Repülőgép fedélzeti lézer fegyverek
- Téma indítója zotyek78
- Indítva
M
molnibalage
Guest
Ezt mond a YAL-1-en levő cuccnak...Hat a BVR-t biztosan nem veszti el egy lezerfegyver, mivel olyanja soha nem is volt))))
M
molnibalage
Guest
Joban belegondolva nem gondoltad végig.
Semelyik lézer neme gy pillanat alatt kapná szét a célt. Várom annak kifejtését, hogy a tiszt időben másodpercekre célon tartandó lézer hogyan kap szét ilyen kis távolságból egy rakétát. Tényleg ennyire nehéz megérteni, hogy
1. Először érzékelni kell a célokat.
2. Aztán azonosítani.
3. Aztán követni.
4. Lehet tüzelni.
5. Célon tartás és megsemmisítés.
Na, ha te szerinted 100 méteről való észlelésnél egy több száz m/s-mal közeledő rakétát észlesz, akkor milyen esélyed van...?
Tényleg ennyire nehéz gondolkodni logikusan...?
Most mivel szokták észlelni a beérkező rakétákat? Nem radarral? Ha lehet, mekkora távolságból észlelik?
Nem a kanyarodásról volt szó, hanem te írtad, hogy a lézerfegyvernek soha nem volt BVR képessége, és erre volt válasz a YAL-1-re való utalás, ami bizony BVR-fegyver volt. A "beyond visual range" ugyanis a szabad szemmel látható távolságon túli képességet jelenti, a YAL-1 pedig ugye nem vizuális célzással és nem is kis távolságból távolságból célozgatta a ballisztikus rakéta-fejeket... 
T
Törölt tag
Guest
... a YAL-1 pedig ugye nem vizuális célzással és nem is kis távolságból távolságból célozgatta a ballisztikus rakéta-fejeket...
Tudtommal a YAL-1 nem a rakéta fejeket célozgatta hanem a emelkedő fázisban lévő rakéták testét.
Folyékony hajtóanyagú rakéták ellen - állítólag - 600 km-ről lett volna jó, míg szilárd hajtóanyagúak ellen csak 300-ról.
(Szintén állítólag ez volt végül a program törlésének az egyik oka. Túl közel kellett volna őrjáratozni a potenciális idítóhelyekhez)
<b>emel, torsen</b>
Az oroszok lézerrel képesek a világűrben energiával feltölteni a keringő műholdakat, ami sokkal kifinomultabb technológiát igényel, mint a lézer fegyverként történő alkalmazása.
A magam részéről úgy tudom, hogy nem álltak le a maser rendszerek fejlesztésével. Az, hogy a kutatás más irányt vett és nem az űrfegyverkezés lett a fő területe, erről nincs infóm.
Ellenben sokkal érdekesebb az, hogy 2020 utántól az USA tervezi az F-35B repülőgépek lézerfegyverrel történő felszerelését, az emelőhajtőmű helyére tennék a generátort és a gépen alul-felül lenne bevethető lézer. 2021-re tervezik az első tesztlövészetet.
Ha ez összejön, akkor a lézerrel felszerelt F-35B esetében kapunk egy olyan TVC-s vadászgépet, amely helyből felszállni ugyan nem tud, de a hajtóműve vektorálható és van lézerfegyvere.
Az oroszok lézerrel képesek a világűrben energiával feltölteni a keringő műholdakat, ami sokkal kifinomultabb technológiát igényel, mint a lézer fegyverként történő alkalmazása.
A magam részéről úgy tudom, hogy nem álltak le a maser rendszerek fejlesztésével. Az, hogy a kutatás más irányt vett és nem az űrfegyverkezés lett a fő területe, erről nincs infóm.
Ellenben sokkal érdekesebb az, hogy 2020 utántól az USA tervezi az F-35B repülőgépek lézerfegyverrel történő felszerelését, az emelőhajtőmű helyére tennék a generátort és a gépen alul-felül lenne bevethető lézer. 2021-re tervezik az első tesztlövészetet.
Ha ez összejön, akkor a lézerrel felszerelt F-35B esetében kapunk egy olyan TVC-s vadászgépet, amely helyből felszállni ugyan nem tud, de a hajtóműve vektorálható és van lézerfegyvere.
T
torsen
Guest
Akkor eldől a TVC vs. lézer vita? TVC ÉS lézer? Hihi!
Egy nagyon régi haditechnikai könyvben láttam egy fekete-fehér képet, amin az látszott, hogy egy korabeli drónszerűség lebeg a levegőben pár méter magasan. A képaláírás szerint a repülőeszköz energia ellátását mikrohullámon továbbított energiával biztosítják... Ha az a mikrohullám koherens sugárzás, akkor az mézer. Inkább kérdezem, mint mondom.
Egy nagyon régi haditechnikai könyvben láttam egy fekete-fehér képet, amin az látszott, hogy egy korabeli drónszerűség lebeg a levegőben pár méter magasan. A képaláírás szerint a repülőeszköz energia ellátását mikrohullámon továbbított energiával biztosítják... Ha az a mikrohullám koherens sugárzás, akkor az mézer. Inkább kérdezem, mint mondom.
<b>emel, torsen</b>
Az oroszok lézerrel képesek a világűrben energiával feltölteni a keringő műholdakat, ami sokkal kifinomultabb technológiát igényel, mint a lézer fegyverként történő alkalmazása.
A magam részéről úgy tudom, hogy nem álltak le a maser rendszerek fejlesztésével. Az, hogy a kutatás más irányt vett és nem az űrfegyverkezés lett a fő területe, erről nincs infóm.
Ellenben sokkal érdekesebb az, hogy 2020 utántól az USA tervezi az F-35B repülőgépek lézerfegyverrel történő felszerelését, az emelőhajtőmű helyére tennék a generátort és a gépen alul-felül lenne bevethető lézer. 2021-re tervezik az első tesztlövészetet.
Ha ez összejön, akkor a lézerrel felszerelt F-35B esetében kapunk egy olyan TVC-s vadászgépet, amely helyből felszállni ugyan nem tud, de a hajtóműve vektorálható és van lézerfegyvere.
Már a II. világháború idején is azt oktatták az "öreg rókák" a kezdő pilótáknak, hogy ha meg akarnak halni, akkor csak egyenesen kell repülniük. Szóval könnyű egy műholdat, vagy ballisztikus rakétát lézerrel követni, a lézert célon tartani, mert fix, tehát néhány pályaadat ismeretében kiszámítható pályán repülnek. Egy harcigép nem ilyen fix, előre kalkulálható pályán repül, ezért az ellene alkalmazható, másodpercekig célon tartandó lézerfegyver tekintetében erősen szkeptikus vagyok.
<b>emel</b>
A mai számítástechnikai, mechatronikai és lézer technológia mellett én nem tartom kizártnak ezt az utat. Persze nem egy-két éven, de belátható időn belül ez reálissá is válhat.
Ugyanígy gondolom az egyéb sugárzásokról, amiket irányítani lehet, ezek nem biztos, hogy egy vékony sugárnyalábok lesznek, hanem akár szélesebb tartományban elküldhető impulzusok is lehetnek, melyek esetében elég lehet, ha egy adott tartományon belül tartózkodik a célgép és máris kikapcsol az elektronikája, ami repülés közben nem annyira egészséges.
Az is valószínű, hogy elsősorban közeli légiharc esetén lehetne ez hatékony, de a jelenleg ismert fejlesztések iránya bizony ezt sem zárja ki, hiszen elégséges alacsony észlelhetőség illetve nagyon fejlett önvédelmi rendszerek esetén a BVR harceljárás akár túlhaladottá, de legalábbis kevésbé hatékonnyá válhat.
Ezeket nem tartom sem kreténségnek sem scifinek, bár nem vagyok doktor a repülőtechnika világában.
A mai számítástechnikai, mechatronikai és lézer technológia mellett én nem tartom kizártnak ezt az utat. Persze nem egy-két éven, de belátható időn belül ez reálissá is válhat.
Ugyanígy gondolom az egyéb sugárzásokról, amiket irányítani lehet, ezek nem biztos, hogy egy vékony sugárnyalábok lesznek, hanem akár szélesebb tartományban elküldhető impulzusok is lehetnek, melyek esetében elég lehet, ha egy adott tartományon belül tartózkodik a célgép és máris kikapcsol az elektronikája, ami repülés közben nem annyira egészséges.
Az is valószínű, hogy elsősorban közeli légiharc esetén lehetne ez hatékony, de a jelenleg ismert fejlesztések iránya bizony ezt sem zárja ki, hiszen elégséges alacsony észlelhetőség illetve nagyon fejlett önvédelmi rendszerek esetén a BVR harceljárás akár túlhaladottá, de legalábbis kevésbé hatékonnyá válhat.
Ezeket nem tartom sem kreténségnek sem scifinek, bár nem vagyok doktor a repülőtechnika világában.
Lockheed Martin uploaded an ad on Apr. 11 showcasing its high energy laser weapons capabilities. One of the segments show a Super Hornet in a dogfight with a J-20. The Chinese fighter launched a short-range dogfight missile at the pursuing F/A-18 and the weapon was defeated by a laser pod mounted under the wing of the fighter...
1:05-nél pont egy lézerrel felszerelt bombázó van, amiről a tegnap írtam. Mégsem olyan hülye gondolat ez, ha a Lockheed Martin is foglalkozik vele.
Beriev A-60 1A Airborne Laser Lab
A Szovjetunióban 1977-től fejlesztett, az IL-76 repülőgép platformot használó lézer teszt laboratórium. Az amerikai Boeing NKC-135 Airborne Laser Lab szovjet/orosz megfelelője. Az első példány 1981 augusztus 19-én emelkedett először a levegőbe. A lézer komplexum tömege 60 tonna. 1984-ben sikeresen megsemmisítettek egy légi célt. Több tucat kísérleti lövészetet hajtottak végre tengerszint felett 30-40 km-re lévő sztratoszférikus ballonra, illetve La-17 rádió vezérelt cél drone-ra. Belső tűz miatt leégett az első példány, 1999-ben teljesen le volt pusztulva. A második példányt 1991- től kezdték el használni, de hamar leállították a munkát. 2009-ben kezdték el ismét a kísérleteket, majd 2011-ben leállították finanszírozási gondok miatt. 2012-től ismét felújították a kísérleteket. A rendszer kódneve "Falcon-Echelon" és az 1LK222 lézer berendezés az alapja.
A Szovjetunióban 1977-től fejlesztett, az IL-76 repülőgép platformot használó lézer teszt laboratórium. Az amerikai Boeing NKC-135 Airborne Laser Lab szovjet/orosz megfelelője. Az első példány 1981 augusztus 19-én emelkedett először a levegőbe. A lézer komplexum tömege 60 tonna. 1984-ben sikeresen megsemmisítettek egy légi célt. Több tucat kísérleti lövészetet hajtottak végre tengerszint felett 30-40 km-re lévő sztratoszférikus ballonra, illetve La-17 rádió vezérelt cél drone-ra. Belső tűz miatt leégett az első példány, 1999-ben teljesen le volt pusztulva. A második példányt 1991- től kezdték el használni, de hamar leállították a munkát. 2009-ben kezdték el ismét a kísérleteket, majd 2011-ben leállították finanszírozási gondok miatt. 2012-től ismét felújították a kísérleteket. A rendszer kódneve "Falcon-Echelon" és az 1LK222 lézer berendezés az alapja.
