M
molnibalage
Guest
És ezt a hipotézist ki igazolta?
A linkeiden én nem látom ezt.
Csak elméleti fejtegetés van a kinetikus energiáról, ami önmagában iszonyatosan félrevezető.
Nukleáris fegyverek elmélete és története
- Téma indítója Jeno
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A linkeiden én nem látom ezt.
Csak elméleti fejtegetés van a kinetikus energiáról, ami önmagában iszonyatosan félrevezető.
Úgy kezdtem, van egy ötletem. Az én ötletem. Leírtam két elvet, amit én összeraktam egy harmadikká. Alinkek közt ne is keresd, mert tudtomal még nem vagyok tudományos hivatkozási alap. Egyelőre nem Újpesten van Los Alamos.
Viszont fejtsd ki, mi a félrevezető.
Készséggel elfogadom, elvégre csak vitaindítónak szántam, hogy valaki mondjon rá oksat, aki nálam jobban képben van.
M
molnibalage
Guest
A faék egyszerűségű ágyús U235 bombánál sem volt elég az összelövés magától.
Akkor ez nem tűnik igaznak, hogy majd atombomba lesz.
A Pu esetén meg ugye implosio kell, mert anélkül nem is megy.
Én simán megnézném, hogy pct bomba és atomfej párosítható-e.
Egy párszáz tonna hatóerő föld alatt robbantva garantált hatású.
Az az igazi kérdés, hogy egy felső-hiperszonikus becsapódási sebesség esetén létrejöhet-e az összelövéssel azonos energiájú préshatás.
M
molnibalage
Guest
Szerintem van olyan nyomás ami képes lenne az atomok közötti teret annyira tömöríteni, hogy a neutronok találati valószínűsége elérje a láncreakcióhoz szükséges mértéket. Viszont ez a nyomás jóval nagyobb, mint amit bármilyen becsapodassal produkálni lehet. Sőt, szerintem mesterséges körülmények között nem is állítható elő.
Nem feltétlenül kevés. Amennyiben a kritikus tömeg illetve a kritikus térfogat adott. A faék egyszerűsegű atombombánál a súly és térfogat korlátokat be kellett tartani hogy a B-29 tudja szállitani. Ezért neutrontükröt alkalmazták.
A mai szallitógépeken már megoldható lenne hogy akkor a súlyú és térfogatu uránbombát cipeljenek ahol nem szükséges a neutrontükör.
Persze ennek semmi értelme nem lenne katonailag, szigorúan elméleti szinten lehetséges.
Ez csak ágyú típusú egylépcsős nukleáris fegyverhez lenne alkalmas szerintem. Tudtommal elég sok hasadóanyag kell hozzá, viszonylag nagy a fizzle esélye. Nagy tudom, hogy ebből lehet-e többlépcsős nukleáris fegyvert építeni, azok tipikusan tisztábbak, és a hatóerejük sokszoros. Ha elméletileg lehet is, vajon ezt a nagy gyorsulás hogy viselnék?
Ha lehetséges is ezt így "passzívan" működtetni, nem kontrollálod a peremfeltételeket eléggé, nagy lehet a szennyezés, kihullás, nagy lehet a szórás a hatóerőben, lay down eleve sokkal nagyobb kihullást és szennyezést okoz, és ezzel csak úgy lehet operálni, szerintem ezek miatt is maradna az "aktív" fej a preferált.
Ok, érteni vèlem a koncepciót!Van egy újabb ötletem.
Adva volt ez a koncepció, hogy ballisztikus rakéták visszatérő fejrészébe különálló nagy fajsúlyú nehézfém, jellemzően wolfram rudakat tettek volna az amerikaiak, melyekkel a becsapódási övezetben egy focipályányi területen pusztítottak volna:
Ballistic Missiles with tungsten flechette kinetic energy warheads | NextBigFuture.com
An Congressional analysis of hypersonic weapons also looked at modifying ballistic missiles to have non-nuclear warheads. The Navy looked closely at tungstenwww.nextbigfuture.com
'Rods from God' Weapon System Gets Another Look
Like a nuclear bomb without the radiation, or a railgun from the skies.www.ien.com
Kinetic bombardment - Wikipedia
en.wikipedia.org
Kb ekkora becsapódási energiával számoltak:
"...In the case of the system mentioned in the 2003 Air Force report above, a 6.1 by 0.3 metres (20 ft × 1 ft) tungsten cylinder impacting at Mach 10 (11,200 ft/s; 3,400 m/s) has a kinetic energy equivalent to approximately 11.5 tons of TNT (48 GJ).[15] The mass of such a cylinder is itself greater than 9 short tons (8.2 t), so the practical applications of such a system are limited to those situations where its other characteristics provide a clear and decisive advantage—a conventional bomb/warhead of similar weight to the tungsten rod, delivered by conventional means, provides similar destructive capability and is far more practical and cost-effective..."
Ezen felül adva van a német Diehl cég által gyártott PELE lőszer, amit harckocsikhoz, illetve a magyar Gripen-ek Bk27-es gépágyújához is használnak.
Robbanóanyag nélküli lőszer, ami tulajdonképpen egy lezárt végű wolfram cső, ami nagy átütőerővel rendelkezik, de a benne elhelyezett polimer a becsapódáskor annyira összepréselődik, hogy a célpont felületét átütve szétrobbantja azt:
PELE; a technology that's worth watching
PELE (Penetrator with Enhanced Lateral Effectiveness) rounds are a new type of ordnance developed by Rheinmetall in the late nineties and early two thousands. As the patent shows, they are similar in outward appearance to traditional long-rod penetrators, but are different in cross section: The b...sturgeonshouse.ipbhost.com
Namármost, ha eleve adva van egy extrém becsapódási sebesség (és energia), ami a világűrből történő visszaérkezésből következik, eleve adva van egy nagy fajsúlyú nehéz és keményfém burkolat, ami alapból erős neutron-tükröző (emlékezzünk csak a korai boostes weapon-ok wolfram burkolatára) és tudjuk, hogy a belső bélésanyag még azelőtt össze fog komprimálódni, mielőtt a burkolat a becsapódás következtében megsemmisül, akkor akár használhatnánk bélésanyagnak egymással összelövendő fél-fél kritikus tömegnyi nukleáris töltetet is!
Vagyis a becsapódás hatalmas energiája préselné össze a résztölteteket és indítaná be a láncreakciót.
Ezzel a nukleáris bunker-buster új értelmet nyerne, de használható lenne a világűrben is, a nagy relatív sebességkülönbségeket kihasználva aszteroidák elleni eszközként is. Főleg, ha egyszerre több penetrátorral operálunk a cél irányába.
Még akár működhet is, de talán nem véletlen, hogy nincsenek rendszerben ilyen orbitalis kinetikus fegyverek sem.
Nem kis probléma lenne a pontosság, hisz nincs aktív irányíthatóság, aztán amíg egy "véletlen" ledobott atom bomba ha nincs élesitve nem robban, ezzel szemben ezek egy meghibásodott vagy csak elöregedett esetleg pályán ütkoző műhold kioldó rendszer nyomán random potyognának a fejünkre?
Nem valami praktikus, túl kockázatos, és túl pontatlan fegyver koncepciónak tűnik.
A pontatlanságon elvileg segíthet a relatív nagy hatóerő.
Anno az amerikaiak a kötegelt wolfram rudakkal számoltak egy focipályányi szórásképpel, ez egy darab rúd esetében a nukleáris robbanással együtt is több, mint pin point strike.
Szó sincs nagy hatóerőről. Szub-kilotonnás rombolóerejű, stealth hiperszonikus platformú hordozóeszközről célbaejtve, az űr alsó határáról indítva.
Adott egy 8 tonnás impaktor, ami 11 tonnányi TNT-vel egyenértékű ramazurit okoz csak a kinetikai energiája révén a la natur.
A probabilitás, hogy elműködik-e a fissziós energiafelszabadulás, vagy sem, csak annyit jelent, hogy ez a kvázi olcsó és primitív impaktor 11 tonnányi TNT hatásával lesz-e egyenértékű, vagy 1.1 kilotonnányival.
Nem kis differencia, de bőven adódhat muníció.
Hőálló grafit kerámia burkolattal, hidrogén hőhidas kivitellel az IR és az RCS is szépen redukálható a visszatérő ágon.
Már, ha muszáj.
M
molnibalage
Guest
Miért jó 8t-t felvinni az űrbe és leejteni mikor 11t robbanóanyagot helyettesít csak? Vagy ha már nukleáris robbanás, minek hozzá a +8t?
De közel 100kg uránt beletéve már nem lesz olcsó és egyszerű.
Nem érted, nem érted. Kicsit erőltesd meg a fantáziád.
Látom, te még leragadtál ott, hogy egy felső-hiperszonikus sebességű becsapódási energia, ami a kialakításból adódóan főleg a béléstöltetre fókuszálódik a becsapódás pillanatában, kombinálva a másodlagos piroforikus energiafelszabadulás implóziójával, szerinted meg sem közelíti azt az összelövési energiát, ami a fisszió beindításához kell.
Nyolc tonnányi wolfram a becsapódáskor 11 tonnányi TNT robbanási energiáját szabadítja fel.
Mi van akkor, ha egy sajátos üreges kialakítással ezt az első mikromásodpercekben befelé fókuszáltatjuk, ahogy ez a PELE nyíllövedékek 1500+ m/sec becsapódásainál is látszik?
Itt lényegesen magasabb a becsapódás sebessége, energiája, miközben az energiafelszabadulás lefutása jóval gyorsabb.
Vagyis előfordulhat, hogy mégis képesek vagyunk elérni a kritikus tömegű nukleáris üzemanyag kritikus térfogatúra zsugorításának peremfeltételeit, pusztán csak a becsapódás energiája által, miközben egy erős neutrontükröző közegen belül zajlik le minden.
Vagyis adódik a kérdés: mindez nem lehet, hogy már elégséges a robbanásszerű láncreakció beindításához?
Továbbra is azt mondom, természetesen konkrét számok nélkül mindez csak egy szép elmélet, de egyrészt a világűrből visszatérő nagy fajsúlyú kinetikus rombolófegyver terve, másrészt különösen a PELE dizájn is még túlságosan új koncepciók a nukleáris fegyverkezés nagy korszakához képest, hogy idáig mód lett volna a találkozásukra.
Maga a Project Thor, illetve későbbi hangzatosabb nevén "Rods from God" elv lényege egyfelől a kivédhetetlenség, másfelől a nagy átütőerő.
Az ilyen orbitális pályáról a felszín irányába indított bombázás pontossága lehet precíziós.
Amit te nem tudsz megtenni 11 tonna TNT szimpla odahordásával, vagy repülőgépről leejtésével, azt megoldja az ezzel ekvivalens energiájú, de jóval nagyobb átütőerejű kinetikus fegyver becsapódása.
Egy ilyen 8 tonnás impaktor képes lehet egészen mélyen elhelyezkedő vezetési pontokat is támadni.
Viszont ehhez több becsapódás kell.
Egy 13 tonnás MOP bomba 2.2 tonnányi TNT hatóerejével felérő robbanóanyaggal rendelkezik. A 13 tonnából tehát kb 11 tonna csak arra kell, hogy ezt a két tonna TNT-t eljuttassa oda, ahová szánják. Semmi másra.
Ezzel szemben a 8 tonnás wolfram impaktor a lényegesen nagyobb becsapódási energia miatt 11 tonnányi TNT energiáját szabadítja fel - persze nem azonos módon.
Míg a MOP az időzítése révén ott robbantja fel a töltetét, ahol kell, a szimpla kinetikus energia jelentékeny része főleg a felszínhez közelebb szabadul csak fel.
Ebből két dolog következik: egyrészt ez a becsapódási energiával rombolás önmagában, elsőre főleg a felszíni, illetve felszínhez közeli objektumok támadására alkalmas, másrészt jó lehet olyan célok ellen is, mint amilyen egy repülőgép hordozó.
És akkor itt jönne a képbe a PELE kialakítás, ahol - kombinálva lényegesen nagyobb becsapódási sebességgel - a polimer béléstöltetet felváltaná a nukleáris hasadóanyag.
És ha az elv működik, akkor már támadhatók az egészen mélyen lévő célok is.
Az impactorhoz kéne némi manőverező képességet biztosító hajtómű meg legalább egy Falcon 9. Végül is 50-100 millióból kijön. Bár nem tudom, 8 tonna tungszten mennyibe is kerülne.
Beszéljünk wolframról, ha már az a magyar neve. Ami a költségeket illeti, az űrhadviselés sosem volt olcsó terep, a kérdés, hogy milyen célok érhetők el vele.
Ugyanakkor azt meg ne feledd, hogy említettem a potenciálisan veszélyes aszteroidák elhárítását is, mint lehetséges felhasználási területet. Itt az 50-100millió dollárnyi befektetés aprópénz a megelőzhető globális katasztrófához képest, a lényeg, hogy a megfelelő nukleáris töltetet vajon milyen módon lehet kellően mélyre jutattani egy ilyen objektum belsejébe anélkül, hogy az magától a becsapódástól semmisülne meg, idő előtt.
Adódik tehát az ötlet, hogy mi lenne, ha maga a becsapódás során felszabaduló energia is szerepet játszhatna a triggerben, miközben így a nukleráis detonáció már jóval mélyebben következne be, mint szimpla felszíni elműködéssel.
Továbbra is az a kérdés, hogy megfelelő dizájn mellett elérhető-e a robbanásszerű fisszió beindítása csak magának a becsapódási energiának a kiaknázásával?
M
molnibalage
Guest
Mernok vagyok, nem fantazialok. A mukodesi alapelv kb hiten alapszik.
Pct nuki bomba filleres es mukodik
Már miért ne? Manapság nagyon kevés robbanóanyaggal megoldják a tömötítést fisszióhoz. A szép a fúzió kiváltása lenne tisztán.
A aszteroida elhárítás szép és jó, de oda bármilyen alakú 8t vas ugyanolyan jó lenne szerintem.