Magyar történelem

A sereg fele magyar volt, a többit meg nem éppen egy ország katonái alkották.

Hát ez az. Egy teljesen magyar sereg élén nem is mert vállalkozni ilyesmire és a félig birodalmi sereg is kevésnek bizonyult egy másik nagyhatalommal szemben! Értsd már meg, hogy a középhatalom és a nagyhatalom között komoly súlybeni különbség van és a Magyar Királyság soha nem tartozott a nagyhatalmak közé!
 
A pozsonyi csata azert szerepel a katonai akademian usab peldaul. Mert sorozatos jo dontes mintapeldaja.

Az ellenseg folyamatos zaklatasa annak katlanba csalasa. A zaklatas altal arra kenyszeritese hogy megossza eroit. Ezt kihasznalva megsemmisiteni elosszor az utanpotlas fo vonalat plussz ezzel egyidobe a megmaradt seregtestek egyesulesenek lehetoseget is meg tudtakszuntetni. /mind ezt ugy hogy az ellen elsonek azt hitze hogy a gyengebb seregtest megsemmisitese a fo cel Kozbe a zaklatas folyamatos mind ket parton majd a szetvagott seregtestek kozul elosszor a gyengebbet semmisiteni meg/ akiket edddig elterelesbol nagyobb intenzitassal zaklattak /majd biztosra mennve amikor mar az ellen elkonyvelte hogy nem ok voltak a fo cel es egy ujjabb trukk aldozati lettek /es elhittek hogy csak zaklatjak oket elterelesbol/ kiderult hogy megse es lerohantak oket ezzel garantalva a csekely vesztesegeket es a nagyobb novekvo harcimoralt./ majd aa kis vesztesegnek hala meg eros sereggel aminek a moralja is nagyot ugrott szetverni a megmaradt eros sereget./
 
Hidd el, elég sokat olvasok a témában.

Nem látszik, ne erőltesd. Fuss neki újra párszor és ne magtud féle áltudományos oldalak hülyeségeit! Rengeteg, a legkülönfélébb értékelhető forrásmunka áll rendelkezésre bármilyen magyar történelmet érintő témában, használd őket!
 
Nem látszik, ne erőltesd. Fuss neki újra párszor és ne magtud féle áltudományos oldalak hülyeségeit! Rengeteg, a legkülönfélébb értékelhető forrásmunka áll rendelkezésre bármilyen magyar történelmet érintő témában, használd őket!
Most azért, mert nem a te álltalad elfogadott dolgokat írok, és neked nem tetsző forrásokat használok, akkor azok áltudományosak. Jó. Az patthelyzet mikor a vitában mindkét fél úgy véli, hogy forrásai igazak, és egyetlenek. Itt lehet értelmetlen lesz a vita, majd pár év múlva, mikor már más lesz a kutatás állása értelmesebb visszatérni ide.
 
A pozsonyi csata azert szerepel a katonai akademian usab peldaul. Mert sorozatos jo dontes mintapeldaja.

Az ellenseg folyamatos zaklatasa annak katlanba csalasa. A zaklatas altal arra kenyszeritese hogy megossza eroit. Ezt kihasznalva megsemmisiteni elosszor az utanpotlas fo vonalat plussz ezzel egyidobe a megmaradt seregtestek egyesulesenek lehetoseget is meg tudtakszuntetni. /mind ezt ugy hogy az ellen elsonek azt hitze hogy a gyengebb seregtest megsemmisitese a fo cel Kozbe a zaklatas folyamatos mind ket parton majd a szetvagott seregtestek kozul elosszor a gyengebbet semmisiteni meg/ akiket edddig elterelesbol nagyobb intenzitassal zaklattak /majd biztosra mennve amikor mar az ellen elkonyvelte hogy nem ok voltak a fo cel es egy ujjabb trukk aldozati lettek /es elhittek hogy csak zaklatjak oket elterelesbol/ kiderult hogy megse es lerohantak oket ezzel garantalva a csekely vesztesegeket es a nagyobb novekvo harcimoralt./ majd aa kis vesztesegnek hala meg eros sereggel aminek a moralja is nagyot ugrott szetverni a megmaradt eros sereget./

A braslavespurch-i csatáról mindössze annyit tudunk, hogy jelentős győzelmet arattunk. Hogy hol, és hogyan, arról semmit, szóval hagyjuk már a hülyeséget, mert jelenleg azon az egy mondaton kívül, hogy "a braslavespurch-i csatában Árpád seregei jelentős győzelmet arattak, amivel biztosították a Kárpát-medence fölötti uralmat" mást nem tudunk tudományos szempontból leírni.
 
A pozsonyi csata azert szerepel a katonai akademian usab peldaul. Mert sorozatos jo dontes mintapeldaja.

Az ellenseg folyamatos zaklatasa annak katlanba csalasa. A zaklatas altal arra kenyszeritese hogy megossza eroit. Ezt kihasznalva megsemmisiteni elosszor az utanpotlas fo vonalat plussz ezzel egyidobe a megmaradt seregtestek egyesulesenek lehetoseget is meg tudtakszuntetni. /mind ezt ugy hogy az ellen elsonek azt hitze hogy a gyengebb seregtest megsemmisitese a fo cel Kozbe a zaklatas folyamatos mind ket parton majd a szetvagott seregtestek kozul elosszor a gyengebbet semmisiteni meg/ akiket edddig elterelesbol nagyobb intenzitassal zaklattak /majd biztosra mennve amikor mar az ellen elkonyvelte hogy nem ok voltak a fo cel es egy ujjabb trukk aldozati lettek /es elhittek hogy csak zaklatjak oket elterelesbol/ kiderult hogy megse es lerohantak oket ezzel garantalva a csekely vesztesegeket es a nagyobb novekvo harcimoralt./ majd aa kis vesztesegnek hala meg eros sereggel aminek a moralja is nagyot ugrott szetverni a megmaradt eros sereget./
Óriási volt a magyar seregnek a mobilitása a lovas taktikának köszönhetően. Ez nem csak szárazföldön adott előnyt, de a folyami átkelésben is. ez később is megmutatkozott a magyar könnyű lovasságnál, pl huszárok.
 
A braslavespurch-i csatáról mindössze annyit tudunk, hogy jelentős győzelmet arattunk. Hogy hol, és hogyan, arról semmit, szóval hagyjuk már a hülyeséget, mert jelenleg azon az egy mondaton kívül, hogy "a braslavespurch-i csatában Árpád seregei jelentős győzelmet arattak, amivel biztosították a Kárpát-medence fölötti uralmat" mást nem tudunk tudományos szempontból leírni.
Az minden esetre számomra is érdekes, hogy magyar krónikák nem említik, ennek azért oka lehet, de attól még meghatározónak tartom.
 
Most azért, mert nem a te álltalad elfogadott dolgokat írok, és neked nem tetsző forrásokat használok, akkor azok áltudományosak. Jó. Az patthelyzet mikor a vitában mindkét fél úgy véli, hogy forrásai igazak, és egyetlenek. Itt lehet értelmetlen lesz a vita, majd pár év múlva, mikor már más lesz a kutatás állása értelmesebb visszatérni ide.

Nem használsz forrásokat. Előbb bizonyítottad, hogy a főkegyúri jog és a püspökök pápai kinevezése között se tudsz különbséget tenni, pedig majd minden gyakorló katolikus ismeri ezeket a fogalmakat és tisztában van a történelmi hátterükkel.

Csak egy tanulmány arról, hogy ez mennyire bonyolult volt még akkor is, amikorra elvben már érett magyar feudalizmusról beszélhetünk: http://mandadb.hu/common/file-servl...c_url/Galla_FerencMtys_Kirly_s_a_Szentszk.pdf
 
A nagyhatalom azért eléggé konkrét kritérium minden korban. A magyar erő soha nem volt nagyhatalmi erő, nem voltunk képesek kontinentális léptékben hódítani. A rablóhadjáratoknak ehhez semmi köze, azok nem hódítások voltak, csak véres portyák. A középhatalom az, amely határai mentén képes akciózni a siker reményében, a nagyhatalom az, amely messze a határain túl is. A nagyhatalmiság expediciós képesség. A magyar nomád államot a legközelebbi nagyhatalom, miután felszámolta a portyáink hatására a belső gyengeségeit tönkreverte, a magyar államnak csak annyi ereje maradt, hogy területének negyedét elvesztve valahogy megvédje magát Szent István idején. Ez tipikus nagyhatalom vs. középhatalom felállás. A középhatalom a siker reményében tud a határai környékén akciózni, ennyire tellett nekünk.

Ha szerinted ez a nagyhatalomiság definíciója a középkori államokra is, akkor Európában egy nagyhatalom sem volt az 1500-as évekig, ugyanis akkoriban még az összes ország csak a határai mentén háborúzgatott. Kontinentális mértékben leghamarabb csak a törökök hódítottak, majd a spanyolok.
Jah, Kína sem volt nagyhatalom, mert szinte ki sem mozdult a seregük az országból?
 
Mátyás hódításai sokkal konkrétabbak voltak, viszont katonai ereje csekély volt és ő sem lépte túl a középhatalmi normát, lényegében a királysága határai körül háborúzott.

Ezt viccnek szántad?
Megverte a Német-római birodalmat, Csehországot, Lengyelországot, a törököket, Velencét, mindezt nagyon rövid idő alatt.

ő sem lépte túl a középhatalmi normát, lényegében a királysága határai körül háborúzott.

Mint ahogy az 1500-as évekig mindenki így csinálta. Egész addig senki nem háborúzgatott csak a határai mentén.

Ez nem nagyhatalmiság, ez egy középhatalom területéről kiinduló portyázás.

Mond csak, a X. században Európában ezek szerint nem volt egy nagyhatalom sem? Ha mi középhatalomként 50 éven keresztül kifosztottuk az összes országot az azt jelenti, hogy tehetetlenek voltak velünk szemben. Ez meg azt jelenti, hogy mégiscsak mi voltunk 50 éven keresztül Európa legerősebb országa.
 
Ha szerinted ez a nagyhatalomiság definíciója a középkori államokra is, akkor Európában egy nagyhatalom sem volt az 1500-as évekig, ugyanis akkoriban még az összes ország csak a határai mentén háborúzgatott. Kontinentális mértékben leghamarabb csak a törökök hódítottak, majd a spanyolok.
Jah, Kína sem volt nagyhatalom, mert szinte ki sem mozdult a seregük az országból?

Középkori európai államok közül a nagyhatalmiságot csak a Német-Római Birodalom érte el, de folyamatosan ők sem tudták fenntartani. Egyértelműen és folyamatosan az volt sokáig Bizánc, de ők nem a mi Európánkhoz tartoztak soha. Az európai magyhatalmak felemelkedése a XV. században kezdődik és ekkor egy igen rövid ideig Mátyással a Magyar Királyság is olyan útra lép, hogy megfelelő belső reformok és hódítások révén meg tudta volna a XVI. század végére teremteni az igazi magyar nagyhatalmat. De nincs mi lett volna ha, Mátyás potens középhatalmi állama nem lépett túl a saját korlátain.

Ezt viccnek szántad?
Megverte a Német-római birodalmat, Csehországot, Lengyelországot, a törököket, Velencét, mindezt nagyon rövid idő alatt.

Nem tudta elfoglalni egyiket sem. A középhatalomnak nincsenek erőforrásai ilyen léptékű hódításokra.

Mint ahogy az 1500-as évekig mindenki így csinálta. Egész addig senki nem háborúzgatott csak a határai mentén.

Mert jó esetben mindenki ezt a maximumot tudta kiizzadni magából. Nincsenek lokális nagyhatalmak. Ez globális fogalom.
 
Középkori európai államok közül a nagyhatalmiságot csak a Német-Római Birodalom érte el, de folyamatosan ők sem tudták fenntartani. Egyértelműen és folyamatosan az volt sokáig Bizánc, de ők nem a mi Európánkhoz tartoztak soha. Az európai magyhatalmak felemelkedése a XV. században kezdődik és ekkor egy igen rövid ideig Mátyással a Magyar Királyság is olyan útra lép, hogy megfelelő belső reformok és hódítások révén meg tudta volna a XVI. század végére teremteni az igazi magyar nagyhatalmat. De nincs mi lett volna ha, Mátyás potens középhatalmi állama nem lépett túl a saját korlátain.



Nem tudta elfoglalni egyiket sem. A középhatalomnak nincsenek erőforrásai ilyen léptékű hódításokra.



Mert jó esetben mindenki ezt a maximumot tudta kiizzadni magából. Nincsenek lokális nagyhatalmak. Ez globális fogalom.

A Német-római birodalom ugyan nevében birodalom volt, de szerintem az adott korban több másik ország is erősebb volt nála. Pl. többször mi is megvertük őket. Túlságosan decentralizált volt. Láttuk a magyar történelemben, pl. Luxemburgi Zsigmond megszerezte a császári trónt, semmire nem ment vele, több baj származott belőle, mint haszon. Nemhogy Magyarországot tudta volna segíteni, hanem inkább Magyarországgal kellett a "birodalmat" kisegíteni.

Most megértettem, hogy te hogyan értelmezed a nagyhatalmiságot.
Én viszont úgy értelmezem, hogy bármely korban azok az országok számítottak nagyhatalomnak, amelyek a legerősebbek között voltak.
Magyarország pedig a középkor folyamán szinte mindig a legerősebbek között volt Európában, sőt, volt amikor, ugyan rövid időre, de a legerősebb volt.

Nem tudta elfoglalni egyiket sem. A középhatalomnak nincsenek erőforrásai ilyen léptékű hódításokra.

De területeket viszont foglalt el úgy a törököktől, mint a csehektől és a német császártól.
Egyébként a törökök sem foglalták el egész Magyarországot. :)
 
A Német-római birodalom ugyan nevében birodalom volt, de szerintem az adott korban több másik ország is erősebb volt nála. Pl. többször mi is megvertük őket. Túlságosan decentralizált volt. Láttuk a magyar történelemben, pl. Luxemburgi Zsigmond megszerezte a császári trónt, semmire nem ment vele, több baj származott belőle, mint haszon. Nemhogy Magyarországot tudta volna segíteni, hanem inkább Magyarországgal kellett a "birodalmat" kisegíteni.

Egyedül a Német-Római Birodalom rendelkezett olyan képességgel, hogy középhatalmi méretű szomszédos államokat (avarok, igaz az avar középhatalmiság éppen nagyon gyenge lábakon állt a belviszályok miatt) kitöröljön a létezésből. Igaz, ők is csak akkor, ha nagyon megemberelték magukat. Az első stabilan nagyhatalmi államiság a XVI. századi Spanyol Birodalom lett. Náluk a nagyhatalmi erőkifejtés nem rendkívüli erőfeszítés, hanem normális erőkoncentráció volt.

Most megértettem, hogy te hogyan értelmezed a nagyhatalmiságot.
Én viszont úgy értelmezem, hogy bármely korban azok az országok számítottak nagyhatalomnak, amelyek a legerősebbek között voltak.

Ez a te idült hülyeséged. Épp azt próbálom megértetni veled, hogy a nagy és középhatalmi kategóriák univerzális fogalmak és semmi küzük a helyhez és időhöz. A nagyhatalom olyan expedíciós képességgel rendlekezik aminek révén tartós hódítást vagy befolyást tud kiépíteni messze a határain túl.

A vilmosi Németországot, vagy a baszileioszi Bizáncot azonos kritériumok alapján nevezzük nagyhatalomnak.

Magyarország pedig a középkor folyamán szinte mindig a legerősebbek között volt Európában, sőt, volt amikor, ugyan rövid időre, de a legerősebb volt.

Ez nagyon nem igaz. Még a középhatalmi erőkifejtésre is csak azon uralkodói alatt volt képes, akik időről-időre rendbeszedték az országot az állandó anarchiából.

De területeket viszont foglalt el úgy a törököktől, mint a csehektől és a német császártól.
Egyébként a törökök sem foglalták el egész Magyarországot. :)

Néhány várat, kisebb tartományokat. A cseheket nem tudta legyőzni könyörgöm! A középhatalom az az állam, amely képes határai mentén sikerrel háborúzni vagy befolyását kiterjeszteni és elegendő elrettentő és valós erőt felmutatni ahhoz, hogy a nagyhatalmak lehetőleg tartózkodjanak fellépéstől ellene.

A világpolitikában a legkisebb önállóan boldogulni tudó egység a regionális hatalom. Regionális hatalom lehet katonailag nagyon erős kishatalom is (Spárta (Athén középhatalom volt), középkori Svájc, Izrael ma), ezek azok az államok, amelyek fel tudják mutatni a középhatalmiság eszközkészletét, de csak folyamatos rendkívüli erőfesztíés révén. A középhatalom nem ígényli a társadalom olyan fokú mozgósítását és az erőforrások igen jelentős arányú felhasználását, a középhatalom normál üzemben tud saját háza táján rendet tartani. A nagyhatalom pedig bárhol akciózhat. A nagyhatalmisághoz már fejlettebb gazdasági alapok, tengeri hatalom, vagy jelentős szárazföldi élettér kell.
 
Egyedül a Német-Római Birodalom rendelkezett olyan képességgel, hogy középhatalmi méretű szomszédos államokat (avarok, igaz az avar középhatalmiság éppen nagyon gyenge lábakon állt a belviszályok miatt) kitöröljön a létezésből. Igaz, ők is csak akkor, ha nagyon megemberelték magukat. Az első stabilan nagyhatalmi államiság a XVI. századi Spanyol Birodalom lett. Náluk a nagyhatalmi erőkifejtés nem rendkívüli erőfeszítés, hanem normális erőkoncentráció volt.



Ez a te idült hülyeséged. Épp azt próbálom megértetni veled, hogy a nagy és középhatalmi kategóriák univerzális fogalmak és semmi küzük a helyhez és időhöz. A nagyhatalom olyan expedíciós képességgel rendlekezik aminek révén tartós hódítást vagy befolyást tud kiépíteni messze a határain túl.

A vilmosi Németországot, vagy a baszileioszi Bizáncot azonos kritériumok alapján nevezzük nagyhatalomnak.



Ez nagyon nem igaz. Még a középhatalmi erőkifejtésre is csak azon uralkodói alatt volt képes, akik időről-időre rendbeszedték az országot az állandó anarchiából.



Néhány várat, kisebb tartományokat. A cseheket nem tudta legyőzni könyörgöm! A középhatalom az az állam, amely képes határai mentén sikerrel háborúzni vagy befolyását kiterjeszteni és elegendő elrettentő és valós erőt felmutatni ahhoz, hogy a nagyhatalmak lehetőleg tartózkodjanak fellépéstől ellene.

A világpolitikában a legkisebb önállóan boldogulni tudó egység a regionális hatalom. Regionális hatalom lehet katonailag nagyon erős kishatalom is (Spárta (Athén középhatalom volt), középkori Svájc, Izrael ma), ezek azok az államok, amelyek fel tudják mutatni a középhatalmiság eszközkészletét, de csak folyamatos rendkívüli erőfesztíés révén. A középhatalom nem ígényli a társadalom olyan fokú mozgósítását és az erőforrások igen jelentős arányú felhasználását, a középhatalom normál üzemben tud saját háza táján rendet tartani. A nagyhatalom pedig bárhol akciózhat. A nagyhatalmisághoz már fejlettebb gazdasági alapok, tengeri hatalom, vagy jelentős szárazföldi élettér kell.

Ezeket a definíciókat honnan veszed?

http://www.kislexikon.hu/nagyhatalmak.html
"Nagyhatalmak
Azokat az államokat nevezik igy, amelyek hatalmuknál fogva az önálló államok között kiváló állást foglalnak el s politikai tekintetben irányadó befolyással birnak."

Amikor ezt írtam: "Magyarország pedig a középkor folyamán szinte mindig a legerősebbek között volt Európában, sőt, volt amikor, ugyan rövid időre, de a legerősebb volt.", semmiféle nagy vagy középhatalmi kategóriába nem soroltam be Magyarországot, egyszerűen leírtam azt a tényt, hogy a középkor folyamán szinte mindig a legerősebbek között voltunk Európában.

Egyébként még az angol wiki is a nagyhatalmak sorába teszi a 10-13. századi Magyar királyságot.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_medieval_great_powers
 
Vitray Tamás különös kalandjai: elvégezte a hírszerző iskolát, majd a Néphadsereg politikai tisztje lett

Rákosi Mátyásék hatalomra kerülve kitalálták, hogy ideje kinevelniük a saját, tökéletes nyelvtudású hírszerzőiket. 1951-ben megalapították az Idegen Nyelvek Főiskoláját, ahová Vitray Tamás, még Neufeld Tamásként is felvételt nyert. Vitray végzősként elment a Honvédelmi Minisztériumhoz politikai tisztnek, az agitprop osztály hadnagya lett. Később leszerelt, majd megfordult a hírszerzés egyik fedőszervénél, a Chemolimpexnél, és a Magyar Kínai Népköztársaság nagykövetségén. Aztán jött a rádió, majd a tévé. Története szerint végig szerencsés volt, és még az ÁVH-nak is nemet mondott. Megpróbálunk rájönni, valójában mi történhetett.

https://pestisracok.hu/vitray-tamas...at-majd-a-nephadsereg-politikai-tisztje-lett/
 
  • Tetszik
Reactions: szuvorov and gacsat
Stefka Istvánnak vajon miért nem néznek ilyen alaposan utána ezek a kedves emberek? Mert egyik korai TV élményem volt a Szabó László-Stefka István- féle korabeli Kékfény, amelyben rendszeresen kapcsolták a "belügyi tudósítónkat, Stefka Istvánt". És most ő ennek az izének (PS) a lapigazgatója és bőszen kommunistázik, kommunistáztat...
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Óriási volt a magyar seregnek a mobilitása a lovas taktikának köszönhetően. Ez nem csak szárazföldön adott előnyt, de a folyami átkelésben is. ez később is megmutatkozott a magyar könnyű lovasságnál, pl huszárok.

Leszámítva hogy a huszárok eredetileg szerbek (rácok) könnyűlovas alakulatok voltak. Így is nevezték őket a krónikákban, rác módra felszerelt lovasok. Tőlük vettük át, aztán módosultak, előbb félnehéz lovasság lett (így vették át tőlünk a lengyelek, a felszerelés darabjait a németek), aztán a felvilágosodásra könnyűlovasság lett belőle megint, ahogy egyébkénként mindenkinél (sajátos okok miatt a lengyeleket kivéve) elntüntek a vértek a lőfegyverek elterjedésével.

Egészen addig a középkori "magyar" lovasság klasszikus nehézlovasság volt.