Környezetvédelem

Mármint az elektromos SUV nem ott termeli a kipufogógázt, ahol épp van, hanem az erőműben. Ott viszont jó sokat, mert ezek mégis csak 2,5-3 tonnás csillagromboló tankok és azért, hogy a 90 kilós habtestedet A-ból B-be eljuttassák, elég sok energiát zabálnak meg. Viszonylag ritkán látni ilyeneket 5 emberrel megtömve, mert akik veszik őket, azoknak van pénz lóvéra és a családban esélyesen van másik kocsi is. 130 km/h-val, autópályán úgy 30 kWh / 100 km körül zabálnak, amibe nincs benne a töltési veszteség, az önkisülés és a hálózati veszteség. Azokkal együtt van 35-40 kWh / 100 km is, attól függően, hogy milyen töltőt használ a tulaj. Egy benzines kisautó ennél kevesebbet pöfög ki. Meg a gyártásuknál eleve keletkezett egy akkora szennyezési puttony, hogy egy benzines kisautó 10 év alatt sem szennyez annyit, mint amennyiért ezek a szörnyetegek az első méter megtétele előtt is már felelősek. Arról nem is beszélve hogy ha dupla tömeggel terheljük az utat, az az útnak sem használ. A szmog nagy része finom por, amihez az autók a gumikból, a fékekből és az aszfaltból lekoptatott részecskékkel és a por felverésével járulnak hozzá. Egy nehezebb autó több anyagot koptat el. Egy nagyobb, rosszabb légellenállású SUV több légáramlást gerjeszt ugyanolyan sebességnél. Az akkumulátor nem csak nehéz, de helyet is foglal és igen drága is. Ezeket a zöld vallási bűnbocsátó cédulákat (életérzést) nagyon sok pénzért olyanok veszik, akik szeretnek terpeszkedni, kérkedni és hancúrléc méretét autómérettel helyettesíteni. Nem az elektromos törpéket veszik, hanem az óriásokat. Tehát ezek a csatahajók nem csak iszonyú nehezek, de nagyok is. Egy 5 méter feletti hosszúságú és tükörrel 2,2 m széles elektromos SUV akkora területet foglal el haladás közben is és parkolás közben is, hogy arra egy városi kisautó majdnem kétszer beférne. Míg autópályán sokat esznek, addig a városban sok helyet foglalnak. Aztán ott van, hogy ezeknek a 100 kWh körüli, vagy még nagyobb aksija töltéséhez kell ám teljesítmény, különben örök élet, meg egy nap, mire feltöltődik. Az pedig ugyebár hálózati terhelést jelent és hálózatfejlesztési költséget. Ekkora tömeg megállításához szép hosszú fékút tartozik és ha elmér valaki valamit, akkor ekkora tömeg becsapódása pusztít, mint az atombomba. Ráadásul ezek imádnak kigyulladni és szinte olthatatlanok. De ezt a szokásukat álló helyzetben is előadják. Töltés közben is, hiszen komolyabb töltési teljesítménynél melegszik az autó is, a töltő is, a vezeték is, mint egy kazán. De ha elromlik valami az aksinál, akkor még töltés nélkül is képesek álló helyzetben kigyulladni. Elég annyi hozzá, hogy rövidre zár egy hibás cella, vagy csatlakozás. Jó nagy aksipakkban jó sok cella van, egyre növekvő kockázattal.

Japánban ugyanazokra a problémákra, a városi szmogra, az utak túlterheltségére, a zsúfolt városok parkolási gondjaira, a közlekedésbiztonsági kérdésekre, a zajterhelésre, stb... tudtak észszerű megoldást is találni. Egyszerűen a még jól használható, lehető legkisebb autókat (kei kategória) kezdték nyomni (35-40% az arányuk) és alacsonyra vették a sebességhatárokat. És ezzel a kettővel az összes probléma terén érdemi javulást tudtak elérni. Töredék annyi pénzből, mintha guruló csatahajókat kezdtek volna építeni, másfajta (alapvetően észszerűtlen) meghajtással. És ezzel nem tönkretették a saját autóiparukat, hanem fejlesztették.
Teljesen jó meglátás. Egy adalék; ha itthon mind a 4 millió autó elektromos lenne és este csak a felét töltőre cuppantják...kellene még 3000 db paksi blokk.
Annó megtetszett a super soco motor (pedig ha van, akit elviselhetetlenül ostóbának és irritálónak tartok az a H.andrás). Másfél milla. Egy használt 125-ös honda nagyobb, kényelmesebb, 1,9-2 literrel eljár és 3-400 ezer. Megspóroltam egy rakat pénzt, fogyasztásban minimális difi és nem kuka az aksi fél-1 év múlva. Kötelezném a gyártókat amúgy tartós termékre (a minap láttam egy audi 80 tdi avantot...újszerűbb volt, mint a 4 éves fordunk...és túl is fogja élni).
 
Érdekes egybeesés, hogy a soroksári beruházási célterület nagy része egybeesik azzal a területtel, amit a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi településszerkezeti tervben régóta természeti védelemre kijelölt területként tart számon – éppen a védett lápok környezetének megóvása érdekében.

A Turjánvidékre jellemző láperdőfolt – Fotó: Bajor Zoltán / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

A Turjánvidékre jellemző láperdőfolt – Fotó: Bajor Zoltán / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

Mint Bardóczi Sándor főtájépítésztől megtudtuk, „a településszerkezeti terv pont ezen a területen öt területet jelöl ki foltokban, egy nagyobb szántóterület az, ami nincs benne. Volt egy fejlesztőalap, ami még pár évvel korábban megkeresett bennünket azzal, hogy ezen a részen felajánl nekünk néhány telket annak érdekében, hogy védelembe kerülhessenek, de azt kérte cserébe, hogy a Madárhegyen lévő közparkot a Főváros minősítse át beépítésre szánt területté – nos, ezzel a kedves ajánlattal nem éltünk. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez az alap azóta is birtokolja-e azokat a telkeket, vagy már réges-régen eladták valakinek.”

Szerinte a Fővárosi Önkormányzatnak annak ellenére, hogy oltalomra esélyes területek is szerepelnek a kormányhatározatban, az égvilágon semmilyen hatásköre nincs ennek a beruházásnak a megakadályozására. A kormányhatározatban kijelölt 500 hektáros területen ugyanis nincs fővárosi tulajdon: meghatározó százalékban magántulajdonok és csak nagyon kis részen kerületi önkormányzati tulajdon.

Takács Noémi, a főváros Tájépítészeti Osztályának természetvédelmi csoportvezetője szerint viszont valakinek közbe kellene lépnie, mert a Budai Tájvédelmi Körzet után ez az egyik legértékesebb, egybefüggő zöld felület Budapesten, és a terület nagy része az ökológiai hálózat része. Magyarországon a lápok 98 százaléka már eltűnt, és ugyan a kormányrendeletben említett területek éppen hogy csak kihagyják a védett lápokat, és az ex lege lápok körül köteles a beruházó fönntartani egy 30 méteres puffert, „de az semmit sem fog megvédeni, ha 30 méter után lebetonoznak mindent és elzárják a víz utánpótlását”.

Természetvédelmi státuszt bemutató térkép a beruházási célterület egy részéről. Az országos ökológiai hálózat pufferterülete halvány rózsaszínnel, élénk magentával az ökológiai folyosók, lilával a magterületek. Barnás színnel láthatók az országos jelentőségű, ex lege védett természeti területek (lápok), melyek szintén az ökológiai hálózat magterületébe tartoznak – Forrás: WWF Magyarország

Természetvédelmi státuszt bemutató térkép a beruházási célterület egy részéről. Az országos ökológiai hálózat pufferterülete halvány rózsaszínnel, élénk magentával az ökológiai folyosók, lilával a magterületek. Barnás színnel láthatók az országos jelentőségű, ex lege védett természeti területek (lápok), melyek szintén az ökológiai hálózat magterületébe tartoznak – Forrás: WWF Magyarország

Szerinte azt kell megértenie minden döntéshozónak, hogy ez egy összefüggő, komplex ökológiai rendszer. Ezeknek a lápoknak a vízgyűjtő területe több négyzetkilométer is lehet, ha azt leburkolják, akkor nincs vízutánpótlása, az ökológiai hálózat megszűnik természeti rendszerként működni. „Lehet, hogy a végén egy szennyezett pocsolya marad csak belőlük, amiben nem él majd meg semmi értékes faj.” Ezért Takács Noémi nagyon kíváncsi lesz arra, hogy a különböző eljáró hatóságok hogyan fogják értelmezni azt a törvényi szabályozást, miszerint az ökológiai hálózatokban (se a folyosójukban, se a magterületükben) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

A Főváros természetvédelmi csoportvezetője amiatt is aggódik, hogy az egyelőre ismeretlen beruházás milyen környezeti hatásokkal járhat, szerinte lehet, hogy nem méreglerakat vagy elosztó készül, de egy ekkora logisztikai parkban lehetnek szennyező anyagok, és ha azokat akarva-akaratlan nem jól kezelik, akkor azok belekerülhetnek a Soroksáron átfutó Gyáli patakba, ami pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba torkolik. „Ha itt valamilyen szennyező anyag kerül a vízbe, az hatalmas és messzire elhúzódó természeti károkat okozhat”.

Ráadásul ez egy ökológiai szempontból nagyon értékes terület, az itt lévő Soroksári Botanikus Kert és a környezete régen természetes egységet alkotó természeti terület volt. A homokdombok között meghúzódó Ős-Duna maradványok, vízfolyások, lápok, mocsarak, zárt homoki gyepek összességében a Turján-vidéknek a legészakibb részei. A terepen fokozottan védett fajok – szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya – fészkelését és parlagi sas rendszeres jelenlétét figyelték meg, de számos védett növényfaj – árvalányhaj fajok, fátyolos és szibériai nőszirom, érdes csüdfű – található a védett lápokon kívül is. Ezek egy része biztosan megsemmisülne a beruházás hatására, a fészkelő fajok is minden bizonnyal eltűnnének a területről, ahogyan a parlagi sas és más ragadozó madarak is kiszorulnának innen. Takács Noémi szerint ezért is

„felháborító, hogy egy ismeretlen beruházás érdekében ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején. ”
 
Ha valaki szerint helyes gondolat még több vízlépcső létesítése itthon, az gondolja át a dolgot még egyszer…

A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, hiszen látszólag épp a víz „elfolyásának” lelassítása a duzzasztások célja. Ám a felgyorsult (és persze egyenesre szabályozott) alvíz megbontja a saját aljzatát, hiszen kanyarok híján az oldalirányú mozgás energiáját lefelé történő mederrágássá változtatja. Ezt nevezzük mederesésnek: folyóink medrei a szabályozás óta egyre mélyebbre kopnak, a hordalék eltűnik, a vízszintek egyre alacsonyabbak, és ez a környezet talajvizére is drámai elszívó hatást gyakorol. A duzzasztás miatt nem érkezik újabb hordalék, ez pedig tovább gyorsítja a
mederesés folyamatát és a talajvíz csökkenését a duzzasztó alatti szakaszokon. A felette lévő részek pedig a hordaléklerakódások miatt folyamatosan töltődnek, iszapolódnak fel: a Tisza-tó is hatalmas hordalékcsapdaként működik.


 
  • Tetszik
  • Vicces
Reactions: fishbed and vata
A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, hiszen látszólag épp a víz „elfolyásának” lelassítása a duzzasztások célja. Ám a felgyorsult (és persze egyenesre szabályozott) alvíz megbontja a saját aljzatát, hiszen kanyarok híján az oldalirányú mozgás energiáját lefelé történő mederrágássá változtatja. Ezt nevezzük mederesésnek: folyóink medrei a szabályozás óta egyre mélyebbre kopnak, a hordalék eltűnik, a vízszintek egyre alacsonyabbak, és ez a környezet talajvizére is drámai elszívó hatást gyakorol. A duzzasztás miatt nem érkezik újabb hordalék, ez pedig tovább gyorsítja a
mederesés folyamatát és a talajvíz csökkenését a duzzasztó alatti szakaszokon. A felette lévő részek pedig a hordaléklerakódások miatt folyamatosan töltődnek, iszapolódnak fel: a Tisza-tó is hatalmas hordalékcsapdaként működik.


Sötétzöld bullshit !!!
 
A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, hiszen látszólag épp a víz „elfolyásának” lelassítása a duzzasztások célja. Ám a felgyorsult (és persze egyenesre szabályozott) alvíz megbontja a saját aljzatát, hiszen kanyarok híján az oldalirányú mozgás energiáját lefelé történő mederrágássá változtatja. Ezt nevezzük mederesésnek: folyóink medrei a szabályozás óta egyre mélyebbre kopnak, a hordalék eltűnik, a vízszintek egyre alacsonyabbak, és ez a környezet talajvizére is drámai elszívó hatást gyakorol. A duzzasztás miatt nem érkezik újabb hordalék, ez pedig tovább gyorsítja a
mederesés folyamatát és a talajvíz csökkenését a duzzasztó alatti szakaszokon. A felette lévő részek pedig a hordaléklerakódások miatt folyamatosan töltődnek, iszapolódnak fel: a Tisza-tó is hatalmas hordalékcsapdaként működik.


Sötétzöld bullshit !!!
Örömmel látom, hogy ismét egy IQ bajnokhoz van szerencsém. A jelek szerint a fizika nem volt erősséged a suliban.
Nem baj, engem biztosan nem fogsz bosszantani, mész ignorra a többi agyhalott közé. :)
 
  • Tetszik
Reactions: alali77
Ez a Zöld nem az a ződ....

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Ha vhol, akkor itt kellene aktivizálni azt a környezetvédelmi energiát, amit Európában két kivágott fa miatt indítanak az elhivatottak.
Talán ugyanazt a pénz itt elköltve tízszer annyit érne, ami itthon csak pótcselekvés, fingfűrészelés.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and vata
Ha vhol, akkor itt kellene aktivizálni azt a környezetvédelmi energiát, amit Európában két kivágott fa miatt indítanak az elhivatottak.
Talán ugyanazt a pénz itt elköltve tízszer annyit érne, ami itthon csak pótcselekvés, fingfűrészelés.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ez az ára, hogy egy európainak egy márkás ingért is max. fél-egy napot kell dolgoznia. Bár a 70-es években is a magyar melós a 3500-as átlagkeresetéből majdnem 19 db 185 Ft-os Fékon nejloninget vehetett...
 
A Szénások részben 1951, teljes mértékben 1978 óta természetvédelmi terület, 1994 óta erdőrezervátum. 1995 óta Európa Diplomás, 2007 óta fokozottan védett természetvédelmi terület. Mindössze 3 Európa Diplomás terület van hazánkban..

Néhány évvel ezelőtt valaki(k) a kormányhivatal és a vagyonkezelő Pilisi Parkerdő Zrt. engedélye nélkül, illegálisan felállította a Nagy-Szénás csúcsán az ominózus keresztet, amit idén augusztusban ismeretlenek felgyújtottak (természetesen ez egy értelmetlen és barbár tett, függetlenül attól, hogy legális volt-e vagy sem a létesítés).

A keresztállítás után, 2020-ban a DINPI határozatot hozott a kereszt eltávolításáról (amit egyébként az érintettek nem hajtottak végre), hisz az a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a Budai Tájvédelmi Körzet védelmét kimondó 125/2007. KvVM (XII.27.) rendelet, a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás terület természetvédelmi kezelési tervéről szóló 17/2008. (VI.03.) KvVM rendelet, valamint Az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes.
A kezelési terv előírásai szerint:

A területen tilos minden olyan új létesítmény építése, fejlesztése, felállítása, amely nem közvetlenül természetvédelmi célokat szolgál. A kezelési terv előírásainak betartása az Európa Diploma ötévenkénti megújításának egyik fontos feltétele!
Az állásfoglalás végkövetkeztetése: „…Igazgatóságunk a Nagy-Szénás hegyre tervezett kereszt felállítását a védett természeti és Natura 2000 terület kijelölésével, fenntartásával és védelmi céljaival nem tartja összeegyeztethetőnek.

Mindezt nem politikai/világnézeti indíttatás szülte, csupán a hatályos jogszabályok egyértelmű következménye.

Ehhez képest a kormányhivatal - megkötéssel bár, de - kiadta a létesítési engedélyt. Amit a bíróságon megtámadtak, így nem lehet egyelőre felépíteni.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77
A Szénások részben 1951, teljes mértékben 1978 óta természetvédelmi terület, 1994 óta erdőrezervátum. 1995 óta Európa Diplomás, 2007 óta fokozottan védett természetvédelmi terület. Mindössze 3 Európa Diplomás terület van hazánkban..

Néhány évvel ezelőtt valaki(k) a kormányhivatal és a vagyonkezelő Pilisi Parkerdő Zrt. engedélye nélkül, illegálisan felállította a Nagy-Szénás csúcsán az ominózus keresztet, amit idén augusztusban ismeretlenek felgyújtottak (természetesen ez egy értelmetlen és barbár tett, függetlenül attól, hogy legális volt-e vagy sem a létesítés).

A keresztállítás után, 2020-ban a DINPI határozatot hozott a kereszt eltávolításáról (amit egyébként az érintettek nem hajtottak végre), hisz az a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a Budai Tájvédelmi Körzet védelmét kimondó 125/2007. KvVM (XII.27.) rendelet, a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás terület természetvédelmi kezelési tervéről szóló 17/2008. (VI.03.) KvVM rendelet, valamint Az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes.
A kezelési terv előírásai szerint:

A területen tilos minden olyan új létesítmény építése, fejlesztése, felállítása, amely nem közvetlenül természetvédelmi célokat szolgál. A kezelési terv előírásainak betartása az Európa Diploma ötévenkénti megújításának egyik fontos feltétele!
Az állásfoglalás végkövetkeztetése: „…Igazgatóságunk a Nagy-Szénás hegyre tervezett kereszt felállítását a védett természeti és Natura 2000 terület kijelölésével, fenntartásával és védelmi céljaival nem tartja összeegyeztethetőnek.

Mindezt nem politikai/világnézeti indíttatás szülte, csupán a hatályos jogszabályok egyértelmű következménye.

Ehhez képest a kormányhivatal - megkötéssel bár, de - kiadta a létesítési engedélyt. Amit a bíróságon megtámadtak, így nem lehet egyelőre felépíteni.
A politika szülte és a tolerancia teljes hiánya. Egy 20cmx20cm alapterületű kereszt semmilyen környezetvédelmi szempontot nem sért.
Tele vannak nyugati hegycsúcsok is kereszttel.
Kispályás politikai rosszindulat zöld indokok mögé bújva.