Na tessék, ma kaptam képet, belterületen sakál. Állítólag. A kép szar, de elvileg vadász is látta élőben, és nem róka.
Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
W
Wilson
Guest
Ez olyan mint a róka fogta csuka!Óriáskígyóra támadt a királykobra, ami utána jött, az vérfagyasztó
Kockás pitonra támadt egy királykobra Délkelet-Ázsiában. A kobra el akarta ejteni az óriáskígyót, ám az hevesen védekezett; a pitonnak sikerült körbetekernie a mérgeskígyót, de az így is belemart a fejébe. Végül mindkét állat elpusztult: a pitont a méreg, a kobrát a fulladás ölte meg. A királykobra testhossza közel 6 méter is lehet, ezzel a leghosszabb mérgeskígyófaj.
Óriáskígyóra támadt a királykobra, ami utána jött, az vérfagyasztó - ORIGO
Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.www.origo.hu
W
Wilson
Guest
W
Wilson
Guest
Videón, ahogy egy jegesmedve vízbe fojt egy rénszarvast.......
https://24.hu/tudomany/2021/11/29/jegesmedve-renszarvas-vadaszat-video/
https://24.hu/tudomany/2021/11/29/jegesmedve-renszarvas-vadaszat-video/
Érdemes mindenkinek megnéznie, főleg a vígan tapsikoló narancsos társaságnak... Igazán gondolatébresztő videó.
Komolyan, takarodj már Te is a propagandával. Lassan már nincs topic, amit nyugodtan megnyitna az ember. De tényleg, miért nem lehet normálisan, apolitikusan ajánlani egy videót a környezetvédelmi topicban? Olyan marha nehéz és megugorhatatlan a mérce?
W
Wilson
Guest
Biztos vagyok benne,hogy lesz valaki aki megfogja neked magyarázni, hogy ez csak egy ballibbant hisztizés és a természetvédelem a gazdag nyugati országok úri hobbija, meg különben is mennyi gdp-t termel majd ez a beruházás mennyi munkahelyet jelent, és különben is elmúlt nyolc év.
W
Wilson
Guest
Szerintem ezt nyugodtan ebben a hangnemben elmondhatod a narancsoldal ennél sokkal durvább hangnemet megütő képviselőinek is, a bitzpol vagy a beszélgető topikban amúgy a beruházásra visszatérve, az tényleg "merénylet" a Fertő tó ellen és nem propaganda....
M
molnibalage
Guest
MezÅgazdaság, vÃzgazdálkodás, éghajlatváltozás
https://watchers.news/2021/11/10/new-lava-delta-forming-at-la-palma-over-2-600-homes-destroyed-since-the-start-of-eruption-canary-islands/
forum.htka.hu
- A klíma modellek a vízgőz és pára hatását is figyelembe veszik.
- Amúgy asszem pont az egy érdekes visszacsatolás, hogy az emelkedő hőm. miatt nő az absz. páratartalom, ami a reflektivitást is növeli.
- A hőmennyiség behozás akkora faszság, amire szavak nincsenek. 70 TWh áramban sok, de a Földet érő hőmennyiséget nézve picsafüst. Egyetlen m2-t éves beérkező energiamennyisége itt Mo táján az nagyon durván nagyságrendileg valami 1,5 MW/h m2. Ez 1 km2-en 1 milliószor nagyobb. Az már a TWh.
- A magyar gazdaság szerintem 70 TWh-nál többet fogyaszthat, mert csak a villamosáram 46 TWh táján van. De ugyebár fűtünk is és a kocsikat sem az ima hajtja, azok hajtóanyagának is van energiája.
Ja, sehol.
Ez az izé egy összevissza handbandázás, azoknak, akiknek láthatólag a nagyságrendekről sincs fogalma.
De egy valamiben van igaza a cikknek, a városban az árnyék az érték.
Így sikerült pl. a József Nádor telet térkőparadicsommá varázsolni...
Ebből lett...
Ez...
Majd kb. hány évtized múlva is lesz árnyék?
W
Wilson
Guest
Veszélyeztetik a hódok a Tisza és a Zagyva élővilágát
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2004-2005 között a WWF közreműködésével, a LIFE projekt keretében került sor az – egyébként védett – eurázsiai hód visszatelepítésére, ami a Tisza mentén 9 helyszínen, 44 egyed szabadon bocsátását jelentette.
Mivel a hód természetes ellenséggel nem rendelkezik és jó szaporodási rátával bír, várható volt, hogy a nagytestű rágcsáló faj betelepítése egy idő után gondokat okozhat, írta meg a kotivizig.hu.
KAPCSOLÓDÓ
Túl jól érzik magukat Magyarországon a hódok
A probléma az, hogy a hódnak nincsen természetes ellenségei, hazánkban viszont a ritkítását vagy a kilövését is szigorú szabályok tiltják.
2010-ben már problémákat okozott a jelenlétük, de akkor még az árvízvédelmi töltésben jelentősebb kár nem keletkezett. A kihelyezett állomány azonban 2013-ben már gyarapodásnak indult, 2014 tavaszára a KÖTIVIZIG illetékességi területén a Tisza-tóban 5-15 család, a Tisza-folyó Kisköre-Csongrád közötti szakaszán 10-20 család, a Zagyván Jászberény-Szolnok közötti szakaszán pedig 5-10 család jelenlétére utaló nyomokat tapasztaltak az illetékesek.
A hódállomány jelentős gyarapodás 2016-tól lett egyértelmű, ezt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság monitoring tevékenysége is alátámasztotta.
Mivel védett állatról van szó, a hód miatt felmerülő károkból eredő konfliktushelyzeteket csak eseti engedélyekkel lehet megoldani.
2015 óta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság minden évben kérvényt nyújt be a hód riasztására, illetve állományszabályozására, mert az állat üreg- és járatásó, valamint gátépítési szokása nagy veszélyforrás. A belvízelvezető csatornák és az öntöző csatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény, ami többletterhelés alatt tönkremenetellel végződhet.
Károkat okoznak a hódok a vízfolyásokat kísérő idős puhafás állományban is. A KÖTIVIZIG egyetlen idős, őshonos fafajú fát sem vágott ki a Zagyva Zagyvarékasig terjedő szakaszán az elmúlt évtizedekben. Ezzel szemben a hódok kidöntik a fákat, amik aztán a hidak és kanyarulatok környezetében torlaszokat képeznek.
A természetvédelmi oltalom alatt álló eurázsiai hód tevékenysége tehát a nemzetközi (Natura 2000 hálózat) természetvédelmi oltalom alatt álló élőhely károsítását eredményezi, és az életmódjából fakadóan sajnos veszélyezteti a Tisza és Zagyva menti élővilágot is.
2019 végén a Magyar Természettudományi Múzeumban hódkonferenciát tartottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében, ahol társ vízügyi igazgatóságok, természetvédelmi kezelők is részt vettek. Az eseményen felmerült, hogy milyen módon lehetne az állományt csökkenteni, de azóta sem történt előrelépés az ügyben.
Egyre égetőbb kérdéssé válik azonban az eurázsiai hód állományszabályozása, mivel a folyókat szegélyező galéria erdősávokat tönkreteszi, illetve vízkárelhárítási szempontból is jelentős kockázatot jelent a károkozásuk.
A puhafás galéria erdősáv megőrzése, megóvása, illetve pótlása érdekében több lehetőség is adódik:
- A hódállomány érintett területről történő kiszorítása, állományszabályozása lenne az elsődleges cél.
- Az idős fák megmentése érdekében a törzset egyedi védelemmel lehetne ellátni (tágulásra alkalmas fémhálóval) a rágás ellen, a hullámtéri kitettségből származóan azonban ez kétséges biztonságot ad (az árvizek idején az emelkedő vízszintekkel a rágások magassága is emelkedik, nem tájba illeszthető, rongálások), nagyszámú fa érintettsége miatt pedig jelentős a költségigénye.
- Az elpusztult faegyedek pótolhatóak lennének új facsemeték ültetésével. Ebben az esetben is kell gondoskodni törzsvédelemről, mivel csak őshonos fajú csemeték jöhetnek számításba, amelyek a táplálékul szolgálnak a hódoknak. A fatörzs átmérőjének növekedése intenzív, évente igazítást igényel, folyamatos bővítés mellett. Az inváziós fajok visszaszorítása, az ültetés és az éves karbantartás szintén jelentős költséggel párosul.
Veszélyeztetik a hódok a Tisza és a Zagyva élővilágát | Sokszínű vidék
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2004-2005 között a WWF közreműködésével, a LIFE projekt keretében került sor az – egyébként védett – eurázsiai hód visszatelepítésére, ami a
sokszinuvidek.24.hu
Hahó, ez a környezetvédelmi szoba. Nem kellene idegörgetnetek a kisstílű szardobálózásotokat onnan. Senkinek.
És nem, nem mondom meg senkinek ott. Itt is utoljára kértem. Max majd nem olvasom a htka-t, ha nem lesz több nyugodt hely és mindenhova befurakszik a politikai fanatizmusotok. Abban és olyan hangnemben, ami az utóbbi időben elterjedt a fórumon, nemigazán kívánok részt venni, olvasói szinten sem.
Fontos a tó védelme. Meg is nézné az ember, ha nem politikai felhanggal lenne idebaszva. A Fertő tó érdekében meg menj az osztrákokhoz is, akiknek vagy fél tucat nagyobb kikötőjük meg kilométereken áttartó stégjeik vannak.
Érdekes ez a zöld gondolkodás, ha nincs hód az a baj, ha van hód az a baj. Kié a felelősség?Veszélyeztetik a hódok a Tisza és a Zagyva élővilágát
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2004-2005 között a WWF közreműködésével, a LIFE projekt keretében került sor az – egyébként védett – eurázsiai hód visszatelepítésére, ami a Tisza mentén 9 helyszínen, 44 egyed szabadon bocsátását jelentette.
Mivel a hód természetes ellenséggel nem rendelkezik és jó szaporodási rátával bír, várható volt, hogy a nagytestű rágcsáló faj betelepítése egy idő után gondokat okozhat, írta meg a kotivizig.hu.
KAPCSOLÓDÓ
Túl jól érzik magukat Magyarországon a hódok
A probléma az, hogy a hódnak nincsen természetes ellenségei, hazánkban viszont a ritkítását vagy a kilövését is szigorú szabályok tiltják.
2010-ben már problémákat okozott a jelenlétük, de akkor még az árvízvédelmi töltésben jelentősebb kár nem keletkezett. A kihelyezett állomány azonban 2013-ben már gyarapodásnak indult, 2014 tavaszára a KÖTIVIZIG illetékességi területén a Tisza-tóban 5-15 család, a Tisza-folyó Kisköre-Csongrád közötti szakaszán 10-20 család, a Zagyván Jászberény-Szolnok közötti szakaszán pedig 5-10 család jelenlétére utaló nyomokat tapasztaltak az illetékesek.
A hódállomány jelentős gyarapodás 2016-tól lett egyértelmű, ezt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság monitoring tevékenysége is alátámasztotta.
Mivel védett állatról van szó, a hód miatt felmerülő károkból eredő konfliktushelyzeteket csak eseti engedélyekkel lehet megoldani.
2015 óta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság minden évben kérvényt nyújt be a hód riasztására, illetve állományszabályozására, mert az állat üreg- és járatásó, valamint gátépítési szokása nagy veszélyforrás. A belvízelvezető csatornák és az öntöző csatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény, ami többletterhelés alatt tönkremenetellel végződhet.
Károkat okoznak a hódok a vízfolyásokat kísérő idős puhafás állományban is. A KÖTIVIZIG egyetlen idős, őshonos fafajú fát sem vágott ki a Zagyva Zagyvarékasig terjedő szakaszán az elmúlt évtizedekben. Ezzel szemben a hódok kidöntik a fákat, amik aztán a hidak és kanyarulatok környezetében torlaszokat képeznek.
A természetvédelmi oltalom alatt álló eurázsiai hód tevékenysége tehát a nemzetközi (Natura 2000 hálózat) természetvédelmi oltalom alatt álló élőhely károsítását eredményezi, és az életmódjából fakadóan sajnos veszélyezteti a Tisza és Zagyva menti élővilágot is.
2019 végén a Magyar Természettudományi Múzeumban hódkonferenciát tartottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében, ahol társ vízügyi igazgatóságok, természetvédelmi kezelők is részt vettek. Az eseményen felmerült, hogy milyen módon lehetne az állományt csökkenteni, de azóta sem történt előrelépés az ügyben.
Egyre égetőbb kérdéssé válik azonban az eurázsiai hód állományszabályozása, mivel a folyókat szegélyező galéria erdősávokat tönkreteszi, illetve vízkárelhárítási szempontból is jelentős kockázatot jelent a károkozásuk.
A puhafás galéria erdősáv megőrzése, megóvása, illetve pótlása érdekében több lehetőség is adódik:
A felszaporodott, védett hódállomány esetében azonban az állományszabályozás az egyetlen célravezető megoldás, amelynek természetvédelmi állami feladatnak kellene lennie, mivel a károkozó és a kárt elszenvedő is védett érték.
- A hódállomány érintett területről történő kiszorítása, állományszabályozása lenne az elsődleges cél.
- Az idős fák megmentése érdekében a törzset egyedi védelemmel lehetne ellátni (tágulásra alkalmas fémhálóval) a rágás ellen, a hullámtéri kitettségből származóan azonban ez kétséges biztonságot ad (az árvizek idején az emelkedő vízszintekkel a rágások magassága is emelkedik, nem tájba illeszthető, rongálások), nagyszámú fa érintettsége miatt pedig jelentős a költségigénye.
- Az elpusztult faegyedek pótolhatóak lennének új facsemeték ültetésével. Ebben az esetben is kell gondoskodni törzsvédelemről, mivel csak őshonos fajú csemeték jöhetnek számításba, amelyek a táplálékul szolgálnak a hódoknak. A fatörzs átmérőjének növekedése intenzív, évente igazítást igényel, folyamatos bővítés mellett. Az inváziós fajok visszaszorítása, az ültetés és az éves karbantartás szintén jelentős költséggel párosul.
Veszélyeztetik a hódok a Tisza és a Zagyva élővilágát | Sokszínű vidék
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2004-2005 között a WWF közreműködésével, a LIFE projekt keretében került sor az – egyébként védett – eurázsiai hód visszatelepítésére, ami a
W
Wilson
Guest
Ugyan már ne legyünk álszentek vannak itt olyan fórum tagok akik sokkal keményebb propit tolnak 0/24-ben még sem emlékszem, hogy ilyen hangnemben estél volna nekik, és pont @Blitz97 "esel neki" aki az egyik legvissszafogottab aktív tag a fórumon és a személyeskedést is távol áll tőle, a tóra visszatérve akkor a magyar oldalon is csesszük szét a tavat?
W
Wilson
Guest
Ha lennének természetes ragadozói Magyarországon akkor megoldódna a helyzet így marad az ember általi állományszabályozás, szerintem amúgy az a helyzet, hogy a folyamszabályozások óta az iszonyatosan beszűkült ártéri területeken a hód állományát az embernek folyamatosan szábályozni kell majd.....
Sajnálom, ha nem tetszik a kiszólásom. Leginkább azzal a célzattal biggyesztettem oda, hogy felhívjam az elvakultak figyelmét arra, nem feltétlen jó, amit a mindenkori hatalom csinál. Még akkor sem, ha valaki éppen velük szimpatizál.
Az első felét ignorálom részedről, mert túlzásokba és valótlanságokba esel, de szerintem ezt itt és most hagyjuk.
A hozzászólásod második felével meg tulajdonképen elismered, hogy a tó ökoszisztémája az osztrákok részéről szét van cseszve. Tehát elég álságos dolog ennyire nekiesni az itthoni beruházásoknak, miközben nem megy senki neki az osztrákoknak mondjuk azért, hogy az osztrákok is számolják fel a turisztikai központjaikat. És nem, nem kellene szétcseszni, de egy tónál a határok elég nehezen értelmezhetőek, és ha az egyik oldal -a nagyobbik résszel- már kvázi megtette (ahogy el is ismered); illetve már az 50-es években megtették az első lépéseket e felé itthon is- akkor úgy vélem, hogy kicsit furcsa az egész helyzet.
És ezt nem lehetett tudni a visszatelepítés előtt? Mert ha jól emlékszem, akkor úgy lett az egész állomány, vagy legalábbis döntő része visszatelepítve. Ha meg lesz rá kilövési engedély, akkor lehet megint nyomatni a vadászatellenes propagandát a sötétzöldeknek. Pedig a vicc is megmondta, védd az erdőt, egyél hódot.
Senki nem mondta, hogy minden jó amit csinálnak, vagy amit nem; de nem gondolom, hogy ilyen stílus folyamatos eröltetésével bármilyen pozitív hatást érnél el, csak magad meg a hozott tartalmat degradálod, a fórumot rombolod.