Környezetvédelem

Amíg úgy akarnak környezetvédeni hogy más pöcsével verik a csalánt addig nem lesz semmi. Rendes célzott támogatások és tisztességes föld felvásárlás nélkül nem lehet visszaadni a folyóknak.
 
Civil ellenállás Pilismaróton, egy terezett sóderbánya kapcsán...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Civil ellenállás Pilismaróton, egy terezett sóderbánya kapcsán...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Én értem az okaikat, de ugye:
-rosszak az utak, kell építőanyag, honnan legyen?
-a szomszéd faluból!
-hú, és hol égessük el a szemet?
-két faluval odébb!!
-a börötön hol legyen?
-a Duna túloldalán!!!
-és a menekülteket hova tegyük?
-a migránsokat Szibériába!!!!

Csak arra próbálok utalni hogy bizony az életmódunknak ára van, aki jó úton akarja a bringásokat gyűlölni, annak kavicsbányát is kell nyitnia. Aki légkondizni akar, annak el kell viselni Paksot. Aki sok napelemet akar, az nyelje le ha levágják a hegytetőket a Duna-kanyarban. A Pilismaróti-öböl is kavicsbányászatból lett. Vannak dolgok amiket nem lehet megúszni, a kavicsbányászat ilyen, azt még nem gyárt Kína.
 
Én értem az okaikat, de ugye:
-rosszak az utak, kell építőanyag, honnan legyen?
-a szomszéd faluból!
-hú, és hol égessük el a szemet?
-két faluval odébb!!
-a börötön hol legyen?
-a Duna túloldalán!!!
-és a menekülteket hova tegyük?
-a migránsokat Szibériába!!!!

Csak arra próbálok utalni hogy bizony az életmódunknak ára van, aki jó úton akarja a bringásokat gyűlölni, annak kavicsbányát is kell nyitnia. Aki légkondizni akar, annak el kell viselni Paksot. Aki sok napelemet akar, az nyelje le ha levágják a hegytetőket a Duna-kanyarban. A Pilismaróti-öböl is kavicsbányászatból lett. Vannak dolgok amiket nem lehet megúszni, a kavicsbányászat ilyen, azt még nem gyárt Kína.
Nem kell minden tájban, egyre újabb és újabb tájsebeket csinálni. MO-on sok olyan terület an, ahol an sok évtizedre elegendő kavics és már nagy területeket cseszett széjjel a bányászat... Ezekre a helyekre kellene koncentrálni.... Persze, ez közel an Bp-hez, meg a meglévő bányák biztosan más érdekszférához tartoznak... De, ennek a tevékenységnek a hatásait lehetne minimalizálni, ha ésszel nyúlnának a problémához, de ez nálunk nincsen... Azt mondom, hogy amit technokrataként megtehetsz, azt nem feltétlenül kell megtenni...
 
  • Tetszik
Reactions: Blitz97
Nem kell minden tájban, egyre újabb és újabb tájsebeket csinálni. MO-on sok olyan terület an, ahol an sok évtizedre elegendő kavics és már nagy területeket cseszett széjjel a bányászat... Ezekre a helyekre kellene koncentrálni.... Persze, ez közel an Bp-hez, meg a meglévő bányák biztosan más érdekszférához tartoznak... De, ennek a tevékenységnek a hatásait lehetne minimalizálni, ha ésszel nyúlnának a problémához, de ez nálunk nincsen... Azt mondom, hogy amit technokrataként megtehetsz, azt nem feltétlenül kell megtenni...
"MO-on sok olyan terület an, ahol an sok évtizedre elegendő kavics és már nagy területeket cseszett széjjel a bányászat"
Igen, ilyen Pilismarót is.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
"MO-on sok olyan terület an, ahol an sok évtizedre elegendő kavics és már nagy területeket cseszett széjjel a bányászat"
Igen, ilyen Pilismarót is.
Erről a elvetésről saját, konkrét ismereteim nincsenek, így kénytelen vagyok újságcikkekre támaszkodni....

A lakók és a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület kétségbeesetten tiltakozik, mert a polgármester megválasztása előtt még nem akart bányát. Veszélyben a Dunakanyar.
Októberben új polgármestere lett Pilismarótnak, aki megígérte, hogy „személy szerint nem szeretne sóderbányát nyitni”, de most a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett, mert a napokban a polgármester egy magánposztban bejelentette, hogy bányavállalkozóval folytatnak tárgyalásokat. A polgármester 2022. október 20-i posztjában a következőket írta:
„A falu iránt vállalt fent említett felelősség az, ami az ilyen kérdéseket más megvilágításba helyezi. Olyan perspektívába, ahol a jognak is meghatározó szerepe van. Egyrészt a már említett aláírt szerződés a vállalkozóval, másrészt a nemzetgazdasági stratégiai érdek a kitermelésre vonatkozóan. A gazdasági szempontok szintúgy meghatározóak.”
A polgármester hivatkozása egy településrendezési szerződésre vonatkozik, de a környezetvédő társaság állítja,
HOGY A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK NEM VÁLTOZTATHATÓK MEG A LAKOSSÁG MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL.
A szerződés – a polgármester állításával szemben – nem kötelezi az önkormányzatot a bányanyitásra. A bányanyitáshoz viszont az önkormányzat nem kért költség-haszon elemzést, amiben benne lenne a tájképi érték, a kikapcsolódási helyszín, a szénmegkötés, az ingatlanok értékcsökkenése, az épületek rongálódása, a szántóföldek érték- és terméscsökkenése, a vízbázis esetleges szennyeződésének a problémája is.
QP | Quality Placement

Gazdasági szempontok vagy környezet?​

A bánya esetleges működése miatt kialakuló bányató veszélyforrás lehet a két falu (Pilismarót, Dömös) ivóvízbázisára, mert a bánya teljes területe az ivóvízbázison fekszik.
A keletkező bányató vízfelületének elszívó hatása, a hőmérséklet emelkedéssel járó fokozott párolgás csökkenti a talajvizet és kiszárítja a környező szántóföldeket. Ráadásul Pilismarót medencében helyezkedik el, ezért a hang itt többszörösére felerősödik, a Duna vize pedig tovább erősíti a hangokat. Ezért nemcsak Pilismarót, hanem a szemközti települések is folyamatos hanghatásnak lennének kitéve. Nem beszélve a bányával járó logisztikai extrákról: a többtonnás tehergépkocsik zajhatása, az uszályok és a 11-es úton való közlekedés mindkét irányba ellehetetlenülne.
A megnövekedett uszályforgalom intenzív hullámzása
PUSZTÍTANÁ AZ IKRÁKAT, AZ ÁLLANDÓAN ZAVAROS VÍZ PEDIG A FITOPLANKTONOKAT, AMI TÖBB VÍZI ÉLŐLÉNY TÁPLÁLÉKA.
A Nagy-Öböl jelenleg horgászparadicsom, de az uszályforgalom ezt is tönkretenné. A hullámzás elmossa a partokat, ellehetetleníti a vízi sportokat és a fürdőzést is.
KAPCSOLÓDÓ
Nyolcvan matuzsálemkorú fát mentettek meg a kivágástól Tóalmásnál

Nyolcvan matuzsálemkorú fát mentettek meg a kivágástól Tóalmásnál

Megakadályozza a fakivágásokat a zöld párt.
A Dunakanyar településeit évente több ezer turista látogatja, de a bánya nyitásával a látogatottság drasztikusan visszaesne. A helyi lakosok, a Duna mindkét partján, úgy érzik, joguk van az egészséges környezethez – amit az ENSZ Közgyűlése idén az egyetemes emberi jogok közé emelt. Ezt a jogot, a környezetvédelmi társaság szerint nem írhatja felül semmilyen vélt „nemzetgazdasági stratégiai érdek” vagy gazdasági haszon.
A táj védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki alaptörvényi kötelezettsége, hiszen a táj része a nemzeti vagyonnak, a nemzet közös örökségének. És a Dunakanyar mint tájegység fokozottan ebbe a kategóriába tartozik.
A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület kéri, hogy az önkormányzat zárja le a tárgyalást a bányavállalkozóval.
 
A keletkező bányató vízfelületének elszívó hatása, a hőmérséklet emelkedéssel járó fokozott párolgás csökkenti a talajvizet és kiszárítja a környező szántóföldeket.
A Duna mellett?
Igen jelentős mind a kb 500 ha, valószínűleg nem túl magas aranykorona értékű szántó termeléscsökkenésének hatása a mezőgazdaságra.

A megnövekedett uszályforgalom intenzív hullámzása
PUSZTÍTANÁ AZ IKRÁKAT, AZ ÁLLANDÓAN ZAVAROS VÍZ PEDIG A FITOPLANKTONOKAT, AMI TÖBB VÍZI ÉLŐLÉNY TÁPLÁLÉKA.
A duna egyes szakaszain valószínűleg sokkal nagyobb hajóforgalom van. Sőt, szerintem a korábbi évtizedekben ezen a szakaszon is sokkal nagyobb volt.

A helyi lakosok, a Duna mindkét partján, úgy érzik, joguk van az egészséges környezethez
Szerintem az ország minden lakosának joga van hozzá. Ergó, ne folytassunk sehol olyan tevékenységet, ami ezt a jogot bármilyen formában csorbítaná. Vagy ha nekik joguk van, akkor oké, éljenek a jogaikkal, de akkor ahogy alali77 is írta annak ára és következménye van. Semmi építkezés, felújítás, amihez kavics, homok, cement fa kell, semmit a falu területére beszállítani nem lehet ilyen célra, mert megnöveli a forgalmat, ami ártalmas, zajkeltő, turista riasztó. Elektromosság lekapcs' mert az elektroszmog is ártalmas. Végülis lehetne egy skanzenfalu.
Persze ez csak -részben- vicc, ha nem akarnak nem akarnak, én se akarnám, meg kb. senki se; de mindent hozzákölteni, meg nekik joguk van -akkor ugye másra is vonatkozik.

Én értem az okaikat, de ugye:
-rosszak az utak, kell építőanyag, honnan legyen?
-a szomszéd faluból!
-hú, és hol égessük el a szemet?
-két faluval odébb!!
-a börötön hol legyen?
-a Duna túloldalán!!!
-és a menekülteket hova tegyük?
-a migránsokat Szibériába!!!!

Csak arra próbálok utalni hogy bizony az életmódunknak ára van, aki jó úton akarja a bringásokat gyűlölni, annak kavicsbányát is kell nyitnia. Aki légkondizni akar, annak el kell viselni Paksot. Aki sok napelemet akar, az nyelje le ha levágják a hegytetőket a Duna-kanyarban. A Pilismaróti-öböl is kavicsbányászatból lett. Vannak dolgok amiket nem lehet megúszni, a kavicsbányászat ilyen, azt még nem gyárt Kína.
Kb. a zöld forradalom erről szól. A kiszervezésről.
Ne nálunk legyen környezetszennyező gyártási tevékenység, hanem bárhol máshol, még ha az összességében sokkal környezetszennyezőbb és ellenőrizhetetlenebb. De persze azért legyen meg minden fogyasztási termék, éljünk jól. És aztán lelkiismeretünk nyugodt, tudunk mutogatni, és bezzegelni, hogy mi milyen jó emberek vagyunk.

Legyen a városokban elektromos autózás. Jó, legyen; hol termeljük meg az áramot? Vidéken. Szóval ne legyen a városokban szennyezés, de legyen mindenkinek autó a segge alatt, maradjon olyan rugalmas mobilitás, mint volt, még ha ez annyira rugalmas és mobil is, hogy a dugóban araszolást jelenti a lélek nyugodt, én megengedhetem magamnak az elektromos autót, nekem nem kell mozognom, nekem nem kell a mindenkivel tömegközlekednem. De akkumlátor gyár se legyen nagyvárosban. Sőt, sehol sem, mert környezetszennyező...
 
A Duna mellett?
Igen jelentős mind a kb 500 ha, valószínűleg nem túl magas aranykorona értékű szántó termeléscsökkenésének hatása a mezőgazdaságra.


A duna egyes szakaszain valószínűleg sokkal nagyobb hajóforgalom van. Sőt, szerintem a korábbi évtizedekben ezen a szakaszon is sokkal nagyobb volt.


Szerintem az ország minden lakosának joga van hozzá. Ergó, ne folytassunk sehol olyan tevékenységet, ami ezt a jogot bármilyen formában csorbítaná. Vagy ha nekik joguk van, akkor oké, éljenek a jogaikkal, de akkor ahogy alali77 is írta annak ára és következménye van. Semmi építkezés, felújítás, amihez kavics, homok, cement fa kell, semmit a falu területére beszállítani nem lehet ilyen célra, mert megnöveli a forgalmat, ami ártalmas, zajkeltő, turista riasztó. Elektromosság lekapcs' mert az elektroszmog is ártalmas. Végülis lehetne egy skanzenfalu.
Persze ez csak -részben- vicc, ha nem akarnak nem akarnak, én se akarnám, meg kb. senki se; de mindent hozzákölteni, meg nekik joguk van -akkor ugye másra is vonatkozik.


Kb. a zöld forradalom erről szól. A kiszervezésről.
Ne nálunk legyen környezetszennyező gyártási tevékenység, hanem bárhol máshol, még ha az összességében sokkal környezetszennyezőbb és ellenőrizhetetlenebb. De persze azért legyen meg minden fogyasztási termék, éljünk jól. És aztán lelkiismeretünk nyugodt, tudunk mutogatni, és bezzegelni, hogy mi milyen jó emberek vagyunk.

Legyen a városokban elektromos autózás. Jó, legyen; hol termeljük meg az áramot? Vidéken. Szóval ne legyen a városokban szennyezés, de legyen mindenkinek autó a segge alatt, maradjon olyan rugalmas mobilitás, mint volt, még ha ez annyira rugalmas és mobil is, hogy a dugóban araszolást jelenti a lélek nyugodt, én megengedhetem magamnak az elektromos autót, nekem nem kell mozognom, nekem nem kell a mindenkivel tömegközlekednem. De akkumlátor gyár se legyen nagyvárosban. Sőt, sehol sem, mert környezetszennyező...
Én csak azt az álláspontot képviselem ebben a kérdésben, hogy ne ad hoc módon csináljunk alamit, hanem úgy, hogy figyelembe vesszük a környezeti hatások minimalizálásának az elvét, illetve előzetesen azt is megvizsgáljuk, hogy rendelkezésre állnak-e hosszú távon az erőforrások...
 
Én csak azt az álláspontot képviselem ebben a kérdésben, hogy ne ad hoc módon csináljunk alamit, hanem úgy, hogy figyelembe vesszük a környezeti hatások minimalizálásának az elvét, illetve előzetesen azt is megvizsgáljuk, hogy rendelkezésre állnak-e hosszú távon az erőforrások...
Természetesen, ebben -kivételesen :) -vita nincs köztünk; sőt, én azt is elfogadom, hogy ha nem akarnak; csak hát az egész körítés; meg az egész miliő, ahogy ezen a társadalmi egyeztetésen is volt, hogy nem lehetett normálisan elmondani még a véleményt sem; a szakemberbe bele lett fojtva a szó, mindenféle -az utalás alapján- önképzőkörös jogászok jogászkodnak... aztán meg van, aki csodálkozik, hogy nincs nagy divatja a társadalmi egyeztetéseknek. De még a kifogások is elég bakafántosak szerintem.

Vízigényes iparágat nem olyan helyre kell telepíteni, ahol vízhiány van.
Egyet értek. Ezért a legjobb hely neki(k) Budapesten a Dunához közel levő rozsdaövezetben, vagy a Csepel-szigetre közvetlenül egy felépítendő erőmű mellett. Hisz annál több víz kb. sehol nincs itthon.
Legalább azzal sem termőföldet, meg élőhelyet betonoznak le.
De ha egyáltalán nem ebben az iparágban lenne és látnák a jövőt, akkor se dőlnék nagyon a kardomba.
 
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
A GMO továbbra sem az ördög találmánya.