W
Wilson
Guest
Oroszország egy sólyom zsákmánynak nézte a drónt.
Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
Magenta színű lett két tó Argentínában a környezetszennyezés miatt
A szokatlant színt a nátrium-szulfit adja.
hvg.hu
Megemlékezés a nemrég elhunyt Molnár Gézáról:
magyarnemzet.hu
Egy rövid írása a témában:
"
"De miért nem veszünk észre nyilvánvaló összefüggéseket?
Amikor a kérdés tárgyalása során idáig jutunk Mark Cowerdine brit ökológus Douglas Adams által megfogalmazott gondolatait szoktam segítségül hívni. Nevezetesen, a földi élet annyira összetett, hogy a tudománynak több mint háromszáz évre volt szüksége ahhoz, hogy felismerje, a természet rendszer, és nem valami, ami csak úgy ott van. Ez egy nagyon fontos tétel. Sokan eljutottak e pontig, sőt tovább is. Konrad Lorenz az ezzel kapcsolatos felismeréseiért Nobel díjat kapott. Tehát végül is egyfajta tudományos tételként kezelhetjük, hogy a természet rendszer. És itt kezdődnek a gondok. Ha ugyanis a körülöttünk lévő világ rendszer, akkor vélhetően a rendszerkutatás általános szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá, mint az összes többi rendszerre. Tehát maga a rendszer sokkal több, mint alkotó részeinek puszta halmaza. Tehát nem a rét, a mező, a tó és a folyó, hanem ennek rendszerbe foglalt egésze, e rendszernek adott a szerkezete, ehhez a szerkezethez megfelelő működés párosul, melynek lényege, hogy a rendszer nem egyszerűen alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, valamihez, ami csak úgy ott van, hanem a működése során maga is formálja a környezetét, tehát lényegében önmaga határozza meg önön adottságait. Ezt a természetre soha sem vonatkoztatta senki. A tudomány eljutott odáig, hogy felismerje itt rendszerről beszélhetünk, de az már kiesett a látószögéből, hogy ez esetben a rendszer szerkezete és az úgy nevezett természeti adottságok összefüggnek egymással. Vagyis azt már nem ismerte fel, hogy amit adottságnak tart, az sem valami, ami csak úgy ott van, hanem a rendszerműködés eredményeként kialakuló arculat, mely szorosan összefügg a táj szerkezetével. A mozaikos, apró elemekből és kiterjedt vizekből álló tájszerkezet határozta meg alföldünk, így a homokhátság kedvező természeti adottságait. Nem ingyen ajándékról, valami féle ködös örök változatlanságot ígérő adottságról van tehát szó, hanem a tájszerkezetéből fakadó tulajdonságokról, melyek a táj szerkezetének átalakításával megváltoztathatók. A táblásítás a lecsapolás elindított egy folyamatot mely felszámolja az Alföld korábban oly kedvező természeti adottságait. A Kiskunság esetében a vizek elvezetése az éghajlat látványos változását eredményezi. A tudomány ezt képtelen felismerni, mert még mindig nem érti, mit is jelent, hogy a természet rendszer, és úgy véli, az adottság az bizony csak úgy ott van. Mindez részben azért szomorú, mert a táj szerkezetének megváltozása mára oly mértékű romláshoz vezetett, hogy létünket veszélyezteti. "
Molnár Géza
https://oikofilia.blogstar.hu/.../nehany-szo-a.../83507/
Az, hogy most a napokban rengeteg eső esett, ne tévesszen meg, annak a víznek a nagy része már nincs az országban...
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
Magyar Nemzet - Szellemi honvédelem 1938 óta. Friss hírek hazai, külföldi, sport, kultúra és gazdasági témakörökben. Véleménycikkek és történelmi visszatekintések.
magyarnemzet.hu
Egy rövid írása a témában:
"
"De miért nem veszünk észre nyilvánvaló összefüggéseket?
Amikor a kérdés tárgyalása során idáig jutunk Mark Cowerdine brit ökológus Douglas Adams által megfogalmazott gondolatait szoktam segítségül hívni. Nevezetesen, a földi élet annyira összetett, hogy a tudománynak több mint háromszáz évre volt szüksége ahhoz, hogy felismerje, a természet rendszer, és nem valami, ami csak úgy ott van. Ez egy nagyon fontos tétel. Sokan eljutottak e pontig, sőt tovább is. Konrad Lorenz az ezzel kapcsolatos felismeréseiért Nobel díjat kapott. Tehát végül is egyfajta tudományos tételként kezelhetjük, hogy a természet rendszer. És itt kezdődnek a gondok. Ha ugyanis a körülöttünk lévő világ rendszer, akkor vélhetően a rendszerkutatás általános szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá, mint az összes többi rendszerre. Tehát maga a rendszer sokkal több, mint alkotó részeinek puszta halmaza. Tehát nem a rét, a mező, a tó és a folyó, hanem ennek rendszerbe foglalt egésze, e rendszernek adott a szerkezete, ehhez a szerkezethez megfelelő működés párosul, melynek lényege, hogy a rendszer nem egyszerűen alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, valamihez, ami csak úgy ott van, hanem a működése során maga is formálja a környezetét, tehát lényegében önmaga határozza meg önön adottságait. Ezt a természetre soha sem vonatkoztatta senki. A tudomány eljutott odáig, hogy felismerje itt rendszerről beszélhetünk, de az már kiesett a látószögéből, hogy ez esetben a rendszer szerkezete és az úgy nevezett természeti adottságok összefüggnek egymással. Vagyis azt már nem ismerte fel, hogy amit adottságnak tart, az sem valami, ami csak úgy ott van, hanem a rendszerműködés eredményeként kialakuló arculat, mely szorosan összefügg a táj szerkezetével. A mozaikos, apró elemekből és kiterjedt vizekből álló tájszerkezet határozta meg alföldünk, így a homokhátság kedvező természeti adottságait. Nem ingyen ajándékról, valami féle ködös örök változatlanságot ígérő adottságról van tehát szó, hanem a tájszerkezetéből fakadó tulajdonságokról, melyek a táj szerkezetének átalakításával megváltoztathatók. A táblásítás a lecsapolás elindított egy folyamatot mely felszámolja az Alföld korábban oly kedvező természeti adottságait. A Kiskunság esetében a vizek elvezetése az éghajlat látványos változását eredményezi. A tudomány ezt képtelen felismerni, mert még mindig nem érti, mit is jelent, hogy a természet rendszer, és úgy véli, az adottság az bizony csak úgy ott van. Mindez részben azért szomorú, mert a táj szerkezetének megváltozása mára oly mértékű romláshoz vezetett, hogy létünket veszélyezteti. "
Molnár Géza
https://oikofilia.blogstar.hu/.../nehany-szo-a.../83507/
Az, hogy most a napokban rengeteg eső esett, ne tévesszen meg, annak a víznek a nagy része már nincs az országban...
A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák
2021.08.02. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg-és tetemkereső kutyás egysége az elmúlt hét évben már bizonyította eredményességét a mérgezett vadállatok felkutatásában. Az egység azonban más természetvédelmi problémák esetén is hatékonyan bevethető; így például a...
W
Wilson
Guest
Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá
https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/csanyi_vilmos_draga_barataim_kedves_majmok_beleolvaso.html"Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként - és ez erős hatással van a mindennapjainkra.
Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel."
T
Törölt tag
Guest
The Economist (facebook hirdetés)
There is broad consensus across Germany for climate action. Two-thirds of Germans polled want binding climate rules.Egy hozzászólás:
I’m an atmospheric physicist. I’ve published more than 200 scientific papers. For 30 years I taught at MIT, during which time the climate has changed remarkably little. But the cry of “global warming” has grown ever more shrill. In fact, it seems that the less the climate changes, the louder the voices of the climate alarmists get. So, let’s clear the air and create a more accurate picture of where we really stand on the issue of global warming or, as it is now called—“climate change.”
There are basically three groups of people dealing with this issue. Groups one and two are scientists. Group three consists mostly, at its core, of politicians, environmentalists and the media.
Group one is associated with the scientific part of the United Nation’s International Panel on Climate Change or IPCC (Working Group 1). These are scientists who mostly believe that recent climate change is primarily due to man’s burning of fossil fuels—oil, coal and natural gas. This releases C02, carbon dioxide, into the atmosphere and, they believe, this might eventually dangerously heat the planet.
Group two is made up of scientists who don’t see this as an especially serious problem. This is the group I belong to. We’re usually referred to as skeptics.
We note that there are many reasons why the climate changes—the sun, clouds, oceans, the orbital variations of the earth, as well as a myriad of other inputs. None of these is fully understood, and there is no evidence that CO2 emissions are the dominant factor.
But actually there is much agreement between both groups of scientists. The following are such points of agreement:
1) The climate is always changing.
2) CO2 is a greenhouse gas without which life on earth is not possible, but adding it to the atmosphere should lead to some warming.
3) Atmospheric levels of CO2 have been increasing since the end of the Little Ice Age in the 19th century.
4) Over this period (the past two centuries), the global mean temperature has increased slightly and erratically by about 1.8 degrees Fahrenheit or one degree Celsius; but only since the 1960’s have man’s greenhouse emissions been sufficient to play a role.
5) Given the complexity of climate, no confident prediction about future global mean temperature or its impact can be made. The IPCC acknowledged in its own 2007 report that “The long-term prediction of future climate states is not possible.”https://youtu.be/OwqIy8Ikv-c
.. és ennek az állami kárpótlásnak az anyagi forrása miből lenne? Vagy én is fizessek azért a lehetőségért hogy néhány sötétzöldnek agymenése lehessen?
Tetszik vagy sem, de mindig az adófizetők állják a számlát. Szerintem jobb helyen lenne itt a közpénz, mint ha mondjuk az ország első emberének hobbijaira költenénk el...
Ezt népiesen úgy hívják: más faszával verni a csalánt.
Szép (ugyannakkor könnyen lehet, totál értelmetlen) gondolatokat ráerőltetni a valóságra, tetemes munkát és költséget okozni annak, akit valóban érint, majd amikor oda kerül a kérdés, hogy na de ezt mégis ki fizeti, az a válasz, hogy ja, én ugyan nem, majd a társadalom.
Én elhiszem, hogy a zöldek szerint a zöldek nél lenne a legjobb helye minden pénznek. Elvégre valamiből élniük kell, hiszen jellemzően az ég vilàgon semmilyen társadalmilag hasznos munkát nem végeznek.
Egy össztársadalmat érintő kérdésben mégis kinek kéne állnia a cechet?
Lehet, hogy szerinted nyugodtan küldhetünk fajokat pusztulásba. Elfogadom. De hadd ne legyen muszáj egyetértenem. Annyi csodálatos példát látok itthon a természetvédelem területén, ahol véleményem szerint nagyon is jó helyen van minden egyes forint. Én veled ellentétben nem lenézem, hanem megbecsülöm azokat az embereket, akik hivatás szerűen tesznek a környezetünk és úgy általában az ökoszisztéma megőrzéséért. De hát nem vagyunk egyformák...
Még szerencse, hogy a stadionépítés létfontosságú, elvégre a falábú focisták aztán tényleg társadalmilag fontos munkát végeznek.
T
Törölt tag
Guest
Vaaagy, elolvasod Gerald Durell a Hahagáj című könyvét, és ráébredsz belőle arra, hogy mi az a biodiverzitás, és miért fontos.
De mert úgyse fogod:
Egy kitalált szigeten él egy Hahagáj nevű faj, aminek az új haditengerészeti támaszpont miatt sajnos pusztulnia kéne. De nem nagy ár a támaszpontért. Vagy igen? Ja hogy amúgy a sziget fő kiviteli cikkének számító gyümölcsöt is bukják ha kihal. Hogy hogyan? Érdemes elolvasni...
Ez maga vicc ! Össztársadalmi kérdés ? Ne légy naiv ! Sokkal többet tudok mint amit le merek írni de hidd el senkit se kérdeztek meg , hogy akarod e vagy , hogy szerinted szükséges ? A sötétződek a fotel/panel "környezetvédőkkel egy rég elmúlt -általuk sose ismert és tapasztalt - világot ideologizálnak a biodiverzitás mögé bújva ! De ez sajnos csak a pénzről szól az Ő pénzükről és telibexarják a következményeket ! Egy mm-rel se jobbak mint az lmbtq lobbi csak szervezettebbek és jól álcázottak !
A stadion mindig is érték lesz ! Egy idióták által elképzelt mindenki más számára élhetetlen ökoszisztéma viszont büntetés ! A focistákról én is hasonló képen vélekedek !Még szerencse, hogy a stadionépítés létfontosságú, elvégre a falábú focisták aztán tényleg társadalmilag fontos munkát végeznek.
T
Törölt tag
Guest
Örülök, hogy Sir Davidet, Gerall Durellt, vagy éppen Soó Rezsőt, JNP-t vagy egy Kitaibellt simán leidiótázol...
A Gerald Durell féléket ne hasonlítsd a sötétződekhez ez ők is kikérnék magukat ! Tudod amikor nagy tudású elismert és részemről nagyra tartott professzorokkal , tudósokkal beszélgetek / levelezek -mert bármily bunkónak is tartanak is itt páran ez heti színtű - és egyenrangúnak tartanak magukkal ebben a témában akkor érzek magamban annyit , hogy leírjam ásd magad jobban bele a valódi és a mesterségesen erőltetett biodiverzitás közötti különbségbe ! Ha megleled és megérted a lényegét akkor rájössz , hogy rossz irányba nézel !
A fentebb hivatkozott "nagy nevek " listájához csatolok mégegyet:
@ogretankHU -nak külön ajánlva biodiverzitásilag!
@ogretankHU -nak külön ajánlva biodiverzitásilag!
Parlagi sas LIFE PROGRAM, kerecsensólyom LIFE, túzokvédelmi programok, rákosi vipera LIFE... szerintem sikeresek (voltak).
Nem tetszik, hogy újra él nálunk farkas, barnamedve, aranysakál, hód? Mindig is itt lettek volna, ha kedves elődeink nem irtották volna anno ki őket. A fentiek közül az aranysakál utálatát megértem, azok aztán tényleg kinyírják az apró- és csülkösvad állományt. A többire pedig továbbra is fenntartom, hogy egy állami kárpótlási alapból kellene megtéríteni a keletkezett károkat.