Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Aminek én igazából nem is értem az okát.Igen, és a típusból (az első MiG-21bis 1979-ben érkezett Vietnámba), valamit az oldalszámokból kiindulva, valamikor a nyolcvanas évek eleje és a kilencvenes évek eleje között készült a videó.
Azaz, ez már egy másik vietnámi háború volt, amit Kína ellen vívtak a nyolcvanas években, kis intenzitással a határ mentén.
A komancsok olyan állatfajták voltak, aki szerették az elvtársaikat is irtani adott országon belül is...Aminek én igazából nem is értem az okát.
A hatvanas évek végére a Szovjetunió és Kína a háború határára sodródott. A Szovjetuniónak meglévő haderejét, alig öt év alatt 50%-al kellett megnövelnie és ezt az erőt a Kínai határra vezényelnie, a hatvanas évek végén és hetvenes évek elején. Mindennek irtózatos költsége volt!Aminek én igazából nem is értem az okát.
Fogalmazzunk úgy, hogy a szovjet légvédelemnek és elsővonalas vadászerőknek nem sok kihívást tartogatott volna MiG-23MF, ML és első MiG-29-cel halomra mészárolni a kínai MiG-17/19 másolatokat, aminek semmiféle passzív zavaró eszköz sem volt.Például a Szovjetunió a nyolcvanas években, alig 200 darab harmadvonalbeli MiG-21bis/UM vadász és bő harminc Szu-22M felderítő bombázó leszállítása árán, tíz(!) kínai repülőhadosztályt kötött le itt, amik itt délen és nem északon a szovjet határ mentén állomásoztak.
Kína pedig igyekezett szabadulni a helyzettől, például még 1987-is löttek le Vietnámi MiG-21-es, a kínai határ közelében:
Nos, ebben a helyzetben készült a fenti videó.
Ezt sem tudom értelmezni.Így van. A légierő kiemelve azért lett, mert a MiG-21-es topikban vagyunk.
Ha a légierőn kívül, a szárazföldi erőket is nézzük, a Szovjetunió nyolc hadseregével, Kína tíz hadseregcsoportja nézett szembe! Döbbenetes túlerő! Ebben a helyzeten jól jött a Szovjetunió számára, a Dél-Kelet Indokínában lekötött négy kínai hadseregcsoport. És mindez szovjet szemmel fillérekből.
Azért ne labor körülmények közt gondolkodj. Számold bele a frontvonal nagyságát és az emberi tényezőt is. Kína esetében az iszonyatos néptömeg borzasztó komoly tényező.Ezt sem tudom értelmezni.
Szutyok kínai T-54/55 klónok vs. szovjet ATGM - csont nélküli kilövi az összes kínai hk-t - és még 15+ éves T-64A, T-72A is a szart kipofozta volna a kínai hk-ból.
Ok, hogy nem minden szovjet erő ilyen volt, de kb. 1-2 hadosztály is kb. gamechanger ezen a téren.
Légvédelemnél Krug, Kub, Sztrela-1M/10M már a '70-es évek legvégén is, meg Silka. Az összes kínai gép belerepült ebbe, mert azok akkor kb. UB blokkozni és kis magasságból bombázni tudtak, semmi többet.
Vadászgépek, lásd odafent, szovjet szemmel 25-30 éves MiG-17/19 legfeljebb R-3Sz szerű rakétákkal. Ez ellen a MiG-23MF is overkill és brutális az R-23R + R-60M-mel.
Ha engem kérdezel sok lapot nem osztottak volna egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban Kínának. A számok szép nagyok, de a szovjet másodvonal szintjét sem érték el.
Legrosszabb esetben átvezényelnek oda néhány alakulatot az NDK-ból és annyi.
Kínai csapatlégvédelem szovjet szemmel kvázi nem létezett a '80-as években.
Ezt sem tudom értelmezni.
Szutyok kínai T-54/55 klónok vs. szovjet ATGM - csont nélküli kilövi az összes kínai hk-t - és még 15+ éves T-64A, T-72A is a szart kipofozta volna a kínai hk-ból.
Ok, hogy nem minden szovjet erő ilyen volt, de kb. 1-2 hadosztály is kb. gamechanger ezen a téren.
Légvédelemnél Krug, Kub, Sztrela-1M/10M már a '70-es évek legvégén is, meg Silka. Az összes kínai gép belerepült ebbe, mert azok akkor kb. UB blokkozni és kis magasságból bombázni tudtak, semmi többet.
Vadászgépek, lásd odafent, szovjet szemmel 25-30 éves MiG-17/19 legfeljebb R-3Sz szerű rakétákkal. Ez ellen a MiG-23MF is overkill és brutális az R-23R + R-60M-mel.
Azért ne labor körülmények közt gondolkodj. Számold bele a frontvonal nagyságát és az emberi tényezőt is. Kína esetében az iszonyatos néptömeg borzasztó komoly tényező.
Hogy mást ne mondjak, Afganisztánban se a haditechnikával bírták távozásra a szovjet hadsereget a mudzsahed harcosok, hanem a fanatizmusukkal.
Ez a kínai-szovjet meccs esetében pedig a lokális létszámfölény és a fanatizmus kombinációja lett volna.
Egyébként nekem úgy rémlik, hogy keleten a szovjetek is inkább másodvonalbeli eszközöket használtak, a cscstechnika a nyugati területekre volt koncentrálva.
Kicsit más! Három érdekes fotó, Irán kínai gyártású MiG-21-eseiről:
Az első kétüléses kínai MiG-21-esek megrendeléséről, Irán 1986-ban írt alá szerződést. Régi nyugati források és azok szolgai másolói 1986-as szállításokról írnak, de ez természetesen nem igaz, hiszen a kétüléses FT-7-esnek ekkor még csak az első prototípusa emelkedett épp a levegőbe és 1988-ig nem is kezdődött meg a kétüléses változat gyártása. Akkor is először Irak kapott (Jordánián keresztül), majd Pakisztán vett át a kétüléses kínai gyártású MiG-21-eseket.
A valósághoz közelebbi adat, hogy először együléses F-7N repülőgépeket kapott Irán 1990 és 1991 között. A Pakisztán számára, az F-7M Airguard típusból kifejlesztett F-7P, lebutított változatát szállította Kína, Irán számára. Mivel az Iráni légierő, épp az Oroszországból szállított MiG-29 9.12B vadászok és Szu-24MK bombázók átvételével volt elfoglalva, nem tartott igényt a kínai MiG-21F-13-as fejlesztésre. Így az iráni F-7N repülőgépeket az Iráni Köztársasági Gárda légiereje vette át a kilencvenes években.
A több mint húsz kétüléses FT-7N MiG-21-es a kilencvenes évek első felében érkezett meg , ezeket már átvette az Iráni Légierő. Elsődleges feladatuk az Iráni Légierőben, a régi F-5B Freedom Fighter-ekkel együtt, az újonc pilóták alap kiképzése volt. A Beech F33 Bonanza, majd Pilatus PC-7-es légcsavaros gépekkel közel 200 órát repülő iráni újoncok kerültek át erre a kínai típusra.
Majd az ezredforduló után, az Iráni Köztársasági Gárda légiereje úgy döntött, hogy kínai MiG-21-eseit lecseréli, az inkább profiljába illő (Haditengerészeti csapásmérő!!!) Szu-25-ös típusra, melyeket az Irakból 1991-ben átrepült és Oroszországból 2003-ban használtan beszerzett példányok közül válogattak össze, majd újítottak fel.
A felszabaduló együléses F-7N könnyűvadászokra, az embargó által sújtott Iráni Légierő kénytelen volt ráfanyalodni, a kétezres évek vége óta ők üzemeltetik, a ma már 30 éves repülőgépeket.
Jenleg egy iráni aktív alakulat, a TFB.8 három százada, valamint a TFB.5 egyik vegyes harci kiképző százada (innen a fotók) alkalmazza a kínai gyártmányú MiG-21-eseket. Kérés meddig repülnek majd még, és mennyi maradhatott még üzemképes?
A lenti fotón a kiképzőközpont 2013-ban lezuhat FT-7N repülőgépe látható, de 2016-ban és 2019-esben is zuhant le ettől az alakulattól FT-7N kétüléses.
Ugyan itt OFFÉs mivel tudnák helyettesíteni?
Ugyan itt OFF
A kérés talán inkább, hogy akarják-e? Az elmúlt negyed évszázad légierőfejlesztése, kimerült a Köztársasági Gárda Légierejének háromszori típuscseréjében, Mad Max kohószökevény típusokra.
Ugyan az embargók is belejátszanak, de még inkább az, hogy a jelenlegi vezetés önön hatalmát, a világ felé más módon próbálja legitimálni:
Egyrészt „kicsiben”, proxyháborúk támogatása Szíriától, Jemenig, vagy drónos támadások szaudi olajlétesítmények ellen. Ebbe még olyan vicces extrémitások is beleférnek, minta az US csapatokkal válvetve küzdés az ISIS ellen Irakban.
Másrészt „nagyban”, atomfegyver birtoklásával.
Mindezek mellett, jól láthatóan és érthetően, lényegtelen kategóriába süllyedt a Légierő típusváltása.
Állítólag Mao Ce Tung-nak volt egy mondása a koreai háború alatt:Azért ne labor körülmények közt gondolkodj. Számold bele a frontvonal nagyságát és az emberi tényezőt is. Kína esetében az iszonyatos néptömeg borzasztó komoly tényező.
Hogy mást ne mondjak, Afganisztánban se a haditechnikával bírták távozásra a szovjet hadsereget a mudzsahed harcosok, hanem a fanatizmusukkal.
Ez a kínai-szovjet meccs esetében pedig a lokális létszámfölény és a fanatizmus kombinációja lett volna.
Hullhatott volna tucatszám az égből alá a lelőtt kínai repülőerő, éghettek volna az elavult harckocsik, de a kínai haderőt nem tartotta volna féken az orosz hagyományos haditechnika.
És akkor még megemlíthetjük a szovjetek - bár kétség kívül korszerűbb - hadfelszerelésének megbízhatóságát vs kínai számbeli fölényt.
Ha megindult volna ezerszám a kínai múzeális haditechnika, vele szemben meg besül egy-két korszerű R-13M és R-60-as, netán páncéltörő fegyver, akkor a szovjetek megszívták volna.
A kínai-szovjet ellentétre mindig is a nukleáris elrettentés volt a legjobb gyógyír.