban 1,5MW alatt volt. És ezek után a maradék anyagot is kellett mozgatni, ami igaz, hogy hasznosítható volt még földeken, de itt is 10k tonnás léptékről van szó. Pusztán áramtermelése ezért pocsék.

A hőfelhasználására is kell valami, hogy gázmotor hulladékhőt melegvízbe csavarva az is hasznos legyen. Ha az mezőgazdasági üzemnek nincs nagy hőigénye, akkor ez kiesik. De még ahol ezt is el tudták sütni, 2011 táján akkor sem érte meg. Persze a mai áram áram mellett már más lenne a helyzet, de a realitás meg az, hogy ameddig az energia olcsó volt, nem nagyon érte meg ezeket.

A németeknél szénné vannak dotálva ezek, azért van belőle sok. Csak ez meg is látszik a német áram árán. Mivel a nagy mezőgazdasági állattartásnak van szaga, ezért ezek nincsenek nagyváros közelében, ergo távfűtésre sem lehet használni, mert nincs mire rákötni...
Pont mint a biomassza ! Olcsó áramárnál nem volt rentábilis most már igencsak megéri mindkettő ! Nyilván idő és befektetés de egy biogáz üzem kiegészítve PV-vel jó és fenntartható kombó !
 
  • Tetszik
Reactions: Blitz97
Egy átlag komposzt/trágyahalom hőmérséklete a 40-60 fokos tartományban mozog. Az E. coli egyes törzsei 45-50 fokig képesek a szaporodásra. Az Entrococcus faecalis dettó, ráadásul egyre inkább terjednek az antibiotikum-rezisztens törzsei. A C. perfringens spórát képez, amit bizony nem fog a komposztálás kiiktatni.
Gyógyszerügyben azt hiszem mondhatom, hogy otthon vagyok. Egy kémiailag stabil molekula nem fog teljes mértékben lebomlani a komposztálás körülményei során. Az antibiotikumok például igencsak szeretik túlélni a trágya érlelését, majd szépen fel is dúsulnak a talajban, ezzel gátolva a talaj mikrobáit.
Ugyanígy az eleveniszapos szennyvíztisztítás körülményeit is túlélik a gyógyszermolekulák.
Ugye a biogáz üzemnél baktériumokat adnak az alapanyaghoz. Ezekre milyen hatással vannak a humán, vagy emberi antibiotikumok maradványai és más szerek?
 
  • Tetszik
Reactions: Centquri prime
Ugye a biogáz üzemnél baktériumokat adnak az alapanyaghoz. Ezekre milyen hatással vannak a humán, vagy emberi antibiotikumok maradványai és más szerek?
Az attól függ. Azért ez jóval bonyolultabb téma.
Eleve a rendszer épülhet quorrum sensingre, biofilmképzésre (bár ez nem egészen független), és sok egyébre. Egy jól összerakott baktériumközösség számára alapanyag lehet.
Azért itt egy ilyen üzem eleve min metilotrofokat, és metanogéneket tartalmaz. De ha tisztítani is szeretnél, biztos lesz benne valami kemitrof is, hogy a ként kivonják, és még sok minden más.
A természet jelenleg ott tart, hogy tömény h2so4re is rátelepült már azt feltabáló fertőzés, sőt igazából kőolaj zabálók is vannak. A híres EW baleset után a tenger egy részén használták is mentesítésre. Ahol bedobták, lassan kezd helyreállni a természetes bioszféra, a többi területen, még csak most kezd valójában eltünni az olaj.
Remélem érthető azért, ha nem sikíts :)
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros
Ugye a biogáz üzemnél baktériumokat adnak az alapanyaghoz. Ezekre milyen hatással vannak a humán, vagy emberi antibiotikumok maradványai és más szerek?
Alapvetően negatívan befolyásolják az elgázosítást, de ez sok mindentől függ. Szerencsére csak rövid ideig fogyasztunk antibiotikumokat és akkor sem kilószámra.
Állatoknál a ‘80-as évek óta tilos a preventív céllal adott antibiotikum alkalmazása. Ráadásul élelmezés-egészségügyi várakozási idő is van rájuk, így csak szükség esetén használják.
Antibiotikum mellett lehet még sok minden, de szerintem ezek kevéssé befolyásolják.
 
Az attól függ. Azért ez jóval bonyolultabb téma.
Eleve a rendszer épülhet quorrum sensingre, biofilmképzésre (bár ez nem egészen független), és sok egyébre. Egy jól összerakott baktériumközösség számára alapanyag lehet.
Azért itt egy ilyen üzem eleve min metilotrofokat, és metanogéneket tartalmaz. De ha tisztítani is szeretnél, biztos lesz benne valami kemitrof is, hogy a ként kivonják, és még sok minden más.
A természet jelenleg ott tart, hogy tömény h2so4re is rátelepült már azt feltabáló fertőzés, sőt igazából kőolaj zabálók is vannak. A híres EW baleset után a tenger egy részén használták is mentesítésre. Ahol bedobták, lassan kezd helyreállni a természetes bioszféra, a többi területen, még csak most kezd valójában eltünni az olaj.
Remélem érthető azért, ha nem sikíts :)
Amennyire kell, talán értem.