Magyar történelem

[boki]

https://www.facebook.com/video.php?v=1446180572173022

 

[boki]

Amiről „Dóra” nem jelentett – Vezető magyar politikusokat nézett ki a CIA, minden együtt állt egy magasra nyúló összeesküvési ügyhöz

https://168ora.hu/kulfold/cia-magya...HSOKhjz_k1-QN9C1kdQefoIS1U5FauGtrr4fSGRtCLlBU

 

[Loki19]

Az érdekelne hogy a honfoglalás előtti hun-avar-magyar seregek ismerték és használták-e a számszeríjat.
Illetve van-e magyar nyelvű szakirodalma a fent említett népek ostromeszközeinek és ostromtechnikáinak?

Van.
pl. Nagy Katalin:Az avar hadsereg ostromtechnikája a Bizánci birodalom ellenében
http://acta.bibl.u-szeged.hu/3019/1/historica_128_071-083.pdf
Vagy szintén tőle a doktorija, ami már könyvben is megjelent.
http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2535/2/Pinter_Nagy_Katalin_doktori_ertekezes.pdf
A korabeli erődépítészetről
http://www.pannonpalatinus.hu/wp-content/uploads/pdf/108.pdf

 

[gacsat]

Toltes epiteserol, fal mellett nagy tuz csinalasarol van emlites a mondakban. Annyira azert nem volt komoly fala minden telepulesnek csak egy egy varosnak volt ko fala, ami eleg magas es vastag is volt akoriban. 1000 elott varak nem nagyon voltak, ha voltak is kisebb taborok eroditesek azok joreszt fold-fa kombinaciok voltak. Szoval annyira komoly ostromot nem igenyeltek. Felgyujtottak a falakat es kesz. Pannoniaban ha kb feltucat varosnak voltak ko falai, azok is a birodalom bukasa utan leomlottak es utana fabol epultek ujja, majd csak 1200 korul kezdenek ujra kobol felepulni zommel. Dunatol keletre meg meg annyi sem. Roma es Konstantinapoly volt a ket legerosebb falu varos akkoriban. A szamszerijat ismerhettek, vagyis tudtak hogy mi az, kina es a romaiak mar akkoriban hasznaltak. Viszont a lovasnomad harcmodorhoz nem passzolt szerintem sehogy, igy nem terjedt el. A lovasok szamara megfelelo szamszerij majd csak az 1300-as evek korul kezd elterjedni de jobbara akkor is csak nyugaton az Alpokon tul.

Szerintem nincs lovasok számára megfelelő számszeríj.

 

[Loki19]

Szerintem nincs lovasok számára megfelelő számszeríj.

Pedig a lovas számszeríjászok spanyoloktól lengyelekig egész Európában nagy számban szolgáltak.
A lengyel lovasságnak még a 16.sz. elején is a 15%-át adták. "a lovas számszeríjászok általában brigantint (fémlemezekkel szegecselt kabátot) hordtak, amit néha a láncing fölé vettek fel. Ezenfelül időnként pajzsot, valamint láb- és karvédőt is viselhettek. Támadófegyverük a számszeríj, illetve a kezdeti időszakban a kard, később a szablya volt. "
De Mátyás seregében is szolgáltak:
https://www.iranyasereg.hu/img/history/tori_4_6.jpg
Ha a rajz hiteles, ezek inkább könnyű számszeríjak lehettek, kézzel felhúzhatóak, rövid hatótávval és kisebb átütőerővel.

 

[gergo55]

Grover S. Krantz

Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

http://mek.oszk.hu/02600/02612/html/

Pap Gábor tanár úr ajánlásával.

 

[boki]

Kiosztotta az orosz nagykövetség a román hercegnőt: a Krím visszacsatolásánál volt népszavazás, Erdély elcsatolásánál nem

https://oroszhirek.hu/2019/11/26/ki...RnMz7abL_ZCWTirdSAB_YLoUiLV6WAieTJyvVFRxjyodo

 

[rejsz felügyelő]

 

[Morishima]

 

[Galthran]

Interjú Makoldi Miklóssal
https://vasarnap.hu/2020/02/03/a-le...zunk-van-a-hunokhoz-mint-a-finnugor-nepekhez/

https://vasarnap.hu/2020/02/04/a-ma...em-ugy-tortenhetett-ahogy-azt-eddig-tanultuk/

 

[rappali_]

https://vasarnap.hu/2020/02/04/a-ma...em-ugy-tortenhetett-ahogy-azt-eddig-tanultuk/

 

[Galthran]

Tolnamegyei Közlöny, 1893. április 30.

 

[papajoe]

Tolnamegyei Közlöny, 1893. április 30.

Szerintem nagy mákjuk volt a lótolvajoknak, hogy nem érték tetten a csendörök oket...

 

[milagro]

Ma van a pozsareváci béke 302. évfordulója.
https://magyarnemzet.hu/mozaik/a-po...lt-a-torokok-kiuzese-magyarorszagrol-8406279/
..
"Az 1718. július 21-én megkötött pozsareváci békében a törökök a Temesköz és Belgrád mellett átengedték Szerbia és Bosznia északi részét, valamint Havasalföld nyugati felét az Olt folyóig. A béke aláírásával lezárult a törökök kiűzése Magyarországról.
..
A török fennhatóság és a háborúk mérhetetlen szenvedést okoztak a magyar társadalomnak, gazdaságnak és népességnek. A magyarság szinte helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A trianoni diktátum századik évfordulóján a magyar történész társdadalom arra mutat rá, hogy a diktátum gyökerei is a török hódítás okozta károkban keresendők.
..
A pozsareváci békével új korszak köszöntött Magyarországra. Az állandó háborúskodás megszűnt, a társadalom demilitarizálódhatott. Az udvar az ország déli határai mentén megszervezte a Katonai Határőrvidéket, amely mentesítette az ország belső területeit a határmenti csatározásoktól, amelyek egészen a 19. század közepéig a mindennapok részét képezte a Balkánon. Magyarország elindulhatott a regenerálódás útján. A hatalmas lakatlanná vált területek lassan benépesedtek, megindulhatott a békés kereskedelem, a lakosságszám is növekedésnek indult. A regenerálódás hosszú évtizedeket vett igénybe. Magyarország szerencséjére az elkövetkező 130 évben területét szinte egyáltalán nem pusztították háborúk. A két legjelentősebb kivétel, az 1788-as temesközi és erdélyi török betörés és az 1809-es francia háború veszteségei nem mérhetőek az 1526 és 1718 közötti szenvedés és károk mértékéhez.
..
A 18. század utolsó harmadára Magyarország a lehetőségekhez képest regenerálódott a legsúlyosabb károk tekintetében. Ekkor találkozunk az első jelentősebb reformelképzelésekkel, az ország vezetői egyre határozottabban foglaltak állást a modernizáció mellett. Ezt a folyamatot II. József elsietett intézkedései, majd a francia háborúk nehézségei évtizedekre visszavetették, de a századforduló idején megszületett az a nemzedék, amely a reformkorban Magyarországot a polgári fejlődés útjára vezette."

 

[milagro]

Nem szakmabeli! A művészettörténész, és nem történész! Nem találsz szakmabelit aki elfogadja az Illig féle 300 éves betoldást!

Nem tudjuk milyen nyelven beszélt Árpád népe, annyit tudunk Biborbanszületett Konstantin tudósítása alapján legalább két nyelvet beszéltek a törzsszövetség keretein belül: a kabarok „a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is."(DAI)

Miből gondolod, hogy elfogadja!??
Voltam egy pár ilyen előadásán. Heribert Illig könyvét is olvastam annak idején, dedikált példányt, mert azon is ott voltam a MOM parkban abban az időben.
Egy elgondolkodtató hipotézis, nem minden alapot nélkülöz! De Pap Gábor is hipotézisként hivatkozik rá.
..
Mellesleg ennél jóval meredekebb feltevések is vannak, Anatolij Tyimofejevics Fomenko pl.
..
Árpád vezér és emberei meg magyarok voltak, magyarul beszéltek!
Bíborbanszületett Konstantin tudósítása, csakúgy mint az összes többi a korból, csak egy tudósítás. Fene se tudja ellenőrizni száz százalékosan a hitelességét!
Meg, hogy kire illett a megfogalmazott állítás. Többek között egyébként Illig érdeme, hogy számtalan hamisításra rámutatott!
..
A magyar nyelv viszont itt van velünk, a gyökökkel, beszélő nevekkel, mindennel! Sokkal perdöntőbb!
Emese álma mondakör, álmos szavunk, ami személynév is lett. Még egy példát is kiragadtam.
Aki olyat nyilatkozik, amilyet az illető történész tett, az hozzánemértő.
Akármennyit is koptatta a padot! Vagy szimplán jól esik neki rúgni egyet a magyarba!

 

[Halfdan]

Azért érzékeled, hogy nem egészen erre gondoltam... Munkács esetében láthatóan nem kellett véres, napokig tartó ütközetet vívni. Csak elfoglalták a helyet. Megpihentek, birtokba vették.
..
Tas, Szabolcs és Tétény esetében sem kimondott csatajelenetről van szó. Ebben megegyezhetünk! Vagy mégsem?
..
A személyeskedésedre nem reagálok, mert az téged minősít. De abban nincs igazad, hogy a harcok hiánya/megléte ne bírna hatalmas jelentőséggel!
Igenis óriásit nyom a latban, mert homlokegyenest mást jelent!
Abba gondolj bele, hogy ha a magyarság kizárólagosan az Árpáddal érkezettek nomád-állattartó népességét jelentette volna, akkor hogyan lettünk volna képesek a "nulláról" arra az ötvösművészeti, építészeti, mezőgazdálkodási stb. teljesítmény elérésére, amely már Szent István korára megvolt! Ez három emberöltő lényegében!
..
A rengeteg szempontot látva, mindenképpen logikus magyarázat, hogy nem Árpádékkal érkeztek csak magyarok.
S, ha már idéztél, akkor én is idézek még, mert forrás erre van is. Szóval a kettő együttesen - azaz hiányoznak a nagy ütközetek, plusz létezik tudósítás korábbi magyarokról Pannóniában - önmagában is el kellene, hogy gondolkodtasson:
http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/albums/userpics/10009/kalti_mark_kepes_kronikaja.pdf
"Az Úr megtestesülésétől számított háromszázhetvenharmadik évben, Valens császárnak és I. Coelestinusnak, a római egyház pápájának idejében, a világ hatodik korszakában a Szittyaországban lakozó hunok megsokasodtak; egybegyültek, és maguk közül kapitányokat rendeltek: a Zemény nemzetség beli Csele fiát, Bélát, Kevét és Kadocsát, Etelét, Kevét és Budát, a Kadar nemzetségbeli Bendegúz fiait, majd elhatározták, hogy benyomulnak a nyugati tájakra."
..
Bárhogy is, egyetlenegy híres, nagy ütközet emlékezete sem maradt fenn az ún. "honfoglalás" eseménye kapcsán! Nem véletlenül nem tanultunk hát ilyenről.
Ellenben arról igenis tanultunk, hogy ezt követően a magyarság annyira erős volt, hogy évtizedekig katonailag ellenőrzése alatt tartotta Nyugat-Európa jelentős részét (kalandozások kora). Sőt, olyan is előfordult, hogy magyarok egy része a mai Pó völgyében áttelelt egy kiterjedtebb hadjárat során.
..
Ha Árpádékkal valóban csak néhány tízezer magyar érkezett volna, akkor honnan került ide a többi? Vagy eleve már itt voltak? Vagy Árpádék voltak sokkalta többen? Mert, hogy most 2020-ban is a Kárpát medence több mint a fele magyar anyanyelvű 12+ millió fővel (alsóhangon). Úgy hogy közben átrobogott felettünk a történelem azért párszor!

Szerintem inkább itt lehetne folytatni a témát.
A honfoglalásról a krònikáink beszélnek, nem 19. századi konstrukció.
Az akkori csaták a krónikaíróink kitalációi, valóban nincs nyomuk.
A csaták hiánya az ittélők nyelvére semmiképpen nem relevásns, sajna bőven van rá példa h magyar harcol magyar ellen, meg az ellenkezőjére is.+ az ittélők nyelvét régészet vagy a genetika aligha tudja meghatározni.
A magyarok létszámával kapcsolatban nem követtem a legfrissebb szakirodalmat. (Ha valaki ajánl a témàban ezredforduló utáni szakirodalmat akkor "big like")
A Magyarság anyagi kultúrája biztosan nem a kárpát-medencében alakult ki, mert az összes őstörténeti kutató a "magyargyanús" leleteket keresi, déloroszországban, Lezsák Gabi meg a kaukázus előterében.
Magam is úgy vêlem hogy a "honfoglalók" kis számban érkeztek, mert a korábbi avar korszakból tízezres nagyságrendben ismerünk temetkezéseket, az echte honfoglaló sír meg pár száz van. (Persze itt a kronológiàt, meg az etnikai besorolást érdemes lenne megkapargatni)
Szerintem is bőven reális h középavarkorban magyar nyelvű nép-népesség érkezett, de ezt bizonyítani (vagy cáfolni) igen nehéz a mai mòdszerekkel, az így logikus meg nem tudományos kategória.

 

[PavolR]

A magyar nyelv viszont itt van velünk

Bolgároknál pedig ott van a szláv nyelv! Mire bizonyíték?
Ki tudja, milyen nyelv volt domináns a honfoglaláskori Kárpát medencében? Lehet hogy úgy, ahogyan a Bolgárok szlávosodtak az Árpád honfoglalói lassan, ehm ..., avarosodtak. Pláne hogy kezdetben sokkal inkább helyi aszonyokra voltak utalva a besenyó támadás miatt.

 

[dudi]

Bolgároknál pedig ott van a szláv nyelv! Mire bizonyíték?
Ki tudja, milyen nyelv volt domináns a honfoglaláskori Kárpát medencében? Lehet hogy úgy, ahogyan a Bolgárok szlávosodtak az Árpád honfoglalói lassan, ehm ..., avarosodtak. Pláne hogy kezdetben sokkal inkább helyi aszonyokra voltak utalva a besenyó támadás miatt.

Legyen így,de akor hogyan kerültek magyarul beszelő népek az Ural és a Kárpatok közti területre? Julianus barát kerek perec leírat,hogy keleten magyarul beszelő embereket talált.

 

[dudi]

Sokkal valószínűbb,hogy valami olyasmi történt mint Angliában amikor megérkeztek a normannok 1066-ban.

 

[Szittya]

Olyan kevesen nem lehettek. Hisz torzsek voltak egy torzs akkor lett torzs ha kitudott allitani egy tomenyt tamadolag /ez azt jelentette hogy ket tomeny katonaval kellett rendelkeznie./ allo helyzetbe / de vandoroltak hisz hont fogaltak.az eggyik tomeny tamad a masik tomeny hatvedkent viselkedik... De a ket tomeny nem tartalmazhatta az isszes hadrafoghato ferfit mert a torzs vonulo rezet is vedelmezni kellett nem csak oldalvedekkel hanem kozte rendetfwntartani./ tehat vonulashoz minimum 3 tomeny nyi katonara volt szukseg /plussz nemartott a ferfi a menetoszlopba sem az asszonyok gyerekek es oregek mellett.../

Es nem egy torzs volt...

A neprobbanas idejebe miert feltetelezitek hogy europaba ahol ekkor pontnepesseg csokkenes ment vegbe tobb ember volt mind a sztyeppen... /jo ukran havasalfold.../ epp azert kellett eljonni mert tul sokan voltunk egy helyen...,