Környezetvédelem

ogretankHU


"A korszerű EURO 6d diesel motorok olyan 100g/100km mennyiséget pöffentenek ki tehát egy autó 200 000 km alatt 2000 g-ot azaz 2 kg-t !"

Szerintem az 100 g/km. Vagyis 200,000 km alatt 20,000 kg szén dioxidról beszélünk/autó.
Ez a 20,000 tonnás felvetést figyelembe véve 1,000 db autó futásteljesítménye.
Mondjuk az jobban érdekelne, hogy egy 2GW-s szénerőmű mit pöfög ki egy év alatt. Szerintem tud annyit, mint egy vulkán....
 
Amikor szédítenek minket a co2 meg so2 levegő szennyezésről eszembe jut a föld korábbi élete amikor még bőven voltak vulkánok ! Szóval itt ez a cikk amiben le vagyon írva , hogy a mostani Etna büffentés 20 000 tonna azaz 20 000 000 kg azaz 20 000 000 000 g so2 kibocsájtással járt ! A korszerű EURO 6d diesel motorok olyan 100g/100km mennyiséget pöffentenek ki tehát egy autó 200 000 km alatt 2000 g-ot azaz 2 kg-t ! Akkor ez az Etna büfi 10 millió kiskategóriás diesel autó 200 000 km alatti (kb 10 év) kipufogó gáz kibocsájtásának felel meg ! Akkor miképpen is tisztulhatott ki a föld légköre amikor 1000 vulkán pöfékelt folyamatosan ?

g/km van, nem g/100km.
 
Amikor szédítenek minket a co2 meg so2 levegő szennyezésről eszembe jut a föld korábbi élete amikor még bőven voltak vulkánok ! Szóval itt ez a cikk amiben le vagyon írva , hogy a mostani Etna büffentés 20 000 tonna azaz 20 000 000 kg azaz 20 000 000 000 g so2 kibocsájtással járt ! A korszerű EURO 6d diesel motorok olyan 100g/100km mennyiséget pöffentenek ki tehát egy autó 200 000 km alatt 2000 g-ot azaz 2 kg-t ! Akkor ez az Etna büfi 10 millió kiskategóriás diesel autó 200 000 km alatti (kb 10 év) kipufogó gáz kibocsájtásának felel meg ! Akkor miképpen is tisztulhatott ki a föld légköre amikor 1000 vulkán pöfékelt folyamatosan ?

Amikor létrejöttek az első prokarióta szervezetek az ősóceánokban, az első időkben kizárólag szénhidrátokat fogyasztottak, mert az volt a legkönnyebben hozzáférhető táplálékforrás. Amikor ez elfogyott, csak azok a fotoautotróf baktériumok maradtak fenn, amelyek képesek voltak az akkori légkör magas szén-dioxid tartalmát és a Nap fényét hasznosítani. Az első általunk ismert ilyen baktérium a mély tengerekben élő zöld kénbaktérium volt. Ezek kénhidrogént használtak redukálószerként, és elemi ként szabadítottak fel a fotoszintézisük során. Ezáltal a heterotrófok újból tápanyagforráshoz jutottak. A cianobaktériumok redukálószerként a nagyobb mennyiségben jelenlévő vizet használták, a szerves anyag produkció megnőtt, anyagcseréjük következményeként pedig megjelent a molekuláris oxigén.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Amikor létrejöttek az első prokarióta szervezetek az ősóceánokban, az első időkben kizárólag szénhidrátokat fogyasztottak, mert az volt a legkönnyebben hozzáférhető táplálékforrás. Amikor ez elfogyott, csak azok a fotoautotróf baktériumok maradtak fenn, amelyek képesek voltak az akkori légkör magas szén-dioxid tartalmát és a Nap fényét hasznosítani. Az első általunk ismert ilyen baktérium a mély tengerekben élő zöld kénbaktérium volt. Ezek kénhidrogént használtak redukálószerként, és elemi ként szabadítottak fel a fotoszintézisük során. Ezáltal a heterotrófok újból tápanyagforráshoz jutottak. A cianobaktériumok redukálószerként a nagyobb mennyiségben jelenlévő vizet használták, a szerves anyag produkció megnőtt, anyagcseréjük következményeként pedig megjelent a molekuláris oxigén.
Értelem szerint azzal, hogy a baktériumok képessé váltak a légköri szén-dioxid hasznosítására, egy hatalmas ívű szaporodási hullám indult el, ami jelentősen csökkentette a CO2 koncentrációt. Millió évekkel később létre jöttek az első növények, amelyek szintén képesen voltak a légköri CO2 fixálására, ezzel kivonva azt a légkörből, majd az elpusztulásuk után ismét millió évek alatt szén képződött belőlük, hogy aztán az ember áldásos tevékenysége folytán azt eltüzelve visszapumpálja a légkörbe. :(
 
Értelem szerint azzal, hogy a baktériumok képessé váltak a légköri szén-dioxid hasznosítására, egy hatalmas ívű szaporodási hullám indult el, ami jelentősen csökkentette a CO2 koncentrációt. Millió évekkel később létre jöttek az első növények, amelyek szintén képesen voltak a légköri CO2 fixálására, ezzel kivonva azt a légkörből, majd az elpusztulásuk után ismét millió évek alatt szén képződött belőlük, hogy aztán az ember áldásos tevékenysége folytán azt eltüzelve visszapumpálja a légkörbe. :(
Ismerem a folyamatot , erdészként tettem is a jövőért , hogy jobb legyen ! De köszi az összefoglalást ! A kérdésem szarkasztikus volt és a túltolt emissziós lobbinak szólt !
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Blitz97
Csináltak kísérletet, hogy a Duna part kavicsos része mire képes. Ahonnan ugye a szentendrei szigeten pl van a vízkivétel. Gyakorlatilag a kénsavat is megette.
Nem is az a baj, hogy mit okoz a környezetben.
Csak a hozzáállás.
Egyszerűen nem értem.
Biztosan csináltak ilyet? Miután írtad ezt beszéltem két vízművessel is, rákérdeztem náluk és sosem hallottak ilyen kísérletről, szerintük minek ilyet csinálni, jön a kosz magától is, kénsavat meg pláne nem öntözünk ki, de ráadásul a Duna mellé teherautóból kellene locsolni, mert hát felhígul.
(mellesleg ettől függetlenül a kavicsrétegeken átszűrés eddig jól működött, most kezdjük a mikroműanyaggal és a gyógyszermaradványokkal átlépni a határait tudomásom szerint)
 
Biztosan csináltak ilyet? Miután írtad ezt beszéltem két vízművessel is, rákérdeztem náluk és sosem hallottak ilyen kísérletről, szerintük minek ilyet csinálni, jön a kosz magától is, kénsavat meg pláne nem öntözünk ki, de ráadásul a Duna mellé teherautóból kellene locsolni, mert hát felhígul.
(mellesleg ettől függetlenül a kavicsrétegeken átszűrés eddig jól működött, most kezdjük a mikroműanyaggal és a gyógyszermaradványokkal átlépni a határait tudomásom szerint)
Semmi sem biztos, tévedhetek. Anno az ELTE mikrobi tanszékén mondották, hogy talajmintákkal csinálták ezt. De amúgy teljes hülyeség is lehet. Csak jól hangzott, és megmaradt az eszembe
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Hát ez tök jó....

A videó és az táblázat ellenmondásban van az index által készített videóval, ahol a számokkal is van jelölve a történet.
Ebben a videóban azt mondják, hogy tejfölös és joghurtos pohár nem újrahasznosítható.
Ehhez képes jelzés rajtuk 05. Amit lehet Bp-n újrahasznosítóba dobni.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Na, akkor így legyen okos az állampolgár...
És a két videó között csak fél év van és mindkettő Bp-ről készült...

Basszus nem igaz, hogy ezt sem sikerül megugrani. :(
 
Hát ez tök jó....

A videó és az táblázat ellenmondásban van az index által készített videóval, ahol a számokkal is van jelölve a történet.
Ebben a videóban azt mondják, hogy tejfölös és joghurtos pohár nem újrahasznosítható.
Ehhez képes jelzés rajtuk 05. Amit lehet Bp-n újrahasznosítóba dobni.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Na, akkor így legyen okos az állampolgár...
És a két videó között csak fél év van és mindkettő Bp-ről készült...

Basszus nem igaz, hogy ezt sem sikerül megugrani. :(

Úgy, hogy ez is egy gazdasági ágazat, aminek a mozgatója a pénz.
Ha fél év elteltével nem lehet nyereséget realizálni az adott anyagból, akkor nemkívánatos lesz az újrahasznosítás szempontjából.
Tavaly például a papír zuhant be a béka segge alá, konkrétan valami -30 Euro/tonnára sikerült lemennie 80 Euro/tonnáról. Eddig a hulladékgazdálkodással foglalkozó cég egy tonna papírért kapott 80 eurót, tavaly pedig 30 eurót kellett fizetnie tonnánként, ha le akarta adni. Emiatt az lett a megoldás, hogy sok helyen nem gyűjtötték be a papírt, vagy jobb esetben simán ment az égetőbe.
És itt megint jön a kommunikáció hiánya, hiszen olyan helyeken, ahol háztól elviszik a papírt, elkezdték a kukások otthagyni. A szerencsétlen paraszt meg nem értette, hogy mi van, csak gyűlnek az összekötözött adagok. Az is megérne egy misét, hogy sanszosan a szemetesek felé sem lett lekommunikálva az, hogy dobják be a kukásautóba a papírt a többi nem szelektív mellé, majd az égető intézi a többit.
 
Úgy, hogy ez is egy gazdasági ágazat, aminek a mozgatója a pénz.
Ha fél év elteltével nem lehet nyereséget realizálni az adott anyagból, akkor nemkívánatos lesz az újrahasznosítás szempontjából.
Tavaly például a papír zuhant be a béka segge alá, konkrétan valami -30 Euro/tonnára sikerült lemennie 80 Euro/tonnáról. Eddig a hulladékgazdálkodással foglalkozó cég egy tonna papírért kapott 80 eurót, tavaly pedig 30 eurót kellett fizetnie tonnánként, ha le akarta adni. Emiatt az lett a megoldás, hogy sok helyen nem gyűjtötték be a papírt, vagy jobb esetben simán ment az égetőbe.
És itt megint jön a kommunikáció hiánya, hiszen olyan helyeken, ahol háztól elviszik a papírt, elkezdték a kukások otthagyni. A szerencsétlen paraszt meg nem értette, hogy mi van, csak gyűlnek az összekötözött adagok. Az is megérne egy misét, hogy sanszosan a szemetesek felé sem lett lekommunikálva az, hogy dobják be a kukásautóba a papírt a többi nem szelektív mellé, majd az égető intézi a többit.
Szuper, és az átlagpolgár akkor mit csináljon? Meg akkor megint ott vagyunk, hogy a papíron jónak tűnő - szóvicc rulez - újrahasznosítás valójában egy illúzió.
 
Szuper, és az átlagpolgár akkor mit csináljon? Meg akkor megint ott vagyunk, hogy a papíron jónak tűnő - szóvicc rulez - újrahasznosítás valójában egy illúzió.
Az újrahasznosítás, nem illúzió, csak jelenleg szarul használjuk. A másik nagy gond, hogy olyan dolgokra is a műanyagot használjuk amire nagyon nem indokolt.
Az átlagember annyit tehet, hogy picit figyelmesebben vásárol és vállal némi (?) kényelmetlenséget.
 
Az újrahasznosítás, nem illúzió, csak jelenleg szarul használjuk. A másik nagy gond, hogy olyan dolgokra is a műanyagot használjuk amire nagyon nem indokolt.
Az átlagember annyit tehet, hogy picit figyelmesebben vásárol és vállal némi (?) kényelmetlenséget.
El nem tudom mondani hányszor érzem ezt.
Meg a csomagolásoknak az marketing és állítólagos termékfelismerés miatt végtelen csicsásnak kell lennie ma már. Fényes papír, dombormintás műanyag és társai. Mikor engem nem érdekel. Felőlem 12-es Arial bevűtel is ráírhatnák, hogy micsoda. Olcsóbb is lenne.
 
El nem tudom mondani hányszor érzem ezt.
Meg a csomagolásoknak az marketing és állítólagos termékfelismerés miatt végtelen csicsásnak kell lennie ma már. Fényes papír, dombormintás műanyag és társai. Mikor engem nem érdekel. Felőlem 12-es Arial bevűtel is ráírhatnák, hogy micsoda. Olcsóbb is lenne.
Nem kell átesni a ló túlsó oldalára sem. Én a dizájnt, az esztéttikumot fontosnak tartom. Viszont van tér rá egyszerűbb formában is, és a Photoshop, fotorealisztikus képeket nem szeretem, a 30-as-70 -es évek poszter dizájnjait szeretem,amikor a kevés színnel, formákkal sokkal haátososabb és esztétksabb képeket csináltak, mint az n+1. studióban komponált olajjal permeteszett tökéeltes narancs fotója, PS-ben utófeldolgozva, fotóminőségben nyomtatva a papírdobozra.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger