Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
„A klímaváltozás az idén tényleg kimutatta a foga fehérjét”
Soha nem látott aszályt hozott az idei nyár, a jövőben pedig fel kell készülni a hasonlóan száraz évekre. Szükségessé válhat a folyók újraszabályozása, az öntözési gyakorlatok újragondolása, de akár az is, hogy csapadékosabb időszakokban mélyebben fekvő területeket öntsünk el, hogy a felszín...
www.napi.hu
Mire jó a duzzasztógát és mire nem?
A víz nem tűri a nyers erőszakot, de a természetéhez igazodó irányításnak enged (Németh Endre)Időről időre felröppen a hír, hogy „duzzasztás kell”, „víztároló kell”. Bevágódik a Duna Bős alatt? Nem elég a hűtővíz Pakson? Aszály van? – Duzzasztás kell, hangzik kapásból a válasz. A rossz válasz.…
A Telex cikke arról, hogy veszélyben van, illetve csökken a Magyarországon költő fehér gólyák állománya:
https://telex.hu/tudomany/2022/09/0...zoltan-magyar-madartani-egyesulet-feher-golya
Röviden annyi, hogy sok a veszély, elsősorban az elektromos vezetékek, de nem jó a tartós hideg, lehetnek veszélyei az aszálynak, az emberi jószándéknak is, és hogy változtatni kellene a szokásainkon, az életmódunkon, stb...
Mondhatni, a szokásos.
Vannak ilyen cikkek a fogyatkozó fecskeállományról is, tavasszal heti szinten jönnek szembe a fecskék fészkelését akadályozó embertársainkat dorgáló, elítélő írások, drámai képsorok. És jogosan, tényleg.
Valamiről azonban alig, vagy egyáltalán nem esik szó. A fentebbi, 10.000 karakteres cikk mindössze 4 szóban utal erre a bizonyos dologra, azaz hogy
"a Mediterráneumban lelövik őket"
A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy a Mediterránum népeinek egyes, magukat nem csekély számban aktivizáló fiai az ősszel és tavasszal sokmilliós tömegben vonuló vándormadarak közül a megpróbálnak minél többet megölni. Ez arrafelé népszokás, nyilván sok száz, ha nem ezer éves múlttal - a térség lakossága valószínűleg a ciklikusan felbukkanó madártömeggel igyekezett sokszor szegényes táplálékát kiegészíteni. Az íjak és nyilak persze nem sok veszteséget okoztak, a lépvesszők, hurokcsapdák annál többet, de a helyzet azzal vált mára igazán drámaivá, hogy a térség lakosságszáma a sokszorosára nőt és széles körben elterjedtek a lőfegyverek.
Így a madárvonulás hosszú évek óta igazi vérfürdő, tömegmészárlás, különösen Libanon térségében, Cipruson és Egyiptomban, de a fajirtásból kiveszi a részét Dél-Európa primitívebb része is, pl. Máltán.
A magyarországi gólya-, fecske- és általában költözőmadárállomány pusztulásának meglehet legfőbb okai itt pózolnak, az alábbi képeken.
Nem csak a gólyákat mészárolják halomra, mindenre lőnek, ami repül, ölyvre, pacsirtára, pelikánra, a picike légyakpótól a hatalmas ékfarkú sasig. A Birdlife International 2015-ös jelentése szerint Libanonban évente kb. 2,6 millió madarat lőnek le.
A szörnyűségeket dokumentáló szervezetek oldalain tucatjával sorjáznak a borzalmas képek megcsonkított, keresztre feszített, ajtókra szögezett, meggyalázott madarak tetemeiről.
És akkor arról még nem is beszéltünk, milyenek lehetnek a madarak túlélési esélyei a Fekete-Afrikában töltött hónapok alatt, ahol szintén robbanásszerűen nő az éhező lakosszágszám és szintén egyre több a fegyver...
Valóban sokat tehetünk helyi szinten, hazánkban is a madarak (és a természet) védelméért, de ha a gólyáknak, a fecskéknek és a többi vándornak évről évre meg kell járniuk a poklot, akkor el fog jönni az az ősz, amikor elrepül az utolsó gólyacsalád, az utolsó fecskepár, és eljön az a tavasz, amelyiken nem jön vissza már senki.
Hatalmas dühöt érzek amiatt, amit ezek a majomlelkű szaremberek művelnek, és őszintén támogatnék egy, a térség demilitarizálását célzó átfogó, vadászpuskákra és lépvesszőkre is kiterjedő, orosz-stílusban kivitelezett különleges hadműveletet!
Ugyanakkor az is roppant dühítő, hogy a természet- és azon belül a madárvédelemmel egyébként elég sokat foglalkozó hazai mainstream média erről a témáról többnyire mélyen hallgat. Talán azért, mert (ez is) nehezen fér össze a szegény, ártatlan menekültek narratívával, meg a kulturális tolerancia mantrájával?
Aki további információkra kíváncsi, annak ajánlom figyelmébe a
Committee Against Bird Slaughter (CABS)
és a
STOP Hunting Crimes in Lebanon
Fb-oldalát.
Követni is érdemes őket, legyen csak minél inkább szem előtt ez a sokak által nem is sejtett probléma!
https://telex.hu/tudomany/2022/09/0...zoltan-magyar-madartani-egyesulet-feher-golya
Röviden annyi, hogy sok a veszély, elsősorban az elektromos vezetékek, de nem jó a tartós hideg, lehetnek veszélyei az aszálynak, az emberi jószándéknak is, és hogy változtatni kellene a szokásainkon, az életmódunkon, stb...
Mondhatni, a szokásos.
Vannak ilyen cikkek a fogyatkozó fecskeállományról is, tavasszal heti szinten jönnek szembe a fecskék fészkelését akadályozó embertársainkat dorgáló, elítélő írások, drámai képsorok. És jogosan, tényleg.
Valamiről azonban alig, vagy egyáltalán nem esik szó. A fentebbi, 10.000 karakteres cikk mindössze 4 szóban utal erre a bizonyos dologra, azaz hogy
"a Mediterráneumban lelövik őket"
A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy a Mediterránum népeinek egyes, magukat nem csekély számban aktivizáló fiai az ősszel és tavasszal sokmilliós tömegben vonuló vándormadarak közül a megpróbálnak minél többet megölni. Ez arrafelé népszokás, nyilván sok száz, ha nem ezer éves múlttal - a térség lakossága valószínűleg a ciklikusan felbukkanó madártömeggel igyekezett sokszor szegényes táplálékát kiegészíteni. Az íjak és nyilak persze nem sok veszteséget okoztak, a lépvesszők, hurokcsapdák annál többet, de a helyzet azzal vált mára igazán drámaivá, hogy a térség lakosságszáma a sokszorosára nőt és széles körben elterjedtek a lőfegyverek.
Így a madárvonulás hosszú évek óta igazi vérfürdő, tömegmészárlás, különösen Libanon térségében, Cipruson és Egyiptomban, de a fajirtásból kiveszi a részét Dél-Európa primitívebb része is, pl. Máltán.
A magyarországi gólya-, fecske- és általában költözőmadárállomány pusztulásának meglehet legfőbb okai itt pózolnak, az alábbi képeken.
Nem csak a gólyákat mészárolják halomra, mindenre lőnek, ami repül, ölyvre, pacsirtára, pelikánra, a picike légyakpótól a hatalmas ékfarkú sasig. A Birdlife International 2015-ös jelentése szerint Libanonban évente kb. 2,6 millió madarat lőnek le.
A szörnyűségeket dokumentáló szervezetek oldalain tucatjával sorjáznak a borzalmas képek megcsonkított, keresztre feszített, ajtókra szögezett, meggyalázott madarak tetemeiről.
És akkor arról még nem is beszéltünk, milyenek lehetnek a madarak túlélési esélyei a Fekete-Afrikában töltött hónapok alatt, ahol szintén robbanásszerűen nő az éhező lakosszágszám és szintén egyre több a fegyver...
Valóban sokat tehetünk helyi szinten, hazánkban is a madarak (és a természet) védelméért, de ha a gólyáknak, a fecskéknek és a többi vándornak évről évre meg kell járniuk a poklot, akkor el fog jönni az az ősz, amikor elrepül az utolsó gólyacsalád, az utolsó fecskepár, és eljön az a tavasz, amelyiken nem jön vissza már senki.
Hatalmas dühöt érzek amiatt, amit ezek a majomlelkű szaremberek művelnek, és őszintén támogatnék egy, a térség demilitarizálását célzó átfogó, vadászpuskákra és lépvesszőkre is kiterjedő, orosz-stílusban kivitelezett különleges hadműveletet!
Ugyanakkor az is roppant dühítő, hogy a természet- és azon belül a madárvédelemmel egyébként elég sokat foglalkozó hazai mainstream média erről a témáról többnyire mélyen hallgat. Talán azért, mert (ez is) nehezen fér össze a szegény, ártatlan menekültek narratívával, meg a kulturális tolerancia mantrájával?
Aki további információkra kíváncsi, annak ajánlom figyelmébe a
Committee Against Bird Slaughter (CABS)
és a
STOP Hunting Crimes in Lebanon
Fb-oldalát.
Követni is érdemes őket, legyen csak minél inkább szem előtt ez a sokak által nem is sejtett probléma!
Kormányinfó:
"A Mátrai Erőművel kapcsolatban két döntést hozott a kormány: folytatják a zöld beruházásokat, ha pedig rendelkezésre áll a helyreállítási alap, akkor még nagyobb ívű terveik is vannak. Gulyás Gergely leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben a lignittel való energiaelőállítás elkerülhetetlen, a kormány arról döntött, hogy 2029-ig fenntartja ezt, az erőmű addig biztos működni fog."
Fő a kibocsátáscsökkentés...
"A Mátrai Erőművel kapcsolatban két döntést hozott a kormány: folytatják a zöld beruházásokat, ha pedig rendelkezésre áll a helyreállítási alap, akkor még nagyobb ívű terveik is vannak. Gulyás Gergely leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben a lignittel való energiaelőállítás elkerülhetetlen, a kormány arról döntött, hogy 2029-ig fenntartja ezt, az erőmű addig biztos működni fog."
Fő a kibocsátáscsökkentés...
Úgy tűnik, végre kezdenek valamit a helyzettel.
Kritikussá vált a busahelyzet az Alsó-Tiszán, a kutatók is hüledeznek – videóval
Hatalmas busakaravánok „járőröznek”.pecaverzum.hu
Hadat üzentek a busáknak: az élő Tiszán is elkezdik a szelektáló halászatot
Szintet lép az inváziós faj elleni küzdelem.
pecaverzum.hu
K
Kopi2000
Guest
Jo, jo, tizedelik a madarakat, de nemcsak ezert csokken a szamuk MO-om. Itt is megfigyelheto az antropogen elohely atalakitas miatti teruleti elterjedes csokkenes. Pl., ahol lakom, falun, az iden is 12 feszekben volt kb. 40 db fecske, de ahol szulettem, varosban, bar gyerekkoromban sok fecske volt a kornyeken, evek ota mar egy darab sincsen...A Telex cikke arról, hogy veszélyben van, illetve csökken a Magyarországon költő fehér gólyák állománya:
https://telex.hu/tudomany/2022/09/0...zoltan-magyar-madartani-egyesulet-feher-golya
Röviden annyi, hogy sok a veszély, elsősorban az elektromos vezetékek, de nem jó a tartós hideg, lehetnek veszélyei az aszálynak, az emberi jószándéknak is, és hogy változtatni kellene a szokásainkon, az életmódunkon, stb...
Mondhatni, a szokásos.
Vannak ilyen cikkek a fogyatkozó fecskeállományról is, tavasszal heti szinten jönnek szembe a fecskék fészkelését akadályozó embertársainkat dorgáló, elítélő írások, drámai képsorok. És jogosan, tényleg.
Valamiről azonban alig, vagy egyáltalán nem esik szó. A fentebbi, 10.000 karakteres cikk mindössze 4 szóban utal erre a bizonyos dologra, azaz hogy
"a Mediterráneumban lelövik őket"
A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy a Mediterránum népeinek egyes, magukat nem csekély számban aktivizáló fiai az ősszel és tavasszal sokmilliós tömegben vonuló vándormadarak közül a megpróbálnak minél többet megölni. Ez arrafelé népszokás, nyilván sok száz, ha nem ezer éves múlttal - a térség lakossága valószínűleg a ciklikusan felbukkanó madártömeggel igyekezett sokszor szegényes táplálékát kiegészíteni. Az íjak és nyilak persze nem sok veszteséget okoztak, a lépvesszők, hurokcsapdák annál többet, de a helyzet azzal vált mára igazán drámaivá, hogy a térség lakosságszáma a sokszorosára nőt és széles körben elterjedtek a lőfegyverek.
Így a madárvonulás hosszú évek óta igazi vérfürdő, tömegmészárlás, különösen Libanon térségében, Cipruson és Egyiptomban, de a fajirtásból kiveszi a részét Dél-Európa primitívebb része is, pl. Máltán.
A magyarországi gólya-, fecske- és általában költözőmadárállomány pusztulásának meglehet legfőbb okai itt pózolnak, az alábbi képeken.
Nem csak a gólyákat mészárolják halomra, mindenre lőnek, ami repül, ölyvre, pacsirtára, pelikánra, a picike légyakpótól a hatalmas ékfarkú sasig. A Birdlife International 2015-ös jelentése szerint Libanonban évente kb. 2,6 millió madarat lőnek le.
A szörnyűségeket dokumentáló szervezetek oldalain tucatjával sorjáznak a borzalmas képek megcsonkított, keresztre feszített, ajtókra szögezett, meggyalázott madarak tetemeiről.
És akkor arról még nem is beszéltünk, milyenek lehetnek a madarak túlélési esélyei a Fekete-Afrikában töltött hónapok alatt, ahol szintén robbanásszerűen nő az éhező lakosszágszám és szintén egyre több a fegyver...
Valóban sokat tehetünk helyi szinten, hazánkban is a madarak (és a természet) védelméért, de ha a gólyáknak, a fecskéknek és a többi vándornak évről évre meg kell járniuk a poklot, akkor el fog jönni az az ősz, amikor elrepül az utolsó gólyacsalád, az utolsó fecskepár, és eljön az a tavasz, amelyiken nem jön vissza már senki.
Hatalmas dühöt érzek amiatt, amit ezek a majomlelkű szaremberek művelnek, és őszintén támogatnék egy, a térség demilitarizálását célzó átfogó, vadászpuskákra és lépvesszőkre is kiterjedő, orosz-stílusban kivitelezett különleges hadműveletet!
Ugyanakkor az is roppant dühítő, hogy a természet- és azon belül a madárvédelemmel egyébként elég sokat foglalkozó hazai mainstream média erről a témáról többnyire mélyen hallgat. Talán azért, mert (ez is) nehezen fér össze a szegény, ártatlan menekültek narratívával, meg a kulturális tolerancia mantrájával?
Aki további információkra kíváncsi, annak ajánlom figyelmébe a
Committee Against Bird Slaughter (CABS)
és a
STOP Hunting Crimes in Lebanon
Fb-oldalát.
Követni is érdemes őket, legyen csak minél inkább szem előtt ez a sokak által nem is sejtett probléma!
Hány ilyet láttam a környékünkön is, meg a múltkor felmentem az egykor gyümölcsösökből álló zártkerti vidékre az Aranyhegyre a "Pogány tornyot" megnézni (javaslom @Pogány -nak, ha eddig kimaradt), iszonyat volt amit ott láttam. Minden ami zöld volt, az műfű volt, 1-2 ház volt a kivétel.Akinek kertje van, olvassa el.
Teljesen egyetértek vele, aki az egész kertet telebassza térkővel, műfűvel és a maradék zöld helyét is leszórja kaviccsal miért nem költözik lakásba?!
Én a Ráckevei Duna parton szoktam megdöbbenni, kiköltözik a partra, mindent leterkovez, ami kimarad fehér kulekavics. A parti házában. Akkor miért akarnak ott lakni?!
Ugyanez az ártérben a Lupa sziget mellett... hihetetlen. Nagyon bosszantó. Meg az újépítésű lakóparkok is hasonlóan rosszak. Fel is idegeltem magam ezen megint
Iszom egy kávét, hátha lemegy a vérnyomásom 
ui. itt látom, hogy van olyan kortárs politikai világnézeteken átívelő nemzeti minimum, amire tudok építeni a jövőben alapítandó ökofasiszta párommal.
Tarvágás nincs, de csak mutatóban maradt fa a Balatonfüred feletti fennsíkon | 24.hu
Erdővédők egy csoportja évek óta monitorozza, hogy mennyire képes regenerálódni az erdő, az eredmény azonban siralmas.
24.hu
A madárvédelem Magyarországon elég magas szinten működik. Persze mindig lenne mit javítani rajta, de itt most nem erről van szó, hanem arról, hogy hiába élveznek a madaraink viszonylagos védettséget nálunk (és Európa zömmel kulturáltabb országaiban), ha a vonulók évről évre életük másik felét horrorisztikus viszonyok között kénytelenek tölteni.
Megkockáztatom, hogy a hazai madárbarát szemlélet, amelynek köszönhetően az itt születő fiókák többsége megszokja, hogy az ember nem bántja, sőt, segíti, még tovább súlyosbítja a sokkot, amikor az útra kelők a levantei térségben enyhén szólva "eltérő kultúrájú" emberekkel találkoznak.
Délebbre sem jobb a helyzet, Nigériában pl. a gyöngybaglyokat jobb esetben talizmánként adják-veszik, rosszabb esetben élve elégetik, mert úgy gondolják, hogy boszorkányok. (A közösségi médiában aztán lelkesen posztolják hőstetteiket, mert okos telefon, meg net, az persze van ott is.) Ezt a két szerencsétlen állatot Lagos-ban árulják, persze neten hirdetve, hiszen nem élünk már a kőkorban...
Szóval nyilván a magunk háza táján is lenne még mit söprögetni, de miközben a többnyire stabil, vagy egyenesen javuló hazai állományok fölött afféléken vekengünk, hogy a dolmányos varjú terjedése mennyire káros az énekesmadarak szempontjából, egy kontinenssel délebbre konkrétan fajok kiirtása zajlik, széles mosollyal, sokszor merő szórakozásból!
K
Kopi2000
Guest
Biztos igazad van az elozoekben, de en arrol irtam, hogy nalunk is eltunnek efyes teruletekrol a madarak, madarvedelem ide vagy oda. Hiaba veded a madarat, ha az elohelyet amugy elhetetlenne teszed a szamukra...A madárvédelem Magyarországon elég magas szinten működik. Persze mindig lenne mit javítani rajta, de itt most nem erről van szó, hanem arról, hogy hiába élveznek a madaraink viszonylagos védettséget nálunk (és Európa zömmel kulturáltabb országaiban), ha a vonulók évről évre életük másik felét horrorisztikus viszonyok között kénytelenek tölteni.
Megkockáztatom, hogy a hazai madárbarát szemlélet, amelynek köszönhetően az itt születő fiókák többsége megszokja, hogy az ember nem bántja, sőt, segíti, még tovább súlyosbítja a sokkot, amikor az útra kelők a levantei térségben enyhén szólva "eltérő kultúrájú" emberekkel találkoznak.
Délebbre sem jobb a helyzet, Nigériában pl. a gyöngybaglyokat jobb esetben talizmánként adják-veszik, rosszabb esetben élve elégetik, mert úgy gondolják, hogy boszorkányok. (A közösségi médiában aztán lelkesen posztolják hőstetteiket, mert okos telefon, meg net, az persze van ott is.) Ezt a két szerencsétlen állatot Lagos-ban árulják, persze neten hirdetve, hiszen nem élünk már a kőkorban...
Szóval nyilván a magunk háza táján is lenne még mit söprögetni, de miközben a többnyire stabil, vagy egyenesen javuló hazai állományok fölött afféléken vekengünk, hogy a dolmányos varjú terjedése mennyire káros az énekesmadarak szempontjából, egy kontinenssel délebbre konkrétan fajok kiirtása zajlik, széles mosollyal, sokszor merő szórakozásból!
M
molnibalage
Guest
Mert ennyire ostobák az emberek.
Számomra felfoghatatlan az, hogy sok embernél, aki viselkedése alapján hülye mint a segg és sötét, mint az éjszaka honnan van pénze megcsinálni ezeket.
Vagy full hitelből éli az életét?
A felvilágosult XXI. században a város és környezet tervezése valahol a 6. századit sem üti már meg.
Vagy régebbit. Mert tudták a meleg helyeken, hogy a vegetáció és árnyék kincs.
Itthon meg költjük a pénzt arra, hogy ez elbasszuk.
Egészen elképesztő.
Ez azert jo sok volt. Szlovakia 49 036 km²
Laikusoknak ezt hogy kell ertelmezni? Ezeken a teruleteken nem lehetett pl. buzat termeszteni? Mert akkor ertheto anno miert mentek bele ezekbe a mostanra mar karos megoldasokba...Emlekszem a monarchia alatt meg a Balatont is le akartak ereszteni, hogy buzat termesszenek ha jol emlekszem valaki irasara...
P.S.: Ezt nem a Kornyezetvedelem / Eghajlatvaltozasba kene menni?
Ezen területek jelentős része a lecsapolás után sem vált "értékes termőföldé", mivel alacsony aranykoronás földek lettek belőlük. Attó még, hogy nem folyt rajta mezőgazdasági tevékenység, teljesen más volt a biodiverzitás. Ma már nincsenek Magyarországon rákászok, a halászat lényegében megszűnt, pedig ezek nagyon elterjedtek voltak, sok embernek adtak "kenyeret és munkát".Ez azert jo sok volt. Szlovakia 49 036 km²
Emlekszem a monarchia alatt meg a Balatont is le akartak ereszteni, hogy buzat termesszenek ha jol emlekszem valaki irasara...
P.S.: Ezt nem a Kornyezetvedelem / Eghajlatvaltozasba kene menni?
"A part mentében éjjeli rákászok fáklyafénye vereslett." (Jókai Mór)
"A rákászok serege fogdozza … a parti pázsitra siető rákot." (Eötvös Károly)
A lecsapolások Vezérlőfejedelmünk szabadságharca után gyorsultak fel (a vár rombolások mellett), mivel nagyon jó rejtekhelyek és búvóhelyek voltak. A helyismeret rendkívül fontos volt ezeken a területeken. Ha nem történik ilyen mértékben és tömegesen, akkor pl. a II. VH idején se lett volna ilyen könnyű a szovjetek dolga hazánkban (csakhogy írjak valami érdekességet: ).