Messerschmitt Me 262

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
1 793
4 046
113
Erich Hartmann visszaemlékezésében is említi...meg is bánta az átképzés elutasítását (gondolom a fogság miatt is). Kiemelték, hogy célozni is könnyebb volt, mert nem volt csavaró nyomaték, meg rázkódás.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 940
4 029
113
Generàciós ugrás volt.
Minden tekintetben: hajtómű (axiál kompresszor !), aerodinamika (nyilazott szárny!!), stb...
Kb. mint ma egy F35 egy 4. gen gép ellen.
A szövi bombázóknak nagy szerencséje hogy a Hitler nem ismerte fel a gépben rejlő potenciált ès mindenàron bombázót akart belőle csinálni...Majd egy évvel kèsleltette a rendszerbe állítást.
RM4- el pàrosítva komoly pusztítást vègezhetett volna a bombázók között 43 nyarán..

A P-51-ket állva hagyta. Nagy szerencse kellett hozzá hogy egyet-egyet lelőjenek (akkor is elsősorban a repterek környékén le - föl szállásnál)
Nem voltak meg a vadászgépként való alkalmazáshoz a felszerelések.
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
2 685
4 593
113
Az alap Me 262A akármilyen előremutató volt, de tulajdonképpen maga a gép és a hajtóműve is egy viszonylag konzervatív fejlesztés volt, azzal a céllal hogy minnél könnyebben megindulhasson a sorozatgyártás. De volt még benne növekedési potenciál.

Érdekességképpen egy 1945. február 23. Messerschmitt AG iratanyagból, ("Me 262 Leistungsteigerung" - "Me 262 teljesítménynövelés"), amely az elképzelt további fejlesztési lépcsőkkel/lehetőségekkel elérhető, számolt teljesítmény (sebesség) növekedést mutatja be.

1. Állapot. Jelenlegi sorozatgyártott gép, Jumo 004 B2 ill. B3 hajtóművekkel. 125 sorozatban gyártott gép méréseinek átlaga.
2. Állapot. A jelenlegi sorozatgyártott gép, de jobb aerodinamikai felületekkel.
3. Állapot. A jelenlegi sorozatgyártott gép, jobb aerodinamikai felületekkel és Jumo 004E hajtóművel (kb 10%-al több tolóerő)
4. Állapot. A jelenlegi sorozatgyártott gép, jobb aerodinamikai felületekkel és He S 011 A hajtóművel
5. Állapot. Erősen hátranyilazott szárny, új (törzs melletti) hajtóműbeépítés, normál vagy nyilazott vezérsík, He S 011 A hajtómű

 

reich_und_roll

Well-Known Member
2016. szeptember 27.
488
802
93
Nem voltak meg a vadászgépként való alkalmazáshoz a felszerelések.

Nem is kifejezetten vadaszkent utott nagyot, vagy utott volna igazan nagyot, mint fentebb emlitve lett. Tulajdonkeppen a bombazok ellen inkabb rombolokent funcionalt, mint vadaszkent. Ha nem keslekednek es 43-ban mar tucatjaval rajuk mennek, akkor a Bär es Welter fele aszok sokkal komolyabb pusztitast vittek volna vegbe.
Mellesleg pedig erto kezekben azert vadaszok ellen is komolyan kellett venni, Franz Schall peldaul igazoltan 10 darab P51-et pucolt le az egrol.
 

Littlejohn

Well-Known Member
2010. április 20.
2 631
7 524
113
A "Mi lett volna, ha.." dolgokban felesleges rugózni. A német háborús fejlesztések jóval megelőzték korukat, később sokan sokat profitáltak belőle. Mint minden fejlesztésnek, a 262-nek is idő kellett volna. Ha a BMW elkészül az eredetileg tervezett hajtóművel..... Ha Hitler és a konzervatív Luftwaffe-vezetésnek több esze van.... Ha áramszedőm lenne, én lennék a trolibusz..... Molnival kell egyetértenem. A vadásztaktikák erősen a fordulóharcra alapultak még, a nagy sebességű taktikát csak mintegy 8 évvel később, Koreában dolgozták ki.
Amerika talán képes lett volna egyszerre százezer Heinkel "Volksjagert" és ME-262-t gyártani, az Arado bombázókkal együtt. Németországnak erre esélye sem volt. Németországot igazából Keleten a frontokon verték meg, Nyugaton a gyárakban.
Ezen már semmi sem változtathatott. Még a Haunebu-4 sem.... (az, amelyik a Holdon járt) :)
 

Pocok75

Well-Known Member
2010. április 19.
2 664
2 099
113
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and fishbed

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 341
12 909
113
A vadásztaktikák erősen a fordulóharcra alapultak még, a nagy sebességű taktikát csak mintegy 8 évvel később, Koreában dolgozták ki.
Huhh…
Ez nagyon nem igaz…
Az igazi vadász taktika már a Spanyol polgárháború óta a "Boom and Zoom", vagyis az energia harcászat volt.
A forduló harcot legfeljebb a lassabb, vagy a kedvezőtlen pozícióban lévő fél próbálta erőltetni - általában nem sok sikerrel.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 117
45 628
113
Hu, akkor
Huhh…
Ez nagyon nem igaz…
Az igazi vadász taktika már a Spanyol polgárháború óta a "Boom and Zoom", vagyis az energia harcászat volt.
A forduló harcot legfeljebb a lassabb, vagy a kedvezőtlen pozícióban lévő fél próbálta erőltetni - általában nem sok sikerrel.
De ettől még fordulni itt is kellett. És ebben is alulmaradt a Me-262, mert egész egyszerűen az aerodinamikája ebben is limitálta és a hajótművei is. Eleve lassabban orsózott tudtommal.

Az, hogy volt egy ász, aki több P-51-est lőtt le vele, mint bárki más az sajnos nem érv. Galland véleménye is az volt, hogy bombázók ellen isteni, mert áttör a vadászokon. De azok ellen még kiemelkedő pilótával sem optimális nemhogy átlagossal, akinek repülnie kellett volna a gépeket.

A "Mi lett volna, ha.." dolgokban felesleges rugózni. A német háborús fejlesztések jóval megelőzték korukat, később sokan sokat profitáltak belőle.
Ez generálisan nem igaz. Kb. egy kézen megszámolható azon német fejlesztések eredménye, ami előremutató volt...
...és divat elfeledkezni a sok ökörségről, amit csináltak...
...és arról, hogy szűklátókörűség miatt mit mellőztek.

A tengó háborúban konkrétan a szövi fejlesztések nyomták le a kb. ácsorgó tengókat, amik érdemi választ szinte semmire nem tudtak adni.


Mint minden fejlesztésnek, a 262-nek is idő kellett volna. Ha a BMW elkészül az eredetileg tervezett hajtóművel..... Ha Hitler és a konzervatív Luftwaffe-vezetésnek több esze van.... Ha áramszedőm lenne, én lennék a trolibusz..... Molnival kell egyetértenem. A vadásztaktikák erősen a fordulóharcra alapultak még, a nagy sebességű taktikát csak mintegy 8 évvel később, Koreában dolgozták ki.
Amerika talán képes lett volna egyszerre százezer Heinkel "Volksjagert" és ME-262-t gyártani, az Arado bombázókkal együtt. Németországnak erre esélye sem volt. Németországot igazából Keleten a frontokon verték meg, Nyugaton a gyárakban.
Ezen már semmi sem változtathatott. Még a Haunebu-4 sem.... (az, amelyik a Holdon járt) :)
Ez a sok, ha és ha és ha...
Akkor a szövik is erőltették volna a saját jet gyártást és lereagálják még jobban a helyzetet. De a meglevő eszközök másféleképpen használata is elég volt. Meg a tömeg. Jött egy markonyi 262-es és rávetette magát 50 db vadász, megpróbáltak elégvágni és vagy sikerült a nagy relatív sebességű célnak elétartani vagy nem. A nagy számok törvénye alapján néha sikerült. De ehelyett akkor, áttértek arra, hogy győzzék le ott őket, ahol tudják. Leszálláskor, mert a gépek gyorsulása viszont csapnivaló volt. Ha ez nem lett volna elég, akkor a szöviknek is kikerült volna frontra több jet gép. De nem volt erre szükség. Tökéletes példa volt a szövik reakciója, hogy a meglevő eszközöket használják értelmesebben.

Na, a németek sokszor még erre is képtelenek voltak...
Bár ezen a téren mindkét oldalon voltak komoly ballépések-..

Az alap Me 262A akármilyen előremutató volt, de tulajdonképpen maga a gép és a hajtóműve is egy viszonylag konzervatív fejlesztés volt, azzal a céllal hogy minnél könnyebben megindulhasson a sorozatgyártás. De volt még benne növekedési potenciál.

Érdekességképpen egy 1945. február 23. Messerschmitt AG iratanyagból, ("Me 262 Leistungsteigerung" - "Me 262 teljesítménynövelés"), amely az elképzelt további fejlesztési lépcsőkkel/lehetőségekkel elérhető, számolt teljesítmény (sebesség) növekedést mutatja be.

1. Állapot. Jelenlegi sorozatgyártott gép, Jumo 004 B2 ill. B3 hajtóművekkel. 125 sorozatban gyártott gép méréseinek átlaga.
2. Állapot. A jelenlegi sorozatgyártott gép, de jobb aerodinamikai felületekkel.
3. Állapot. A jelenlegi sorozatgyártott gép, jobb aerodinamikai felületekkel és Jumo 004E hajtóművel (kb 10%-al több tolóerő)
4. Állapot. A jelenlegi sorozatgyártott gép, jobb aerodinamikai felületekkel és He S 011 A hajtóművel
5. Állapot. Erősen hátranyilazott szárny, új (törzs melletti) hajtóműbeépítés, normál vagy nyilazott vezérsík, He S 011 A hajtómű

A diagramok azért erős becslések. Gondolom én.

Az erősebben nyilazott szárny esetén azért megnéztem volna, hogy hány pilóta vágja oda magát. Mert az erősen nyilazott szárny vége ezt lett...

Na, ezután kb. ki is haltak a vékony erősen nyilazott szárnyű gépek az F-105-tel A MiG-23 az volt, de variaszaránnyal, ami valójában azt jelenti, hogy mégsem...
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 341
12 909
113
De ettől még fordulni itt is kellett. És ebben is alulmaradt a Me-262, mert egész egyszerűen az aerodinamikája ebben is limitálta és a hajótművei is. Eleve lassabban orsózott tudtommal.
A Me-262 előnye nem a fordulóharc képesség volt. Teljesen igaz...erre a repülési tulajdonságai nem igazán tették alkalmassá.
DE
Sebesség terén óriási előnye volt bármilyen dugattyú motoros géppel szemben. Emiatt állandó energia fölényben volt. Mit jelent ez?
Az USA kísérő vadászok a kötelékeket magasan kísérték, ezért amikor a német vadászgépek felbukkantak a bombázó gépek szintjén akkor zuhanásból sebességet gyűjtve energia fölénnyel támadták azokat.
A Me-262 ellen ez a taktika szimplán nem működött, mert a német jet vadász olyan fölényes sebességgel (energiával) jelent meg a harctéren, hogy a Mustangok még a helyzeti energiájukat sebességgé alakítva sem tudták utolérni őket (egy-egy kivételes szerencsés esetet leszámítva)
Ha Me-262 a támadás után felhúzott akkor sok száz méterrel az őt követni próbáló Mustang fölé került. Ebből a pozícióból pedig szabadon dönthetett hogy újra támad, vagy ismét sebességet gyűjtve megszakítja a harcot és hazamegy.

Röviden: a Me-262-nek a fölényes sebessége miatt semmi szüksége nem volt arra hogy szűken fordulózzon

Galland véleménye is az volt, hogy bombázók ellen isteni, mert áttör a vadászokon. De azok ellen még kiemelkedő pilótával sem optimális nemhogy átlagossal, akinek repülnie kellett volna a gépeket.
Ha Németeknek elég lett volna ha lelövik a bombázókat. Ha sikerült volna 10% fölé tolni az USA bombázók veszteség arányát akkor az USA-nak le kellett volna állítani a nappali bevetéseket.
Bombázó hadjárat híján a Német ipar is levegőhöz jutott volna.
A vadászgépek önmagukban nem tudták volna elpusztítani a Német ipari potenciált. Ahogy mondják: a vadászok népszerűbbek voltak, de a történelmet a bombázók írták.

Az erősebben nyilazott szárny esetén azért megnéztem volna, hogy hány pilóta vágja oda magát. Mert az erősen nyilazott szárny vége ezt lett..
A nyilazott szárnynak vannak hátrányai kis sebességnél, viszont a 40-estől a 70-es évek végéig megkerülhetetlen voltak a nagy sebességű repülésben.
A németek a nagy sebességű aerodinamikai kutatások terén olyan elképesztő fölényben voltak a 40-es években hogy a háború után a szövetséges országoknak még az is időbe telt hogy egyáltalán megértsék milyen tudás pottyant az ölükbe.
Nem véletlen hogy az első sikeres USA (F-86) és SZU (Mig-15) jet vadászok mind német mérnökök hathatós támogatásával lettek tervezve és a Messerschmitt P.1101 csekély mértékben módosított változatai voltak.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 117
45 628
113
A Me-262 előnye nem a fordulóharc képesség volt. Teljesen igaz...erre a repülési tulajdonságai nem igazán tették alkalmassá.
DE
Sebesség terén óriási előnye volt bármilyen dugattyú motoros géppel szemben. Emiatt állandó energia fölényben volt. Mit jelent ez?
Az USA kísérő vadászok a kötelékeket magasan kísérték, ezért amikor a német vadászgépek felbukkantak a bombázó gépek szintjén akkor zuhanásból sebességet gyűjtve energia fölénnyel támadták azokat.
A Me-262 ellen ez a taktika szimplán nem működött, mert a német jet vadász olyan fölényes sebességgel (energiával) jelent meg a harctéren, hogy a Mustangok még a helyzeti energiájukat sebességgé alakítva sem tudták utolérni őket (egy-egy kivételes szerencsés esetet leszámítva)
Ha Me-262 a támadás után felhúzott akkor sok száz méterrel az őt követni próbáló Mustang fölé került. Ebből a pozícióból pedig szabadon dönthetett hogy újra támad, vagy ismét sebességet gyűjtve megszakítja a harcot és hazamegy.

Röviden: a Me-262-nek a fölényes sebessége miatt semmi szüksége nem volt arra hogy szűken fordulózzon
Ezt sehol nem tagadtam. A probléma a gép gyorsulása volt ezen a tartományon kívül...


Ha Németeknek elég lett volna ha lelövik a bombázókat. Ha sikerült volna 10% fölé tolni az USA bombázók veszteség arányát akkor az USA-nak le kellett volna állítani a nappali bevetéseket.
Bombázó hadjárat híján a Német ipar is levegőhöz jutott volna.
A vadászgépek önmagukban nem tudták volna elpusztítani a Német ipari potenciált. Ahogy mondják: a vadászok népszerűbbek voltak, de a történelmet a bombázók írták.
Az a 10% inkább 4-5% volt. Hosszútávon az is elviselhetetlen volt. Mert egy bombázó turnus 30 bevetésből állt, ami később 35 is lett asszem.

4% eséllyel (Probability of success on a single trial ) 35 bevetésen (Number of trials ) annak esélye, hogy legalább egyszer lelőnek az 76%. 2% veszteséggel zuhant egy 50%-ra. Ez veszteség. Persze a lelőtt személyzet egy része túléli, de a hadrafoghatóság szempontjából ez szomorú vigasz.
https://stattrek.com/online-calculator/binomial.aspx

Ebből már érthető lehet az, hogy miért volt igen mélyen a bombázók morálja 1944 tavaszán. Mert ilyen realtíve kis bevetésenkénti veszteséggel is iszonyatos mértékű volt a hullás. Persze ezen átlag arányt lehetett torzítani ezzel-azzal, de az összkép lesújtó volt.

A nyilazott szárnynak vannak hátrányai kis sebességnél, viszont a 40-estől a 70-es évek végéig megkerülhetetlen voltak a nagy sebességű repülésben.
Nem maga a nyilazás a lényeg. Minden szárny nyilazott, ha szuperszonikusan akar az ember repülni huzamosan és nem X-1 módin...

Az nem mindegy, hogy nyilazás "mögött" mi történik és milyen profillal. A Me-262 féle keskeny nyilazott szárny az első nyilazás volt, de nézd meg, hogy az 50-es évek közepe után hány ilyen gép épült. Egy szem. Trapézszárny és delta volt a menő és maradt mai napig.

A németek a nagy sebességű aerodinamikai kutatások terén olyan elképesztő fölényben voltak a 40-es években hogy a háború után a szövetséges országoknak még az is időbe telt hogy egyáltalán megértsék milyen tudás pottyant az ölükbe.
Nem véletlen hogy az első sikeres USA (F-86) és SZU (Mig-15) jet vadászok mind német mérnökök hathatós támogatásával lettek tervezve és a Messerschmitt P.1101 csekély mértékben módosított változatai voltak.
Ezt senki nem tagadja. De ez a tudás igen hamar túlhaladottá vált. Egy rohadt hosszú evolúció kb. 0. lépése volt.
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
2 685
4 593
113
Hu, akkor

De ettől még fordulni itt is kellett. És ebben is alulmaradt a Me-262, mert egész egyszerűen az aerodinamikája ebben is limitálta és a hajótművei is. Eleve lassabban orsózott tudtommal.

Nem igazán volt döntő tényező a fordulóképesség, előfordult persze de szinte mindenki kerülte. A fordulóharc általában eredménytelen volt, egyszerűen nem találták el egymást. A sikeres támadások döntő része magasság és/vagy sebességfölényből indult, nem véletlen, hogy az egyre gyorsabb típusok voltak a sikeresek, nem a lassabb, de fordulékonyabb típusok.

A tengó háborúban konkrétan a szövi fejlesztések nyomták le a kb. ácsorgó tengókat, amik érdemi választ szinte semmire nem tudtak adni.

Khmm, azért ez finoman szólva nem igaz, de más topicra tartozik. A tengófejlesztés nem állt egy helyben.. Mennyiségi, gyártási fölény és a légijárőrök elterjedése volt a döntő tényező.

Akkor a szövik is erőltették volna a saját jet gyártást és lereagálják még jobban a helyzetet.

Hogyan? Előhúznak a varázskalapból egy működőképes sugaras vadászt? A messze nem egy kategória Meteor volt és a sebtiben tervezett félkész P-80... amiből ha jól emlékszem 2 protót tudtak elvinni az olasz frontra a háború legvégén, de hamar felszállási tilalmat kaptak, mert annyi megoldatlan probléma volt még vele (nem csoda, a Lockheed asszem valami 5 hónap alatt dobta össze gépet az első rajztól a bevetésig, kb. He 162 szinten volt összecsapott)

A németeknek a fejlesztésben volt 1-2 év előnyük, ezt nem lehetett csak úgy akarattal behozni. A fő műveleti probléma, hogy a korai jetek hatósugara korlátozott, ergo kísérővadászként nehezen tudtak volna érvényesülni, de elfogóvadászként ez nem okozott problémát, a technológia egyelőre a védekezésnek kedvezett.

Ahogyan mondod, a szöviknek megvoltak a meglévő eszközeik és az óriási tömeg, a németek pedig rohadtul vesztésre álltak a szárazföldön, azon pedig nyilván a sugaras vadászaik sem tudtak változtatni. 44 végén, 45 elején a szövi bombázóerőknek masszív veszteségeik voltak, mint 1943-ban, csak éppen már 10x annyi szövi gép repült..

A diagramok azért erős becslések. Gondolom én.
Természetesen ezek csak becslések, tudtommal nem épült prototípus (kivéve persze az 1. állapotot, ami a jelenlegi sorozatgyártású gépek teljesítmény átlagát mutatja sorozatgyártásban volt persze ennél rosszabb és jobb gép is, nem volt két egyforma..) A kompresszió hatásokat és a Mach szám változásból eredő veszteségeket a számításoknál figyelmen kívül hagyták, ezek hatását persze részben ismerték már, de pontos adatot kísérleti repülések adhattak volna csak. A számításoknak azonban nem is ez volt a célja, csak egyszerűen gyors számításokat adott arra, hogy milyen fejlesztésbe érdemes belevágni, mit lehet várni pl. más fejlesztésekkel szemben.
A többi, adott fejlesztésre mutatott állapotot az aerodinamikai fejlesztéseket általában korábbi mérések, kísérleti repülések alapján számolták, illetve az új hajtóműveknek ismerték a tolóerő görbéit (ez is meg van jelölve, hogy melyik rajz alapján számoltak), ezek alapján nem volt nagy kunszt számolni a teljesítményt, a nyilazott szárnyaknál gondolom már nagyobb a hibahatár.

Az erősebben nyilazott szárny esetén azért megnéztem volna, hogy hány pilóta vágja oda magát. Mert az erősen nyilazott szárny vége ezt lett...

Miért veri magát oda? A videón az látszik hogy a gép átesik felszállás közben, ez pedig minden géppel előfordulhatott, propelleres gépek közül van amelyiknek kifejezetten szemét tulajdonságai voltak e tekintetben. F-86 és MiG 15 is nyilazott szárnnyal épült, nem tudok viszont tömeges odaverésről. Az átesési tulajdonságok nem csak a nyilazástól függenek, a szárnyprofil tulajdonságai legalább olyan fontosak.

 
  • Tetszik
Reactions: endre and gacsat

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 117
45 628
113
Nem igazán volt döntő tényező a fordulóképesség, előfordult persze de szinte mindenki kerülte. A fordulóharc általában eredménytelen volt, egyszerűen nem találták el egymást. A sikeres támadások döntő része magasság és/vagy sebességfölényből indult, nem véletlen, hogy az egyre gyorsabb típusok voltak a sikeresek, nem a lassabb, de fordulékonyabb típusok.
Nem fordulóharcról beszélek. Egy darab fordulást ne nevezzünk már annak. Ha hátulról támadott egy Me-262 és észrevette ezt a megtámadott, akkor már az, hogy gyorsabban orsózott és nem kellett hajtómű áteséstől tartani és mások voltak a kritikus állásszögek azt jelentette, hogy a 262-es ez mezei fordulót nem tudott lekövetni. De bombázók ellen ez indifferens volt. Kinézett a német pilóta egy jó megközelítési irányt és bezúgott a kötelékbe. Aztán a sok védővadász próbálkozhatott elkapni a jet gépet. Nem túl sok sikerrel...

Khmm, azért ez finoman szólva nem igaz, de más topicra tartozik. A tengófejlesztés nem állt egy helyben.. Mennyiségi, gyártási fölény és a légijárőrök elterjedése volt a döntő tényező.
Magyarán semmivel nem tudták lereagálni azt, hogy megváltozott a műveleti környezetet. Erős túlzással az I. vh óta eltelt fejlesztéseket építették bele a háború előttig a tengókba és tolták ki óceáni léptékűvé a hatósugarat, de valódi tengeralattjárók nem voltak, amik repülőkkel teli környezetben tudtak volna operálni. 1943 második felétől kezdve lényegében anyag és emberéletek pazarlása volt az egész tengó háború. Amikor 1943 tavaszán két hónap alatt a teljes 1942-es veszteséget sikerült elszenvedni, akkor ott és akkor vége volt a dalnak. Csak a fegyvernem katasztrófája, hogy tovább erőltették. Az eredmény ismert.

A snorkeles és a még fejlettebb hajók gyártását anno azért utasították el, mert évekbe telt volna az új féle tengókból többet gyártani.

Hogyan? Előhúznak a varázskalapból egy működőképes sugaras vadászt? A messze nem egy kategória Meteor volt és a sebtiben tervezett félkész P-80... amiből ha jól emlékszem 2 protót tudtak elvinni az olasz frontra a háború legvégén, de hamar felszállási tilalmat kaptak, mert annyi megoldatlan probléma volt még vele (nem csoda, a Lockheed asszem valami 5 hónap alatt dobta össze gépet az első rajztól a bevetésig, kb. He 162 szinten volt összecsapott)
Ha alternatív történelem szintjén 1 évvel tovább tart a háború, akkor belefért volna az is.
A németeknek a fejlesztésben volt 1-2 év előnyük, ezt nem lehetett csak úgy akarattal behozni.
Nem csak akarat volt. A jenki atomprogramot lényegében az erőforrások maradékából rakták össze. Ennyivel volt az USA a németek lehetőségein túl...
Ha égető szükség lett volna a nyilazott szárnyú és kétes gyártási minőségű vadászra, akkor megcsinálják. Mert a Me-262 minősége bizony siralmas volt sokáig, annak körülményei miatt. Viszont az USA területét nem bombázta senki... (És nem kényszermunkások dolgoztak...)

A fő műveleti probléma, hogy a korai jetek hatósugara korlátozott, ergo kísérővadászként nehezen tudtak volna érvényesülni, de elfogóvadászként ez nem okozott problémát, a technológia egyelőre a védekezésnek kedvezett.
A németekhez közelebb kellett volna tenni a vádász támaszpontokat, de ez nem megoldhatatlan, ha van rá 1 év...

Ahogyan mondod, a szöviknek megvoltak a meglévő eszközeik és az óriási tömeg, a németek pedig rohadtul vesztésre álltak a szárazföldön, azon pedig nyilván a sugaras vadászaik sem tudtak változtatni. 44 végén, 45 elején a szövi bombázóerőknek masszív veszteségeik voltak, mint 1943-ban, csak éppen már 10x annyi szövi gép repült..

Utána kellene néznem, hogy havi veszteségek hogyan alakulat és milyen bevetésszámokkal, de így fejből egy oldal sem ugrik be, ahol ezek az adatok fent lennének.
Nagyon gyors kereséssel ezt találtam.

http://www.taphilo.com/history/8thaf/8aflosses.shtml
A táblázat a mérvadó, mert bontva van. A felette levő mission és gépveszteség az szerintem a támadott célokat mutatja és nem a bevetések számát, mert ahhoz túl kevés és a veszteség túl magas lenne.

Vagy itt.
http://www.8thafhsoregon.com/8th/index.aspx

Ezzel meg kiütheti magát bárki, sajnos ezt most nincs erőm átnyálazni. De biztos lehetne egy rövid cikket írni belőle...
https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a542518.pdf

Az F-100 leszállás közben zuhant le tudtommal. Ismert videó ez. A Me-262 is kb. ezt adta volna elő erősebb szárny nyilazással kezdő pilótákkal...
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 341
12 909
113
Az F-100 leszállás közben zuhant le tudtommal. Ismert videó ez. A Me-262 is kb. ezt adta volna elő erősebb szárny nyilazással kezdő pilótákkal...
Az aerodinamika tudománya is lépésről lépésre fejlődött. A 40-es évektől vagy 30 évig a nyilazott szárny volt a legjobb megoldás a hangsebességhez közeli vagy a fölötti repülésekhez. Az hogy kis sebességnél a szárny külső része esik át először és emiatt az állásszöget növelő nyomaték alakul ki és hatástalan lesz a csűrő, minden ilyen géppel repülő pilóta ismerte.
Konkrét esetben szegény First Lieutenant Barty R. Brooks elb...ta a leszállást aminek rendkívül sajnálatos következményei lettek.

Fontos látni hogy a II. vh. ban a légierőknél - valamennyi hadviselő fél légierejénél - a személyi veszteségek minimum a fele nem harctevékenység következtében következett be, hanem kiképzés során, vagy le-fel szállásnál, esetleg műszaki hiba miatt vagy szimplán az időjárás miatt (a ködben nekimentek egy hegynek)
Lehet hogy ehhez a rengeteg balesethez a nyilazott szárny még hozzárakott volna még valamennyit, de a háború már csak ilyen dolog…

Az biztos hogy a nyilazott szárnynak olyan előnyei voltak ami felül írt minden ilyen szempontot.
A legjobb példa erre az F-86. Az is egyenes szárnyú gépnek indult, aztán mikor megérkeztek a német mérnökök elővettek egy tiszta papírt és áttervezték a gépet a Messerschmitt P.1101 szárnyaival.
XP-86


F-86
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
1 644
2 748
113
Az nem mindegy, hogy nyilazás "mögött" mi történik és milyen profillal. A Me-262 féle keskeny nyilazott szárny az első nyilazás volt, de nézd meg, hogy az 50-es évek közepe után hány ilyen gép épült. Egy szem. Trapézszárny és delta volt a menő és maradt mai napig.

Öööö az összes gázturinás airliner meg még jópár...