Környezetvédelem

Nálunk külön "zárt kert" nem nagyon van, illetve egy pár van, de fel van az is vásárolva, meg művelve van. A házaknál levők meg nem nagyon oszthatók már, mert van egy helyi rendelet, ami kb. mára lehetetlenné teszi. Így marad a romos házak, üres porták megvétele, elvétve bérlés, gyakrabban a szivességi kerthasználat. Ki tudja már a termőföldeket megvenni, ha van is eladó? Meg mikorra hozza vissza az árát, mikor 4 millió/ha-ról beszélünk?
Nekem elég lenne olyan 5000m2 de nem adja el egy szomszéd sem.
 
Mivel egyetem óta nem foglalkoztam behatóbban ezzel a témával, így nem tudok sok mindent mondani. Elvileg teljes vertikumot nézve is kedvezőbb. Vagy legalább is én ezt tanultam. De a Hungrana-nál is ezt mondták. :)
A teljes vertikumban benne van a termelés teljes energiaszükséglete a gázolajtól a vegyszerekig?
Benne van a tönkretett talaj rengenerálásának költsége, CO2 lábnyoma?

Nézd meg a Gyulai Iván a Biomassza korunk aranyláza sorozatát a youtube-on!
 
A teljes vertikumban benne van a termelés teljes energiaszükséglete a gázolajtól a vegyszerekig?
Amennyire tudom igen, ezt is beleszámítják.
Benne van a tönkretett talaj rengenerálásának költsége, CO2 lábnyoma?
Nem, ezzel jelenleg nem sok helyen számolnak.
Nézd meg a Gyulai Iván a Biomassza korunk aranyláza sorozatát a youtube-on!
Sort fogok rá keríteni. :)
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti and gergo55

Problémás a tiszai vízszint​


2022. december 17.

(Részlet a cikkből)



Emelni kell a Tisza vízszintjét, hiszen az alacsony vízállás miatt több száz millió köbméter talajvíz folyik el Szerbia irányába. Hogy ehhez milyen technikai megoldást választanak, azt a kor igényei alapján kell eldönteni.

A rendelkezésre álló potenciális vízkészletet növelni kell, amire az idei aszályos év is rámutatott, hiszen gyakorlatilag a végletekig ki kellett hegyezni a rendszert annak érdekében, hogy vizet tudjanak szolgáltatni. Erre többféle műszaki megoldás is lehetséges: fenékküszöb, vízlépcső –Kiskörén és Tiszalökön, valamint a szerbiai Törökbecsén már megvalósult egy-egy vízlépcső.





A vízügynél már készülnek a vízhiányos időszakra​


2022. december 30.




A december eleji megnövekedett vízmennyiséget a vízügy – már a jövő év vízhiányos időszakaira készülve – visszatartja és tározza mindenütt, ahol lehetséges.


A Tisza magyarországi és határon túli vízgyűjtőin decemberben a sokéves mennyiséget jelentősen meghaladó csapadék, jellemzően eső hullott. A Tiszán és a Bodrogon ennek következtében árhullámok indultak el, amelyek Dombrád és Tokaj térségében tetőznek.

Tisza.jpg


Ezt az időszakot követően ugyanakkor sem a magyarországi, sem a külföldi területen nem érkezett újabb csapadék, és továbbra is igen hideg időjárás jellemezte a térséget, ezért az árhullámnak nem jött utánpótlása. A magyar folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőbeni aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.

esU.jpg


A későbbi öntözési időszak vízigényének előzetes kalkulációjához nem csupán a visszatartott, de a talajban tározott vízmennyiséggel is tisztában kell lenniük a szakembereknek. Az adatok alapján a szeptemberben hullott csapadék a talaj felső rétegeit kedvezően befolyásolta, ám a mélyebb rétegekbe nem vagy elhanyagolhatóan tudott beszivárogni. Az érdemleges víztartalom-növekedés a november végi-december eleji mennyiségeknek köszönhető.


(MTI)


 
  • Tetszik
Reactions: zsolti and Kopi2000

 
(Részlet a cikkből)

Él három boldog magyar a senki szigetén, aki lenni is tud, nem csak tenni....​


2023. 01. 01. 11:01

Pikkelyes az élet. Portré a kengyiai Kalinka Tamásról, a barátairól és a gyógyító barátságról.


Kicsi a ház, a konyha a közepe, a konyha közepe pedig a százéves kredenc, még a dédapa kapta nászajándékba, tőle került nagyapához, onnan apához, majd Tamáshoz.

Az asztal se mai, lapja lelinóleuzmozva, úgy praktikus.

Rakott kályhában nyár ropog, meg nyír, platnin melegszik törökkávénak a víz, vastag zacc az alja; a fal mellett vetett ágy, télen itt, a tűznél hál a gazda; az éjjeliszekrényen abrosz, az abroszon terítő, a terítőn vágódeszka, de nem vágásra, hanem mert szép, népi motívumokat pingált rá hagyományőrző asszonykéz vagy a folklórkisipar, ki tudja, minden nem jöhet az ősöktől; a deszkán Sokol zsebrádió, elnyűhetetlen, mellette ifjúsági regény a múltszázadból, Kalózok, bálnák, tengerek.

És persze akad példány a Tüskevárból is ebben a felturbózott kalyibában. Egy magából a kötetből, és egy eleven díszlet odakint.

A betonverandán kutya eszik épp zománcos piroslábosból, de nem zsákos tápot, még csak nem is farhátat, hanem keszeget; úgy pepecsel vele, mint az ember a halpaprikással, csak míg mi kiköpjük a szálkát, Doki elropogtatja. Közben lesi Kalinka Tamást, az ifjú gazdát, aki a százéves házimólón ököllel üti be a plasztikvödör tetején a jeget, hogy a hajnalban fogott, vízbe dermedt küszök egyikét horogra tűzze és harcsacsalinak dobja a folyóba; illetve csak dobná, mert a dér az orsóra fagyasztotta a damilt, sebaj, majd a napfény megoldja, idő van, addig a partmenti sekélybe csobban a készség.

central-0745787464.jpg

bezda_1.png
Varga Jennifer / 24.hu Kalinka Tamás és Doki

A tíz margitszigetnyi Kengyián vagyunk, pár kilométerre Magyarországtól, az egykori Jugoszlávia területén, a mostani Szerbiában. Vagy Horvátországban. Vagy mindkettőben. Esetleg egyikben sem. Igazából ez itt a senki szigete: horvát felségterület, amit szerb gyűrű vesz körül, meg a történelem.
Kengyiát egyik oldalról a Duna, a másikról egy zsilipekkel lezárt csatorna határolja, az utóbbi partján áll Tamás háza, amit egyedül lak, maga főz, maga takarít, a maga ura.

Mégsem magányos. Vannak barátai.

Minden egyes nap az Istvánnal közös kávézással indul. Tamás korán kel, mosdik, begyújt, tesz-vesz, ebet etet, és ha időközben megérkezik a szomszéd, itt isszák meg a reggeli zaccosat, ha nem érkezik meg, akkor Tamás ballag át, ott üzemelik be a kotyogóst; ha pedig útközben látják meg egymást, akkor, miként a KRESZ-ben, a „kölcsönös udvariasság szabálya” szerint választanak helyszínt, majd fertályóra múltán mindketten mennek a dolgukra – a dolgok legfontosabbika a pecabotok felügyelete, hiszen Kengyián nem Doki az egyetlen, akinek a hal a legfőbb tápláléka.
Délután ismét összejönnek, olyankor a harmadik barát, Bungi is csatlakozik hozzájuk a csatorna túlpartjáról.
Együtt főznek, kártyáznak, beszélgetnek, keresik a megoldást olyan bajokra, mint a nacionalizmus, a túlnépesedés, a környezetszennyezés meg a globális felmelegedés.

Lassú itt az élet, annyira, hogy egy-egy étkezés akár négy órán át is eltart, az ebéd olykor belecsúszik a vacsorába.
Esznek emberesen, kiló hal per fő a norma, isznak óvatosan, és kártyáznak kíméletlenül: fogy a hal, fogy a snapsz, megy a snapszer. Illetve beszélni, meghallgatni és enni mindhárman imádnak, viszont a kártya csak Tamás és Bungi terepe, István nem szíveli, a pálinkát pedig István és Tamás kedveli, Bunginak pár éve elege lett a bulikból, egyetlen korty se megy le a torkán.

Ők így hárman Kengyia matulái. (Ha valaki nem emlékezne a Tüskevár sztorijára: a pesti kölök, Ladó Gyula Lajos, alias Tutajos nyaralni érkezik a Kis-Balatonhoz, ahol Matula bácsira, a kevés szavú, nagyszívű pákászra bízzák őt, s a bölcs öregnek köszönhetően két hónap múltán megemberesedett ifjúként távozik a berekből.)

central-0745786636.jpg
Varga Jennifer / 24.hu Paksi-Kovács István, Kalinka Tamás és Kovács Sándor (Bungi)


 

Látom még mindig nagy erőkkel nyomul a biogáz lobbi!

Ezek ugyanazok akik a németeket beleugrasztották az energiewerde csapdájába.
 
Látom még mindig nagy erőkkel nyomul a biogáz lobbi!

Ezek ugyanazok akik a németeket beleugrasztották az energiewerde csapdájába.
Sokkal jobb a biogáz annál, mint hogy lerakóra kerüljön a hulladék. Élelmiszeripari hulladékok, lejárt élelmiszerek, moslék, vágóhídi hulladék, használt sütőzsír, étolaj.. ezek mind-mind nagyon jól tudják "táplálni" a biogáz erőművet. Más értelmes dologra amúgy sem alkalmasak. (Max. a használt étolaj, abból jó bioüzemanyagot lehet faragni.)
Egy-egy nagyobb állattartó telep villany- és használati meleg víz igényét is tudják fedezni az istállótrágya elgázosításával. A rothasztás után visszamaradt biomassza még mindig alkalmas talajjavítóként történő felhasználásra.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.