Osztrák haderőfejlesztés program (2032) és hadiipar

Mellékesen:Ezentúl a katonai személyzet nyugdija is beleszámit a haderő költségvetésébe, am kb 0,15%-ot tesz ki.
2027 meg messze van. Addigra én is igérnék fűt-fát.

Nekem fura ez a szám. Ha abból indulok ki, hogy a Zrínyi kapcsán azt emlegették, hogy a kezdeti irreálisan magas új fegyver vásárlási arányt -mely csak a fenntartani kívánt régi vas és az ember puszta hiánya miatt tud magas lenni- leviszik és beáll egy 40% személyi kiadás - 30% fenntartás és 30% új fegyver arányra. (És ebben a 40%-ban nálunk nincs benne a nyugdíj.)
Nekem úgy tűnik elsőre, hogy nagyon kevés nyugdíjas katonája lehet a nyugati szomszédunknak, ha náluk 0,15% az öregeknek kifizetett pénz. Mi történt? Meghaltak a háborúban?
Vissza kéne számolni, hogy melyik periódusban voltak szolgálatban azok, akik most Ausztriában nyugdíjat kapnak. Akik most 60 évesek, azok 1990-ben 30 évesek voltak. Vagyis a hh alatt fiatalon bevonulókról van szó.
 

Ausztriát nem hívták meg a légvédelmi kezdeményezésre​

https://germany.detailzero.com/news/143768/Austria-not-invited-to-air-defense-initiative.html
Ausztria nem kapott meghívást az úgynevezett Sky Shield Initiative-ra, vagyis az európai NATO-országok közösen tervezett légvédelmi rendszerére. „Jelenlegi információink szerint jelenleg csak többoldalú szándéknyilatkozat van a NATO védelmi miniszteri értekezletének részeként” – mondta Tanner Klaudia (ÖVP) védelmi miniszter az APA kérdésére. Ugyanakkor uniós szintű megbeszélést vár a pajzsról.

„Ausztriában nem kaptunk erre vonatkozó felkérést” – mondta pénteken Tanner. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vitatnánk meg a témát uniós szinten. Várható, hogy ez itt is probléma lesz.”

Közös légvédelmi rendszer felállításáról állapodtak meg csütörtökön az európai NATO-országok védelmi miniszterei. A kezdeményezés Németországból érkezett. Eszerint Nagy-Britannia, Szlovákia, Norvégia, Lettország, Magyarország, Bulgária, Belgium, Csehország, Finnország, Litvánia, Hollandia, Románia és Szlovénia érintett. Diplomaták szerint Észtország is részt akar venni.

Franz-Stefan Gady osztrák katonai szakértő Ausztria részvételét kérte. „Ausztriának részt kell vennie a Sky Shield kezdeményezésben” – mondta Gady a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetétől a Twitteren. „Különösen, ha a következő években 2 milliárdot költünk egy új, saját középtávú légvédelmi rendszerre.”

Tekintettel az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra, az Európai Égbolt Pajzs célja, hogy segítsen megszüntetni a jelenlegi európai védőpajzsban meglévő hiányosságokat. Vannak hiányosságok például a ballisztikus rakéták területén, amelyek röppályájukon nagy magasságokat érnek el, de a drónok és a cirkálórakéták elleni védelemben is. A kezdeményezés keretében többek között új fegyverrendszereket kívánnak közösen vásárolni.
 
  • Hűha
Reactions: formosa1

Ausztriát nem hívták meg a légvédelmi kezdeményezésre​

https://germany.detailzero.com/news/143768/Austria-not-invited-to-air-defense-initiative.html
Ausztria nem kapott meghívást az úgynevezett Sky Shield Initiative-ra, vagyis az európai NATO-országok közösen tervezett légvédelmi rendszerére. „Jelenlegi információink szerint jelenleg csak többoldalú szándéknyilatkozat van a NATO védelmi miniszteri értekezletének részeként” – mondta Tanner Klaudia (ÖVP) védelmi miniszter az APA kérdésére. Ugyanakkor uniós szintű megbeszélést vár a pajzsról.

„Ausztriában nem kaptunk erre vonatkozó felkérést” – mondta pénteken Tanner. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vitatnánk meg a témát uniós szinten. Várható, hogy ez itt is probléma lesz.”

Közös légvédelmi rendszer felállításáról állapodtak meg csütörtökön az európai NATO-országok védelmi miniszterei. A kezdeményezés Németországból érkezett. Eszerint Nagy-Britannia, Szlovákia, Norvégia, Lettország, Magyarország, Bulgária, Belgium, Csehország, Finnország, Litvánia, Hollandia, Románia és Szlovénia érintett. Diplomaták szerint Észtország is részt akar venni.

Franz-Stefan Gady osztrák katonai szakértő Ausztria részvételét kérte. „Ausztriának részt kell vennie a Sky Shield kezdeményezésben” – mondta Gady a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetétől a Twitteren. „Különösen, ha a következő években 2 milliárdot költünk egy új, saját középtávú légvédelmi rendszerre.”

Tekintettel az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra, az Európai Égbolt Pajzs célja, hogy segítsen megszüntetni a jelenlegi európai védőpajzsban meglévő hiányosságokat. Vannak hiányosságok például a ballisztikus rakéták területén, amelyek röppályájukon nagy magasságokat érnek el, de a drónok és a cirkálórakéták elleni védelemben is. A kezdeményezés keretében többek között új fegyverrendszereket kívánnak közösen vásárolni.
Belépnek a NATO-ba? Vagy hogy akarnak NATO rendszerekhez csatlakozni?
 

Ausztriát nem hívták meg a légvédelmi kezdeményezésre​

https://germany.detailzero.com/news/143768/Austria-not-invited-to-air-defense-initiative.html
Ausztria nem kapott meghívást az úgynevezett Sky Shield Initiative-ra, vagyis az európai NATO-országok közösen tervezett légvédelmi rendszerére. „Jelenlegi információink szerint jelenleg csak többoldalú szándéknyilatkozat van a NATO védelmi miniszteri értekezletének részeként” – mondta Tanner Klaudia (ÖVP) védelmi miniszter az APA kérdésére. Ugyanakkor uniós szintű megbeszélést vár a pajzsról.

„Ausztriában nem kaptunk erre vonatkozó felkérést” – mondta pénteken Tanner. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vitatnánk meg a témát uniós szinten. Várható, hogy ez itt is probléma lesz.”

Közös légvédelmi rendszer felállításáról állapodtak meg csütörtökön az európai NATO-országok védelmi miniszterei. A kezdeményezés Németországból érkezett. Eszerint Nagy-Britannia, Szlovákia, Norvégia, Lettország, Magyarország, Bulgária, Belgium, Csehország, Finnország, Litvánia, Hollandia, Románia és Szlovénia érintett. Diplomaták szerint Észtország is részt akar venni.

Franz-Stefan Gady osztrák katonai szakértő Ausztria részvételét kérte. „Ausztriának részt kell vennie a Sky Shield kezdeményezésben” – mondta Gady a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetétől a Twitteren. „Különösen, ha a következő években 2 milliárdot költünk egy új, saját középtávú légvédelmi rendszerre.”

Tekintettel az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra, az Európai Égbolt Pajzs célja, hogy segítsen megszüntetni a jelenlegi európai védőpajzsban meglévő hiányosságokat. Vannak hiányosságok például a ballisztikus rakéták területén, amelyek röppályájukon nagy magasságokat érnek el, de a drónok és a cirkálórakéták elleni védelemben is. A kezdeményezés keretében többek között új fegyverrendszereket kívánnak közösen vásárolni.
Nem NATO tag, csak békepartner... teccettek volna EU CFSP keretében leszervezni... de az EU közös hadsereg projektet még akkor sem sikerül sínre tenni, amikor egy szomszédos országban háború van...
 
Belépnek a NATO-ba? Vagy hogy akarnak NATO rendszerekhez csatlakozni?

Itt fog ütközni -elviekben- a NATO meg az EU közös hadsereg. Például mai napig nem világos a számomra, hogy osztrák oldalon nekik mit jelent (mit értenek alatta), hogy benne vannak abba a nem tudom a pontos nevét Szolnokon szerveződő térségi közös SOF valamiben. (Értem ez alatt, hogy mit értenek alatta? Ha háború van, nem jönnek, mert örök semlegesek, de az EU hadseregben benne vannak?)
Hasonló kérdéseim lennének ehhez a mostanihoz is. Logikusabb, hogy csatlakozni akarnak, mert ha az a dron nem Zágrábba csapódott volna be, hanem Bécs városába, akkor jobb szeretnének részt venni egy infó megosztásban és ígéretet tenni, hogy a területükön átrepülő minden rakétát, illegális UAV-ot meg támadó orosz gépet saját hatáskörben lelőnek, ha cserébe nem lesznek vakok a fővárosuk felé repkedő UFO-k témájában.
Csak kérdés, hogy akkor végülis a gyerek mi akar lenni? Egy NATO kezdeményezés vagy egy EU kezdeményezés, mert így bizarr, hogy párhuzamosan mind a kettő megalkossa ugyan azt a rendszert.
 
Austria will procure an additional 18 AW169 helicopters for multirole and training purposes from Italy...

Six of the helicopters will be delivered in AW169B trainer configuration, while the remaining 12 will be in the AW169MA advanced multirole configuration. The deal also covers spare parts, simulators, related training services and support for a period of three years.

The two nations previously signed a contract for 18 AW169s in December 2021, which was valued at €300 million ($349 million). That deal included an option for an additional 18 helicopters, which is now being exercised.