Magyarország ipara

A BYD alelnöke bejelentette, hogy a Szegeden épülő kínai autógyár 2026 második negyedévében kezdi meg a termelést, ami a korábbi várakozásokhoz képest későbbi időpont
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Megvette a Wiener Lokalbahnen Cargót a CER!

A WLC nehézségei a covid után kezdődtek, a társaság éves vesztesége 2022-ben 5,8 millió eurót tett ki, majd 2023-ra tízmillió euróra emelkedett. Mindeközben – saját és bérelt – mozdonyflottája a piacon elérhető legmodernebbek közé tartozik, és összesen 32 villamos mozdonyból (Vectron, Taurus, Traxx3, képünkön), továbbá három nehéz dízel tolatómozdonyból áll. Egyéb gördülőállománya is jelentős; 245 konténerszállító kocsival vállalhat fuvarokat.
A tulajdonosváltás várhatóan 2025 végéig zárul le.

 
Köszönhetően a kormány ingatlanpolitikájának csak idén 24%-kal nőttek a lakásárak a fővárosban például... nincs normál ember, aki ezt a növekedést le tudja legalább követni.... és szinte minden évben kb. ennyi az emelkedés, hála az "unorthodox gazdaságpolitikának", 2015 óta több mint 300%-os növekedéssel vagyunk abszolút elsők EU-s viszonylatban, miközben a gazdaság épp a földbe áll.... biztos teljesen normális, hogy egy lefingott 50 nm-es panel 50-60 millió, egy kb. élhető meg 60-80 millió forint között van... ja és azt se felejtsük el, hogy például a legújabb Otthon Start programban résztvevők oké, hogy 3%-os hitelt fizetnek (Ausztriában van 1%-os is), de a többit mi fizetjük nekik a közösből...

Mondjuk ezt lehet magyarázni annak a generációnak, akik 10-20 millió forintért vették meg a 70 nm-es lakásukat 20 éve... és igen, irigy vagyok, hogy nekem egy ilyen elbaszott gazdasági helyzetben kell helytállnom, miközben az egész állami bürökrácia és a NER szarrálopja az országot ÉS még az átlag embert nézik hülyének...
Valaki magyarázza már el, miért a kormány a hibás azért mert nőnek az ingatlan árak? Szerintem kereslet kínálat. Ha a vásárlók ennyit hajlandók érte fizetni, akkor ennyi lesz az ára. Ha nem fizetnének érte, nem lenne ennyi az ára. Az falumban és a szomszédos kisvárosban szinte csak használt ingatlanok vannak, nincs semmiféle NER cég aki ingatlan mutyival foglalkozna. 7 év alatt 3-4-szeres árnövekedés volt. De még így is alig hogy meghirdetnek egy házat nagyon gyorsan megveszik. Most akkor miért az állam hibás ezért? A házakat a tulajdonos árulja, nem NER-es cég. Ha látják, hogy gyorsan elmegy ilyen drágán, nem hülyék hogy olcsón adják. Ugyanakkor vannak eldugott falvak ahol 1-2 millió egy ház. Ott meg azért annyi, mert nincs kereslet.
 
Valaki magyarázza már el, miért a kormány a hibás azért mert nőnek az ingatlan árak? Szerintem kereslet kínálat. Ha a vásárlók ennyit hajlandók érte fizetni, akkor ennyi lesz az ára. Ha nem fizetnének érte, nem lenne ennyi az ára. Az falumban és a szomszédos kisvárosban szinte csak használt ingatlanok vannak, nincs semmiféle NER cég aki ingatlan mutyival foglalkozna. 7 év alatt 3-4-szeres árnövekedés volt. De még így is alig hogy meghirdetnek egy házat nagyon gyorsan megveszik. Most akkor miért az állam hibás ezért? A házakat a tulajdonos árulja, nem NER-es cég. Ha látják, hogy gyorsan elmegy ilyen drágán, nem hülyék hogy olcsón adják. Ugyanakkor vannak eldugott falvak ahol 1-2 millió egy ház. Ott meg azért annyi, mert nincs kereslet.
Mert a CSOK és a 3 százalékos hitel mesterségesen megnövelte a keresletet. Akik jogosultak rá kb ott vannak az árnövekedéssel mint a kormányzati beavatkozások elött, a többieknek meg szar.
Igazából állami pénzből lakótelepeket kellett volna csinálni, mint Kádárék, iskolával, bölcsivel, óvodával rendelővel és közlekedési kapcsolattal (nyilván modernebbet), de a kormány (a magya állam) képességeiből az ócsai házakra futotta.
 
Még az idei esztendőben hét új amerikai vállalati beruházását fogunk tudni bejelenteni” – mondta Szijjártó Péter a reykjavíki repülőtéren.


A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy

az új beruházások összeértéke 100 milliárd forintos érteket képviselnek.

„Sok száz új munkahelyet hoznak létre budapesti és vidéki helyszíneken egyaránt. Olyan magas hozzáadott értékű iparágakban, mint

az informatika,
az elektronika
vagy az orvostechnika”
– sorolta.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and Nber
Mert a CSOK és a 3 százalékos hitel mesterségesen megnövelte a keresletet. Akik jogosultak rá kb ott vannak az árnövekedéssel mint a kormányzati beavatkozások elött, a többieknek meg szar.
Igazából állami pénzből lakótelepeket kellett volna csinálni, mint Kádárék, iskolával, bölcsivel, óvodával rendelővel és közlekedési kapcsolattal (nyilván modernebbet), de a kormány (a magya állam) képességeiből az ócsai házakra futotta.
Pesten így is nagy problémát okoz a külföldiek ingatlan vásárlása. Ha nem lenne CSOK, akkor ők vennék meg az olcsó ingatlanokat mégnagyobb számban. És ugyanott lennénk. Így viszont csökken a külföldiek vásárlóereje, de közben megmarad a hazai.

A lakótelepekkel igazad van, én is így tenném. Állami ingatlanfejlesztő céggel elárasztanám olcsó lakásokkal a piacot. Kérdés az, hogy ezt az EU mennyire venné beavatkozásnak a piac működésébe. Bár valószínűleg ennél jobban úgysem utálnák a kormányt.
A lakosság egy része viszont a 444-el az élen valószínűleg mégjobban utálná, mert akkor aztán tényleg az ő ingatlanmutyijukra fognának minden áremelkedést.
Merthogy bizonyára akkor is lenne valamennyi (hisz külföldön is van), viszont ebben az alternatív világban az emberek nem tudnák, hogy enélkül meg sokkal nagyobb lenne.
 
Még az idei esztendőben hét új amerikai vállalati beruházását fogunk tudni bejelenteni” – mondta Szijjártó Péter a reykjavíki repülőtéren.


A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy

az új beruházások összeértéke 100 milliárd forintos érteket képviselnek.

„Sok száz új munkahelyet hoznak létre budapesti és vidéki helyszíneken egyaránt. Olyan magas hozzáadott értékű iparágakban, mint

az informatika,
az elektronika
vagy az orvostechnika”

– sorolta.
Ezt mondták az akkugyáraknál is, aztán már kínaiak meg filippinók dolgoznak bennük
 
Állami ingatlanfejlesztő céggel elárasztanám olcsó lakásokkal a piacot.
Itt valami félreértés van.
Miért tudna az állam olcsóbban építeni, mint bárki a piacon?
Az állami építkezésen olcsóbb a munkaerő, az építési alapanyag stb stb… ?

Azért nem csinálják tömegesen, mert lusták?
Dehogy. Ugyanazon a piacon lép fel gazdasági szereplőként…az állam nem épít, hanem épített… vallskozokkal…ezeket a piaci viszonyokat nem tudja meghaladni.
Egyet tud befolyásolni, a megtérülés intervallumát.
Ezzel tudja a lakás végső piaci/fogyasztói árát befolyásolni. Bérlakasokra is igaz.

Most azt hagyjuk figyelmen kívül, h sok helyen vannak államilag finanszírozott kísérleti projektek az építési technológiák fejlesztésére a modern “házgyárak” feltalálására. Eddig kevés, s inkább lokális sikerek.
Kérdés az, hogy ezt az EU mennyire venné beavatkozásnak a piac működésébe.
Semennyire ha betartják a piaci szabályokat.
A lakosság egy része viszont a 444-el az élen valószínűleg mégjobban utálná, mert akkor aztán tényleg az ő ingatlanmutyijukra fognának minden áremelkedést.
Tekintve, h az ilyen arányú állami beruházások közbeszerzés kötelesek megalapozott várakozás…plane, h már tudjuk az összesített közbeszerzési adatokból(tanulmányt linkeltem anno) általános érvénnyel kimondható, h a piaci árat meghaladó módon valósulnak meg az így beszerzett projektek. A szakmai vita csak abban a kérdésben van, h mennyivel.

Szóval nem, ez nem a 444 nyüzsgése, hanem minden gondolkodó adófizető honpolgár jogos félelme lehet.
Merthogy bizonyára akkor is lenne valamennyi (hisz külföldön is van)
Ingatlan biznisszel lehet legkönnyebben vagyont épiteni…korrupció állandó kísérő jelensége az iparágnak… ez az egyik oka, h máshol se szívesen vállalják fel a politikusok az állami lakásépítési projekteket, mert könnyű lebukni és belebukni…
, viszont ebben az alternatív világban az emberek nem tudnák, hogy enélkül meg sokkal nagyobb lenne.
El ne hidd…15 év után(2010 előtt is érvényes) az a tapasztalat, h a hazai kapitalisták, járadékvadászok kevésbbé mohók… ?
 
Itt valami félreértés van.
Miért tudna az állam olcsóbban építeni, mint bárki a piacon?
Az állami építkezésen olcsóbb a munkaerő, az építési alapanyag stb stb… ?

Azért nem csinálják tömegesen, mert lusták?
Dehogy. Ugyanazon a piacon lép fel gazdasági szereplőként…az állam nem épít, hanem épített… vallskozokkal…ezeket a piaci viszonyokat nem tudja meghaladni.
Egyet tud befolyásolni, a megtérülés intervallumát.
Ezzel tudja a lakás végső piaci/fogyasztói árát befolyásolni. Bérlakasokra is igaz.

Most azt hagyjuk figyelmen kívül, h sok helyen vannak államilag finanszírozott kísérleti projektek az építési technológiák fejlesztésére a modern “házgyárak” feltalálására. Eddig kevés, s inkább lokális sikerek.

Semennyire ha betartják a piaci szabályokat.

Tekintve, h az ilyen arányú állami beruházások közbeszerzés kötelesek megalapozott várakozás…plane, h már tudjuk az összesített közbeszerzési adatokból(tanulmányt linkeltem anno) általános érvénnyel kimondható, h a piaci árat meghaladó módon valósulnak meg az így beszerzett projektek. A szakmai vita csak abban a kérdésben van, h mennyivel.

Szóval nem, ez nem a 444 nyüzsgése, hanem minden gondolkodó adófizető honpolgár jogos félelme lehet.

Ingatlan biznisszel lehet legkönnyebben vagyont épiteni…korrupció állandó kísérő jelensége az iparágnak… ez az egyik oka, h máshol se szívesen vállalják fel a politikusok az állami lakásépítési projekteket, mert könnyű lebukni és belebukni…

El ne hidd…15 év után(2010 előtt is érvényes) az a tapasztalat, h a hazai kapitalisták, járadékvadászok kevésbbé mohók… ?

Lehet, hogy Magyarországon nőttek a legnagyobbat az ingatlanárak, de abszolút értékben még a sereghajtók között vagyunk továbbra is.
Bukarestben és Athénban olcsóbbak csak a lakások az EU-s fővárosok közül. Bécsben 4 millió Ft az átlag négyzetméterár, Prágában 3, Varsóban 2,5. Budapest az 1,5-tel még mindig le van maradva.

(Mondjuk ennek az egész threadnek nem itt kellene lennie talán)
 
Lehet, hogy Magyarországon nőttek a legnagyobbat az ingatlanárak, de abszolút értékben még a sereghajtók között vagyunk továbbra is.
Bukarestben és Athénban olcsóbbak csak a lakások az EU-s fővárosok közül. Bécsben 4 millió Ft az átlag négyzetméterár, Prágában 3, Varsóban 2,5. Budapest az 1,5-tel még mindig le van maradva.
S ezt miért nekem írod?
Pontosabban miért erre a posztomra?
Kibeszélt itt erről?
Én biztos nem.
(Mondjuk ennek az egész threadnek nem itt kellene lennie talán)
Na ebben egyetértünk.
 
Itt valami félreértés van.
Miért tudna az állam olcsóbban építeni, mint bárki a piacon?
Az állami építkezésen olcsóbb a munkaerő, az építési alapanyag stb stb… ?

Azért nem csinálják tömegesen, mert lusták?
Dehogy. Ugyanazon a piacon lép fel gazdasági szereplőként…az állam nem épít, hanem épített… vallskozokkal…ezeket a piaci viszonyokat nem tudja meghaladni.
Egyet tud befolyásolni, a megtérülés intervallumát.
Ezzel tudja a lakás végső piaci/fogyasztói árát befolyásolni. Bérlakasokra is igaz.

Most azt hagyjuk figyelmen kívül, h sok helyen vannak államilag finanszírozott kísérleti projektek az építési technológiák fejlesztésére a modern “házgyárak” feltalálására. Eddig kevés, s inkább lokális sikerek.

Semennyire ha betartják a piaci szabályokat.

Tekintve, h az ilyen arányú állami beruházások közbeszerzés kötelesek megalapozott várakozás…plane, h már tudjuk az összesített közbeszerzési adatokból(tanulmányt linkeltem anno) általános érvénnyel kimondható, h a piaci árat meghaladó módon valósulnak meg az így beszerzett projektek. A szakmai vita csak abban a kérdésben van, h mennyivel.

Szóval nem, ez nem a 444 nyüzsgése, hanem minden gondolkodó adófizető honpolgár jogos félelme lehet.

Ingatlan biznisszel lehet legkönnyebben vagyont épiteni…korrupció állandó kísérő jelensége az iparágnak… ez az egyik oka, h máshol se szívesen vállalják fel a politikusok az állami lakásépítési projekteket, mert könnyű lebukni és belebukni…

El ne hidd…15 év után(2010 előtt is érvényes) az a tapasztalat, h a hazai kapitalisták, járadékvadászok kevésbbé mohók… ?
Azért tudna olcsóbban építeni, mert nem kellene neki extraprofit. El ne higgye már valaki, hogy azért emelkedik ilyen gyorsan a lakásár, mert a bekerülési költsége ennyit nőtt. Az építőanyag árak nem emelkedtek ennyire és valószínűleg a munkaerő költsége sem. Nem szoktam annyira követni minden építőanyag árát, de minden évben szoktam ezt-azt építeni itthon és nekem nem tűnik annyira drágábbnak, mint COVID előtt. COVID idején ugyan nagyot emelkedtek, de aztán gyorsan vissza is estek.
Egyébként mindig itt szoktam olvasni, hogy nálunk drágultak a lakásárak a legnagyobb mértékben az EU-ban. Ha ez a drágulás az építőanyag árak miatt lenne, akkor nálunk messze magasabb kellene legyen mint a többi országban.
De nincs így. Már csak azért sem, mert ugye szabad piac lévén ha itt sokkal drágább lenne, akkor bejönne a külföldi és lenyomná, de a hiedelmek ellenére, nincsenek olyan nagy különbségek.
Covid előtt építettem egy könnyűszerkezetes műhelyt. A faanyagot Magyarországról vettem, mert még úgy is jobban megérte, hogy 60 km-ről hozattam, pedig Nagyvárad (rengeteg építő anyag kereskedővel) itt van 10 km-re tőlem.
COVID alatt teraszt építettem, a faanyagot ismét innen vettem.
Aztán a nyáron szigeteltem a házat, felhívtam egy magyar céget árajánlatot kérni, amikor meghallotta, hogy Várad mellett lakom, eskü azt mondta hogy nem akar átverni, menjek oda, olcsóbban megkapok bármit.
Váradon dolgozom, ismerem az összes kereskedés árait.
Végül ugyan másik cégtől vettem, de csak Magyarországról, mert ismét olcsóbb volt. Persze nem mondom azt, hogy nincs sokminden ami itthon drágább, de nincsenek olyan nagy különbségek, sokminden meg itthon olcsóbb.
 
Azért tudna olcsóbban építeni, mert nem kellene neki extraprofit.
Nincs olyan, h extraprofit. Profit van.

Itt megint félreértés van.
Az államnak ezen nincs profit.
Az állam nem tulajdonol, birtokol építési vállalatokat, eszközöket.
Így nem épít, hanem épített a vállalkozónak pedig van rajta profit, amennyit az államtól el tud kérni. A közbeszerzések mérlege szerint többet mint a piaci ár, így az állami beruházás ára jellemzően magasabb mint a piaci.
Ha a vállakozó nem kapja meg a profitot nem dolgozik az államnak…pláne ha piacon közben bejön a számítása. Ez az itthoni helyzet most.

Az állam adhatja ezután ezeket olcsóbban csak a különbözetet finanszíroznia kell(ugye nincs saját pénze) valahonnan, ezt tudja időben kiteríteni.
Egyébként a megvalósuló sikeresnek(?)tekintheti bécsi példa esetében az állam= önkormányzat és jellemzően nem adja tovább a lakásokat, hanem bérlakás lesz belőle.
 
Nincs olyan, h extraprofit. Profit van.

Itt megint félreértés van.
Az államnak ezen nincs profit.
Az állam nem tulajdonol, birtokol építési vállalatokat, eszközöket.
Így nem épít, hanem épített a vállalkozónak pedig van rajta profit, amennyit az államtól el tud kérni.
Egy ingatlanfejlesztő cég (amelyik lakásokat építtet majd ad el) kb ugyanez pepitában.
De ott mégiscsak számolnak profittal az eladásokból, amit részben az egész más (meredekebb) megtérülési rátából is deriválhatnak.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Egy ingatlanfejlesztő cég (amelyik lakásokat építtet majd ad el) kb ugyanez pepitában.
De ott mégiscsak számolnak profittal az eladásokból, amit részben az egész más (meredekebb) megtérülési rátából is deriválhatnak.
Ha pl Bp-n 1,5 M a négyzetméter ár építési költsége(ennyi az átlag kb) s erre jön a profit a magánszektorban …
Állam közbeszerzési többletköltségei megfelelnek a privát/piaci beruházó profitjának…
Több tényezőnek kellene változni egy fogyasztónak kedvező elmozduláshoz.
Idén uszkve 7500 új lakás épül…
10 eves mélypont.
 
Azért tudna olcsóbban építeni, mert nem kellene neki extraprofit. El ne higgye már valaki, hogy azért emelkedik ilyen gyorsan a lakásár, mert a bekerülési költsége ennyit nőtt. Az építőanyag árak nem emelkedtek ennyire és valószínűleg a munkaerő költsége sem. Nem szoktam annyira követni minden építőanyag árát, de minden évben szoktam ezt-azt építeni itthon és nekem nem tűnik annyira drágábbnak, mint COVID előtt. COVID idején ugyan nagyot emelkedtek, de aztán gyorsan vissza is estek.
Egyébként mindig itt szoktam olvasni, hogy nálunk drágultak a lakásárak a legnagyobb mértékben az EU-ban. Ha ez a drágulás az építőanyag árak miatt lenne, akkor nálunk messze magasabb kellene legyen mint a többi országban.
De nincs így. Már csak azért sem, mert ugye szabad piac lévén ha itt sokkal drágább lenne, akkor bejönne a külföldi és lenyomná, de a hiedelmek ellenére, nincsenek olyan nagy különbségek.
Covid előtt építettem egy könnyűszerkezetes műhelyt. A faanyagot Magyarországról vettem, mert még úgy is jobban megérte, hogy 60 km-ről hozattam, pedig Nagyvárad (rengeteg építő anyag kereskedővel) itt van 10 km-re tőlem.
COVID alatt teraszt építettem, a faanyagot ismét innen vettem.
Aztán a nyáron szigeteltem a házat, felhívtam egy magyar céget árajánlatot kérni, amikor meghallotta, hogy Várad mellett lakom, eskü azt mondta hogy nem akar átverni, menjek oda, olcsóbban megkapok bármit.
Váradon dolgozom, ismerem az összes kereskedés árait.
Végül ugyan másik cégtől vettem, de csak Magyarországról, mert ismét olcsóbb volt. Persze nem mondom azt, hogy nincs sokminden ami itthon drágább, de nincsenek olyan nagy különbségek, sokminden meg itthon olcsóbb.
Hát az ország egyes régiói közt is vannak különbségek a kivitelezői árazásban. Ez is árnyalja a helyzetet.
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle
Lehet, hogy Magyarországon nőttek a legnagyobbat az ingatlanárak, de abszolút értékben még a sereghajtók között vagyunk továbbra is.
Ez nem volt kérdés, de így van.
Ahogy sereghajtók vagyunk PPS-ben is pl, azt is mondhatjuk minden a helyen van(?)
Bécsben 4 millió Ft az átlag négyzetméterár, Prágában 3, Varsóban 2,5. Budapest az 1,5-tel még mindig le van
Kiegészítés.
Prágai árak ennél kicsit alacsonyabbak(nem rég nézegettem itt nem kifejtendő okból)a legdrágább kerültek átlaga m2 olyan 190k máshol 110k korona körül van.
Bp-n a legdrágább kerültek átlagára 2 millió körül, de új épitésű 3+ milla.
Máshol ez 1,5 millió ahogy írod új épitésű 2+ millió felett. Ebben már benne az OS hatása.

Bécshez nem érdemes hasonlitgatni annyiban, h ott mindig magas volt a bérlakások aránya(60%+), szinte soha nem volt túlsúlyban a magántulajdonú ingatlanok aránya.

Amit meg érdemes figyelembe venni, ha OS-t figyelmen kívül hagyjuk, akkor az eurózóna jelzálog hitel kamatlába(i) kb fele az itthoninak. 20-25 éves futamidőnél azért ez nem mindegy.
 
Ez nem volt kérdés, de így van.
Ahogy sereghajtók vagyunk PPS-ben is pl, azt is mondhatjuk minden a helyen van(?)

Kiegészítés.
Prágai árak ennél kicsit alacsonyabbak(nem rég nézegettem itt nem kifejtendő okból)a legdrágább kerültek átlaga m2 olyan 190k máshol 110k korona körül van.
Bp-n a legdrágább kerültek átlagára 2 millió körül, de új épitésű 3+ milla.
Máshol ez 1,5 millió ahogy írod új épitésű 2+ millió felett. Ebben már benne az OS hatása.

Bécshez nem érdemes hasonlitgatni annyiban, h ott mindig magas volt a bérlakások aránya(60%+), szinte soha nem volt túlsúlyban a magántulajdonú ingatlanok aránya.

Amit meg érdemes figyelembe venni, ha OS-t figyelmen kívül hagyjuk, akkor az eurózóna jelzálog hitel kamatlába(i) kb fele az itthoninak. 20-25 éves futamidőnél azért ez nem mindegy.
És akkor nézzük azt, hogy hiába 2,66x drágább Bécsben az ingatlan, ha a bér 3x magasabb. Még ha csak ugyanakkora részét is tudja megtakarítani a béréknek ott valaki, nominálisan, PPP sokkal többet tesz félre, és akkor jönnek az olyan további hatások, mint amit te is írtál.
 
Amit meg érdemes figyelembe venni, ha OS-t figyelmen kívül hagyjuk, akkor az eurózóna jelzálog hitel kamatlába(i) kb fele az itthoninak. 20-25 éves futamidőnél azért ez nem mindegy.

Itthon az utóbbi pár évben az inflációs ráta megette a kamatot, miközben a bérek jelentősen nőttek az inflációt kénytelenek elkövetve. Jelenleg itthon olyan 6% körül van a piaci alapú lakáshitel, vö. tényleges vagy a nominális infláció.. voltaképpen az van hogy nem csak állam inlálja el a forint államadósságot, de a lakosság is a hiteleit.