Na pont ezért szélmalom harc , esetleg a Hortobágyi populáció tartható fent komoly összegeken . És addig nincs is gond amíg van aki állja a cehet !
Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
Igazából ezeknek a LIFE programoknak nem csak az az értelme, hogy egy adott kiválasztott faj létszámát növeljük, hanem az is, hogy akár táplálékot biztosítsunk más fajoknak (pl. ürge-kerecsensólyom, ugye mindkét fajnak volt LIFE programja).
Azért Apajpuszta környékén szoktam elég szép csapatokat látni.
W
Wilson
Guest
Ezt rosszul látod csak egy nagyon kicsi odafigyelés és emberi jószándék kellett ahhoz, hogy a túzok állománya újra megerősödjön ami egyáltalán nem jàrt horribilis pénzek elköltésével.
| A 2004-2008 között lefutott, négy éves túzok-LIFE az egyik legelső nyertes magyar LIFE-projekt volt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével. Az első projekt a célja a veszélyeztető tényezők feltárása, egy túzokbarát mezőgazdasági és társadalmi szemlélet kidolgozása, és az állomány stabilizálása volt. A mostanit az Osztrák Túzokvédelmi Alapítvány vezeti, a konzorcium magyar tagja az MME mellett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és az ELMŰ Hálózati Kft. A projekt összköltségvetése 8,4 millió euró, ebből LIFE támogatás majdnem 6 millió euró. Az öt magyar tag munkájára 3 805 040 euró jut. |
És ez csak a jéghegy csúcsa ! Ez 4 évre uszkve 1,4 mrd Ft tényleg nem sok de ez csak a LIFE támogatás ehhez jön majd ennyi állami pénzecske ! Ha jól emlékszem a KNPI területén a 4 év alatt 1200 db-ról 1400db-ra nőt az állomány ! Ez 7 millió/túzok ráfordított összeget jelent amit lehet 2 év alatt lenulláz a feljövő parlagi sas állomány !
W
Wilson
Guest
Azért tegyük helyre a dolgokat,mert látom le van nagyon szűkítve egyetlen programra a dolog és ott sincs kifejtve mit is jelent ez az összeg és mire is lett az összeg elköltve.
Akkor kezdjük ott, hogy a magyar túzokvédelem bizony nem a legújabb kor sötétzöldjeinek pénz lenyúlós programja, ugyanis a dévaványai túzok mentő központot bizony az átkosban a magyar pártállami vezetés aktív közreműködésével és a magyar állam költségén 1979-ben építették meg és üzemeltették és hála istennek azóta is a mai napig üzemel.Létrehozásában nagy szerepet vállalt Sterbetz István ornitológus (aki e mellett szenvedélyes vadász is volt jó pár vadászati témájú könyvet is írt) és akinek a nevét felvette a dévaványai túzok központ.
A ma Magyarországon található túzok állomány fennmaradása és némi gyarapodása azoknak az elkötelezett hivatàsos és önkéntes emberek és gazdálkodók elkötelezett munkájának köszönhető nagyrészt . Mert bármilyen fura de a az egyik legfontosabb dolog, a túzok védelme érdekében ha a kotló túzok tyúkot megóvják.És mivel ez a böszme madár előszeretettel fészkel pl lucernába amit persze a fészkelési idejük kellős közepén kaszálnak így a sikeres védelem érdekében szükséges volt a gazdálkodók segítségére is.És bármilyen fura lehet egyeseknek a gazdálkodók 99 százaléka teljes mértékben együtt működött a túzokok védelme érdekében,( mivel nem akarom nagyon bő lére ereszteni a dolgot akit érdekelnek a részletek azoknak egy külön posztban leírom) , hangsúlyozom ez nem egyedi jelenség volt,ami pedig az általad említett programot illetti az egy EU finanszírozású határon átívelő program volt és bizony jócskán túlmutatott a KNP túzokpopulációján, mivel az a túzok élőhelyének védelmét szolgálta és tudod ha a túzokélőhelyét véded akkor az nagyon sok ott élő fájt is érint.Ami pedig a mostanii jelenleg is futó programot illeti az egy határokon átnyúló program ami egy teljesen kézenfekvő dolog mivel a túzok Kárpát medencei állománya széttöredezett (Studinka még lőtt a Hanságban túzok lakást) és mivel pl az Elmü hálózati KFT is benne van a programban ami azt jelenti, hogy minden bizonnyal jó pár olyan tartóoszlopot is lefognak szigetelni ami jó pár nagytestű védett madárhalálát okozta.Úgyhogy kedves ogre abban egyetértek veled, hogy vannak "érdekes" természetvédelmi programok a túzok védelmét szolgáló programok az én tapasztalataim szerint nem tartoznak ebbe a körbe.
Látom gugli kezelésben profi vagy !
Mellesleg semmi bajom a túzokkal , kedvelem ! Még a LIFE programokkal se lenne bajom ha nem látnék bele jobban mint az átlag ! De felőlem mindenki abban hisz amiben akar ! De küzdj ha jobban érzed magad !
Ha fenntartható wildlife programokról szeretnél olvasni azt nem Európában kell keresni hanem Afrikában és mondjuk az USA yellowstone programjában !
W
Wilson
Guest
Amit leírtam azok nem guuugli találatok hanem az általam megélt saját tapasztalatok voltak. Egyidőben nagyon benne voltam itt a Bihari síkon (szigorúan önkéntes alapon) a természet és túzok védelemben, hidd el láttam jó és rossz dolgokat is mind a civil mind az állami természetvédelem részéről csak egy kis adalék (igaz nem mostanàban) fül és szemtanúja voltam egy olyan vitának az MME akkori túzok kordinátora és a HNP ma màr nyugállományba vonult (de természetvédő körökben eléggé ismert) természetvédelmi őre között,ami után nagyon elgondolkodtam, az akkori állami természetvédelem állapotán.
A magyar viszonyokat a természetvédelem területén sem érdemes szerintem összehasonlítani Afrikával és az USA-val.
W
Wilson
Guest
Persze szívesen a túzok a megváltozott mezőgazdasági termelés miatt előszeretettel fészkel olyan növényi kultúrákba amelyet a költési idő kellős közepén kaszálnak.Én örülnék és megköszönném, ha írnál róla.
Ha például túzokunk egy lucerna táblába fészkel akkor szinte borítékolható,hogy akkor fogják a táblát lekaszálni amikor az a tojásain ül. Itt nagyon egyszerű és egyáltalán nem költséges módszerekkel sokat lehet tenni a túzok védelmében.
Az első az, hogy magára a munkagépre valamilyen egyszerű vadriasztó eszközt szerelnek ennek két haszna is van, az első előny megértéséhez tudni kell,hogy a túzok tojó nagyon sok esetben az utolsó pillanatig védi a fészkét és szó szerint a fészkén lapul amíg a gép oda nem ér, sajnos sok esetben a túzoktojó nem mozdult el a fészkéről és a gép felaprította, a vadriasztó alkalmazása segít abban ,hogy az ilyen esetek kevesebbszer forduljanak elő.
A másik előnye az ha a túzok tojó a gép fészekhez érése előtt elhagyja a fészket akkor nagyobb esély van arra,hogy a gépkezelő észrevegye a tojásokat.Ha észrevette és nincs rajta a fészken a tojó akkor a legjobb dolog, az amit tehet, hogy letép egy marék növényzetet és a tojásokra helyezi, ezzel megakadályozza,azt hogy a különböző a kaszálást követő/kísérő ragadozók elsősorban madarak észrevegyék a tojásokat, ezt követően már csak annyi dolga volt, hogy csinált egy védőzónát a fészek körül magyarul a ott nem kaszálta le a növényzetet és utána tette tovább a dolgát kaszálta tovább a lucerna táblát.
Amikor én még ebben nagyon benne voltam akkor az volt a gyakorlat, hogy szinte minden traktor fülkéjében ott volt egy szórólap amin szerepelt egy telefonszám amin ezeket az eseteket be lehetett jelenteni. Bejelentést követően kiment a fészekhez a túzokvédelmi koordinátor aki àltalálban a következőket csinálta, a tábla szélén helyett foglalt és folyamatosan távcsövezte/spektívezte a fészkét és a környékét, azt figyelve mikor tűnik fel a fészken a tojó.
Ha nem sérült meg az incidens közben a tojó és nem jàrkálták össze nagyon a fészek környékét akkor az esetek nagyon nagy részében a tojó szépen visszament a védőzónában lévő fészkébe és folytatta a kotlást. Ha viszont nem jelent meg újra a tojó a fészken akkor a következő történt ha a tojások sértetlenek voltak,akkor a tojásokat kivette és a helyükre műtojást tett, és várt egy éjszakát.
Ha kora reggel ellenőrizve a műtojások hidegek és nedvesek voltak akkor a tojó nem tért vissza a fészekre és a tojások maradtak a keltetőbe.Ha viszont az ellenkezőjét tapasztalta akkor a tojásokat igyekeztek visszahelyezni a fészekbe,hogy megadják az esélyét annak,hogy természetes módon nőjenek fel.Ennek azért volt jelentősége, mert az adatok azt mutatták, hogy a mesterségesen kikeltett túzok fiókákat hiába nevelték fel szintén fogságban lévő felnőtt egyedekkel a szabadon bocsájtásuk után a túlélési arányuk számottevően rosszabb volt mint a természetes módon felnőtt egyedeké.
Ha a megtalált fészkek olyan területen voltak ahol fokozottan ki voltak téve az emberi zavarásnak illetve tevékenységeknek akkor ha voltak önkéntesek akkor egy hetes turnusokban őrizték a fészket,
míg a fiókák ki nem keltek (25-28 nap).
Ma már egy drón megjáratásával a terület felett kaszálás előtt, kijelölhetők lennének a védőzónák.
W
Wilson
Guest
Igen természetesen ma màr igyekeznek minél jobban felderíteni a potenciális fészkelő helyeket a mezőgazdasági munkàk pl a kaszálás előtt, de ennek ellenére mindig kerülnek elő olyan fészkek amiről nem volt tudomàsa senkinek.
Amatőr előadók, amatőr előadás, nagyon komoly téma:
I. Rész https://youtu.be/G_JqqH8YbE4
II. rész https://youtu.be/vruN3jnQg7c
III. rész
I. Rész https://youtu.be/G_JqqH8YbE4
II. rész https://youtu.be/vruN3jnQg7c
III. rész
Mindenkinek, de Ogretanknak külön szeretettel ajánlom!
docs.google.com
Zöld Civil OT 2021 II. hírlevél
Zöld Civil OT 2021 II. hírlevél Idén harmincadszor találkozunk a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóján 2021. augusztus 27-29. között. A helyszín a Balaton-parti település: Keszthely. Az alábbiakban a találkozó első hírlevelét olvashatjátok. Továbbra is kérjük, hog...
docs.google.com
Aki teheti, menjen tüntetní a sivatagosodás ellen!
index.hu
Tevével vonulhatnak tüntetni a Szabadság térre
Az Alföld sivatagosodására hívják fel a figyelmet.
index.hu
Szerintem nagyon is követendő példa.
www.turistamagazin.hu
Több mázsányi töltényhüvelyt gyűjtöttek össze a nógrádi erdőkben
A kezdeményezéssel a résztvevők nemcsak az erdőkkel tettek jót, de a közel három mázsányi rézhüvelyért kapott pénzből két Nógrád megyei egyesület kutyáit is…
www.turistamagazin.hu
Már 2022-től jönnek a PET-palackokból készített gumiabroncsok - ORIGO
Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.
www.origo.hu